Kezdőlap Címkék Jenan

Címke: Jenan

Bírósági csata Kaliforniában Mao elnök titkárának titkos naplójáért

Megtarthatja-e a Stanford Egyetem a fontos történelmi dokumentumot vagy teljesíteni kell a kínai özvegy kérését, és vissza kell azt küldeni Kínába, ahol a 75 éve hatalmon levő kommunista párt nem arról híres, hogy engedélyezi múltjának feltárását.

“Ha a napló visszakerül Kínába, akkor ott azt rögtön betiltják, mert Kína nem szokta engedélyezni a kommunista párt vezetőinek a bírálatát”

– nyilatkozta a Stanford Egyetem egyik ügyvédje a BBC-nek.

Miről is van szó? Li Zsuj, a kínai kommunista párt veteránja, aki élete végén bírálta Hszi Csin-ping elnököt, naplóját a kaliforniai Stanford Egyetemre bízta, mert ott érezte biztonságban. Aztán 101 éves korában 2019-ben meghalt, és özvegye – minden bizonnyal a kínai kommunista párt nyomására – azonnal kezdeményezte a nevezetes napló visszaadását. Ezért is kezdődött meg most a per Kaliforniában, ahol a tudományos kutatás szabadsága a tét, amely most azért kap különösen nagy hangsúlyt, mert Kína a kommunista párt irányításával az Egyesült Államok kihívója lett:

Hszi Csin-ping elnök nyíltan jelezte, hogy G2 világot akar, melyben Kína az USA-val egyenrangú szerepet játszik a világ irányításában.

Washingtonban erről hallani sem akarnak, de rendkívüli mértékben érdekli a kutatókat: hogy jutott el a kommunista párt az isten háta mögötti Jenanból odáig, hogy létrehozza a globális gazdaság második számú nagyhatalmát? Li Zsuj naplója pedig pontosan erről szól hiszen az első bejegyzés 1935-ben született, az utolsó pedig 2018-ban. Közben Li Zsuj egy rövid időre Mao Ce-tung titkára is volt.

A szókimondó veterán

Li Zsuj, aki 1917-ben született Pekingben, fiatalon csatlakozott a kommunista párthoz, amelynek központja a harmincas évek közepétől a távoli Jenanban működött. Innen indult Mao Ce-tung Kína meghódítására: Moszkva támogatásával ez sikerült is, és 1949 október elsején kikiáltották a népköztársaságot a Tienanmen téren Pekingben. Li Zsuj az ötvenes években egy rövid időre Mao elnök titkára lett, és közben szorgosan vezette titkos naplóját a párton belüli harcokról, melyekbe ő is belekeveredett.

Nem helyeselte a Nagy Ugrást, amely a népi kommunák megteremtését irányozta elő Kínában – katasztrofális eredménnyel.

Li Zsujt börtönbe csukták a bírálat miatt, de a kommunista vezetők is rádöbbentek a Nagy Ugrás kudarcára hiszen több millió ember éhen halt! Mao elnököt leváltották az államfői posztról, de egykori titkára csak Mao Ce-tung halála után érezhette magát biztonságban – 1976. Akkor rehabilitálták: a reformok támogatójává vált. Kinevezték vízgazdálkodási miniszterré, de továbbra is szókimondóan bírálta a pekingi vezetést. Különösen érdekes a naplója abból a szempontból, hogy bemutatja: milyen éles frakcióharcok folytak a kommunista párton belül 1989-ben. Amikor ott álltam a Tienanmen téren 1989 júniusában sem én sem a tiltakozó diákok nem tudhattunk arról, hogy végülis miért rendelte el Teng Hsziao-ping a hadsereg brutális akcióját? Peking népe azonban tudta, hogy Teng Hsziao-ping a felelős: palackokat törtek össze ezer számra, mert a vezér neve más olvasatban kis palackot jelentett.

Li Zsuj nyugdíjban sem fejezte be a pártvezetés szókimondó bírálatát: nem kímélte a 2012-ben hatalomra jutott Hszi Csin-ping elnököt sem. Ezért is juttatta el lányán keresztül a Stanford Egyetemhez titkos naplóját.

Nők párharca

Alig hunyta le szemét a szókimondó veterán, második felesége rögtön kezdeményezte a nevezetes napló visszaadását. Pekingben egy bíróság igazat is adott neki. A per Kaliforniában is a két nő között folyik: az özvegy és a lány küzd az örökségért, meg persze a Stanford Egyetem, amely a tudományos kutatás szabadságát is védelmezi.

A Stanford Egyetem ezért nem fogadhatja el a pekingi bíróság döntését. Az egyetem ügyvédei rámutatnak arra, hogy Kínában a bíróság kényes politikai ügyekben mindig a kommunista párt akarata szerint dönt.

Ezért indított pert most Kaliforniában a Stanford Egyetem az özvegy ellen, mert azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a nevezetes napló, amelynek nagy része szabadon kutatható, törvényesen az egyetem tulajdona.

A Stanford ügyvédei arra mutatnak rá, hogy Li Zsuj azért adta naplóját az egyetemnek, mert

“attól tartott, hogy Kínában azt megsemmisítenék.”

Hszi Csinping Mao elnök nyomában?

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

A kínai vörös hadsereget Csang Kaj-sek fölényben levő erői kiszorították Kína fejlett délkeleti területéről, ahol a kommunista párt 1921-ben megalakult Sanghajban. Az elmaradott Senhszi tartományban, Hszi Csinping elnök szűkebb pátriájában, szervezte újra a kommunista pártot és a Vörös Hadsereget Mao Cetung. Erre hívta fel most a figyelmet Hszi Csinping elnök Jenanban. Arról egy kukkot sem szólt, hogy Sztálin támogatása nélkül Mao Cetungnak esélye sem lehetett volna a győzelemre. Sztálin pedig nem bízott Mao Cetungban, akit margarin kommunistának nevezett. Kínai Komintern káderek tucatjait küldte Mao nyakára, hogy megfegyelmezze a paraszt forradalmárt. Ilyen volt Csou En-laj is, akit Hemingway is karizmatikus vezetőnek nevezett amikor interjút készített vele. Csou En-laj inkább lepaktált Mao Cetunggal. Így a Kínai Népköztársaságban haláláig miniszterelnök lehetett (1949-1976). Ő volt a reformok keresztapja, aki megmentette Teng Hsziao-pinget az üldöztetéstől a kulturális forradalom idején (1966-1976). Teng Hsziao-ping indította el a reformot 1978-ban, ennek eredményeképp Kína a világ második számú nagyhatalma lett.

Mit akar Hszi Csinping?

A kínai elnök minden ellenfelét kisöpörte a legfelső vezetésből. Hatalma tehát óriási, de vajon mihez kezd vele?

Hszi Csinping bevallott célja az, hogy olyan globális gazdaságot hozzon létre, melyben az USA és Kína egyenrangú szerepet játszik. Hosszú távon pedig arra törekszik, hogy Kína legyen a világ új ura. Ezt az elképzelést nyíltan el is mondta azon a G20 csúcstalálkozón, melyet Hangcsouban tartottak Kína délkeleti részén. Ezt követően indította meg a kereskedelmi háborút Donald Trump Kína ellen. Joe Biden szinte mindenben ellenezte Trump politikáját, de ebben a tekintetben még túl is tett az elődjén. Nemcsakhogy nem vonta vissza Trump büntető szankcióit Kína ellen, de megindította a chip háborút, hogy lassítsa a kínaiak felzárkózását ezen a stratégiai fontosságú területen.

Hszi Csinping elnök együttműködést ajánlott az USA-nak azt követően, hogy újjáválasztották a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezetőjének. Kína békés gazdasági versenyben akarja legyőzni az Egyesült Államokat. Egyáltalán nem támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Nem akarja azt, hogy gazdasági NATO jöjjön létre Washington irányításával. Ezért is várják lelkesen Olaf Scholz német kancellárt Pekingben, aki az amerikaiak ellenkezése ellenére látogat el november elején Kínába, amely nemcsak Németország, de az egész Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK