Kezdőlap Címkék Jack Ma

Címke: Jack Ma

Temu, a piacrobbantó

Bár Biden elnök 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és Trump nyomában kereskedelmi háborút folytat ellene, de az amerikai vásárlók fütyülnek erre, és vígan veszik a kínai Temu piszok olcsó termékeit.

246%-kal nőtt a Pinduoduo – ez a Temu anyacége – első negyedéves profitja egy év alatt, és elérte ezzel a 28 milliárd jüant – ez mintegy 3,9 milliárd dollárt jelent. Sanghajban azt is közölték a cég nagyon is elégedett vezetői, hogy ezzel messze meghaladták a várakozásokat hiszen azok általában csak 12,62 milliárd jüant jósoltak a PDD-nek. Ez a kiváló eredmény azt is jelenti, hogy a PDD vált a kínai internetes kereskedés királyává megelőzve az Alibabát, melynek a részvénykibocsátása az év rekordja volt a New York-i tőzsdén. Alapítója, a dollár milliárdos Jack Ma 2016-ban előbb találkozott a frissen megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt”

– fogadkozott Trump elnök, aki aztán megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Ez nem terjedt ki az internetes kereskedésre hiszen az olcsó kínai áruknak nagy szerepe volt abban, hogy hosszú évekig nem volt infláció az Egyesült Államokban.

Csakhogy aztán jött a Covid és az energiaválság, megindult az infláció az USA-ban és Európában, ahol mind többen keresik az olcsó termékeket, melyeket legkönnyebben a PDD-n – külföldön a Temun lelhetnek meg. A PDD piaci értéke – 204 milliárd dollár – így megelőzte az Alibabát.

A PDD-t Colin Huang alapította 2015-ben, de 2021-ben kiszállt a cég vezetéséből, továbbra is ő maradt viszont a fő részvényes.

A Bloomberg milliárdos indexe szerint a PDD alapítója jelenleg Kína második leggazdagabb embere 52 milliárd dolláros vagyonnal.

Ezzel megelőzi Jack Mát, az Alibaba alapítóját, aki nem is oly rég Kína leggazdagabb embere volt, de összekülönbözött a pekingi vezetéssel, és ezt követően üzleti szerencséje lehanyatlott bár még mindig dollármilliárdos.

A Temu részesedése 17% az USA -ban

A PDD részesedése a kínai internetes piacon folyamatosan növekszik: 2019-ben a Covid járvány előtt még csak 7,2% volt, de tavaly már elérte a 19%-ot. Ez csak a harmadik helyet jelenti az Alibaba – 44% – és JD.com után – 24%.

A PDD 2022-ben alapította meg a Temut a külföldi internetes kereskedelemre: az Egyesült Államokban az internetes diszkont piacon megszerzett 17%-ot annak ellenére, hogy a közhangulat az USA-ban manapság nem épp Kínapárti.

Jelenleg mind Kínában mind pedig az Egyesült Államokban az a tendencia figyelhető meg, hogy a vásárlók egyre inkább árérzékenyek – írja a CNN gazdasági rovata. Kínában a Covid pandémia óta az átlagos fogyasztók a fogukhoz verik a garast pedig ott nincs infláció. Az USA-ban is egyre inkább megfigyelhető ez a tendencia, ezért a kereskedők akciókkal igyekeznek vevőket találni. Az amerikaiak imádják az akciókat, ezzel is magyarázható a Temu sikere az Egyesült Államokban.

Csakhogy az amerikai vetélytársak is rájöttek arra, hogy csökkenteni kell az árakat, ha vevőt akarnak találni, ezért a verseny egyre keményebb az USA diszkont piacán.

“A vetélytársaink egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek”

– hangsúlyozta a PDD társelnöke Sanghajban.

Mit akar tenni a Temu, hogy megtartsa vásárlóit sőt növelje azok számát az Egyesült Államokban:

”Figyelnünk kell a változásokat, mert már nem elég az, ha azzal reklámozunk egy terméket, hogy milyen sokat spórol vele a vásárló. Lépéseket kell tennünk előre vagyis egyre inkább jó minőségű árukat kell a piacra dobnunk viszonylag olcsón”

– hangsúlyozta a PDD főnöke, Lej Csen Sanghajban.

A Temu agresszív piaci nyomulását sok országban éri bírálat: az Európai Unióban egy fogyasztóvédelmi csoport Brüsszelhez forduit mondván a Temu manipulálja a piacot. Dél Koreában a piacfelügyelet folytatott vizsgálatot a Temu ellen azon az alapon, hogy a vásárlók nem azt kapják mint amit a hirdetések ígérnek. A PDD főnöke erről azt mondta Sanghajban, hogy “aktívan együttműködünk a felügyelettel minden országban. A célunk a tanulás” – mesélte  mosolyogva a sikeres kínai diszkont cég főnöke Sanghajban.

A fiatalok már nem rendelik alá az egész életüket a cégnek

Saját kárán tanulta ezt meg a kínai Google, a Baidu kommunikációs igazgatója, aki dicsőítette “a kínai munkamorált” szembeállítva azt a nyugati “dekadenciával.”

“Miért legyek figyelemmel a beosztottam családi problémáira? Nem én vagyok az anyósa!” – fejtette ki álláspontját Csü Csing asszony, aki videósorozatban adta elő menedzser filozófiáját a TikTokon, melyet Kínában Douyinnek hívnak. A nagyhatalmú asszony, aki nemcsak a kommunikációs igazgató posztját töltötte be, de ő volt a cég alelnöke is, egy eset kapcsán elmondta: egy beosztottja, egy fiatal családanya közölte vele, hogy nem tud vállalni egy 50 napos fárasztó üzleti utat a Covid pandémia idején, mert a család ilyen hosszú időre nem képes nélkülözni őt.

A főnökasszony így oktatta ki szerencsétlen beosztottját:

”Én tíz vagy húsz évvel idősebb vagyok mint maga. Nekem is van két gyerekem. Mégsem szólok egy szót sem, nem érzek keserűséget az 50 napos távollét miatt. Ki maga, hogy azt állítsa: a férjem nem boldogul 50 napon át a család gondjaival egyedül?!”

A videósorozatban az ambiciózus főnökasszony beszámolt arról, hogy karrierje miatt gyakran megfeledkezett az idősebb fia születésnapjáról, és nem tudta, hogy a kisebbik fia melyik osztályba jár az iskolában és milyenek ott a jegyei.

“Nem bántam meg semmit, mert olyan nő akartam lenni, aki karriert csinál.”

Mi kell ehhez?

“Ha PR területen dolgozol, akkor ne számíts arra, hogy a hétvégén megpihenhetsz. Éjjel-nappal bekapcsolva kell tartanod az okos telefonodat, és mindig készen kell állnod arra, hogy naprakész választ adj a kérdésekre!”

Egy másik TikTok videóban a főnökasszony megfenyegette azokat a munkatársakat, akik szót merészelnének emelni szigorú menedzser filozófiája ellen.

Az alelnök asszony már nem alelnök

A CNN tudósítójának magát megnevezni nem kívánó Baidu alkalmazottak megerősítették: a cég kirúgta a szigorú menedzsert, mert a videósorozat hatása pont az ellenkező eredménnyel járt mint amit vártak tőle: a fiatalok közölték, hogy nem akarnak ilyen munkahelyen dolgozni!

Az amerikai pszichológiai szövetsége szerint az

“ilyen munkahely toxikus, mert a megfélemlítésre épít. Az eredmény belső harcok, melyek jórészt titokban zajlanak, és akadályozzák a hatékony munkát.”

Csü asszony nyilvánosan bocsánatot kért a videó sorozat miatt, de ezzel nem tudta megmenteni a munkahelyét: már nem a Baidu alelnöke!

Nincs benne semmi empátia! – reagáltak a fiatalok a videó sorozatra a kínai X-en, a Weibon.

“A kínai fiatalok jelentős része ugyanezt a szigorú menedzser filozófiát tapasztalja a munkahelyén, és nem fogadja azt el” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának egy kínai tanácsadó cég főnökasszonya, aki hozzátette:

”Már a Baidu alelnök hangvétele is riasztóan hatott a fiatalokra, az empátia tökéletes hiánya pedig általános visszatetszésre talált.”

A probléma az, hogy a Baidu kommunikációs igazgatója nyíltan kimondta azt, amit a főnökök többsége gondol, de van annyi esze, hogy ne adja elő: ”a fiatalok ugyanezt a stílust tapasztalják a munkahelyükön. Az pedig, hogy a Baidu alelnöke ezt ilyen nyíltan felvállalta, riasztóan hat rájuk” – mondja Ivy Young, a Wavelet Strategy tanácsadó cég főnökasszonya.

A fiatal nemzedék korábban is jelezte, hogy nem olyan mint a megelőző generáció, amely a jó állásért mindent elvállalt.

Jack Ma, az Alibaba alapítója többször is elmondta, hogy egyetért a “kínai munkamorállal”, amelyet Kínában 996-nak hívnak. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a napi munkaidő reggel kilenctől este kilencig tart, és csak egyetlen szünnap van a héten a vasárnap.

Jack Ma, aki egykor Kína leggazdagabb embere volt, ebben látta Kína fölényének kulcsát az USA-val folyó versenyben.

2019-ben amikor még jól pörgött a kínai gazdaság, ezt elnézték Jack Mának, akit sok fiatal a példaképének tekint, de ma már más a helyzet: komoly munkanélküliség tapasztalható a fiatalok között olyannyira, hogy a pekingi statisztikai hivatal titkosította az ezzel kapcsolatos számokat.

A fiatal nemzedék egyre inkább úgy érzi, hogy óriási erőfeszítést várnak el tőle, és cserében nem kap eleget. Kínában is gyorsabban növekednek a tőke jövedelmek mint a munkabérek vagyis miközben az elit tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy csak igen lassan javul.

A Baidu alelnöke visszavonta TikTok videó sorozatát mondván “sok helytelen és nem megfelelő rész volt a videókban, melyek félreértésekre adhattak okot a Baidu munkahelyi kultúráját illetően, és ezzel komoly károkat okoztak a cégnek.”

Csü asszony korábban újságíró volt, az állami hírügynökségnél, a Hszinhua – Új Kínánál dolgozott, ahol katonás fegyelem uralkodik. Innen váltott a PR-ra, a Huaweihez került, ahol ugyanilyen katonás volt a stílus hiszen a cég eredetileg a hadsereg informatikai kutató laboratóriuma volt, az alapító atya pedig ezredesi rangban szolgált a seregben.

A Huawei munkakultúrát “farkasnak” nevezik Kínában agresszív stílusa miatt, amely maximális követelményeket támaszt az alkalmazottakkal szemben, akikkel a főnökök úgy bánnak mint a tisztek a katonákkal a seregben.

A Huawei ugyan azt állítja, hogy már megszakította kapcsolatait a kínai hadsereggel, de ezt Nyugaton nemigen hiszik el.

Az USA-ban emiatt is tették tiltó listára a Huaweit

Csü asszony 2021-ben érkezett a Baiduhoz, ahova magával hozta “a farkas stílust.” Ezzel valóságos sokkot okozott a cégnél, ahol a PR részlegen rohamtempóban mondtak fel a munkatársak.

Csü asszony mindenkitől katonás fegyelmet várt el, és állandó 24 órás készenlétet. Munkatársainak 60%-a távozott az első évben. Nem véletlenül: előfordult, hogy munkaértekezletet hívott össze éjfélre! Ebbe még nem bukott bele, de abba igen, hogy nyíltan meg is hirdette katonás menedzser filozófiáját, melyet a fiatalabb nemzedék már nem fogad el Kínában.

Hol van a kínai hadügyminiszter?

Régóta senki sem látta Li Sangfu tábornokot. Korábban a kínai külügyminiszter tűnt el nyomtalanul. A rakéta haderőnem parancsnokairól pedig kiderült, hogy korrupció miatt előzetesben csücsülnek.

“Valami nem igazán működik Hszi Csin ping rendszerében” – mondta Biden elnök Vietnamban, ahol stratégiai egyezményt kötött Kína ellen. Az USA tokiói nagykövete szerint villámgyorsan tűnnek el Hszi Csin ping káderei. Politikai tisztogatás zajlik? Kínában manapság minden nagy lebukást korrupcióval indokolnak. Ez annál is könnyebben megy, mert az elit minden tagja dollármilliomos, a legfelső vezetők és a nagy cégek főnökei pedig milliárdosok dollárban is.

Összefügg-e a hadügyminiszter tartós távolléte azzal, hogy a rakétacsapatok lebukott parancsnokait korrupcióval gyanúsítják. Hszi Csin ping elnök katonai vezetők előtt azt állította, hogy

“a korrupció nemzetbiztonsági kérdés, mert akadályozza Kína katonai erejének növelését.”

Közben az országban tovább zajlik a korrupció ellenes kampány, melyet Hszi Csin ping elnök indított el tíz évvel ezelőtt.

 Korrupcióért halálra ítélték a legnagyobb biztosító társaság ex elnökét Kínában

Kőkemény kampány folyik Kínában a korrupció ellen függetlenül attól, hogy megroppant az ingatlan piac és ez megingatja az egész pénzügyi rendszert az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a politikai és pénzügyi elit tagjai milliárdosok – dollárban is.

325 millió jüan értékben fogadott el megvesztegetést a China Life Insurance ex elnöke, ezért a bíróság őt halálra ítélte – tudatta az Új Kína hírügynökség. Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartományban született meg az ítélet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a halálraítéltet nem végzik ki hanem két évre próbaidőre bocsátják. Ha ezalatt az idő alatt megbánást tanúsít – vagyis beszolgáltatja a korrupcióval megszerzett milliókat, akkor életfogytiglanra változtatják az ítéletet, de ez letöltendőnek számít vagyis sohasem kerülhet szabadlábra. Miért kapott ilyen súlyos büntetést Vang Bin? A megvesztegetés összege “mindössze” 44 millió dollárt ér, ez a kínai elit körében nem számít komoly pénznek. Vang Bin minden bizonnyal azért kapta a súlyos ítéletet, mert a pénz nagy részét nem vallotta be, az valahol továbbra is családi számlákon pihen – lehet, hogy külföldön. Vang Bint azért külön egyéves börtönbüntetéssel sújtották, mert 54 millió jüant külföldi számlákon tartott. Ez szigorúan tilos Kínában.

Igazán súlyos bűn  azonban Peking számára az, hogy a korrupt halálraítélt a kommunista párt helyi vezetője volt! A több mint 90 milliós kommunista párt mint valamilyen új mandarin kaszt irányítja vaskézzel Kínát, és a korrupció elleni harcot a nagyfőnök, Hszi Csin ping személyesen rendelte el amint hatalomra került 2012-ben. A pártfőtitkár – elnök így szabadult meg legfőbb vetélytársától, Po Hszilájtól, akinek nejét is halálra ítélték, mert mérges gombát főzött egy brit kém levesébe.

A nagy korrupciós ügyeket Kínában nem az állam hanem a kommunista párt ellenőrző bizottsága vizsgálja ki, az ítéletet is a kommunista párt vezetői hozzák meg – a bíró csak a legfelső határozatot olvassa föl.

2021-ben a Kínai Fejlesztési Bank elnökét ítélték életfogytig tartó börtönre korrupció miatt.

Ugyanabban az évben ki is végezték korrupció miatt Kína legnagyobb állami vagyonkezelőjének főnökét, ő bigámia miatt kapta a legsúlyosabb büntetést: több feleségnek és gyereknek sokkal több titkos számla jutott.

Amikor Hszi Csin ping elődje Sanghaj városának élén korrupció miatt lebukott, akkor 17 szeretőt számolt össze a kommunista párt ellenőrző bizottsága.

A China Renaissance Holding milliárdos bankár vezérigazgatója februárban eltűnt, és a BBC tudósítójának értesülései szerint együttműködik a hatóságokkal a korrupciós vizsgálatban.

Jack Ma a leggazdagabb kínaiból szerencsés túlélő lett

Az Alibaba alapító atyja, a dollár milliárdos Jack Ma tőzsdére akarta vinni az Ant csoportot, a nagy digitális pénzügyi vállalkozást amikor Peking közbelépett. Jack Ma, aki Hszi Csin ping elnök pártfogoltja volt korábban eltűnt. Az egykori angol tanár, aki a helyi kommunista vezető, Hszi Csin ping támogatásával gründolt internetes kereskedő cégét, az Alibabát, mely a New York-i tőzsde legnagyobb dobása volt abban az évben amikor odakerült, előbb találkozott az újonnan megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin ping.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– fogadkozott New Yorkban az USA új elnöke 2016-ban.

Ekkor volt a csúcson Jack Ma, aki azután beleesett a nagy korrupció ellenes kampányba, amely az egész pénzügyi rendszert kívánta megrendszabályozni Kínában. Három hónapig azt sem tudta senki, hogy hol van Kína leggazdagabb embere, aki villámgyorsan el is veszítette ezt a rangját. Jack Ma kínos perceket tölthetett a kommunista párt ellenőrző bizottságának kihallgató központjában. Amikor kikerült onnan, akkor feltűnően kerülte a nyilvánosságot pedig korábban jellemezte őt a first page disease – szeretett minél gyakrabban az újságok címlapjára kerülni méghozzá nem is Kínában hanem az Egyesült Államokban. Ennek vége: Jack Ma feladta az Ant programot, csendes és visszahúzódó ember lett, mert legfelső helyről figyelmeztethették: eddig és ne tovább!

36 ezer korrupciós vizsgálat – 52 ezer letartóztatás

Ezek a rekord számok, melyek 2023 első félévét  mutatják, azt jelzik, hogy nem enyhül a kampány a korrupció ellen – büszkélkedik a pekingi Global Times.

Azzal már nem dicsekedtek el, hogy a korrupcióellenes kampány egykori vezetőjét is halálra ítélték – korrupció miatt.

Fu Csenghua igazságügyi miniszter volt Pekingben, és ebben a minőségében irányított több kampányt is a korrupció ellen. Aztán őt is elítélték 117 millió jüan megvesztegetés elfogadásáért. Ez 14 millió dollárnak felel meg. Ő is halálbüntetést kapott kétéves felfüggesztéssel. Mindez nem sokkal a kommunista párt kongresszusa előtt történt múlt ősszel amikor újra fogadkoztak Pekingben: folytatjuk a korrupció ellenes harcot!

Két napja Hszi Csin ping elnök katonák előtt megerősítette: a rakétacsapatok parancsnokait korrupció miatt váltották le!

Júniusban vették őrizetbe a stratégiai rakéta haderőnem parancsnokát, a helyettesét és a korábbi helyettesét. Augusztusban jelentették be a három tábornok leváltását, és Hszi Csin ping elnök, aki a hadsereg főparancsnoka is, most megerősítette: korrupció a leváltás oka!

A kínai kormány hatalmas pénzekkel erősítette meg a stratégiai rakéta erőket, és a tábornokok “igen jó személyes kapcsolatot építettek ki a hadiipar vezetőivel” – írja a hongkongi South China Morning Post. Amely szerint az ellenőrzés során kiderült, hogy sok rakéta nem működik, mert a hadiipar vezérei némi megvesztegetés árán bóvlit sóztak rá a hadseregre.

Tavaly az állami chipfejlesztési alap vezetőit csukták le, mert a nagy állami támogatás jelentős része magánzsebekben landolt miközben nem teljesítették azt az elvárást, hogy az USA-val egyenrangú chip kutatást hozzanak létre – írja a foreignpolicy.com portál.

Drága bírálat: 230 milliárd dollárt veszített Kína leggazdagabb emberének cége

Jack Ma három éve bírálta Peking gazdaságpolitikáját. Cége, az Ant most tette közzé jelentését arról, hogy mennyibe került számára a bírálat. A veszteség  mai tőzsdei értéke:  230 milliárd dollár!

Megdöbbentőbb szám jön ki akkor, ha együtt kezeljük Jack Ma két cégét: az Alibabát és az Antet, mert akkor a veszteség 877 milliárd dollár! És még nincs vége: a pekingi pénzügyi felügyelet pénteken 7,1 milliárd jüanos büntetéssel sújtotta az Ant-et – ez 984 millió dollárnak felel meg.

Hogy reagált az Ant? Szombaton közölte, hogy visszavásárolja részvényeinek egy részét. Az egyik főrészvényes az Alibaba, mely az Ant részvényeinek egyharmadát birtokolja. Ennek hallatára hétfőn emelkedni kezdtek a high tech cégek részvényei a tőzsdén: az Alibaba például 3,2%-kal erősödött, mert sokan bizakodnak: Peking szigorú felülvizsgálati kampánya véget ért. Igaz, már tavaly is azt hitték:

novemberben akarták tőzsdére vinni az Antet miután korábban azt a pekingi pénzügyi hatóságok leállították. 34,2 milliárd dollár lett volna az új részvények kibocsátási összértéke vagyis világrekord, mely megdöntötte volna a szaúdi Aramco eredményét. Ám két nappal a tervezett részvénykibocsátás előtt Peking ismét megakadályozta, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdén kibocsássák az Ant részvényeket.

Mit mondott Jack Ma amivel kicsapta a biztosítékot Pekingben?

Kína akkori leggazdagabb embere, aki igen jó kapcsolatban állt Hszi Csin-ping elnökkel, Sanghajban a Bund konferencián nem kertelt:

”Kína pénzügyi rendszere nem felel meg a huszonegyedik század követelményeinek!”

– hangsúlyozta az Alibaba alapító atyja. Jack Ma abban a tartományban alapította meg internetes kereskedő cégét, melynek élén akkor Hszi Csin-ping állt, aki 2012-ben azután Kína első embere lett. Jack Ma, aki New Yorkban vitte tőzsdére az Alibabát, mert újra nagyot álmodni: új bankrendszert akart Kínában. Ennek lett volna a zászlós hajója az Ant. Jack Ma azzal vádolta a kínai bankokat, melyek a legnagyobb közé tartoznak a világon, hogy

“óvatos üzletpolitikájuk olyan mint a zálogházaké, és nem támogatják a feltörekvő startup cégeket, melyek a technológiai fejlődés jövőjét jelentik.”

A beszéd után Pekingbe rendelték Jack Ma-t és az Ant tőzsdei indulása lekerült a napirendről. Hosszú ideig nem is lehetett hallani Jack Máról, aki elveszítette büszke címét: már régen nem ő Kína leggazdagabb embere. Pedig ebben a minőségében előbb találkozott New Yorkban a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai államfő.

 “Ketten együtt Jack-el nagy dolgokat viszünk majd végbe!”

– harsogta akkor Donald Trump.

Jack Ma a Trump korszakban állt hatalma és gazdagsága csúcsán, 2021-ben megindult a lejtmenet, mely nemcsak őt hanem az egész pénzügyi és kereskedelmi szektort érintette Kínában. Pekingben attól tartottak, hogy az átláthatatlan hitel piramis rendszer összecsuklik, ezért általános felülvizsgálatot rendeltek el: 3 ezer milliárd dollár tűnt el a kínai piacról!

Az Alibaba részvények 2020-ban voltak a csúcson, mai értékük 70%-kal kisebb mint akkor volt. Ebben persze része volt a hatóságok szigorán túl a Covid járványnak is, mely hosszú időre lefékezte a kínai gazdaságot, a világ más részeit pedig recesszióba taszította.

Mi lesz most? A CNN gazdasági rovata által megkérdezett szakértők szerint most újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy tőzsdére vigyék az Antet, de “az már nem képvisel új értékrendet hanem csak egy unalmas bank lehet a többi közül Kínában.”

Alibaba darabokban

0

A tőzsdék kedvezően fogadták, hogy hat részre szakadt az Alibaba, a világ egyik legnagyobb internetes kereskedője. Jack Ma kapitulált, a hatalom elégedett Pekingben: az óriást feldarabolják, és a hat utód újra a tőzsdére mehet.

260 milliárd dollár az Alibaba értéke, ezért senkinek sem volt mindegy, hogy miképp fogadja a világ a Pekingben kidolgozott új üzleti konstrukciót.

Az üzleti világ bevette a csalit, örömmel üdvözölte  Hongkongban és New Yorkban azt az elképzelést, hogy az Alibaba hat részre szakad: hazai internetes kereskedés, külföldi internetes biznisz, felhő, helyi szolgáltatások, logisztika valamint média és szórakoztatás.

A várható előnyök nyilvánvalóak hiszen hat kisebb független társaság könnyebben tud alkalmazkodni a gyorsan változó piachoz, és a hatalomnak is kevesebb gondot okozhat a jövőben Pekingben. Daniel Zhang, az Alibaba elnök vezérigazgatója így beszélt erről Hongkongban:

”Az új cégek gyorsabban tudnak majd reagálni a változásokra, fürgébbek lesznek. Már évek óta készítjük elő a változást”

– fogalmazta meg finoman a helyzetet hiszen Jack Ma, az alapító atya hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, majd Tokióban bukkant fel, és csak mostanában tért vissza Kínába.

Miért ?

Jack Ma, az alapító atya, egy kicsit túlságosan is nagyra nőtt azóta, hogy angol tanárként megindította az internetes kereskedést Csöcsiang tartomány fővárosában. Ebben a tartományban volt a kommunista párt első titkára előbb Hszi Csin-ping, Kína jelenlegi első számú vezetője, és később Li Csiang miniszterelnök, aki a tavalyi pártkongresszuson lépett elő a második helyre. Ez a támogatás döntő fontosságú volt Jack Ma számára, aki maga is rendelkezett párttagsági könyvvel bár ezt sokáig titkolni igyekezett hiszen cégét New Yorkban vitte tőzsdére. Ő lett Kína leggazdagabb embere, aki előbb találkozott a frissen megválasztott Donald Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– harsogta Donald Trump, és ez kicsapta a biztosítékot Pekingben, ahol túlságosan nagynak ítélték meg Jack Ma hatalmát és főként a száját.

A kommunista Kínában illik csendben gazdagodni. Jack Ma viszont fennhangon bírálta a pénzügyi felügyeletet mondván: akadályozza másik cége, a 35 milliárd dolláros Ant – Hangya – tőzsdére vitelét. Ezt nem engedélyezték, és 2020-ban megindult  a vizsgálat Jack Ma és az Alibaba ellen. A dollármilliárdos Jack Ma rákényszerült arra, hogy megengedje az Alibaba feldarabolását – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon két közgazdász. A tőzsde egyelőre  kedvezően reagált mind New Yorkban mind Hongkongban, és ez azért nagyon fontos, mert az Alibaba hat jogutóda újra részvény kibocsátást tervez – egymástól immár függetlenül. A pénz nagyon kell ugyanis a pekingi vizsgálat egyáltalán nem tett jót az Alibaba részvényeinek: értékük még ma is csak a 70%-át érik annak, ami a csúcs volt Jack Ma mélyrepülése előtt.

“Az Alibaba feldarabolását a pekingi hatalom intézte el”

– ez a véleménye a Kaiyuan Capital befektetési igazgatójának, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.

Peking mosoly offenzívát folytat, mert dinamizálni akarja a magán szektort

Erről beszélt pár napja Li Csiang miniszterelnök amikor vezető kínai üzletemberekkel találkozott.

“Tavaly helytelen viták folytak a társadalomban arról, hogy mi legyen a privát szféra szerepe Kínában. Ez megijesztett sok vállalkozót. Szeretném megnyugtatni őket: a kormány támogatja a magánszektort”

– idézte a China Daily Li Csiang miniszterelnököt.

Jack Ma szimbolikus figurája a privát szférának Kínában és azon kívül is. Felbukkanása ezért lélektanilag fontos nemcsak az Alibaba, de az egész magánszféra számára Kínában. Hszi Csin-ping elnök meg is indokolta, hogy miért akarják újra kiemelten támogatni a magán szektort Kínában: amikor az Egyesült Államok megpróbálja “feltartóztatni  Kínát “, és decouplingról – válásról beszélnek sokan Washingtonban, akkor fontos, hogy a legfontosabb iparágakat – különösen az informatikát – saját erőből fejlesszük Kínában.

Ez a hivatalos szöveg, de sok szakértő szerint Pekingben a hatalom meg akarja rendszabályozni az egész informatikai szektort. Az Alibaba csak az első fecske volt. “Most a Tencent következik “- nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Hong Hao, a Grow Investment Group vezető közgazdásza.

Az Alibaba főnöke mindenesetre optimista, Daniel Zhang e mailt küldött valamennyi dolgozónak a sikeres tőzsdei visszatérés után:

”a piac a legjobb teszt. Így aztán minden új cég a tőzsdére mehet.”

A Citi szerint is nőhet az Alibaba részvények ára, melyet 156 dollárra taksált. Ehhez képest a New York-i tőzsdén 98 dollár volt a záráskor az Alibaba árfolyama.

Háziőrizetben Kínában a debreceni akkumulátor gyárat építő cég két tulajdonosa

1,4 milliárd dolláros cégtulajdon külföldre csempészése a vád a két tulajdonos ellen Kínában, ahol mostanában szigorúbban ellenőrzik a nagyvállalkozókat.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere Tokióba távozott, de csak azután, hogy lemondott az Ant – hangya – nevű pénzügyi cégéről.

A debreceni építkezésről a kínai cég 2020-ban állapodott meg a magyar kormánnyal. A kínaiak 13 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapnak a legnagyobb külföldi beruházáshoz Magyarországon.

Mi lesz a CATL gyárral Debrecenben?

Az építkezés tovább folyik  – közli a 24.hu. Pár nappal ezelőtt lakossági meghallgatáson botrányt tört ki, mert a jelenlevők egy része igencsak aggódik a várható környezetszennyezés miatt. Különösen a vízzel lehetnek gondok Debrecenben.

Egy felhevült polgártárs azt javasolta a kormánynak, hogy vigye Felcsútra a CATL gyárat.

Debrecen fideszes polgármestere elszántan védelmezi az akkumulátor gyár építését, és azt hangsúlyozza, hogy sok ember talál majd ott munkát.

Ha elkészül a gyár, akkor fontos szerepet játszhat a magyar exportban hiszen a CATL akkumulátorok kelendőek a elektromos autók piacán. Miután a magyar külkereskedelmi mérleg nagy hiányt mutat az energia import miatt, ezért a kínai gyár exportja sokat lendíthet az egyensúly helyreállása felé. A helyi lakosság viszont úgy érezheti, hogy ő issza meg az akkumulátor gyár környezet szennyezésének levét.

Remek év a milliárdosoknak, de vannak nagy vesztesek is

A 2660 dollármilliárdos mintegy 1600 milliárd dollárral lett gazdagabb januártól decemberig. Páran nagyon ráfáztak mint például az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere, Jack Ma.

152 milliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni a világ 10 dollár milliárdosa, akik sokáig emlegethetik még az idei évet amikor lehanyatlott a szerencsecsillaguk. Pekingben ugyanis úgy döntött a majd mindenható politikai bizottság, hogy megrendszabályozza a túlságosan is önállóvá vált cégeket és azok dollármilliárdos tulajdonosait.

Az Alibaba részvényeinek az árfolyama idén 50%-al csökkent!

Pedig még nem is oly régen Pekingben büszkélkedtek azzal, hogy a New York-i tőzsdén az Alibaba volt az év részvény kibocsátása. Jack Mával, az internetes kereskedő cég alapító elnökével előbb találkozott Donald Trump mint Hszi Csinping kínai államfővel. „Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – jelentette ki találkozásuk után az USA elnöke. Azóta Trump eltűnt a süllyesztőben, Jack Ma csak a nyilvánosság elől tűnt el egy időre. Közben jól megkopasztották: idei veszteségét 21,4 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

Ezzel csak ezüst érmes a nagy vesztesek között. Az első helyen a kínai internetes óriás, a Pinduoduo ura végzett 40,2 milliárd dolláros veszteséggel. A cég részvényeinek értéke kétharmaddal csökkent az idén.

A bronzérmes a lúzer listán az Evergrande alapító atyja. A kínai ingatlanpiac egykori koronázatlan királya csekély 18 milliárd dollárt veszített az idén. Nem csoda: az Evergrande 300 milliárd dolláros adósság állományt halmozott fel. A pekingi vezetés arra kötelezte az elnököt, hogy saját vagyonával is szálljon be a dühös hitelezők kifizetésébe. A vírusjárvány előtt az Evergrande vezére 36 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett. Ma már ez „mindössze” 9,1 milliárd dollár. Nemcsak kínaiak buktak nagyot az idén: egy szingapúri dollármilliárdos, Zhang Yong vagyonának 68%-át elveszítette, mert a járványt nem kalkulálta bele az üzletbe – írja a Forbes.

Az USA-ban egy jelzálogból meggazdagodott dollármilliárdos, Anthony Hsieh veszített 13,2 milliárdot. Japánban egy ruházati lánc ura futott bele egy botrányba az Uniqlo céggel.

Minden nagyobb az idén: a nyereség és a veszteség is

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere 89 milliárd dollárral lett gazdagabb, és elérte a 245 milliárdot. Nemrég még a 100 milliárd dollár álomhatárnak tűnt. Ugyanígy történt a veszteségekkel is: tavaly „mindössze” 46,1 milliárd dollárt hozott össze a tíz legnagyobb lúzer. A legnagyobb vesztes a mexikói milliárdos Carlos Slim Hélu volt, akinek a cége, az America Móvil Latin Amerika legnagyobb mobiltelefonos hálózatát irányítja. Vesztesége alig 5 milliárd dollár volt. Idén ezzel a tíz első lúzer közé sem tudna bekerülni. A tavalyi veszteségek ugyanis jórészt piaci jellegűek voltak, de idén közbeszólt az állami szabályozás. Jack Ma cégét, az Alibaba-t 2,8 milliárdos rekord büntetéssel sújtották Kínában azon a címen, hogy monopol helyzetet teremtett magának a piacon. Jack Ma Ant pénzügyi vállalkozását, melyet egyidőben akart a hongkongi és a sanghaji tőzsdére vinni, megakadályozták ebben. Ezzel Jack Ma elesett egy 35 milliárd dolláros részvénykibocsátástól – emlékeztet a Forbes, mely szerint Kína egykor leggazdagabb embere az idén elveszítette vagyonának 37%-át.

Külföldi hatalommal való együttműködés a vád az ellenzéki sajtómágnás ellen

Akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat Hongkong legnagyobb sajtó birodalmának feje, Jimmy Lai, akinek lapjai kiálltak a tüntető diákok mellett. Pekingben olyan szigorú nemzetbiztonsági törvényt hoztak, amely drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét Hongkongban.

Amikor több százezer diák tüntetett Hongkongban az ellen, hogy Pekingből mind jobban beavatkoznak Hongkong belső ügyeibe, akkor Jimmy Lai lapjai – elsősorban a legnépszerűbb újság, az Apple Daily – bőségesen beszámoltak erről, és támogatták a diák mozgalmat. Emiatt többször is őrizetbe vették a hatóságok a sajtómágnást, de korábban elengedték. Nemrég azonban újra lecsukták. A bíróság kedden dönt arról, hogy feltételesen szabadlábra helyezik-e óvadék ellenében? Közben azonban a nemzetbiztonsági törvény értelmében a legsúlyosabb váddal illették: együttműködés külföldi hatalmakkal! Ebben az esetben a kiszabható büntetés maximuma az életfogytiglan.

Hongkongban már ítéltek el ellenzéki diák vezéreket, de ők csak néhány hónapos börtönbüntetést kaptak, mert a nemzetbiztonsági törvényt épp a nagy tüntetésekre hivatkozva hozták meg Pekingben. Ezért visszamenőleges hatállyal azt nem lehetett alkalmazni.

Jack Ma szerepe

Hongkong korábbi legnépszerűbb lapja, a South China Morning Post Kína leggazdagabb emberének kezébe került. Az újság most sorozatot közöl a diáklázadásokról, megjegyezve, hogy a Covid járványra és a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva sikerült ugyan elfojtani a lázadást, de a problémák megmaradtak Hongkongban.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, azt tervezi, hogy a hongkongi és a sanghaji tőzsdét felfejleszti olyannyira, hogy vetélytársa lehessen a Wall Streetnek New Yorkban. Ennek lett volna első látványos akciója az Alipay óriási részvénykibocsátása Hongkongban és Sanghajban, de Pekingben közbeléptek, és ezt megakadályozták. Jack Ma ugyan tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártnak, és jó személyes kapcsolatot ápol Hszi Csinping elnökkel, de az Alipay olyan óriási információs rendszert épített ki a hitelpiacon, amely már veszélyezteti Peking hatalmi monopóliumát. Márpedig ehhez ragaszkodik a kommunista párt, amely teljhatalmat kíván gyakorolni immár Hongkongban is.

Egy ország két rendszer

1997-ben ért véget a brit uralom Hongkongban. Ezt követően Kína része lett, de azzal a kikötéssel, hogy még 50 évig fenntarthatja a brit jogrendet. Ez még nem járt le, ezért Nagy Britannia és az USA az egyezmény megsértésének tekinti Peking nyomulását Hongkongban. Szankciókat is alkalmaznak Pekinggel szemben, de ott ezeket az amerikai-kínai kereskedelmi háború részének tekintik. Most pedig Jo Bidentől várják, hogy mit lép majd e téren, mert ettől függ Hongkong jövője is.

1111 – csúcson az internetes kereskedelem

November 11 a magányosok napját jelezte Kínában, ahol az Alibaba immár hatodik gáláját rendezi ebből az alkalomból. Van mit ünnepelni…

372 milliárd jüan vagyis több mint 56 milliárd dollár a forgalom értéke eddig – jelentették be a gála elején Hangcsou városában. Ott ahol Kína leggazdagabb embere, Jack Ma megalapította az Alibabat. Az internetes kereskedelem kínai úttörőjének jót tett a Covid-19 járvány hiszen a vásárlások egyre inkább átkerülnek a világhálóra. Így nem csoda, ha Kína második számú internetes kereskedője, a JD.com is rekordot jelentett: 243 milliárd jüannal.

Idén a kampány november elsején kezdődött óriási leértékelésekkel. A kereskedők mindenáron növelni akarják az eladásaikat, hogy behozzák az első félév lemaradását.

Tavaly „csak” 268 milliárd jüan volt november 11 összforgalma, ez valamivel több mint 38 milliárd dollárt jelentett.

Tarolnak az 5G mobilok

A vásárlók rávetik magukat az olyan okostelefonokra, melyek ötödik generációs technológiával működnek. A JD.com marketing igazgatója elmondta a South China Morning Post tudósítójának, hogy 11-szeres a növekedés a múlt évhez képest ezen a téren!

A vásárlói szokásokat alapvetően megváltoztatta a Covid-19 járvány

„A játékszabályok sokkal gyorsabban megváltoztak a vírus miatt mint ahogy azt korábban gondoltuk. „A digitális polc” lett a legfontosabb, sőt sok helyen az egyetlen az Ázsia – Csendes óceán régióban” – mondta az Accenture marketing főnöke.

Két fő vásárlói csoportot lehet megkülönböztetni a Magányosok napján – írja a South China Morning Post, amelynek tulajdonosa az Alibaba.

Az egyik a kisemberek több száz milliós csoportja, akik a leértékelésekre hajtanak. A másik pedig a gazdagok csoportja, akik értékesebb árukat vásárolnak ilyenkor is.

Ha nem mehetek külföldre, akkor veszek egy Mercedest

Sokan gondolkodnak így a gazdag kínaiak közül, akik ilyenkor már külföldi utakat szoktak tervezgetni Párizsba, Londonba vagy az Egyesült Államokba. Most a Covid-19 járvány ezt megakadályozza. Viszont így sok pénz marad a gazdagabb polgárok zsebében Kínában, ahol november 11-e újabb rekordokat döntöget az internetes kereskedelemben.

Kína leggazdagabb embere pácban

Leállították a világ idei legnagyobb részvény-kibocsátását Sanghajban. Behívatták Jack Mát a pénzügyminisztériumba Pekingben – tudatta a Global Times, mert komoly kifogások merültek fel az Ant tevékenységével kapcsolatban.

A 34 milliárd dolláros részvénykibocsátás Hongkongban és Sanghajban a második nagy dobás lett volna, melyet Jack Ma végrehajt. 2014-ben a New York-i tőzsdén az Alibaba volt az év rekordere. Az internetes kereskedő cég azóta is szárnyal, ezért is alapította meg az Alipay-t, mely a fizetési módot forradalmasította Kínában. Az Ant szinte monopolizálta az internetes fizetést. A vetélytársakat, a kínai bankokat Jack Ma nevetség tárgyává tette mondván, hogy elavult módszereik a „zálogházakra emlékeztetnek!”

A konkurencia értette a finom célzást és feljelentette Kína leggazdagabb emberét Pekingben.

Az utolsó percben leállított részvénykibocsátás drámai következményekkel járt : 8,1%-al esett az Alibaba részvények értéke a New Yorki tőzsdén. Szerdán Hongkongban 9,6%-al értek kevesebbet az Alibaba részvényei (Jack Ma anyavállalata körülbelül az egyharmadát birtokolja az Ant részvényeinek).

Jack Ma állítólag 17 milliárd dollárral érdekelt az Ant-ben.

A részvény árfolyam csökkenése 76 milliárd dollárral csökkentette az Alibaba értékét miközben az Ant a tervezett részvény kibocsátással 34 milliárd dolláros bevételre számított.

Az Ant értékét pár nappal ezelőtt 313 milliárd dollárban határozták meg. A cég részvényeinek 11%-át akarta piacra dobni Hongkongban és Sanghajban.

Jack Ma ennek kapcsán azt mondta, hogy „még három éve sem mertünk ebben reménykedni, de már nem New Yorkban hanem Sanghajban és Hongkongban szerezhetünk ennyi pénzt.”

Miért idegesek Pekingben?

A BBC tudósítója szerint azért, mert Jack Ma kijelentette: a hitelnyújtási alapja az információ kell , hogy legyen nem pedig a jelzálog! A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Ant-nek óriási adatbázisa van a kínaiak anyagi helyzetéről, de ezt nem köteles megosztani a hatóságokkal csakis akkor, ha azok ezt indokoltan kérik. Pekingben szeretnének jobban belelátni az Ant adatbázisába, mert a kínai gazdaság egy hatalmas hitel piramis, melynek konszolidálását többször megígérték , de elhalasztották.

Elsősorban az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt, melynek sorsa főként az USA elnökválasztás kimenetelétől függ …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK