Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Irán és az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokba kezd

A jövő héten Bécsben minden fél között tárgyalások folynak arról, hogyan lehet mind az Egyesült Államokat, mind Iránt összhangba hozni a 2015-ös iráni nukleáris megállapodással. Irán és az Egyesült Államok között nem lesznek közvetlen tárgyalások.

Az, hogy miként lehet a két felet visszatéríteni az eredeti megállapodás feltételeihez, bonyolult politikai és technikai kérdés volt, mert mindkét fél ahhoz ragaszkodott, hogy az első lépést másik tegye meg. A kedden kezdődő bécsi közvetett tárgyalás az első komolynak nevezhető erőfeszítés Biden elnök hivatalba lépése óta annak érdekében, hogyan lehetne mégis kimozdítani a holtpontról a megbeszéléseket.

Biden vissza akar térni a megállapodáshoz. Ugyanakkor

kemény korlátokat szabott Irán nukleáris tevékenységének azért cserébe, hogy a Teheránnal szembeni amerikai és nemzetközi szankciókat  feloldják.

Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folytatott közvetett tárgyalások, amelyekről a résztvevők pénteken megállapodtak, és közvetítők útján személyesen zajlanak majd, megpróbálnak megállapodni egy ütemtervben arról, hogyan lehet szinkronizálni a kötelezettségvállalásaikhoz való visszatérés lépéseit.

Miután Irán és a megállapodást aláíró többi ország, köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió, mint elnök, kidolgozzák az ütemtervet. Ezt követően Irán és az Egyesült Államok ideális esetben találkoznak, hogy véglegesítsék a részleteket.

Donald Trump elnök 2018 májusában kiléptette a korábban megkötött egyezményből az Egyesült Államokat – „az eddigi legrosszabb megállapodásnak nevezte” -, és visszaállította, majd megerősítette  az Irán elleni szigorú gazdasági szankciókat, megpróbálva ezzel újratárgyalásra kényszeríteni. Irán részben úgy reagált, hogy jelentős mértékben dúsított uránt a korábban kötött megállapodás határain túl, és a korábbianál fejlettebb centrifugákat épített.

Biden tárgyalói azt mondták, hogy ha a nukleáris megállapodást kölcsönösen betartják, amelyet közös átfogó cselekvési tervnek neveznek, Washington további tárgyalásokat akar folytatni Iránnal. További tárgyalási témák közé tartozik az egyezmény időkorlátjainak meghosszabbítása, valamint Irán rakétaprogramjainak és a Közel-Keleten folytatott katonai támogatásának  korlátozása olyan csoportok számára, mint a Hezbollah, a Hamász és a Síita milíciák, nem beszélve a szíriai vezető, Bashar al-Assad részére.

Mindkét fél megpróbálta az európai tárgyalókon keresztül megtalálni az utat a megállapodáshoz anélkül, hogy otthon politikai problémákat okozna.

Iránban kulcsfontosságú júniusi elnökválasztás van, és a kormány egyértelműen haladást akar mutatni a büntető szankciók feloldása terén. Biden valószínűleg arra törekszik, hogy a szenátusban a republikánusoknak, akik közül a legtöbben ellenezték az egyezményt, ne mondhassák, hogy engedett az iráni követeléseknek.

Az idő Washington számára is fontos tényező: Iránról most úgy gondolják, hogy csak néhány hónap választja el attól, hogy elegendő erősen dúsított urán álljon rendelkezésre legalább egy atomfegyver létrehozásához.

Ha Biden nyer véget érhetnek Netanjahu szép napjai

Egyetlen állam vezetője sem profitált többet Netanjahunál Donald Trump elnöki négy évéből – olvasható az FP cikkében. Trump elhagyta Barack Obama által megtartott iráni nukleáris megállapodását, Jeruzsálembe költöztette az Egyesült Államok Nagykövetségét, és segített Izraelnek normalizálni a kapcsolatokat az Öböl-öböl két arab nemzetével – az izraeli jobboldalt megerősítő politikával.

A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy egy harmadik arab ország, Szudán is diplomáciai kapcsolatokat alakít ki Izraellel, bár a részletek továbbra nem igazán lehet tudni semmit.

Biden ezzel szemben keresi a módját annak, hogy nukleáris kérdésekben újból kapcsolatba léphessen Iránnal és helyreállítsa Washington kétoldalú kapcsolatait a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, amelyet Trump leminősített. Igazgatását valószínűleg Obama-korszakbeli politikai döntéshozók fogják adni, akik még mindig elutasítják Netanjahu belépését az amerikai belpolitikába. Ennek eredménye egyfajta forrongó feszültség lehet Izrael és az Egyesült Államok között, amely az Obama évekre emlékeztet.

„Netanjahu úgy írta le az Obama-éveket, hogy védekezni kellett. Most a Trump-adminisztrációval bármit megtehetett ”- átalakíthatta az Iránnal és a palesztinokkal folytatott konfliktus paramétereit – mondta Dan Rothem, tel-avivi központú elemző, aki Shimon Peres volt izraeli elnök tanácsadója volt. – A Biden-adminisztrációval vissza kell mennie a védekezésbe.

A feszültség nem feltétlenül fog azonnal fellángolni. Biden hosszú távú kapcsolatokkal rendelkezik Izraellel, amely 1973-ban Golda Meir akkori miniszterelnökkel tartott találkozóig nyúlik vissza. Az Iránnal folytatott tárgyalások hónapokba telnek, mire eredménye lehet, és csak bonyolítják azokat az eseményeket, amelyek azóta zajlottak, hogy Trump elhagyta a 2015-ös  nukleáris megállapodást.

Az Egyesült Államok fájdalmas gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben, Teherán pedig az eredeti megállapodás megsértésével indokolva folytatta az urándúsítást – ez egy többoldalú megállapodás, amely 15 évig tiltotta Iránt atomfegyver gyártásától.

Az Iránnal szembeni washingtoni bizalmatlanság csak tovább mélyült.

Ráadásul Biden nem fogja megpróbálni egyszerűen újraéleszteni a nukleáris megállapodást, amelyet a republikánusok és Izrael „rossz üzletként” bíráltak. A Biden-kampányt tanácsadó egykori amerikai külpolitikai tisztviselő szerint a paktumhoz való visszatérés egy „megálló” lesz a hosszabb távú, szigorúbb és szélesebb körű kérdéseket lefedő nukleáris megállapodás felé vezető úton. Biden egy új megállapodásba kívánja foglalni Irán ballisztikus rakéta-programjának korlátozásait is, és foglalkozik Teherán regionális részvételével Libanonban és Szíriában.

Az elemzők szerint ennek eléréséhez diplomáciai finomságra lesz szükség.

„Biden beszél arról a vágyáról, hogy visszatérjen a [nukleáris megállapodáshoz], de nem nagyon világos, hogyan fogja ezt megtenni” – mondta Raz Zimmt, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa. „A visszatérésnek számos akadálya van. Amíg nem látunk konkrét tárgyalásokat Irán és az Egyesült Államok között, Izrael óvatosabban reagál.”

Iráni csúcs

Orosz és amerikai külügyminiszterek arról folytattak telefonon eszmecserét, hogy „valószínűleg” nem  tárgyalnak. A hosszúra nyúlt társalgás végeztével – melynek során nem hallgatták meg egymás érveit – elégedetten tették le a telefont.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Mike Pompeoval vitatta meg azt, hogy rendezzenek videó konferenciát azoknak az államoknak a részvételével, melyek aláírták a 2015-ös nukleáris egyezményt Iránnal. Az USA kilépett az egyezményből, de a többi aláíró állam tartja magát hozzá (Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország, Németország). A kínaiak máris jelezték: örömmel vennének részt egy ilyen csúcstalálkozón. Trump viszont úgy nyilatkozott: nagy valószínűséggel nem venne részt rajta. Előtte ugyanis az ENSZ-ben leszavazták az Irán elleni amerikai javaslatot.

Trump mindent a választások alapján mérlegel

Az amerikai elnök azért lépett ki az iráni nukleáris egyezményből, mert Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő erre ösztönözte. Trump mindenképp meg kívánja szerezni az amerikai zsidók szavazatainak jelentős részét. Ezért ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Bár a muzulmán államok jelentős része ezt elítélte, de az Egyesült Arab Emirségek szerződést kötött Izraellel vagyis a zsidó állam elszigeteltsége a Közel Keleten oldódni látszik. Annak ellenére, hogy Izrael korábbi szövetségese, Erdogan török elnök élesen elítélte a szerződést.

Az olaj jelentőségének a csökkenése leértékeli a térséget

A huszadik században a Közel Kelet felértékelődött, mert az olaj stratégiai fontosságú nyersanyaggá vált. A második világháború végén a Jaltából hazatérő Roosewelt amerikai elnök ezért kötött stratégiai szerződést Szaúd királlyal hiszen ebben az országban termelték ki legolcsóbban nagy mennyiségben a kőolajat. Mindez ma már a múlt: a klímaváltozás és a koronavírus járvány következtében az olaj jelentősége csökkent. Óriási túlkínálat keletkezett a globális piacon, amely árcsökkenést eredményezett. Mindez nagyon komoly pénzügyi gondot okozott az olajtermelő államok többségének. Oroszország azért is javasol csúcstalálkozót Iránról, hogy csökkenjen a feszültség a térségben. Trump viszont a feszültség növelésére játszik: egyrészt, mert így kívánja megszerezni a zsidók többségének támogatását az USA-ban, másrészt pedig megnehezíteni a kőolaj exportot a Közel Keletről, hogy ily módon helyzetbe hozza az USA olajtermelőit, akiket padlóra küldött a koronavírus válság.

A hivatalosnál százszor több korona vírusfertőzött van Iránban

Rouhani elnök jelentette ezt ki a teheráni egészségügyi minisztérium egyik belső jelentésére hivatkozva. Körülbelül 25 millió lehet a fertőzöttek valós száma Iránban! – jelentette a londoni Guardian tudósítójának.

Hivatalosan eddig 260 ezer korona vírus fertőzöttet tartanak nyilván Iránban. A jövőt illetően Irán elnöke arra utalt: 30-35 millió ember fertőződhet meg az idén a Covid-19 vírussal csak az ő hazájában.

Kína után Iránban terjedt el leginkább a járvány

A kezdeti időszakban Kína után Iránból jelentették a legtöbb megbetegedést, de azután a járványt megfogták. Legalábbis ezt jelentették Teheránból. A hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok száma 14 ezer a 80 milliós országban.

Irán kiváló kapcsolatot ápol Pekinggel, amely megvásárolja olaját annak ellenére, hogy az USA emiatt szankciókkal fenyegetőzik. Ha az iráni államfő adatai valósak, akkor a járvány sokkal nagyobb pusztítást végzett Iránban mint ahogy ezt hivatalosan jelezték. A nemzetközi számokat is módosítani kellene, mert hivatalosan eddig „csak” 14 millió
Covid-19 vírusfertőzöttet tartanak számon a világon.

Robbanás vagy robbantás?

Csütörtök hajnalban tűz ütött ki Irán fő nukleáris fűtőanyag-előállító telepén, és súlyos károkat okozott annak a gyárnak, ahol az ország új nukleáris dúsító centrifuga generációját állították üzembe. Az Egyesült Államok többször figyelmeztetett, hogy ezek a gépek felgyorsíthatják Teherán útját az atomfegyverek készítéséhez – írja a New York Times.

Az iráni Atomenergia Ügynökség elismerte a sivatagi telephelyen bekövetkezett „eseményt”, de nem minősítette szabotázsának. Kiadott egy fényképet, amely megmutatta, mi pusztulhatott el egy olyan nagy robbanás következtében, amely ajtókat szakított ki a zsanérokból, és a tető beomlását okozta. A nemrégiben átadott épület egyes részeiből fekete füst szállt fel.

Nem volt egyértelmű, hogy mekkora károkat okoztak a föld alatt, ahol az iráni kormány tavaly közzétett videója szerint az összeszerelési munka nagy része a következő generációs dúsító centrifugákban zajlik.

A tűz a Natanz nukleáris komplexumának  abban az épületében keletkezett, amely a föld alatti üzemanyag-előállító létesítményekkel szomszédos, és ahol egy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok és Izrael a modern történelem legkifinomultabb cyber-csapását hajtották végre, „olimpiai játékok” néven. Ez a több éven át tartó támadás megváltoztatta Irán ipari berendezéseinek számítógépes kódját, és körülbelül 1000 centrifugát elpusztított, megállítva Irán nukleáris programját legalább egy évre.

Az előzetes bizonyítékok csütörtökön erősen arra utalnak, hogy a károkozás valójában szabotázs volt, bár fennmaradt annak a lehetősége is, hogy ipari baleset következménye.

Az időzítés gyanús volt: az elmúlt napokban számos megmagyarázhatatlan tűz tört ki más nukleáris programmal kapcsolatos létesítményekben is. A szakértők mindazonáltal megjegyezték, hogy ha robbanás szándékos cselekmény következménye, akkor azt nem az Egyesült Államok és Izrael komplex cyber-támadásai idézték elő.

A BBC perzsa nyelvi szolgálata arról számolt be, hogy munkatársainak több tagja e-mailt kapott egy korábban ismeretlen csoporttól, amely néhány órával a tűz kitörése előtt „iráni gepárdok”-nak nevezte magát, és azt állította, hogy Natanzban 2 óra körül támadás lesz. A csoport felelősséget vállalt a támadásért. Azt mondták, hogy a támadás a célzott létesítmények föld feletti részeire irányul, hogy az iráni kormány ne tudja leplezni a keletkező károkat.

Nem lehet tudni, hogy belföldről támogatták e őket, vagy egy idegen hatalom.

Mike Pompeo államtitkár, aki korábban Trump CIA igazgatójaként szolgált és műveleteket rendelt el Irán nukleáris kutatótevékenységének megzavarására, kedden azt mondta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának, hogy Irán fejlett centrifugái fenyegetést jelentenek.

„Irán veszélyes ismereteket halmoz fel.” – mondta az októberben lejáró teheráni fegyverembargó kiterjesztése mellett. „Tavaly év végén Irán bejelentette, hogy tudósai egy új centrifugán dolgoznak – az IR-9-en -, amely lehetővé tenné Teherán számára, hogy az Obama-korszakban kötött megállapodás szerint 50-szer gyorsabb uránt dúsítson, mint az IR-1 centrifugák”.

Egy közel-keleti hírszerző tisztviselő, akit név nélkül nem idéznének, mert szigorúan titkolt információkat osztott meg, azt mondta, hogy a robbanást egy, a létesítmény belsejébe ültetett robbanószer okozta. A robbanás a létesítmény földfelszíni részeinek nagy részét megsemmisítette, ahol az új centrifugákat – a szuperszonikus sebességgel forogó kényes eszközöket állítják össze.

David Albright, a Washingtoni Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet elnöke – egy nonprofit csoport, amely nyomon követi a nukleáris technika elterjedését -, egy interjúban elmondta, hogy számos tényező szerint a robbanás valószínűleg szabotázs.

Albright szerint az összeszerelő üzem valószínűleg nem készletezett olyan nagyon éghető anyagokat, amelyek ilyen nagy robbanást okozhattak volna. Az irániak által  tavaly kiadott fotókon jól látszanak a centrifugák amint éppen szerelik össze a magas vékony gépeket, amelyek dúsítják vagy koncentrálják az urán ritka alkotórészét, az urán 235-et.

Körülbelül 3%-ra dúsítva az üzemanyag felhasználható nukleáris reaktorokban; 90% -on képes atombombákat előállítani.

Irán ragaszkodott ahhoz, hogy műveletei kizárólag polgári célokat szolgálnak, de mind az amerikai hírszerző felmérések, mind az Izrael által 2018 januárjában egy iráni raktárból ellopott dokumentumok egy példánya bizonyította a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos munka tervezését.

Az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője, Behrouz Kamalvandi nem tagadta, hogy „esemény” történt a Natanz egyik föld feletti létesítményében, de azokat  az információkat igen, amelyek szerint a létesítményben centrifugák működtek. Azt mondta, hogy az épület üres, semmilyen veszteség nincs, és semmilyen környezetre káros anyagot nem tároltak ott.

Albright elmondta, hogy a dízelüzemanyag-generátor látszólagos jelenléte az áramtermelésnél elméletileg magyarázatot adhat a robbanás gyökereire, és kijelentette, hogy a szabotázs elképzelését szkepticizmussal kell kezelni, amíg az konkrétan bizonyítottan igaznak bizonyul.

Egyébként a centrifugák összeszerelése a 2015. évi nukleáris Obama féle megállapodás értelmében engedélyezett, de ezt a megállapodást Trump elnök két évvel ezelőtt felmondta.

Röviddel azután, hogy Trump bejelentette az Egyesült Államok felmondja a megállapodást, az irániak bejelentették, hogy gyorsabban haladnak a centrifugák Natanzban történő összeszerelésével, és fényképeket mutattak be a létesítményről és annak néhány alkalmazottjáról. Irán Trump bejelentése után több mint egy évig tiszteletben tartotta magát a korábbi megállapodáshoz. Ám tavaly, az Egyesült Államok és az európaiak nyomására ellenére Irán megkezdte olyan urán előállítását, amely jóval meghaladja a 2015. évi megállapodás határértékeit.

Ki ölte meg a legnagyobb terrorakciót vizsgáló ügyészt?

Fejbelőve találták fürdőszobájában Alberto Nisman ügyészt, aki azzal gyanúsította Argentína elnökasszonyát, hogy el akarja tussolni Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletét.

85 ember meghalt és több mint 300 megsérült amikor terroristák felrobbantották a zsidó közösség központját Buenos Aires mellett 1994-ben. Izrael és az Egyesült Államok Iránt gyanúsította a merénylettel. Ezen a véleményen volt Alberto Nisman ügyész is. Aki ráadásul azzal vádolta meg Cristina Kirchner egykori elnökasszonyt, aki ma Argentína alelnöke, hogy pénzért eltussolja az irániak felelősségét az ügyben. Az irániak állítólag igen kedvező áron szállítottak olajat Argentínának, hogy cserébe elkerüljék a terrorista vádat a zsidó közösség központjának a felrobbantásáért.

Tüntetés az alelnök asszony ellen

A legutóbbi választások után újra a hatalomra került Cristina Kirchner asszony. Igaz, hogy csak alelnök lett, de a hírek szerint nagyobb a hatalma mint az államfőnek. A tüntetők viszont a felelősségre vonását követelik. Arra hivatkoznak: a bíróság kimondta, hogy az ügyészt meggyilkolták! Vagyis nem fogadta el az öngyilkosság verziót, amellyel a hatalom kísérletezett.

Egy film felidézte az ügyész halálát

A Netflixen lehetett látni azt a filmet, amely nemrég előkerült dokumentumok alapján új megvilágításba helyezi az ügyet. A film címe: Az Ügyész, az Elnökasszony és a Kém. Az előző kettőről eddig is tudtunk, de a harmadik eddig a háttérben maradt. Pedig a film szerint ő a kulcsfigura. Antonio Stiuso negyven évig szolgálta a hírszerzést és egy hónappal azelőtt rúgta ki az akkori elnökasszony, hogy az ügyész „öngyilkos lett”. Antonio Stiuso a végén már főnök volt, és a film szerint ő manipulálta az egész ügyet. Mindenkinek meg akart felelni, és ez lett a veszte. Az amerikaiak és az izraeliek ugyanis azt várták el Argentínától, hogy az határozottan ítélje el Iránt az antiszemita terrorakció miatt. Szavakban ez meg is történt, de a hatalom pénzhiánya miatt a valóságban nagyon szépen profitált az akkori politikai elit az irániak szorult helyzetéből. Vagyis jól megfizettették a hallgatásukat.

A kínos ügy most pontosan akkor került elő amikor ismét feszültté vált az USA és Irán viszonya. Az egybeesés egyáltalán nem véletlen hiszen az USA Argentínában a jelenlegi hatalom ellenfeleit támogatja. Csakhogy ők megbuktak a választásokon.

Ilyen körülmények között egyáltalán nem csoda, hogy öt évvel az ügyész halála után még mindig nem lehet tudni, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt-e? Ha pedig gyilkosság volt, akkor arra ki adott utasítást, hogy Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletében nyomozó ügyészt el kell tenni láb alól?!

Tüntetések a vallási vezető ellen Iránban

Diákok vonultak az utcákra Teheránban és több nagyvárosban azt követően, hogy a Forradalmi Gárda légvédelmi parancsnoka elismerte: ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet – fedélzetén 176 emberrel.

Amir-Ali Hadzsizateh tábornok közölte: minden felelősséget vállal a tragédiáért! De miért csak most? Mert Irán vallási vezetője eddig fedezte a Forradalmi Gárdát. Ezért követelik a tüntető diákok Ali Khamenei vallási vezető lemondását. Akcióba lendült Hasszan Rohani elnök is a Forradalmi Gárda ellen.

Iráni elnök: meg kell büntetni azokat, akik lelőtték az ukrán gépet!

Irán elismerte, hogy ők lőtték le az ukrán utasszállító gépet, melynek fedélzetén 176-an voltak. „Imádkozom az áldozatokért és családjukért ” – jelentette ki Irán államfője. Szigorú vizsgálatot követelt az ügyben. Iránban a légtér a Forradalmi Gárda felügyelete alatt áll. Kaszim Szulejmani tábornok a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, akit az amerikaiak kilőttek Bagdad mellett. A Forradalmi Gárda ki akarja űzni az amerikaikat a térségből és ezért háborús feszültséget szít. A mérsékelt Rohani elnök viszont kiegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal, mert békés fejlődésre vágyik és nem véget nem érő háborúra.

A Forradalmi Gárda irányítja a nemzeti együttműködési rendszert Iránban

A bankok és a nagyobb cégek igazgató tanácsai tele vannak tábornokokkal. A legnagyobb pénzt azonban nem ez hozza a Forradalmi Gárdának hanem a kábítószerkereskedelem! Bár a Korán tiltja a drog fogyasztást és a kábítószer kereskedelmet halállal bünteti, de az olaj után ez a legnagyobb üzlet a Közel Keleten. A Forradalmi Gárda ellenőrzi a határőrséget is, ezért a kábítószer kereskedelemnek nincs semmilyen akadálya sem.

Rohani: fogják el a cápákat!

Irán államfője többször is követelte, hogy az ügyészség és a bíróságok lépjenek fel erélyesen a korrupció és a kábítószer-kereskedelem ellen, de egyelőre hiába. Az igazságszolgáltatás ugyanis Ali Khamenei ajatollah intelmeire figyel igazán. A vallási vezető pedig a Forradalmi Gárda védelmezője, mert őket tekinti az iszlamista forradalom letéteményeseinek Iránban.

Putyin Szíriában

Meglepetésszerű látogatást tett Damaszkuszban az orosz elnök, aki a polgárháború óta támogatja Asszad elnököt Szíriában. Jellemző, hogy a két államfő az orosz katonai parancsnokságon tárgyalt egymással.

Az oroszoknak flotta bázisa és légi támaszpontja is van Szíriában, ahol döntő szerepük volt abban, hogy Asszad elnök felülkerekedett az ellenfelein.

Szulejmani tábornok halála új helyzetet teremtett a Közel Keleten

Asszad elnök nemcsak az oroszok hanem Irán támogatását is élvezte a polgárháborúban. Az irániak katonailag is berendezkedtek Szíriában. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször kérte Putyin elnököt, hogy beszélje rá Iránt a távozásra Szíriából, de az orosz államfő nyíltan megmondta: ha megkérné Szulejmani tábornokot a távozásra, akkor sem tenne eleget a kérésének. Szulejmani tábornok volt a külföldön harcoló iraki csapatok főparancsnoka, akit az amerikaiak kilőttek Irakban. Emiatt az USA és Irán a háború szélére sodródott. Oroszország katonailag együttműködött Iránnal Asszad elnök támogatásában, de azt az iráni elképzelést nem támogatja, mely domináns szerepet szán a teheráni iszlamista kormányzatnak a Közel Keleten.

Az oroszok az amerikaiakkal és Izraellel is tárgyalnak

Az USA és Izrael kérésére Oroszország nem ad Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, amely így nem tud hatékonyan védekezni egy esetleges amerikai támadással szemben. Putyin, Trump és Netanjahu biztonságpolitikai tanácsadói Izraelben tanácskoztak, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keletről. Putyin több vasat is tart a tűzben, hogy a döntőbíró szerepét eljátszhassa a Közel Keleten. Az orosz elnök meglepetésszerű szíriai látogatása épp ezt a meghatározó szerepet van hivatva igazolni, de az USA példája jól mutatja: senkinek sem sikerül tartósan a döntőbíró szerepet eljátszani a Közel Keleten.

Merkel-Putyin

Merkel kancellár  Putyinnal tárgyal szombaton. Szinte minden fontos politikai kérdés az asztalra kerül. Merkel közvetítene irán és az USA konfliktusának megoldása érdekében, de fontos téma az Északi Áramlat 2 olajvezeték ügye is.

Az orosz elnök meghívására a német kancellár szombaton Oroszországba látogat , hogy megvitassa az iráni helyzetet és az EU és Moszkva viszonyát. Németország közvetíteni szeretne az Egyesült Államok és Irán között, mert mindenképp szeretné elkerülni a háborús konfliktust a Közel Keleten. Már csak azért is, mert ez új menekült hullámot indíthatna el, melyet az egész Európai Unió szeretne elkerülni. Németország – Oroszországhoz hasonlóan – azt is szeretné, ha Irán nem folytatná nukleáris programját. Teheránban ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy Kaszim Szulejmani tábornok meggyilkolása után nem érzik magukra nézve kötelezőnek azt az atom alkut, melyet hat nagyhatalommal kötöttek. Trump elnök korábban kilépett az atomalkuból, és ezzel megkezdődött a feszültség fokozódása az USA és Irán között.

Északi áramlat 2

Ez is szerepel Merkel és Putyin tárgyalásainak programjában hiszen az Egyesült Államok szeretné megfúrni a gázvezetéket, mely a Balti tenger alatt közvetlenül hoz földgázt Oroszországból Németországba. Washington szerint ez túlságosan nagy orosz függőséget jelent nemcsak Németország, de az Európai Unió számára is. Most azonban egy közel-keleti válság idején jól látszik, hogy az orosz földgáz szállítás óriási biztonságot jelent szemben a közel-keleti energia szállítással.

Ukrajna is napirendre kerül

Négyen tárgyaltak az Élysée palotában Ukrajnáról: Merkel kancelláron és Putyin elnökön kívül jelen volt Zelenszkij ukrán államfő és a vendéglátó: Emmanuel Macron elnök. Eredmény nem született, de Putyin és Zelenszkij először tárgyalhatott egymással. Merkel szeretne közvetíteni  mert attól tart, hogy az amerikaiak háborús politikája elidegeníteni igyekszik Oroszországot. Pompeo külügyminiszter körutat tesz az ex szovjet köztársaságokban – beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt is. Ezt Moszkvában arra irányuló kísérletnek fogják fel, hogy az USA be akarja keríteni Oroszországot.

Arany és olaj áremelkedés az USA – iráni válság miatt

1500 fölé ment egy uncia arany ára azt követően , hogy a háború szélére sodródott az Egyesült Államok és Irán a Közel Keleten. Egy hordó olaj ára megközelíti a 65 dollárt.

Irak felszólította az amerikaiakat, hogy hagyják el az országot

Az USA Irak területén végzett Kaszim Szulejmani tábornokkal, aki Irán külföldi erőinek parancsnoka volt. Emiatt Irak kormánya felszólította az Egyesült Államokat: vonja ki a maradék csapatait Irakból! Válaszul Trump elnök közölte: Iraknak több milliárd dollárt kell fizetnie az amerikai támaszpontokért !

Irán célbavette Izraelt is

Teheránban azt gyanítják, hogy a Moszad információi segítették hozzá az amerikaiakat ahhoz, hogy kilőjék Kaszim Szulejmani tábornokot Bagdad közelében. Épp ezért Irán amerikai célpontok mellett izraelieket is célbavesz – közölték Teheránban. Ráadásul nemcsak katonai célpontokról van szó hanem Izrael legnépesebb városa, Tel Aviv is szerepel a célpontok között. Iránban arra hivatkoznak, hogy a hadseregnek immár olyan rakétái vannak, melyek képesek leküzdeni az izraeli légvédelmet. Az a rakéta támadás, melyet Szaúd Arábia legjelentősebb olajfinomítója ellen indítottak azt mutatta, hogy az irániak igen fejlett rakétákkal rendelkeznek, melyek képesek leküzdeni az amerikai légvédelmet. Azóta az USA rohamtempóban erősíti szövetségeseinek rakétavédelmi rendszereit Izraelben és Szaúd Arábiában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK