ipari termelés Archives › Független Hírügynökség

Trendforduló vagy „helyreáll a rend”?

FüHü

-

2020-02-06

Negatív meglepetés, sőt, hidegzuhany: elemzői jelzők a visszazuhant ipari termelési adatról. Van, aki szerint az autóipar az új kibocsátási normára áttérve kissé lanyhul, mások szerint viszont elkezdődött a magyar gazdaság leválása a németről.

A délelőtt megjelent első KSH-becslés szerint tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva egyenesen 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben. Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint

óriási negatív meglepetés

az ipar decemberi visszaesése, legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt (abban az évben egyébként recesszióba süllyedt a gazdaság). A rendkívüli mértékű negatív meglepetést

egyértelműen az autóipar okozta,

ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását.

Az elemző szerint az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott

kedvezőtlen ipari fordulat elérte Magyarországot,

vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni. Mindez azt is jelenti, hogy

markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme.

A szerdán megjelent kedvező kiskereskedelmi adatot az ipar teljesítménye bőven ellensúlyozza negatív irányba, ami arra utal, hogy a negyedik negyedévi gazdasági növekedés várhatóan közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz Virovácz szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője egyenesen

„hidegzuhanynak” tartja

az ipar decemberi teljesítményét. Becslése szerint a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékos visszaesésben volt az ipar az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 2,8 százalékra lassult a növekedés a harmadik negyedévi 7,8 százalékot követően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedését. Ez Suppan szerint is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról.

Az elemző azonban él a feltételezéssel, hogy

a járműgyártás visszaesését az idén januártól tovább szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok okozhatták

(radikálisan, a termékpaletta egészének átlagában kilométerenként 95 gramm emissziót engedélyez az EU a gyártóknak; efelett súlyos pénzbüntetést kell fizetni). Az autógyáraknak fel kellett készülniük alacsonyabb kibocsátású gépkocsik gyártására, emiatt egyes hazai autógyárak átállhattak a hibrid hajtásláncú modellek nagyobb arányú termelésére, ez pedig átmeneti leállással járhatott Suppan szerint. A következő hónapokban aztán

újra felfuthat a termelés.

Mindenesetre némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontról az amerikai-kínai első kereskedelmi részmegállapodásnak köszönhetően – fogalmaz Suppan. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmeneti nehézségeket okozhat, ami az első negyedévben talán érezhető lesz az ipari termelésben. A járvány csillapodása után viszont igen gyorsan helyreállhat a globális kereskedelemben és termelésben okozott átmeneti veszteség.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya is „nagy negatív meglepetésnek” minősítette az ipari termelési adatokat. Mivel tavaly decemberben eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban,

a kiigazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutat a naptárhatással korrigált adatoknál.

Az Erste szakértője szerint a kilátások nem mutatnak egyértelmű képet a jövőről. A beszerzésimenedzser-indexek az utóbbi hónapokban nem mutattak jelentősebb romlást, ez inkább pozitív korrekciót sugall a következő hónapokra. A német ipari rendelésállomány azonban szintén csütörtökön közölt és a várakozásokat meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel. Elképzelhető, hogy a rossz decemberi adat az első jele volt annak, hogy

a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet

az elkövetkező időszakban. (Erről legutóbb augusztusban írtunk, akkor az EU-ban tapasztalható tendenciák kapcsán fogalmaztunk úgy, hogy a folyamatosan magas GDP-értékekkel egyelőre levált az uniós gazdaságról a magyar.)

Összességében továbbra is jelentős bizonytalanságok látszanak az ipari szektorban, amit a koronavírus terjedése tovább fokozhat. Emiatt Nyeste szerint idén az ipari termelés növekedéshez való hozzájárulása minden bizonnyal kisebb lesz a 2019-ben látottnál.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, Regős Gábor egyedüliként említette, hogy december az ipari termelés szempontjából a leggyengébb hónap. Az év végi ünnepek közötti leállás szerepe is jelentős lehet, ráadásul (amit délelőtti írásunkban megjegyeztünk) a hét közepére eső karácsony miatt tavaly a naptárhatás a megszokottnál némileg erősebb lehetett.

Lefordult az ipar decemberben

FüHü

-

2020-02-06

0

A húzóágazat autóipar jelentős visszaesése miatt is decemberben lefordult a növekedési pályáról az ipar. A következő időszakban kiderül, hogy egyszeri hatás-e – év végi ünnepek – vagy tartós folyamat.

Tavaly decemberében az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,7 százalékkal csökkent – derük ki a KSH gyorsjelentéséből. A feldolgozóipari alágak közel felében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentős visszaesés volt. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában lassult a növekedés üteme. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása továbbra is nőtt.

A 2019-es év egészében a termelés volumene 5,4 százalékkal nagyobb volt, mint 2018-ban (egy évvel korábban 3,5 százalék volt). A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,8 százalékkal mérséklődött.

Látványos az index negatívba fordulása. Az azonban most még nem tudható, hogy egyszeri hatással állunk-e szemben, például azzal, hogy az év végi ünnepek naptári elhelyezkedése miatt nagyon

sok cégnél a megszokottnál pár nappal hosszabb szünetre mentek el.

Ettől függetlenül a különféle prognózisok szinte kivétel nélkül azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaság túl került a delelőn, a tavalyi 5 százalékról idén a 3,5 százalék körüli szintre süllyed. Ez az ipar termelésében is meg fog mutatkozni a későbbi statisztikákban.

A legfrissebb előrejelzés a Policy Agenda 2019. IV. negyedévi Gazdasági Fejlődés Indexe (1,01 százalék). Ez – mint írják – azt jelzi, hogy a bővülés előző negyedévében kezdődő enyhe csökkenése folytatódik, az év végére az építőipar eddigi kiugró növekedése visszaesett, az ipar növekedési várakozásai gyengültek.

Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A vállalatok és a háztartások körében az eddigi optimizmus kissé csökken, részben a külső gazdaság lassulását is okozó kockázati tényezők – Brexit, világgazdasági helyzet érezhető romlása, ezzel a külkereskedelmi partnereink növekedésének lassulása – miatt. Másrészben

a változatlan versenyképességi problémákkal

összefüggő munkaerő-piaci anomáliák is a gyengülő növekedést támasztják alá. A fiskális és monetáris folyamatokat pedig az államháztartás év végére tervezettnél nagyobb – talán csak az időbeli elszámolás miatti – hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg deficitje jellemzik.

Nagyot bukott az építőipar augusztusban

Bak Mihály

-

2019-10-16

0

Tíz százalékot zuhant egy hónap alatt az építőipar teljesítménye augusztusban és az éves adat is töredéke a korábban mérteknek. Ami a növekedés lassulását jelzi, az a szerződésállomány jelentős mérséklődése. Az ipar egésze lényegében már stagnál.

Bár egy adat nem adat, az kiolvasható a KSH legfrissebb jelentéséből, hogy karnyújtásnyira van a korábbinál érezhetően kisebb gazdasági növekedés. Ennek egyik mozgatórugója a belső kereslet: ezzel még nincs baj, a bérek változatlanul tolják felfelé a kiskereskedelmet. Másik ága az építőipari boom, amely felett azonban gyülekeznek a felhők.

A KSH mérése szerint 2019 augusztusában az építőipari

termelés értéke 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez negyede ötöde a korábbi időszakokban regisztrált számoknak.

A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5-del mérséklődött; az épületeknél lakó-, kulturális és ipari épületek építése eredményezte a növekedést.

Ami igazán figyelemre méltó, az az, hogy

az építőipar termelése 10,5 százalékkal csökkent a júliusihoz mérten.

Éves alapon augusztusban az épületek építésében 17,7 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 0,2-del csökkent, a speciális szaképítés termelése 2,7 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az építőipari termelés 29,6 százalékkal emelkedett.

Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a változatlanul száguldó – és az árak növekedésében és testet öltő – lakásépítések, illetve a még töretlennek tűnő ipari beruházások cipelik magukkal az ágazatot. A lakások esetében azonban az árak sok helyen, például a fővárosban felette vannak a fizetőképes keresletnek, a lassulásra már nem sokat kell várni.

Erre utalhat a szerződésállomány alakulása.

A megkötött új szerződések volumene már csak 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,5 százalékkal egyenesen kisebb,

az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,1-del nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 12,1 százalékkal elmaradt a 2018. augusztus végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6-del csökkent.

A másik friss adat az ipar egészéről tudósít. Az ágazati termelés volumene alig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent. Utóbbi adat a nyári leállások miatt önmagában nem tragédia, de a megelőző hónapban is csupán 1,7 százalék volt a növekedés, júniusban pedig csaknem két százalék a csökkenés.

Az ipari termelés trendvonala március óta stagnálást mutat.

Vagyis az erőteljes költségvetési pénzinjekciókkal stimulált lakásépítések és egyre nagyobb támogatásokkal indított külföldi beruházások még nyomják felfelé a termelést, az erőteljes keresleti oldali béremelések pedig fenntartják a belső fogyasztás magas szintjét. A külvilágban egyre markánsabb növekedési visszaesés (Németországban egyenesen csökkenés) azonban már az év végére éreztetheti hatását.

Német létszámcsökkentés, de mi se ússzuk meg a córeszt

Bak Mihály

-

2019-08-16

0

Német létszámcsökkentés, de mi se ússzuk meg a córeszt

Két hónap alatt csaknem tízezer embert küldtek el a német iparban, és ennél is többel csökkent az üres állások száma. Ha ez nem lenne elég, majd’ félmillió csoportos keresetet nyújtottak be a Volkswagen ellen a dízelbotrány miatt. Ez nálunk is érezteti hatását.

Egyre rosszabb hírek érkeznek Magyarország legfontosabb gazdasági partnerétől, Németországból. Múlt szerdán közölte az ottani statisztikai hivatal, a Destatis az ipar júniusi termelési adatait. Ez valósággal mellbevágó volt: egy év alatt 5,2 százalékkal zuhant,

májushoz képest pedig 1,5 százalékkal esett, ami háromszorosa az előzetes piaci becslésnek.

Ez után cseppet se meglepő a munkaerőpiacról közölt számsor. Június végén az 50 főnél többet foglalkoztató német feldolgozóipari vállalatoknál 61 ezerrel, 1,1 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, de 2 ezerrel kevesebben, mint az előző hónapban. Májusban már 7 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma egy hónap alatt. Ezzel párhuzamosan (az IAB munkaügyi piackutató intézet felmérése alapján) a második negyedévben a feldolgozóiparban 12 ezerrel 151 ezerre csökkent a be nem töltött munkahelyek száma.

Vagyis alig pár hónap alatt húszezer álláshely tűnt el Németországban.

Nagy német feldolgozóipari vállalatok (például Bayer, BASF, Volkswagen, Thyssenkrupp, Bosch) több ezres létszámleépítést jelentettek be az utóbbi időkben világgazdasági okokra, az exportkereslet csökkenésére, az egyes feldolgozóipari ágazatokat (különösen az autóipart) érintő technológiai kihívások miatt.

Sok cégnek vannak érdekeltségei Magyarországon is. Ahogyan azt az elmúlt napokban már megírtuk, a magyar növekedés mintha fittyet hányna a világban zajló folyamatokra, változatlanul öt százalék feletti tempót diktál. Ennél azonban valószínűbb, hogy a nyugati (például német) anyavállalatok a lényegesen költséghatékonyabb, magyarul olcsóbb itteni érdekeltségek termelését tartja magasan a hazai rovására.

De a globális hatásokat még sose sikerült megállítani a határon.

A kormány által felfújt és agyondotált (nagyrészt német érdekeltségű) autóipar körülbelül 120 ezer embernek ad munkát, a magyar GDP öt százalékát, a feldolgozóipar 30 százalékát állítja elő, termelésének több, mint 90 százaléka exportra megy – vagyis végzetesen kiszolgáltatott az éppen fékeződő nemzetközi piacnak. Az innen érkező – az érdekeltek által palástolni kívánt – hírek műszakok csökkentéséről, kölcsönzött és próbaidős alkalmazottak elküldéséről már hónapok óta azt jelzi:

a kegyelmi állapot nem tart sokáig.

A júniusi ipari termelés 1,8 százalékos havi visszaesése mindenesetre nem sok jóval kecsegtet, még úgy se, hogy ebben szerepet kaphattak a szokásos nyári leállások is.

Nagy csapás készül a VW konszernre odahaza, aminek esetleges anyagi konzekvenciái hatással lesznek nálunk is. A dízelbotrányban talán legmélyebben elmerült autógyártó eddig csak az Egyesült Államokban fizetett jelentősebb összeget (autócsere, kártérítés és bírság formájában), legalább 25 milliárd eurót. Ez nem egészen félmillió „megbuherált” dízel után járt, noha összesen 11 millió dízelkocsit érint a skandallum, amiből 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW eddig elzárkózott az öreg kontinensen a hasonló helytállástól, de ez most megváltozhat. Eddig

több, mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a cég elleni csoportos keresethez

– közölte csütörtökön a szövetségi igazságügyi hivatal. A szeptember 30-án kezdődő eljárás a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (vzbv) és a legnagyobb autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indul. A keresethez az Audi, Seat, Skoda és Volkswagen márkák németországi tulajdonosai csatlakozhattak. (Az úgynevezett csoportos megállapítási keresetet éppen a VW dízelbotránya miatt vezették be.) Sikere esetén a bíróság megállapítja, hogy a VW kárt okozott vásárlóinak. A keresethez csatlakozott fogyasztóknak azonban már egyénileg kell kártérítést kérniük a gyártótól.

Tovább húz a GDP

Bak Mihály

-

2019-08-14

0

Változatlanul 5 százalék felett növekedett a magyar gazdaság a második negyedévben. Ez feljebb nyomja a várható éves adatot, de kérdés, hogy a jól látható külső fékeződés mikor és milyen mértékben ér el hozzánk.

Magyarország bruttó hazai terméke 2019 II. negyedévében a nyers adatok szerint 4,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben – jelentette a KSH.

Az előző negyedéves kiigazított adat 5,2 százalék volt. Vagyis minimálisan csökkent a növekedés üteme, de ez is magasabb érték az elemzők többsége által vártnál. Ezzel minden bizonnyal közelebb kerülhet az 5 százalékhoz a majdani teljes évi növekedés, az elemző becslés eddig 4,5 százalék körüli, kicsit efeletti volt.

A gyarapodáshoz nagy mértékben járul hozzá a feldolgozóipar jelentős külföldi rendelésállománya, a bérek húzta belső fogyasztás és a költségvetési eszközökkel folyamatosan stimulált építőipar és uniós támogatású beruházások (utóbbiak esetében még mindig nagyjából egy a kettőhöz a beérkezett és az előlegként a költségvetésből kifizetett összeg).

A magyar gazdaság felett gyülekező – első körben – importált problémák tehát lassabban érkeznek az előző hónapokban becsültnél. A német ipari termelés jelentős csökkenése egyelőre erősen tompítottan érezteti hatását. Ennek oka az, hogy a nagy ipari, közte autógyártó multik a sokkal olcsóbb magyarországi egységekben igyekeznek fenntartani a termelés szintjét.

Ugyancsak ma a korábbiaktól lényegesen elmaradó ipari termelési adat érkezett Kínából, ami az ottani növekedési kilátások romlására utalnak. A nem csituló amerikai-kínai kereskedelmi háború se kecsegtet sok jóval.

Hazatérve, ezek a tendenciák felvetik a növekedés-béremelkedés-belső fogyasztás eddigi magas szintje fenntarthatóságának kérdését.

Címke: ipari termelés

Negatív meglepetés, sőt, hidegzuhany: elemzői jelzők a visszazuhant ipari termelési adatról. Van, aki szerint az autóipar az új kibocsátási normára áttérve kissé lanyhul, mások szerint viszont elkezdődött a magyar gazdaság leválása a németről.

óriási negatív meglepetés

egyértelműen az autóipar okozta,

kedvezőtlen ipari fordulat elérte Magyarországot,

markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme.

„hidegzuhanynak” tartja

a járműgyártás visszaesését az idén januártól tovább szigorodó szén-dioxid-kibocsátási szabályok okozhatták

újra felfuthat a termelés.

a kiigazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutat a naptárhatással korrigált adatoknál.

a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet

A húzóágazat autóipar jelentős visszaesése miatt is decemberben lefordult a növekedési pályáról az ipar. A következő időszakban kiderül, hogy egyszeri hatás-e – év végi ünnepek – vagy tartós folyamat.

sok cégnél a megszokottnál pár nappal hosszabb szünetre mentek el.

a változatlan versenyképességi problémákkal

termelés értéke 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez negyede ötöde a korábbi időszakokban regisztrált számoknak.

az építőipar termelése 10,5 százalékkal csökkent a júliusihoz mérten.

A megkötött új szerződések volumene már csak 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,5 százalékkal egyenesen kisebb,

Az ipari termelés trendvonala március óta stagnálást mutat.

májushoz képest pedig 1,5 százalékkal esett, ami háromszorosa az előzetes piaci becslésnek.

Vagyis alig pár hónap alatt húszezer álláshely tűnt el Németországban.

De a globális hatásokat még sose sikerült megállítani a határon.

a kegyelmi állapot nem tart sokáig.

több, mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a cég elleni csoportos keresethez

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA