Rejtő Jenővel szólva „mit kavarnak”? A vezérkari főnökből nemrégiben honvédelmi miniszterré előkapott, meglehetősen lojálisnak tetsző Benkő Tibor tábornok terjedelmes törvénymódosító pakkot nyújtott be a parlamentnek, amelynek néhány fontos, mindenképpen érdekes, de nem rendszerátalakító javaslata futott végig a sajtón az állami hírügynökség készséges copy-paste híradása alapján. Essünk túl ezeken, hogy aztán a lényegre térhessünk.
Az egyik a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) szétválasztása, a MH Parancsnokságának létrehozása. Szervezetszociológusok, jogászok és főleg maguk, az érintett katonák jól elvitatkoznak a vezetés és irányítás mibenlétéről, különbségéről, a jó szervezeti felállás tartalmáról. A lényeg az, hogy visszaállítják a rendszerváltás után kialakított (és az MSZP-SZDSZ-kormány idején a jelenlegire megváltoztatott) formációt, amelyben a HM központi közigazgatási szerv, a MH-et parancsnok, alatta haderőnemi (szárazföld, légierő, logisztika) parancsnokok vezetik. A honvédség parancsnoka egyúttal a vezérkari főnök lesz (ami viszont annak előtte nem volt).
Konyhanyelven fogalmazva a gyakorlatban
Mindkét felállásban van példa hatékony és gyengécske seregre.
Ezt bizonyítja az is, ami a habot verő másik módosítás miniszteri indoklásában olvasható. Ez pedig a hadkötelezettségi behívhatósági életkor 40-ről 50 évre emelése. A részletes indoklásban szépen leírják, hogy a várható élettartam, de főleg a népességfogyás miatt apad a hadra fogható férfinépesség száma. A változással
Itt olvashatjuk azt az őszinte beismerésnek értelmezhető mondatot (remélem, megfogalmazója nem üti meg bokáját), amely a fentebbi „nem oszt, nem szoroz” alátámasztása.
Az ismeretlen HM-es jogász azt íratta alá miniszterével, hogy
„a katonai szervezeteknél rendszeresített beosztások békeidőszaki feltöltése nehézségekbe ütközik, illetve az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem csökken a kiáramlás mértéke sem”.
Ennyit nyolc év sikertörténetéről.
Nyilvánvalóan ennek egyik orvossága lenne – bár ezt nem a hadkötelezettséggel összefüggésben tálalják – az önkéntes tartalékosság választásának megédesítése. (Jelenleg a 2010 előtt civil objektumőrök beöltöztetésével, illetve semmire se használható „öregfiúk”, meg kormánytisztviselők tartalékosnak beterelésével duzzasztották fel az állományt.) Most a honvédségi illetményalap 100 százalékával megegyező összegű
tényleges szolgálati idejére (vagyis amikor kiképzésen vannak).
És akkor nézzük, mi a van a „honvédelmi veszélyhelyzettel”. A honvédelemről, Magyar Honvédségről és különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény módosítása intézkedésre adna jogot a kormánynak az úgynevezett különleges jogrendben ismert helyzetek (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet) kihirdetése előtt.
A törvénymódosítás értelmében a kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára
A második pont egyértelműen fügefalevél ahhoz, hogy (nemzetközi) jogi támasztékot barkácsoljon a továbbiakhoz. A washingtoni szerződés (a NATO alapokmánya) idézett két cikkelye a kollektív védelem sarokpontja. Előírja a kölcsönös segítségnyújtást és azt, hogy bármely tagot ért támadás a NATO egésze elleni agressziónak tekintendő. Ennek alkalmazására 1949 óta eddig egyszer került sor: 2001. szeptember 11. után, amikor a NATO és az ENSZ a talibán által uralt Afganisztán állami szervezésű támadásának minősítette a merényleteket.
Ezt erősíti a módosító csomag egy későbbi paragrafusa, amely az úgynevezett nemzeti befogadó támogatást pontosítja, de az alapelveket nem érinti. Ez a NATO-alapszerződés 5. cikkelye szerinti szövetségesi segítséghez adott hazai közreműködés feladatait sorolja fel. Itt szó sincs honvédelmi veszélyhelyzetről.
A hatályos joganyag és az egyetlen példa alapján egyértelmű:
A „Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet” ennek alapján nem tűnik elegendő indoknak.
Figyelemre méltó része a javaslatnak az a passzus, amely szerint a honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatait kiegészítik a honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétellel.
Ez színtiszta belső rendvédelmi feladatnak látszik, amely szemben áll azzal a nemzetközileg is uralkodó felfogással, hogy békeidőben a hadseregnek nincsenek belső feladatai. A hatályos jogszabályok időt állóan körülírták azokat a különleges helyzeteket, amelyek bekövetkeztekor a honvédség bevethető a határokon belül.
Az újonnan megkonstruálandó
s akkor hosszabbíthatná meg, ha a feltételek változatlanul fennállnak. Ha pedig az Országgyűlés szakbizottsága az ezt indokló beszámolót nem fogadja el, a kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet nem hosszabbíthatja meg.
Zavaró, vagy éppenséggel beszédes részlet, ami szerint nem hirdethető ki honvédelmi veszélyhelyzetet, valamint ezt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha rendkívüli állapotot, megelőző védelmi helyzetet, szükségállapotot, váratlan támadást és terror-veszélyhelyzetet hirdetnek ki. Vagyis
Első látásra nem segíti a tisztánlátást a törvényjavaslathoz fűzött indoklás. Vagy esetleg pont ráengedi a fényt a valóságra? Benkő Tibor azzal érvel, hogy az elmúlt években jelentős változásokon átesett biztonsági környezetben az új típusú biztonsági kihívások egyértelműen szükségessé tették az államok védelmi szabályozásának újragondolását. Ez vitathatatlan, az úgynevezett aszimmetrikus, illetve a HM javaslatában említett hibrid hadviselés valóság: nem reguláris haderő által indított támadások, a hagyományos és újszerű módszerek vegyítése mindennapjaink része.
Ebből azonban nem következik az, hogy – miként fogalmaznak a javaslatban – „elmosódnak a határok a békeidejű és különleges jogrendi szabályok között”.
Térségünkben szerencsére nincsen olyan veszély, amely a belső rendszabályok szigorítását megkívánná. Ha csak az nem, amit a törvénymódosításban alátámasztásnak szán a miniszter (?), hogy a határok „elmosódásának”
„első példája a honvédelmet is érintően a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”.
Amiről tudjuk, hogy anélkül tartható életben különleges felhatalmazásként immár jó két éve, hogy tömeges (vagy bármilyen) bevándorlás lenne.
Mindezek után olvassuk azt, hogy fel kell készülni az új típusú „szürke zónás” (?) kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is. S itt érünk el a lényeghez.
„Ezt a célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, amely egy béke idejű, szélesebb körű, illetve
az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást
kíván biztosítani a Kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében” – áll szó szerint (helyesírási hibákkal együtt) a törvényjavaslat indoklásában.
Az már csupán „vörös farok”, hogy a honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének célja „a felkészülési feladatokkal összefüggésben az országvédelemre, vagy szükség esetén a különleges jogrend kihirdetésére való hatékony felkészülés biztosítása és ennek érdekében a szükséges intézkedések bevezetésének lehetővé tétele a különleges jogrend kihirdetését nem indokoló fenyegetésekkel összefüggésben”.
A magyar nyelvet (talán nem véletlenül) meglékelő mondatrém lényege az, hogy mielőtt a jól körülhatárolt, nemzetközi szabályokból is ismert valóban rendkívüli helyzetek valamelyike bekövetkezne, a kormány kapjon „rugalmasabb felhatalmazást”
Amint azt már írtuk, a szöveg sokat mondó indoka a „Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatása”. Ennek jelenleg egyetlen valamire való formája az ukrajnai csetepaté. Oroszországostul (a keleti országrész bekebelezése a közben Budapesten feléledő „testvéri kapcsolatokkal”), valamint az ottani oktatási nyelvhasználat körül több, mint egy éve zajló – magyar szempontból egyre terméketlenebb – vitával, ami immár nyugati kapcsolataink közé ver mind nagyobb éket.
Október közepén a Népszava írt kiszivárgott diplomáciai források alapján alapján arról, hogy Magyar Levente külügyi államtitkár zárt ajtók mögött próbálta meggyőzni a budapesti külföldi nagyköveteket az ukrajnai magyar álláspontról.
Ezen érdekes kijelentése volt Magyar Leventének, az, hogy a magyar-ukrán konfliktus
„eddig jogi természetű volt”.
„Ha eddig jogi volt, de ezután ezek szerint már nem, akkor vajon milyen lesz a jövőben?” – tette fel a kérdést egy diplomata, azzal, hogy az államtitkár nem fejtette ki bővebben, mire gondolt.
És hogy még ennél is több aggodalomra adjon okot a benyújtott módosítás, idézzük fel, amiről már szó volt, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal ellátott feladatait kiegészítenék a honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétellel, ami normális körülmények közt egyáltalán nem a sereg dolga.
Emellett azonban a különleges jogrendben bevethető intézkedések eddigi sorát megtoldanák azzal, hogy a katonai rendészek lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközeibe bekerül a gumibot és a tonfa.
Mindezeken túl a katonai rendfenntartók jogot kapnának arra, hogy szabálysértés tettenérése esetén civileket is felszólíthassanak az abbahagyásra, és rendőr megérkeztéig visszatartásukra. Valamint
ha azok ott tartózkodása „jogszerűségének tisztázása” érdekében erre szükség van.
Nem kell konteó-hívőnek lenni ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: mire készülnek? Piszkos Fredet idézve: kavarnak vagy nem kavarnak? A helyzet azért komolyabb a rejtői idealizált légiós világénál.
Elismerte a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy újabb repülőgépet vettek – ahogyan azt a légierő.blog írta vasárnap -, egy Falcon 7X-et, de szerintük szigorúan katonai célra. Könnyű, többcélú futár- és szállítógépet vett a Magyar Honvédség – mondta Szénási Jenő ezredes, a HM osztályvezetője az állami tévében reggel.
Ez a gép kisebb kötelékek szállítására, valamint nagy sebességű, nagy távolságú átrepülési feladatokra alkalmazható. Katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni – sorolta az ezredes.
Nos, nézzük, mire készítette a 7X-et a francia Dassault cég. Mindenekelőtt businessjetnek, vagyis üzleti gépnek. A lunajets.com leírása úgy fogalmaz, hogy ez a repülő a Falcon család csúcsát képviseli, nem csak leggyorsabb, hanem több, mint 11 ezer kilométerrel a legnagyobb hatótávolságú is. A 7X-et három ultramodern sugárhajtóművel szerelik.
A gép standard belső kivitelében 14 fő számára biztosít maximális kényelmet és kitűnő fedélzeti kiszolgáló és szórakoztató rendszerek teszik a repülést élvezetessé. Mindent figyelembe véve
– írja a repülési szakblog.
Mindezeknek megfelelően a Falcon hossza szűk 12 méter, belmagassága 1,88 méter, szélessége 2,34 méter. Csomagkapacitása mindössze 4 köbméter.
Ennek ismeretében cseppet se meglepő, hogy a 2005-ös bemutatása óta 2016 tavaszáig legyártott 260 7X-et túlnyomórészt nagyvállalatok, illetve milliárdosok vásárolták meg. A típus 45 százaléka Svájcban (18 darab), Franciaországban (13), Luxemburgban (8), Belgiumban, Dániában, Németországban, Portugáliában, Oroszországba (6-6) és Ukrajnában (4) vették. További 20 százalék Észak-Amerikában, Hong-Kongban 14, Kínában 11 darab lelhető fel.
Ahol nem magántulajdonosé a luxusgép, ott bevallottan is a kormány tagjainak szállítására vették (Ecuador, Namíbia és Franciaország), másutt a felfestésből (Rosszija) következik (Oroszország). Ahol a hadsereg az üzemeltető, ott csak valószínűsíteni lehet a kormányzati felhasználást (Nigéria, Egyiptom).
A HM azt se egyértelműsítette, hogy használtan vették-e a 7X-et. Újonnan most – kiviteltől függően – 50-54 millió dollárba (13,85-14,9 milliárd forintba) kerül. Használtan az interneten rengeteg ilyen masinát kínálnak eladásra, ahol megadtak árat is, ott 5-8 éves darabokért 20,9-22,5 millió dollárt (5,54-6,2 milliárd forintot) kérnek. A fellelt információk alapján egy pár éves 7X 34 millió dollárba (9,4 milliárd forintba) kerül.
például szerelők betanítása, berendezések és tartalékalkatrészek beszerzése. Ennek összegére nem találtunk adatokat, de a katonai standardok szerint utóbbi tételek több darab beszerzésekor a bruttó gépár 50 százaléka körül mozog; egy darabnál fajlagosan a legdrágább a logisztika.
Ezen felül következik aztán az éves repülési költség. Erről tudni kell, hogy a pilótáknak a készségszint fenntartása érdekében akkor is repülniük kell évi minimum 100 órát, ha nem szállítanak senkit-semmit.
Egy szakblog ezeket
A HM – ugyancsak hangsúlyozottan katonai szállító célra – az év elején már vett két darab használt (csődbe ment német légitársaságtól származó) Airbus A-319-est. A katonai vásárlásra hivatkozva akkor is titkosított ügylet árát 35-40 millió euróra (11,2-14 milliárd forintra) tette az akkori honvédelmi miniszter. Az indoklás akkor is az volt, hogy az „a honvédség szállítóképességének megújításához járul hozzá”. Azóta ezzel a géppel csak Orbán Viktort látták utazni.
Önkéntes tartalékos századokat hoznának létre az ország valamennyi járásában, de alig találnak jelentkezőket. A honvédség már az iskolákban is népszerűsíti a honvédelmi táborokat – olvasható a lap riportjában, amely beszámol arról, hogy az ország valamennyi járásában, területi elven önkéntes tartalékos századok megalakítását szervezik. A lap példákat is hoz:
Igaz, ennek a megyének emblematikus önkéntese is akadt, Pajtók Gábor kormánymegbízott. Esete nem egyedi, miután Simicskó István 2016-ban, akkori honvédelmi miniszterként egy nyilvános eseményen megkérte őket erre. Ám a lap által megkeresett kaposvári és a siófoki járásban féltucat, 250 és 1000 fő közötti települése polgármesterét kérdeztük meg, de egyik helyen sem tudtak önkéntes tartalékosok jelentkezéséről beszámolni.
A 18 és 65 év közötti, büntetlen előéletű, egészségügyi és pszichikai szempontból is alkalmasnak talált magyar állampolgárok kiképzése évente 120 órát vehet igénybe, a képzés idejére tiszteletdíjat, amellett, hogy szerződéskötéskor bruttó 31 215 forint üti a markukat, azért pedig hogy „rendelkezésre állnak”, évente bruttó 127 500 forintot kapnak, amikor pedig szolgálatot teljesítenek, külön alapilletményre jogosultak. A honvédelmi törvény értelmében 3 szerződött éven belül maximum 6 hónapra hívhatók be szolgálatra. – Legalábbis békeidőben – teszi hozzá az egyik toborzó iroda munkatársa, aki hivatalos adatokat nem mond, s a létszámról sem nyilatkozik.
Újabb programmal bővül az idősügyi infokommunikációs program: a szépkorúak számára mostantól elérhetővé válik a bűnmegelőzési Skype-konferencia és a demenciát csökkentő infokommunikációs játék nagy része is – tájékoztatta a lapot Jeneiné Rubovszky Csilla, a programért felelős miniszteri biztos. Az idősek saját otthonukban, saját internet-hozzáféréssel használják a világhálót, és már több Facebook-csoportot is az érdeklődési körüknek megfelelően hoztak létre. Így az új támogató szolgálatnak már biztosan van ötezer lelkes tagja.
Az internetes elérés mellett április elején életmentő állapotmérő karpereceket is juttattak számukra: a bankkártya méretű eszköz orvosi segítség nélkül, néhány perc alatt képes felmérni a szív- és érrendszeri állapotunkat.
A Jobbik ma tartja kongresszusát, amelyen új vezetőket választanak a küldöttek. A tét nem kevesebb, mint a párt jövője – írja a lap, amely szerint a párt csúfosan megégette magát a választáson, emiatt lemondott Vona Gábor. A megüresedett pártvezetői székért hatalmi harc indult a néppárti és a radikális szárny között. Utóbbi képviseletében Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere már a választás másnapján bejelentkezett a posztra. Nem sokkal később Vona megnevezte jelöltjeit: Sneider Tamást és Gyöngyösi Mártont látta volna szívesen a párt élén egy duális irányítási szisztémában. A két héttel ezelőtti kongresszus azonban az elnök-elnökhelyettes rendszer mellett döntött, Toroczkai mellett pedig Dúró Dóra lett a jelölt a helyettesi posztra. A másik szárny jelöltjei közül Sneider maradt a vezető, Gyöngyösi a helyettesi poszton. Toroczkaiék néppárti keretek között vinnék tovább a radikális politikát, Sneiderék korrekcióval vinnék tovább Vona Gábor örökségét. Bár Sneider Tamás közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik egységét semmi sem veszélyeztetheti”,
nem lehetetlen, hogy a jobboldali párt kettészakad a mai kongresszust követő hetekben
– írja a lap, kifejtve: ha Toroczkaiék nyernek – az ásotthalmi polgármester habitusát, nézeteit ismerve – bizonyára radikálisabb útra lép a párt. Ha pedig marad a jelenlegi kurzus a Jobbik élén, vélhetően a másik szárny, azaz Toroczkaiék nem hagyják annyiban a további „cukisodást”.
Új intézményekkel bővült a magyarországi országos egészségügyi intézetek sora, köztük a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézettel – idézi a Magyar Hírlap Sásdi Antalt, az intézmény főigazgató főorvosát.
Beszámolt az Országos Gyógyintézeti Szövetség (OGYISZ) minap lezajlott közgyűléséről, amely tagjai sorába emelte a három új országos intézet főigazgatóját és orvos-igazgatóját a december 27-én kiadott miniszteri rendelet értelmében. Balog Zoltán, a humántárca vezetője ugyanis három új országos intézet felállítását rendelte el az eddigi tíz mellé: így jött létre a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (korábban Heim Pál Gyermekkórház), a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (korábban Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet) és a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet (korábban a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ).
A Péterfy Baleseti Központja tíz év után kapta vissza az országos intézeti rangot. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet ugyanis egy évtizeddel ezelőtt egy kormányhatározat szüntette meg, és csatolta a Péterfy Sándor utcai kórházhoz.
A kormányzat, illetve a Honvédelmi Minisztérium (HM) két használt Dassault Falcon 7X üzleti repülőgép (business jet) beszerzésére készül a nemzeti légi szállítási képesség helyreállítását célzó program részeként – értesült a Magyar Nemzet. Bár a típus alapfeladata viszonylag kis létszámú (legfeljebb 16) VIP-utas interkontinentális távolságra (akár 11 ezer kilométerre) történő szállítása, s ezzel ideális kormánygép lehetne, a konkrét értesülésünket megerősíteni nem kívánó honvédségi forrásaink a lépés katonai képességfejlesztési vonatkozásait hangsúlyozták.
Eszerint inkább „futár- és felderítőgépekről”, de mindenképpen többfunkciós eszközökről van szó. Tény, hogy van példa ilyen kettős felhasználásra a világban üzleti repülőgépek állami szolgálata esetén.
Amennyiben ma délutánig nem érkezik fellebbezés a Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen, akkor szabadul az előzetes letartóztatásából Czeglédy Csaba, az MSZP tagja, aki ellen 6,3 milliárd forintos költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás – írja a Magyar Idők.
Az ügyvédként az MSZP-nek és a DK-nak is dolgozó Czeglédy Csaba, aki 2014-ben a baloldali összefogás jelöltjeként önkormányzati képviselői mandátumot szerzett Szombathelyen, jelenleg előzetes letartóztatásban van egy költségvetési csalási ügy miatt.
„Nem foglalkozok üzleti ügyekkel” – így reagált egy hónapja Orbán Viktor kormányfő arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos, államilag szervezett csalásra bukkant a veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios közbeszerzéseinél. Csakhogy a Népszava szerint több jel is utal arra, hogy a kormányfő igenis foglalkozott olyan üzleti ügyekkel, amelyek között jó eséllyel ott szerepeltek az Elios-beruházások.
Az eddig nyilvánosságra került OLAF-iratokból kiderül ugyanis: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetve korábban a tárca által felügyelt ügynökség volt az irányító hatósága azoknak a pályázatoknak, amelyeken sokat nyert az Elios. Ennek azért nagy a jelentősége, mert Eleni Kounalakis – aki 2010 és 2013 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete –, azt állította a könyvében, hogy a kormányfő hetente találkozott a fejlesztési miniszterrel, és ezeken a találkozókon Orbán valamint Németh Lászlóné végigvette az éppen folyamatban lévő tendereket. „Átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek” – írta Kounalakis.
Két darab Airbus A-319-est vásárolt a honvédség, amelyet Simicskó István miniszter mutatott be pénteken Kecskeméten, a katonai repülőtéren. A miniszter arról beszélt, hogy a csapatszállításra használandó gépek az ország légiszállítási képességének fejlesztése miatt nagyon fontosak.
Az Airbusok ára nem ismert. Amikor a vásárlást korábban bejelentette Simicskó, csak annyit mondott, hogy ez a géptípus újonnan 70-80 millió euróba kerül, de ezeket a 8-9 éves gépeket ennek kevesebb, mint feléért sikerült megvenni.
Ezeket az Airbusokat többcélú katonai feladat ellátására alkalmas csapatszállító repülőgépeknek vette meg a honvédelmi tárca. A masinák a nemrégiben csődbe ment német fapados légitársaság, az Air Berlin légiflottájából kerültek Magyarországra.
A honvédségi beszerzés lehetővé tette a közbeszerzés mellőzését.
Az később fog kiderülni, hogy
Az utóbbi időben ugyanis többször került szóba – például Lázár János kancelláriaminisztertől -, hogy meg kellene fontolni a kormány számára saját repülőgépet venni.
A csapatszállítási képességet jelentősen mérsékli, hogy – mivel utasszállító gépről van szó – csak személybejáratai vannak, vagyis nagyobb felszereléseket, netán járműveket nem lehet bepakolni.
Az Airbus A319 az A-320-as család tagja, ennek rövidebb törzsű változata. Kis- és közepes távolságokra készült típus, 160 utas szállítására alkalmas, csapatszállítás esetében legalább részben kiszerelhetővé kell tenni az utasüléseket. Nem friss modellről van szó, mert először 1995-ben lépett szolgálatba.
