Kezdőlap Címkék Himnusz

Címke: himnusz

Az olasz szurkolók az izraeli himnusz alatt hátat fordítottak és gázai népirtással vádolták Izraelt

A hétfői budapesti labdarúgó-mérkőzésen az izraeli himnusz elhangzása közben az olasz szélsőjobboldali szurkolók hátat fordítottak, ezzel is tiltakoztak, az általuk „népirtásnak” nevezett izraeli akciókat Gázában.

A budapesti Bozsik Arénában hétfő este több tucat olasz futballszurkoló azt kiabálta, hogy „Népírtás követett el Izrael Gázában”,  mindezt az izraeli himnusz eljátszása közben.

A biztonsági kockázatok miatt az olasz és az izraeli csapat mérkőzésére Budapesten került sor annak ellenére, hogy Izraelt tekintik a házigazdának. A szokásoknak megfelelően közvetlenül a mérkőzés előtt elhangzott a vendéglátó csapat himnusza.

A vendégcsapat szurkolói úgy döntöttek, hogy kifejezik politikai álláspontjukat Izraellel és a folyamatban lévő Izrael-Hamász háborúval kapcsolatban, és tiltakozásul hátat fordítottak, Izrael-ellenes szövegeket skandáltak. „Népirtásnak” nevezték Izrael hadműveleteit a Hamász felszámolására és a megmaradt túszok megmentésére irányuló harcok miatt.”

A budapesti képek nemcsak Izraelben, hanem Olaszországban is felháborodást váltottak ki. Az olasz média azonosította a tüntetés mögött állókat, hangsúlyozva, hogy egy szélsőjobboldali csoport tagjai, akikről ismert, hogy antiszemiták és nacionalisták.

A szélsőjobboldali csoporthoz köthető személyek közül körülbelül 40-en vettek részt az Izrael elleni mérkőzésen, nem focirajongóként, hanem azért, hogy „olcsó politikai provokációt szítsanak”, amint arról az olasz média kedden reggel beszámolt.

Az olasz média elítélte az akciókat, mondván:

„Felháborító a budapesti képeket látni.”

Hozzátették: „a körülményektől függetlenül ez a tiszteletlenség nyilvánvaló kifejezése”.

A tiltakozó szurkolók vádemelését kéri

Az incidens hamar az olasz sportoldalak címoldalára került, és hamarosan politikai szereplők is reagáltak. Alfredo Antoniuzzi, egy mérsékeltebbnek tartott parlamenti képviselő a szurkolók letartóztatását és eljárás alá vonását kérte.

„Azok a rajongók, akik hátat fordítottak Izrael himnusza alatt, valószínűleg elfelejtették, hogy hatmillió zsidót mészároltak le a nácik”

– hangsúlyozta.

Antoniuzzi továbbá kijelentette: „Ezek ugyanazok az emberek, akik antiszemita rágalmakat kiabálnak a tüntetéseken.” Ezután felszólította a labdarúgó-szövetséget, hogy „azonosítsa ezeket a szurkolókat, és adja át nevüket a hatóságoknak. Biztosítani fogjuk, hogy igazságszolgáltatás elé nézzenek, és szorgalmazzuk, hogy börtönbe zárják őket. Olaszként kötelességemnek és szükségesnek érzem, hogy bocsánatot kérjek Izraeltől ma este.”

Másrészt a szélsőjobboldali politikus, Alessandro Di Battista megvédte a rajongókat, és ezt írta a Facebookon:

„A szurkolók helyesen cselekedtek. Izrael évtizedek óta megszállja Palesztinát, és a legszembetűnőbb és legcsúnyább módon követi el az apartheidet. A gázai háborúban Izrael felelős a brutális és hidegvérű gyilkosságért. Izrael a legrosszabb terrorállam a bolygón.

MAGYARBÓL ELÉGTELEN – „Balsors” esetleg „Bal sors”?

Nincs szerencsénk! Úgy tűnik, nálunk már semmi sem szent. A napokban a Telex egyik magyartanárként dolgozó olvasója jelezte, hogy három hiba is becsúszott Kölcsey Ferenc 1823-ban irt Himnuszába, a hetedikes irodalomkönyvben. A Himnusz egyébként hetedikben kötelező memoriter is.

A tankönyvben ez áll:
„Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúlt barlangjában” az eredetiben: „Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúl barlangjában”. A második hiba a tankönyvben: „Szerte nézett s nem lelé Honját e hazában” – az eredetiben: „Szerte nézett s nem lelé / Honját a hazában” A harmadik pedig: „Kínzó rabság könnye hull / Árvák hő szeméből” – az eredeti versben ez így szerepel: „Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből”. Nyilván nem mindegy, hogy milyen, akár az értelmezést is befolyásoló hibák fordulnak elő a tankönyvben szereplő változatban. A jó hír az, hogy az Oktatási Hivatal közölte, hogy szeptemberben már a javított változat kerül a diákokhoz, a hibák nyomdai elírások és így kivételesen nincsenek álcázott kormány politikai jelentésük sem.

MÁSOK VAGYUNK?

Legutóbb január 22-én, Kölcsey Himnuszának 200. évfordulóján Szatmárcsekén tartott beszédében fejtette ki Orbán miniszterelnök kedves gondolatát a magyarok különlegességéről.

Sokszor hallottuk már őt magyar észjárásról, magyar szellemről, magyar sorsról, magyar géniuszról beszélni, és ezúttal is ekörül forgott az egész beszéd.

„Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások”,

ez a vezérgondlat, s ekként állunk szemben az Oszmán birodalommal, a Habsburgoknak, a németeknek, a szovjeteknek, most pedig a „brüsszeli bürokratáknak”. Mindazoknak, akik azt akarják, hogy mások legyünk, mint akik vagyunk.

A történelmi ív tehát oda torkollik, hogy szemben állunk azzal, amit a „brüsszeli bürokraták” várnak tőlünk. Mert mit is várnak tőlünk a „brüsszeli bürokraták”, vagyis annak a demokratikus szövetségnek a legitim módon választott bizottsági vezetői és parlamenti (európai parlamenti) képviselői?

Azoknak a közösen elfogadott normáknak a követését, amelyet az Unió alapítói – még nélkülünk, hiszen mi akkor még éppen hogy kiszabadultunk a szovjet blokkból – kialakítottak, mi pedig a csatlakozáskor vállaltuk azokat.

Orbán és társai azonban rájöttek, hogy még sem akarják ezekhez a normákhoz igazítani a magyarországi viszonyokat. Ezért mondják azt, hogy mi mások vagyunk, a „magyar észjárás” nem azonos a brüsszelivel.

Igazuk van-e, tényleg mások vagyunk-e?

A franciákhoz, nyugat-németekhez (sic!), hollandokhoz, az Unió alapítóihoz, vagy a dánokhoz, svédekhez, írekhez, akik az elsők között csatlakoztak az alapítókhoz, alighanem tényleg mások vagyunk. A World value map nemzetközi értékrend-vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarok tradicionálisabbak, tekintélyelvűbbek, mint az észak- és nyugat-európaiak. Nálunk évszázadokkal később kezdődött a polgárosodás, a szekularizáció, és ennek megvannak a következményei. De nemcsak az észak- és nyugat-európaiakhoz képest vagyunk mások: a nemzetközi értékrend-vizsgálat szerint azokhoz képest is, akik velünk együtt vagy még később csatlakoztak, mint a lengyelek, csehek, szlovákok, horvátok, románok. Hozzájuk képest is tradicionálisabb és tekintélyelvűbb a magyarok átlagának gondolkodása, viselkedése.

Orbánnak azért fontos a magyarok mássága, hogy megalapozza a maga önkényuralmát, azt, hogy míg az észak- és nyugat-európaiak, de még a lengyelek, csehek, szlovákok, horvátok, románok rendszeresen elzavarják kormányaikat, a magyarok az egyszeri behódolás után nem lázadnak többé az ő uralkodása ellen. Az egymást követő kétharmadok mintha őt támasztanák alá.

Nem hiszem, hogy így lenne. Volt azért nekünk is húsz évünk, amikor demokráciában éltünk, amikor rendszeres volt nálunk is a kormányváltás.

Orbán az „egyszer kell győzni, de nagyon” logikájával az egyszer megszerzett teljhatalmat használta fel arra, hogy olyan viszonyokat teremtsen az országban közjogi értelemben is és a politikai élet gyakorlatában, az információ és a terjesztett világkép révén is, amikor nem tud többé megszabadulni tőle az ország.

A 2010-et megelőző nyolc évben az akkori kormányok hibái, a 2006-os politikai válság révén teremtődött nálunk olyan sajátos, a régió többi országától eltérő hatalmi helyzet, hogy kiépülhetett az orbáni önkényuralom. A 2010 előtti évtizedekben elindult polgárosodást sikerült Orbánéknak a visszájára fordítani. Régiónk más országában is késve indult a polgárosodás. Ott is tapasztalható a főváros, a nagyobb városok, illetve a vidék eltérő politikai preferenciája, a mögötte meghúzódó értékrendi különbségek. A különbség ott van, hogy míg másutt a hatalmon levők inkább a polgárosodás, a Nyugathoz való felzárkózás előmozdítására használják a hatalmi eszközöket, az Orbán-rendszer minden erejével a polgárosodás visszafordítására, a tekintélyelvű, önkényuralmi berendezkedés tartósítására. A magyarok másságának, különleges voltának hangsúlyozása is ezt szolgáló eszköz Orbánnál.

A sípszó előtt győzelmet aratott az iráni labdarúgó válogatott

Az Anglia elleni küzdelemben (6-2-es vereség) az iráni játékosok úgy döntöttek, hogy a mérkőzés előtt nem éneklik el a nemzeti himnuszt, támogatva az országukban történt elnyomás áldozatait. 

Az iráni válogatott még soha nem indult világbajnokságon ennyi szemmel. Senki sem tippel azonban a katari győzelemre vagy akár egy elődöntős szereplésre.

Valójában az iráni politikai helyzet – a nők jogaiért zajló tüntetések, amelyeket az ajatollahok rezsimje közel két hónapja erőszakosan elnyomott – és annak a nemzeti csapatra gyakorolt ​​hatásai foglalkoztatnak mindenkit. November 12-én az Iran Human Rights civil szervezet becslése szerint legalább 344 tüntetőt öltek meg, és több mint 15 000-et tartóztattak le Mahsa Amini szeptember 16-i halála óta, akit a teheráni rendőr letartóztattak, mert nem tartotta be a szigorú öltözködési szabályokat. a rezsim.

A világbajnokság kezdetének előestéjén Ali Khamenei ajatollah egyértelmű figyelmeztetést adott ki: a csapatnak nem szabad „nem tiszteletben tartania” Iránt.

Az iráni labdarúgók súlyos, 6-2-es vereséget szenvedtek, de nem a vereség ténye érdemel említést, hanem a himnuszok idején

a pályán lévő tizenegy nem énekelte a Sorude Melliye Jomhuriye Eslamiye Iran -t, az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti himnuszát.

Az iráni játékosok szenvtelenül és komor arccal álltak, miközben felhangzott himnuszuk a dohai Khalifa International Stadion körül. Ezzel is támogatva a hazájukban élő kormányellenes tüntetőket.

Személyes és kollektív döntések

A hét folyamán a kapitány, Alireza Jahanbakhsh kifejtette, hogy a játékosok „közösen” döntenek arról, hogy eléneklik-e a nemzeti himnuszt a tüntetések áldozatainak támogatására. Az pedig, hogy megünnepeljünk-e egy esetleges gólt a vb alatt, „személyes” döntés lenne. A helyzet a szünet után adódott, amikor Medhi Taremi kétszer is csökkentette a két csapat közötti eredmény különbségétt, az iráni közönség legnagyobb örömére. A csatárt minden alkalommal szerényen üdvözölték társai.

Andy Landy mosolyalbuma – HAJRÁ MAGYAROK!

A keddi FTC-Young Boys Bajnokok Ligája visszavágót a Fradi Groupama stadionjában rendezték meg 20667 néző előtt. A mérkőzés előtt a szurkolók elénekelték a magyar himnuszt. A himnusz az FTC játékosok közül bizonyára csak a kapus Dibusz Dénesnek szólt, ugyanis a ferencvárosi kezdőcsapatban rajta kívül nem kapott lehetőséget magyar játékos, sőt még a cserék során sem.

Hogy fordulhat elő, hogy egy ilyen játékosmúlttal, szurkológárdával rendelkező hazai csapatban nem lép pályára hazai játékos?

Emeljünk kalapot a hűséges fradi szurkolók előtt, akik a sajátos hangzású játékos neveket kapásból felmondják, és nem hiányolják a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, Nyilasi, Bálint nevekhez legalább hasonló csengésű magyar neveket. Az FTC kezdőcsapata: Dibusz – Wingo, Blazic, Kovacevic, Civic – Uzuni, Laïdouni, Somália, Zacharassen – Boli, R. Mmaee. Kubatov Gábor a Ferencváros elnöke a mérkőzés előtt azt nyilatkozta: – Ha nem sikerül, csalódottak leszünk.

Arra kérdésre viszont, hogy, hogyan lesz itt magyar futball utánpótlás, arra bizonyára Nyilasi Tibi is kérdően tekintene ránk.

Bólints Tibi, ha egyezik a véleményünk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK