Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Ezer százalék

Mint az minden értő olvasónak már a könyökén jön ki, a fideszes tábor a papagájhadsereg vezetésével két dologért szurkol iszonyatosan. Az egyik az oroszok katonai győzelme, a másik a budapesti olimpia.

Háború

Orbán már rég megmondta, hogy az ukránok nem győzhetnek, és miután a főnök bármely szövege a NER evangelistáinak szent dolog (ebből írják az Ó- és Újszövetség utáni harmadik kötetet Főpatriótaság címmel), minden apró orosz hadisikert ujjongva fogadnak, hogy lelkesen ismertessék a néppel, íme, a Miniszterelnök Úr mindig a realitásokból indul ki, majd félelmetes értelmével feldolgozva mindazt, amit megtudott, megmondja róla a végső tutit. Amit nem tud, arról persze nem, bár előfordult már, hogy arról is. Vannak víziói, na, és nem a kávézaccból ám! A csillagászat ugyanis tudomány, ha elfelejtette volna valaki. Sic itur ad astra!

A fel-fel buzgó félelmetes értelmet maga az értelembirtokos hol „a tudomány felett álló józan paraszti ész”-nek, hol „mások által követhetetlen észjárás”-nak nevezi, amitől nekem mindig megugrik a nyűgösségszintem, hogy jézusmária, hiszen ez az ember az én országom dolgait intéző miniszterelnök (úgy is állunk, affenébe is!), de aztán rájövök, rosszabb is lehetne, és hálát adok a véletlennek, hogy nem én vagyok Orbán Viktor.

A Putyin féle különleges hadműveletről sok mindent mondtak már. Van ugyebár a szokvány hadművelet, mikor egy ország csapatai leigázási célból behatolnak egy másik ország területére, és ha az ellenáll, akkor igyekeznek lelőni, elpusztítani, felrobbantani mindent, hogy fejezzék már be a rohadékok az ellenállást, és adják meg magukat, különben agresszorék kénytelenek lesznek még több mindent lelőni, elpusztítani, meg felrobbantani. Ezt közönséges módon rablóháborúnak nevezik. A különleges hadművelet ugyanez, csak tagadják, hogy rablóháború. Még szerencse, hogy vannak békeszerető emberek, akik ezt a szörnyűséget meg akarják akadályozni, és elhozni mindenkinek a békét, a kérdés csak az, hogy milyen végeredménnyel.

Jelenleg folyik a harc. Támadnak a vörösingesek, a Pál utcaiak védik a grundot, egyedül Geréb áll oldalt, és tíz másodpercenként váltogatva emel fel pár táblát. Az egyiken a háborúpárti Bokát szidalmazó szöveg látható, a másikon a homokbomba gyúrási parancs vétózásával fenyeget, a harmadikon egy galamb látható olajággal és az „Azonnali béke” felirat.  Átsferis táblája nincs. Illetve feris ugyan van neki, de az nem Áts.

A harc kimeneteli lehetőségei:

  • A grund teljes egészében a vörösingesek birodalmának részévé válik.
  • A grund egy része a vörösingesek birodalmának részévé válik.
  • A grund ugyan a Pál utcaiak vezetése alatt marad, de ők teljes engedelmességgel tartoznak a vörösingeseknek. Közben Bokát átkeresztelik Lukasenkára.
  • A vörösingesek a veszteségeik láttán rájönnek, hogy túl nagy áldozatot kíván tőlük a harc, ami nem éri meg, leváltják Áts Ferit, és távoznak a grundról.

Az első három a békegalambos változat, amely szerint a Pál utcaiak azonnal adják meg magukat, az utolsó a háborúpárti. Lehet választani.

Adalék a fentiekhez (Sz. P. makümi.: „A realitásról”):

„A reális helyzetértékelés teljes hiányával, és a háborús pszichózis tombolásával találkozhattam a mai napon is. A helyzet semmit sem változott az egy hónappal ezelőtti megbeszélésünk óta. A brüsszeli bürokraták abszolút háborúpárti álláspontot képviselnek, a háborús pszichózis elvakítja őket, és nem tudják reálisan értékelni a helyzetet. A mai napon már odáig mentek egyesek – és sajnos ezek az egyesek már többségben voltak – hogy azt mondták, hogy a Nyugatról kapott fegyverek használatának területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel. Sőt, azt is mondták, ez a béketeremtés egyik eszköze. Tehát ma már itt tartunk. Arra kell következtetnünk, hogy ez az elvakult háborúpárti álláspont és pszichózis a következő hónapokban ki fog tartani itt Brüsszelben.”

Az a hülye Boka! Meg Csónakos! Meg a többi! De a leghülyébb a Molnár, aki ezzel a könyvével a háborút reklámozza nekünk, hogy akár erővel is védjük meg azt, ami a miénk! Menjen el mindenki kedve az „Einstand”-tól. Ami még borzasztóbb, hogy ráadásként Nemecsek közlegény közelharcban való megdicsőülését is bemutatja, ami aztán minden háborúpártiság teteje! Itt az ideje törölni a kötelező olvasmányok közül. Remélem, érthető!

Olimpia

A miniszterelnök a Nemzeti Sportnak azt mondta: „Ha az olimpiai bizottság úgy dönt, hogy akarunk olimpiát, és Budapest mellé áll, akkor nincs kétség, a kormány ezer százalékkal támogatja.”

Szerző lelkesedése határtalan:

„Egy szó, mint száz, ennél magasabb labdát, mint amit Orbán Viktor a 2036-os olimpia budapesti megrendezéséhez kapcsoltan dobott az ellenzéknek, álmodni sem lehetett volna. Ennél nyilvánvalóbb iránymutatást a nemzeti egység erősítése számára elképzelni sem lehet”.

Na, szemét ellenzék, ezt kapd ki! Eddig vakok voltatok, kóvályogtatok az éjhomályban, de a miniszterelnök úr, látva a céltalan bolyongást jóságosan leszállt hozzátok, és égő fáklyával mutatta az irányt a nemzeti egység erősítése felé. Ő sajnos nem tehet semmit az iránymutatáson kívül, hiszen az olimpiai bizottság meg Budapest az illetékes, nem ő.

Végignézve a MOB elnökségen látszik, annyira önállóan szoktak politikai kérdésekben dönteni, hogy az már közmondásos. Lásd pl.: „Olyan független, mint a Deutsch meg a Fürjes együtt!” Hogy ők mit sportoltak, az nem érdekes, hogy honnan kapják a pénzt, az sokkal inkább. Az Iványi abból nem kap, mert ők nem sportegyesület.

Budapest is teljesen önállóan dönt, és ha rosszul, hát istenem! Legfeljebb a maradék pénzét is elvonják, ugyanis az önkormányzatok pénzügyileg 100 %-ban ki vannak a kormánynak szolgáltatva. Az csak a népharag elkerülése érdekében van, hogy a városban még járnak a villamosok, ha ezt is engedelmesen lenyelnék a népek, Budapest nulla forintból gazdálkodhatna. Sajnos Budapest rebellis város, itt nem tehet meg Orbán bármit, mint falun. Ebből következően a főváros egy rossz szót sem fog szólni, ha kap még pár metrót meg egyéb fejlesztéseket, és simán beleegyezik az olimpiába, ugyanis nincs más választása. Vagy olimpia, vagy fejlesztési pénz nuku. Hogy mit tetszik mondani? Orbán zsarolja a budapestieket? Hát persze hogy! Na és? A Jóisten is zsarol minket, mikor azt mondja, vagy úgy éltek, ahogy én parancsolom, vagy irány az örök szenvedés, azaz a gyehennatűz, és ha ez ellen még senki nem tiltakozott, akkor mit akarunk szegény Orbántól, aki csak az isteni módszert alkalmazza?

A fentieket megfontolva a végeredmény az, hogy bizonyára pályázunk. Megjegyzendő, hogy Orbán a saját dicsőséges mennybemenetele érdekében („Az ikszipszilonzéedik nyári olimpiai játékokat megnyitom!”- a világ összes tévétársaságának kamera-kereszttüze, plusz fanfárok, plusz angyalszárnyas öltöny), akárhány budapesti metrót hajlandó megépíteni, és akárhányszorosára hajlandó emelni a MOB állami támogatását, meg az elnökségi tagok fizetését. Így aztán nincs mese, lesz itt olimpia, ha beledöglünk is.

Budapestnek persze a fejlesztések révén hasznos lesz. Még hasznosabb lenne ugyanez olimpia nélkül, de az Orbánt ismerve elképzelhetetlen, mert a kicsinyes, bosszúálló természet sohasem hazudtolja meg magát. A fővárosra hulló állami pénzeső, és a két hétre meglóduló idegenforgalom azért jelent valamit, de ez sajnos nem kompenzálja azt teljesen, hogy az országnak emiatt kevesebb fog jutni. Ezért szokták azt mondani, hogy az olimpia gazdag országnak előny, szegény országnak viszont hátrány, pláne, ha a miniszterelnökük nem józan politikus, hanem dicsőséghajhász, kivagyi alak.

Orbán tehát a beidézett cikk írója szerint olyan magas labdát, dobott az ellenzéknek, amelynél magasabbat álmodni sem lehetett volna. De az ellenzéknek semmi sem jó, és a miniszterelnöki jóindulat és jótakarás ellenében annyira vérlázítóan demagóg dolgokat mondanak, hogy csak na. Például D. Klára, a megveszekedett gyurcsányista, hajdani miniszterelnök jelölt:

„A hazámnak szüksége lenne például háziorvosokra, jó iskolákra, tisztességes fizetésekre és nyugdíjakra, biztonságosan közlekedő vonatokra. Olimpiára nincsen.”

Láthatóan nem akarnak ők nemzeti egységet, pláne olyat nem, amelyben Orbán iránymutatása alapján lép MINDENKI EGYSZERRE ÉS EGY IRÁNYBA. Ugyanis láthatóan ez a cél.

Hát nem hülyék?

Se orosz olaj se orosz földgáz nem jön Ukrajnán keresztül – 2029-től…

Január elsejétől az ukránok leállítják a Barátság kőolaj vezetéket – jelentette be Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök majd mindenható kabinetfőnöke.

Az ukrán államfő jelezte: felmondják a Gazprommal kötött egyezményt. Január elsejétől orosz földgáz sem jön Ukrajnán keresztül.

Mihajlo Podoljak közölte, hogy a tilalom csakis az orosz földgázra vonatkozik:

Azerbajdzsánból vagy Kazahsztánból továbbra is jöhet az energia Magyarországra a Testvériség vezetéken keresztül.

Hogy érinti mindez Magyarországot? A hvg.hu megkereste a MOL-t, ahol azt válaszolták: egyelőre semmiféle tájékoztatást nem kaptak Kijevből, az ukránokkal korrekt üzleti kapcsolatuk van. Magyarország az Adria vezetéken is kap kőolajat, de teljes mértékben nem oldaná meg a problémát, ha leállna a Barátság olajvezeték. Lehet persze, hogy ott is csak az orosz kőolajra vonatkozna a tilalom, és más államok kőolajat szállíthatnának Magyarországra a Barátság kőolaj vezetéken: például Azerbajdzsán vagy Kazahsztán. Mind a kőolaj mind a földgáz esetében elég sok trükközésre adna lehetőséget az, ha más államok nyersanyagát az ukránok átengednék hiszen elég nehéz megkülönböztetni az orosz kőolajat és földgázt az azeritől vagy a kazahtól. Az ukránoknak szükségük van a tranzitdíjra, az oroszoknak pedig a bevételre hiszen a háborús költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és földgáz export.

Zelenszkij győzelmi terve

Az ukrán elnök bejelentette, hogy hamarosan az Egyesült Államokba utazik, ahol Biden elnököt tájékoztatja arról: miképp akarja Ukrajna megnyerni a háborút Oroszország ellen. Részleteket az ukrán elnök nem árult el, de katonai szakértők rámutatnak arra, hogy Zelenszkij elsősorban azt akarja elérni:

az USA és az európai szövetségesek ne korlátozzák a fegyverek felhasználásának akciórádiuszát vagyis rendszeresen támadhassák Oroszország távoli településeit és stratégiai célpontjait is.

Az amerikai válasz elsősorban attól függ, hogy ki lesz a befutó az elnökválasztáson novemberben. Bár sem Kamala Harris sem pedig Trump nemigen beszél külpolitikáról a választási kampány során, de szakértőik dolgoznak a témán. Mindkét elnökjelölt csökkenteni szeretné az amerikai szerepvállalást Ukrajnában, mert az amerikai közvélemény nem vevő erre. Nem kíván dollármilliárdokat fordítani egy kétséges kimenetelű háborúra. A demokraták Washingtonban úgy szeretnék megoldani az ukrajnai válságot, hogy annak finanszírozását vegye át Európa.

A NATO távozó főtitkára úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború akár tíz évig is eltarthat! Kibírja ezt Ukrajna?

Trump gyorsan le akarja zárni a háborút valószínűleg úgy, hogy közvetlenül tárgyalna Putyinnal. Zelenszkij közölte, hogy az USA-ban találkozni akar Kamala Harris-szel és Donald Trumppal is. A baj az, hogy az USA nemcsak a  háborút, de a békét sem akarja finanszírozni Ukrajnában. Legkevesebb ezermilliárd dollárra lenne szükség, de csak nagyon kevesen látnak igazi üzleti lehetőséget Ukrajnában, amely egy fegyverszünet után is háborús övezet maradna. Ukrajna GDP-je lényegesen kisebb mint Magyarországé, és jelenleg is a külföldi támogatás tartja lélegeztető gépen az országot, amely augusztus elsejétől felfüggesztette adósságának törlesztését. A háborúban mindenki rosszul jár, de leginkább az ukrán nép, amely a legnagyobb terhet cipeli, és nem is reménykedhet abban, hogy hamarosan kicsit jobb lesz.

Von der Leyen Orbán ál-békekezdeményezéseire reagált Prágában

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újraválasztása utáni első nyilvános beszédében kifejtette, miért hamisak Orbán felszólításai az ukrajnai ellenségeskedés beszüntetésére.

Az első alkalommal Prágában megrendezésre kerülő GLOBSEC nemzetközi konferencia megnyitóján felszólaló Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy először, miután júliusban jóváhagyták az EB elnöki posztját a következő öt évre, nyilvános beszédet mond, ezért ez a beszéde különösen fontos. Az elnök az Ukrajna elleni háborúval kezdte, mint az európai kontinens kulcseseményét.

Von der Leyen beszédében ismét elismerte Nyugat-Európa tévedését, amely sokáig alábecsülte Putyin agresszív politikájával kapcsolatos figyelmeztetéseket.

„Oly sokáig beszélt nekünk Oroszországról… Nos, többet kellett volna hallanunk Közép- és Kelet-Európáról”

– mondta.

Az EB elnöke azonban anélkül, hogy név szerint megnevezte volna Orbán Viktort, keményen bírálta politikáját és a hivatalos Magyarországot.

„A magyarokat fogja hibáztatni az 1956-os orosz invázióért? Vagy az 1964-es Csehország megszállásáért?” 

Von der Leyen Orbán úgynevezett „békekezdeményezéseire” összpontosított, aki az ellenségeskedések beszüntetésére szólít fel, és ellenzi Ukrajna védelmi fegyverek szállítását.

„Azok, akik azt mondják, hogy „a békéért” vannak, valójában az agresszor megbékítése és Ukrajna leigázása mellett állnak… Vannak, akik sokat az ellenségeskedések egyszerű beszüntetésére helyezik a hangsúlyt.

A béke nem csak a háború hiánya. Béke az, amikor háború lehetetlen és szükségtelen.”

– hangsúlyozta.

„A szuverenitás egyetlen nyelven sem egyet jelent a megszállással” – tette hozzá az EB elnöke.

Mint ismeretes, közvetlenül a magyar elnökség kezdete után Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke „béketeremtő körútra” indult, többek között Moszkvába is; az Európai Unióban elhatárolták magukat tetteitől, és hangsúlyozták, hogy Orbán ezeken az utazásokon csak a hazáját képviseli. 

Ezzel kapcsolatban Radosław Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője július végén úgy fogalmazott, hogy  Magyarország egyre inkább elszigetelődött az EU-ban, és helyzete irritálja a többi tagállamot.

Csak tized annyi földgázt tárol Ukrajnában Európa mint tavaly

Európa legnagyobb földgáztárolói Ukrajnában vannak, és ezeket az energiaválság idején szívesen bérbe is vették az uniós államok, de idén már megváltozott a helyzet. Az oroszok ugyanis szisztematikusan teszik tönkre Ukrajna infrastruktúráját, és természetesen a gáztárolókat sem kímélik annak ellenére, hogy azokban általában orosz földgázt tároltak.

A londoni Financial Times arról ír, hogy Ukrajna tavaly 10 milliárd köbméteres tároló kapacitást ajánlott fel, és ebből az európai vásárlók 2 milliárd köbmétert igénybe is vettek- elsősorban az igen kedvező bérleti díjak miatt. Idén azonban a növekvő kockázat miatt az európai vevők már csak jóval kisebb tároló kapacitást vettek igénybe Ukrajnában: júniusban és júliusban ez még 102 és 586 millió köbméter volt tavaly, idén már csak 15 és 51 millió köbméter volt a két adat. Közben pedig az uniós gáztárolók 86%-os feltöltöttségnél tartanak vagyis a téli gázellátást már semmilyen veszély sem fenyegeti. A földgáztárolók mélyen a föld felszín alatt vannak, de a szivattyúállomásokat könnyen le lehet bombázni, mert azok védtelenek. Így előfordulhat, hogy a földgázt nem tudják kihozni a tárolóból. A biztosítók nemigen vállalnak ekkora kockázatot. Pontosabban olyan sokat kérnek, amennyiért már nem éri meg az egész üzlet.

“A Nyugat, ha támogatni akarja Ukrajnát, akkor egyszerűbb, ha átutal 1 milliárd eurót“

– mondta egy szakértő a Financial Times tudósítójának arra utalva, hogy a gáztárolók egy évben 200 millió euró hasznot hozhatnának Ukrajnának, de a biztosítási díj 1 milliárd euró lenne!

Ukrajna a fizetésképtelenség határán

Augusztus elsejétől három hónapra felfüggesztette az adósság törlesztést Ukrajna, amely már a háború kezdete óta csakis a nyugati pénzügyi támogatás révén tartja magát.

Ukrajna GDP-je ma 25%-kal kisebb mint a háború kezdetén volt. Az ország már a háborút megelőző időszakban is rosszul állt: az egy főre jutó GDP nem érte el az 1991-es értéket.

Ukrajna akkor vált függetlenné miután a lakosság több mint 90%-a erre szavazott a Szovjetunió bukásakor. Akkor még Ukrajna adósság állománya kezelhető volt hiszen 48%- át jelentette az éves GDP-nek. Az Európai Unióban 60% ez az előírás, melyet Magyarország is meghalad, de Olaszország és Franciaország túl jár a 100%-on. Mára már Ukrajna adósságállománya megközelíti a 100%-ot, mert a GDP csökkent, a költségvetés hiánya pedig ugrásszerűen növekedett a háború miatt. Tavaly az év végén 84%-os adósságállományt mutattak ki Kijevben, de a szakértők szerint mára már közel járhatnak a 100%-hoz. Ezért kellett három hónapra felfüggeszteni az adósság törlesztést. Ukrajnának idén 12 milliárd dollárt kellene adósság törlesztésre fordítania, de nincs miből. Jövőre a hivatalos kijevi becslés szerint is meghaladja az adósság állomány a GDP 100%-át!

Az USA-ból és az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatás felét az adósság szolgálatra kell költenie Ukrajnának ebben az évben.

20 milliárd eurós támogatásról folytat tárgyalásokat a kijevi pénzügyminisztérium a hitelezőkkel. Megállapodás nincs, ezért függesztették fel az adósságtörlesztést Kijevben. Ha nem lesz megállapodás, akkor 3,75 milliárd eurót kellene kifizetnie még az idén Ukrajnának, amelynek újra kell strukturálnia az adósság állományát – írja a Kennan Intézet tanulmánya.

Amikor megnyerjük ezt a háborút: szerelmes üzenet a férjemnek

Matt nem örült Osama Ben Ladin halálának, és akkor sem is fog, amikor Yahya Sinwarra kerül a sor. Ezek az értékek teszik őt zsidóvá – ezért ő az otthonom.

Oszama Bin Ladent négy hónappal és két nappal azelőtt ölték meg, hogy férjhez mentem volna. Matt akkor még az Egyesült Államok hadseregében szolgált, de a hat éve már majdnem letelt, és a házasságunk feltétele az volt, hogy ne hosszabbítson újabb hat évre. Csak egy év telt el azóta, hogy Matt gyalogos katonaként szolgált Afganisztán hegyei között, közvetlenül a pakisztáni határon túl. Nem sokkal azután, hogy hazaérkezett, találkoztam Mattel, aki most már leszerelt veterán. Matt harci tapasztalatai megváltoztatták, jobb lett. De olyan módon is megváltoztatták, amit soha nem érthetett meg valaki, aki soha nem élte át ezt a tapasztalatot.

Matt hazatért a háborúból, készen mindenre, amit ezután választott: házasságot velem, egy bonyolult nővel, akinek szellemei és szenvedélyei vannak; rendíthetetlen odaadás az apaság mestersége és szigora iránt, még akkor is, ha minden gyermekünkre egészségügyi problémák miatt több figyelmet kell fordítani, mint ahogyan azt bármelyikünk előre gondolhatta volna; nagy hatású bankvezetői karrier; és figyelemreméltó szintű közösségi elkötelezettség, beleértve a közelmúltbeli önkéntes szerepét a shul ügyvezető alelnökeként, miután a shul biztonsági bizottságának vezetője volt. Egyszerűen nem lehet túlbecsülni, hogy tavaly októberben mennyire megerőltetővé vált ez a pozíció: az álmatlan éjszakák, a végtelen találkozók, a stratégiaalkotás, a lehetetlenül józan kockázatelemzések, amelyeket valahogy elhomályosított a félelem vagy az érzelmek. De Matt olyan ember, aki minden helyzetben felülemelkedik a problémán, újra és újra és újra.

Matt lehet, hogy csendes, de az elvei hangosak.

2011 májusának elején, amikor Bin Ladent megölték, Matt nem szólt semmit. Egyszer azt láttam, hogy megjegyzést fűzött egy közeli családi barát Facebook-bejegyzéséhez, akit Matt nagyon szeret és tisztel. A posztja ujjongását fejezte ki a hír miatt, Matt pedig megjegyezte, ami ritkaság volt számára, hogy nem hajlandó megünnepelni Bin Laden halálát. Matt megjegyzése durvának, szigorúnak és ítélkezőnek tűnt számomra. Megkérdeztem, miért írta.

„Soha nem fogom megünnepelni senki halálát” – mondta nekem. „Ez a különbség köztem és Oszama Bin Laden között.”

Nem vagyok teljesen ugyanaz a személy, aki október 7-e előtt voltam. A nép, az összetartozás, a sáfárság, a közös fájdalom, a szeretet és a gyűlölet együttes érzése olyan gyönyörű gyomnövények, amelyek eluralkodtak kertemben és nem akarom kigyomlálni egyiket sem.

De Matt ugyanaz. A gonosz valóságos neki. Az erőszak valóságos neki. A kötelesség valós neki. Egyszer elkötelezte magát, hogy ha szükséges, erőszakkal hal meg Amerikáért; ez volt a dolga. Matt sokat tud a modern háború fegyvereiről. Sok ilyen fegyvert tartott, és egy időben a barátai voltak.

Mert a gonoszság, az erőszak, a veszély és a kötelesség már október 6-án is Matt ismert világának része volt, október 7-én pedig alig változott – egy kivétellel. Ha Mattet kérdeznéd, azt mondaná, hogy ez az új háború más.

Ez az új háború nem az ő országa ellen indult; ezt a háborút nemzete, népe, családja, felesége, gyermekei és szíve ellen vívták.

Egy másik különbség az, hogy ezt a háborút nem vívták (és reméljük soha nem is fogják) Matt teste ellen. Valójában Matt legnagyobb szívfájdalma jelenleg az, hogy nem tud egyenruhát felvenni és egyenesen Gázába indulni. Matt kétségbeesetten szeretne harcolni, de minden egyéb kötelezettsége miatt, amelyet élete pillanatában tett, nem tud menni. Mélységes szomorúság forrása ez számára.

Ez a háború véget ér, és mi meg fogjuk nyerni. Megkérdeztem Mattet, hogy ezúttal megengedi-e magának, hogy megünnepelje azt a pillanatot, amikor Yahya Sinwar, az október 7-i mészárlás mögött álló szadista ötletgazda elhagyja a létezést. – Nem – mondta Matt markánsan feszült hangon. „Soha nem fogom megünnepelni a halált. Még Sinwar sem.”

Ettől lesz Matt zsidó. Ez teszi Mattet győztessé. És pontosan ez teszi Mattet az otthonommá.

Azon a napon, amikor Sinwar elment, gyanítom, hogy Matt rejtvényeket és társasjátékokat játszik a lányaival. Meg fogja szakítani a napi csetepatéikat, mint mindig. Késő este átnézi velem a családi naptárat, és éjfél után már fáradtan elalszik a mondat közepén. Amikor ez a háború véget ér, Matt is, gyermekeink is, és én is túlélők leszünk.

Lehet, hogy nem fogunk másképp kinézni, de tudni fogjuk, hogy mindannyian nyertünk.

 

Manya Treece Amerikában élő zsidó. Feleség, anya, pszichoterapeuta, szórvány költő és flash fiction szerző. Férje az amerikai hadsereg veteránja, aki többféle perspektíváját megélte a háborúnak, a brutalitásnak és az emberi állapotoknak. Manya Chicagón kívül él férjével és három gyermekével.

110 éve indult meg Európa öngyilkos háborúja

“Hát végre megkezdődött” – mondta a parlamentben Apponyi Albert gróf, a magyar békemozgalom vezére amikor bejelentették az Osztrák – Magyar Monarchia hadüzenetét Szerbiával szemben.

Apponyi Albert gróf azután a trianoni béketárgyaláson próbálta érvekkel akadályozni a Nagy Magyarország szétesését, mely a világháború elvesztése miatt elkerülhetetlenné vált. Jól tudta ezt Apponyi Albert gróf is, aki épp azért vezette a békemozgalmat, mert tisztában volt azzal, hogy a soknemzetiségű osztrák – magyar monarchia a szétesését kockáztatja egy nagy háborúval. Tisza István gróf miniszterelnök bár kétségeit hangoztatta mégiscsak elfogadta a hadüzenetet a koronatanácsban. A 84 éves Ferenc József császár közölte:

“mindent meggondoltam, mindent megfontoltam!“

megindította a háborút, melynek a végét már nem érte meg, mert 1916-ban meghalt.

Tisza István gróf miniszterelnök 1918 őszén a parlamentben elismerte:

”ezt a háborút elveszítettük. Károlyi Mihály grófnak igaza volt: ez a háború nem volt érdeke Magyarországnak!”

Tisza Istvánt fellázadt katonák meggyilkolták, mert őt hibáztatták az értelmetlen háborúért, a több százezer halottért. Európa több millió fiát veszítette el hiába, a világ megváltozott: Európa centrális szerepe megszűnt.

Lady Chatterley szeretője

H. Lawrence regénye a Lady és a kertész viszonyáról röviddel az első világháború befejezése után született, de 1960-ig nem jelenhetett meg Nagy Britanniában. A hivatalos indoklás az volt, hogy a kommunista szimpatizáns író műve sérti az erkölcsöt valójában azonban politikai célzást olvastak ki a regényből: a lordnak ellőtték a nemi szervét a világháborúban vagyis impotensé vált: a brit uralkodó osztály immár nem képes a birodalom és a világgazdaság irányítására! A világháború előtt a londoni City irányította a világgazdaság pénzügyeit, de 1913-ban megalakult a Federal Reserve Board az Egyesült Államokban, melynek GDP-je ekkorra már lényegesen meghaladta Nagy Britanniáét. A világháborúnak egyetlen nyertese volt: az USA, amely ekkor vette át a vezető szerepet a brit birodalomtól, és ezt a világuralmi pozíciót deklarálta is a második világháború után.

“A világ a harmadik világháború határán imbolyog”

Erről beszélt Donald Trump a merénylet után, mely megerősítette esélyeit arra, hogy visszatérjen a Fehér Házba. Biden elnök 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, és ezzel megindította az új hidegháborút, melyet Putyin látványos agressziója Ukrajna ellen mindenki előtt nyilvánvalóvá tett. 29 hónapja folyik a háború Ukrajnában, ahol Putyin három napos villámháborúval akart diadalmaskodni. Ez mindmáig nem sikerült. A NATO mindennek ellenére azt állítja, hogy Oroszország fenyegeti Európát noha az orosz hadsereg kudarca látványos Ukrajnában. A NATO távozó főtitkára immár tízéves háborút jósol Ukrajnában noha a kivérzett ország alig áll a lábán. Miért háborúznak? Miért nem tárgyalnak? Erre nincs értelmes válasz.

“Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen”

Ezt mondta Kamala Harris alelnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a Fehér Házban. Az alelnök asszony, aki átveheti a demokraták elnökjelölti szerepét, Bidennél határozottabban figyelmeztette Netanjahut: nem tehet meg mindent a győzelem érdekében. Az izraeli kormányfő azzal indította meg a háborút, hogy

“megsemmisítjük a Hamászt és kiszabadítjuk a túszokat!”

Egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetése szerint nem lehet legyőzni a Hamászt, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Az USA és az Európai Unió palesztin államot javasol Izraelnek, de az izraeli közvélemény döntő többsége ezt nem fogadja el.

Patthelyzet

Ugyanilyen patthelyzet van Ukrajnában, ahol már a korábbi amerikai vezérkari főnök megmondta: katonai eszközökkel csakis ezt lehet elérni hiszen Ukrajna sokkal gyengébb mint Oroszország. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar jelenlegi főnöke ugyanerről tájékoztatta Zelenszkij elnököt:

“a NATO támogatásával meg tudjuk állítani az orosz offenzívát, de komoly ellentámadásra nincs erőnk.”

Mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár, mert attól függhet, hogy meddig

“imbolyog a világ a harmadik világháború határán?”

Lengyel külügyér: az USA Ázsia felé fordul

“Akárkit is választanak meg novemberben az Egyesült Államokban elnöknek, az Európai Uniónak a kapcsolat megváltozására kell felkészülnie, mert bár Európa megmarad az USA stratégiai szövetségesének, de Washington Ázsia felé fordul majd” – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, akinek felesége, Anne Appelbaum révén kiváló amerikai kapcsolatai vannak.

Sikorski szerint Európa államainak a jövőben mindenképp nagyobb szerepet kell vállalniuk saját védelmükben, és többet kell költeniük fegyverkezésre. Lengyelország az éves GDP 5%-át költi erre a célra, a NATO követelménye 2%, ezt Magyarország is elérte. Az USA azt szeretné, ha a követelmény 2,5%-ra emelkedne ugyanakkor Kanada kormányfője közölte: csak 2032-ben érik el a 2%-ot, mert nem érzik különösebben fenyegetve magukat. Az USA 2021-ben jelezte, hogy Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti. Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója miatt sokan csatlakoztak Washington álláspontjához amint ez a legutóbbi NATO csúcstalálkozón ki is derült. Orbán Viktor miniszterelnök is aláírt minden NATO dokumentumot annak ellenére, hogy pár nappal korábban még Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel parolázott.

Gazdasági ellentét az USA és az Európai Unió között

Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, de Washingtonban nehezményezik, hogy fokozatosan nő az amerikai deficit. Persze az igazi gondot a kínai kereskedelem okozza Washingtonban hiszen ott óriási a deficit. Emiatt Trump ex elnök azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai árut 60%-os büntető vámmal sújt hogyha újra bejut a Fehér Házba. Ez feldúlná az egész nemzetközi kereskedelmet.

“Oroszország erősíti az elzárkózási tendenciákat az Egyesült Államokban, és hogyha ez sikerrel jár akkor az USA felhagyhat Ukrajna támogatásával” – mutat rá Lengyelország külügyminisztere , aki a brüsszeli Politiconak adott exkluzív interjút.

Az USA és az EU 50 milliárd dolláros közös kölcsönt készít elő Ukrajnának

Facebook

Mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy Donald Trumpnak jó esélyei vannak arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba, és ez változást hozhat a nemzetközi helyzetben főként annak megítélésében. Donald Trump ugyanis azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó

“dollár milliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba“

– ahogy az ukrajnai konfliktust jellemzi.

Ennek megelőzésére akar az USA és az EU 50 milliárd dolláros támogatást nyújtani Ukrajnának, hogy az ország megálljon a saját lábán egy darabig akkor is, ha Trump leállítaná az amerikai támogatást. Trump ugyanis ezzel próbálná meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna egyelőre elutasít.

A NATO távozó főtitkára, Jens Stoltenberg ennek megfelelően tízéves háborút vizionál Ukrajnában, de ezt az európai államok jelentős része nemigen tartja elfogadhatónak annál kevésbé, mert aligha valószínű, hogy Ukrajna képes lenne ilyen sokáig kitartani. Sem a NATO sem Sikorski lengyel külügyminiszter nem tudja megválaszolni azt az egyszerű kérdést, hogyha az orosz hadsereg – amely szerintük Európát fenyegeti -, miért nem tudja legyőzni a nála jóval gyengébb Ukrajnát? Hogyan várhatja el a NATO Ukrajnától, hogy legyőzze az orosz hadsereget?

Bár Sztálinnak és Brezsnyevnek jóval erősebb hadserege volt mint Putyinnak mégsem támadták meg sohasem a NATO-t pedig a szovjet páncélosok sokkal közelebb voltak az Atlanti óceánhoz hiszen az egykori NDK-ból startolhattak volna nyugati irányban.

A NATO stratégiai tervezői pontosan tudják, hogy az orosz fenyegetés üres blöff, mely csakis arra szolgál, hogy alárendelje Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Minthogy ez megtörtént, az ukrajnai háború elveszítette az értelmét Washington számára hiszen elvonja a figyelmet az igazán veszélyes vetélytársról Kínáról, amely bőven profitál az ukrajnai háborúból hiszen az Oroszországot egyértelműen Peking vazallusává teszi.

Stoltenberg: “10 évnél is tovább tarthat a háború Ukrajnában!”

0

A BBC-nek nyilatkozott úgy a NATO távozó főtitkára – aki októberben adja át a stafétabotot Ruttének -, hogy a nyugati fegyverek segítségével 10 évnél is tovább folyhat az ukránok honvédő háborúja.

Jens Stoltenberg így fogalmazta meg a NATO álláspontját:

”Putyin azt hiszi, hogy kivárhatja míg elfáradunk Ukrajna támogatásában. Ha mi tudatjuk vele, hogy hosszú távra elköteleztük magunkat a független Ukrajna mellett, akkor ily módon megrövidíthetjük a háborút.”

Ennek a hosszútávú stratégiának a keretében a NATO bejelentette, hogy Németországban létrejön egy parancsnokság, mely szeptembertől koordinálja a támogatást Ukrajnának.

Közben Németország jelezte, hogy felére csökkenti Ukrajna támogatását. Lindner pénzügyminiszter szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított, mert a befagyasztott orosz vagyonok 50 milliárd dolláros kamata erre fedezetet nyújt.

Mi lesz, ha Trump visszakerül a Fehér Házba? Alelnökjelöltje, Vance szenátor kijelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna sorsa!”

Vance republikánus szenátor szervezte az ukrajnai támogatás bojkottját Washingtonban, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: ”Európának tudomásul kell vennie, hogy az USA-t Kelet Ázsiai foglalkoztatja, mindenekelőtt Kína, nem pedig Ukrajna és Oroszország.”

Kibír-e Ukrajna egy tízéves háborút?

Amikor Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, katonai szakértők azt jósolták: Ukrajna 1,5-2 évet bír ki, mert utána elfogynak a katonái. Már 29 hónapja zajlik a háború, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy Ukrajna 2025-ben offenzívát indíthat a nyugati fegyverek segítségével, és visszafoglalhatja  a megszállt területek egy részét. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy a nyugati fegyverekkel képes az ukrán hadsereg az orosz offenzíva megállítására, de az ellentámadáshoz nincs meg az ereje. 2023-ban az ukránok – a NATO biztatására – megkíséreltek egy offenzívát, amely azonban kudarcba fulladt. A kilenc ukrán elit dandárt, melyet erre a feladatra képeztek ki, az oroszok felmorzsolták. Zaluzsnij vezérkari főnököt leváltották, és kinevezték londoni nagykövetnek. Zaluzsnij tábornok azonban politikai karrierre készül: Zelenszkij elnök utóda szeretne lenni. A hírek szerint Zaluzsnij tábornok tárgyalt az orosz vezérkari főnökkel egy tűzszünetről, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Zelenszkij menesztette őt. A kivérzett Ukrajna aligha folytathat háborút tíz éven keresztül anélkül, hogy tönkre ne tenné az ország jövőjét. Ez azonban sem Moszkvában sem Washingtonban sem Brüsszelben nem érdekel senkit sem.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

A NATO hivatalos válasza az, hogy csakis azután lehet tárgyalni az orosz elnökkel, hogy Oroszország kivonta csapatait Ukrajnából. Ez nyilvánvaló nonszensz hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné hatalmát sőt az életét is. Erre már Henry Kissinger is felhívta a figyelmet, de nyilván tudja ezt Biden elnök csapata is. William Burns, a CIA igazgatója, korábban moszkvai nagykövet volt, személyesen is ismeri Putyint. Ő volt az utolsó amerikai vezető, aki beszélt Putyinnal az Ukrajna elleni agresszió előtt.

Jelenleg is kapcsolatban áll Nariskin tábornokkal, a hírszerzés vezetőjével  aki nem támogatta Putyin agresszióját, mégis a helyén maradt Moszkvában. Nem úgy mint Nyikolaj Patrusev tábornok, akit Putyin leváltott a legfontosabb döntéshozó testület, a Honvédelmi Tanács titkári posztjáról. Patrusev volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint az Ukrajna elleni agresszióra, amely csúfos kudarcba fulladt. Oroszország elszigetelődött a világban, és gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenáron el akarta kerülni.

Már Kissinger is felhívta a figyelmet, hogy a hidegháborús amerikai diplomácia közelebb hozza egymáshoz az USA két fő ellenfelét: Kínát és Oroszországot holott Washington célja épp az kell, hogy legyen: jobb viszonyban álljon Moszkvával és Pekinggel mint azok egymással. Biden elnök hidegháborús diplomáciája, melyet a NATO is követ , teljes csőd – erre mutat rá Donald Trump, aki a két megnyerhetetlen háború – Ukrajna és a gázai övezet – helyett Kínára kíván koncentrálni. Ezért akar Trump Putyinnal sőt az iráni vezetőkkel is tárgyalni nem beszélve Hszi Csin-ping kínai elnökről. Trump, a helyzetet kissé túl dramatizálva, kijelentette:

”a Föld a harmadik világháború szélén imbolyog.”

Ezért nem lenne jó, ha az ukrajnai háború még tíz évig tartana, ahogy azt a távozó NATO főtitkár jósolta.

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Vance szenátort –  akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

Maszlag

Csattanós választ adott a háborúpárti erőknek Deutsch Tamás” – írja címében az MN lelkesedve. Ebben az az érdekesség, hogy a háborúpárti erők nem kérdeztek Deutschtól semmit, ám ő ennek ellenére csak beleszólt a nagyok dolgába.

Ismerjük már egy ideje Deutschot, nem meglepetés a viselkedése, nagyon aktív egy figura, ő aztán válaszol, ha kérdezik, ha nem. A válasz jellege sem mindegy. Az újság a jelzővel azt sugallja kevésbé értelmes olvasóinak, a Deutsch féle válasz kifejezetten csattanós, azaz az EU potentátoknak járó lendületes sallerekkel azonos, amilyeneket a kokik mellett Orbán is szokott Brüsszelben osztogatni. Innen tudjuk, hogy a magyar NER macsó hajlamos akár a fizikai erőszakra is. Jóindulatú, jóindulatú, persze hogy, na de ha felbosszantják azok a szemetek…

Na, vágjunk bele:

Támadólag, kritikusan, némelyek hisztérikusan reagáltak a magyar miniszterelnök békemissziójára – mondta Deutsch Tamás pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látja, hogy ennek két oka van. Az egyik, hogy az európai vezetők többsége háborúpárti, egyre több fegyvert és pénzt akarnak Ukrajnába juttatni. A másik ok, hogy saját háborúpárti álláspontjuk talapzatának tekintik, hogy a békéhez csak a háború vezethet. A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg.”

A derék képviselő sajnos elfelejtette megemlíteni, hogy az EU potentátok reakciói azért nem voltak valami pozitívak, mert a reagálók (főleg a hisztérikusok) nagyon megijedtek attól, hogy Orbán a frissen kapott EU Tanács elnökségi kinevezés birtokában lesz olyan pofátlan és/vagy ostoba, hogy az úgynevezett békemisszióját európai ügynek állítsa be.

Az nyilvánvaló, hogy ha csak egyéni akció, akkor korábban már sokszor megtehette volna, hogy elugrik Kijevbe, aztán Moszkvába is. De nem tette meg. Megvárta a magyar elnökség kezdetét, hátha ettől nagyobb súlya… khm, tekintélye lesz. Az EU képviselőinek és hivatalnokainak azonnali riadt reagálásai ugyanakkor nyilvánvalóvá tették mindkét fővárosban, hogy bármit mond, ígér vagy kér Orbán, azt kizárólag saját nevében teszi, ahhoz az EU-nak nincs köze. Ha az EU tényleges szándékairól akarnak tudni, akkor von der Leyent keressék, ne az ugribugri miniszterelnököt.

A Deutsch által említett „két ok” hibás megállapítás. A két ok ugyanis csak egy, mivel a másodikból következik az első, az tehát már következmény, nem ok. „Az európai vezetők többsége” valóban egyértelműen azon az állásponton van, hogy Putyint háborúban kell legyőzni, különben sohasem lesz tartós béke. A háborút kirobbantó pszichopata törpe semmilyen szerződést nem tart tiszteletben, és alig várja, hogy a Krím után újból hagyják győzni, vagyis átengedjék neki az elfoglalt területeket. Attól nő az étvágy, nem igaz?

A végén ott áll a Deutsch féle válasz. Az a csattanós: „ A magyar miniszterelnök missziója ezt az álláspontot cáfolta, semmisítette meg”. A kijelentésről sajnos meg kell állapítsuk, hogy ez nem válasz, nem is csattan, ráadásul, lévén a békeközvetítés teljesen sikertelen, ez nem cáfolat, pláne nem megsemmisítés. Ez az egész missziózás csak egy nekünk szánt maszlag. Evvel etetnek minket. A csattanó maszlag, mint az köztudott, mérgező növény.

Mivel a missziónak semmilyen eredménye nem volt, Orbán ügyködése jóval inkább azt a fenti EU álláspontot erősíti, hogy Putyint tényleg csak úgy lehet hatásosan meggyőzni az Ukrajnából történő kivonulásról, ahogy a Császárral tette Waterloonál Wellington meg Blücher. Le kell győzni mindenféleképpen, akkor a saját népe előtt is elvész a vonzóereje.

Ha a békéért cserébe átengednénk neki az elfoglalt területeket, Oroszország diadalt arat, az ország lakossága immár teljes mellszélességgel az elnököt támogatja (az orosz népet sokkal jobban érdekli a dicsőség, mint a szenvedés, utóbbit történelmükből következően könnyebben viselik el, mint bárki más), Putyin a győzelemmel nagyon népszerű lesz, ezzel otthon jócskán megerősödik. Ebből következően az utódja is az ő belső köréből kerül ki, és az utód is tudni fogja, mi kell a népnek, hogy jómaga hatalomban maradjon, mégpedig dicsőségesen. Ezért várható, hogy ő vagy az utód (de inkább mind a kettő) újabb hódító hadjáratokba kezd.

Ez a különbség a mindenáron béke pártján álló (= békepárti) és a tartós béke pártján álló (= háborúpárti) politikusok között.

Valószínűsíthető az is, hogy Orbánt nem nagyon érdekli a béke, sokkal inkább kihasználja a háborút.

Több hazai intézkedését a háborúval indokolta (azaz a háború kapóra jön neki), ráadásul a választók a zsolozsmázós békepártisággal simán és hatásosan átverhetők, így két választást már könnyen nyert vele. Kérdéses tehát, hogy igazán akarja-e a békét, mert háború nélkül mit sem ér a békepártiság.

„Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy az európai parlamenti választás megmutatta, a világban szuverenista, patrióta folyamat zajlik. Európai szintű győzelemnek nevezte a Patrióták Európáért frakció megalakulását, amely az Európai Parlament harmadik legerősebb tömörülése. Deutsch Tamás megítélése szerint az elkövetkező időszakban tovább erősödhet a frakció, de még fontosabbnak nevezte, hogy komoly, érdemi, stratégiai együttműködés valósulhat meg a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójával, mellyel együtt már az Európai Parlament második legnagyobb erejét alkotják. Azt mondta, megkerülhetetlen politikai erőcsoport jött létre az Európai Parlamentben.”

Bizony. Szuverenista, patrióta folyamat. Magyarul nemzetállami.

Az önzés jobb, mint a kompromisszum, mert az összefogás csak bajjal jár

elv alkalmazása. Ahogy már írtam egyszer:

… a nemzetállamoknak köszönhető a modern kor összes háborúja, a permanens fegyverkezés, a hadseregek, az atomhatalmak, a vámok és az útlevél, egymás kölcsönös lenézése, a saját nemzet túlértékelése, a fenyegetettségre való hivatkozás agresszió esetén, a vallási fanatizmus megvédése az értelemtől, a revansizmus, valamint az emberiség közös céljainak állandó kudarca is. A fentiekből látszik, kinek van szüksége rá.”

Ugyanakkor hiába mondja Deutsch, hogy zajlik ilyen folyamat, mert nem nagyon zajlik. Ez a frakció azért alakulthatott meg egyáltalán, mert a tagoknak van egy közös, mások elleni, nagyon patrióta céljuk, márminthogy ők a lehető legszuverénebbül nem akarnak adni Ukrajnának egy vasat se, nemhogy fegyvereket, mert az a pénz nem Ukrajnáé, hanem mind az övék, és nekik kell otthon. Ezért patrióták, nem?  Persze ezekben az esetekben nem az önzést hangsúlyozzák, hanem azt, hogy tiszta békepártiságból hagyják Ukrajnát magára, vigyen Putyin amit csak akar, de őket hagyják békébe.

A fenti szövetkezést illetően várható, hogy mikor ilyen közös cél már nem lesz, és a tagoknak egymással is ütköznek az érdekei, úgy fog szétesni, mintha sohasem lett volna ilyen nevű frakció.

Meglepő még, hogy a Patrióták Deutsch szerint Meloni pártjának szövetségét keresik, amelyik párt, lévén élesen oroszellenes, pont a közös célt tekintve drasztikusan eltér tőlük, de jól látható, hogy a képviselő úrnál még nem jött el az igazság felismerésének pillanata. Na, nem baj, eljön majd az is. Kedv! Remények! Giorgiák! Isten véletek!

Hát így csattannak nálunk a dolgok. Nagyon úri módon, azt aztán mondhatom:

A független-objektív kommunista latrinamédia azt akarja letolni a torkunkon, hogy a pártatlan munkájáért kap pénzt attól a nyugati baloldaltól, amely a háborút rajongja, és nem azért kap pénzt a nagylelkű donoroktól, hogy nálunk is a háborút népszerűsítse. Ez kamu! Full propaganda, amelynek egyetlen célja, hogy elbizonytalanítsák a politikai döntéshozókat és minket magyarokat, hogy a vitákban a békét képviseljük

– mondta el Kobza Miklós, az Alapjogokért Központ kreatív vezetője a háborúellenes akcióterv médiával kapcsolatos pontjai kapcsán.

Ahogy korábban írtam, van az a pénz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK