Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 21-én Angela Merkel első budapesti látogatásáról írt a Független Hírügynökség. Merkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is találkozott.
Gyurcsány Ferenc a tárgyalás után bejelentette: a Frauhofer társaság Magyarországon hoz létre kutatóintézetet a közeljövőben. Beszélt arról is, hogy a két ország reformjai mellett
szóba került a Magyarországra illegálisan behozott német szemét ügye,
a német-magyar munkaerőpiac kérdései és Schengen-t is megemlítették tárgyalásuk során. Külpolitikai témák közül röviden beszéltek Koszovóról és Afganisztánról is.
Angela Merkel arról beszélt, hogy Németország mennyit köszönhet Magyarországnak az 1989-es határnyitás miatt. A nyugat-balkáni rendezésről a német kancellár elmondta: Magyarországtól sokat lehet tanulni, de nem kell kijelölni közvetítő országként.
Merkel még intenzívebb együttműködést ígért uniós kérdésekben is.
Tárgyalásuk után Orbán Viktor azt mondta:Magyarország és egész Európa jövője a német mintára kidolgozott szociális piacgazdaság megújítása és ezen keresztül Európa egyesítése, nem pedig a neoliberális gazdaságpolitika. Kiemelte, hogy a Fidesz a szociális piacgazdaságban látja Európa jövőjét.
Angela Merkel arról is beszélt: Németország azt szeretné, ha Magyarország erős, megbízható és fejlődő partner lenne az Unión belül, éppen ezért a jövőben szeretnék még szorosabbra szőni a két ország kapcsolatát.
Fővárosi nagygyűléssel indítanak, ahol Gyurcsány Ferenc is beszédet tart. Molnár Csaba ügyvezető alelnök a kampányfőnök.
Gréczy Zsolt, a párt szóvivője azt mondta, a rendezvény helyszínéül a Nyugati teret választották, amit szimbolikusnak szánnak, mert véleményük szerint a 2018-as választás tétje az, hogy
„Orbán vagy Európa”.
Arról is beszélt, hogy a DK erősebb uniós tagságot, tartós gazdasági növekedést, stabil, kiszámítható béremelést, nemzeti és közös európai értékrendet, katonai és menekültügyi biztonságot kínál. A kampány fókuszában az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás, a szegénység elleni harc, egy új családpolitika, az „Orbán-kormány bűnöseinek” számonkérése és a jogállam helyreállítása szerepel majd.
A párt internetes kampányt is indít és aláírásgyűjtésbe kezd,
amellyel az uniós tagság híveit akarják megszólítani. A gyűlés után a párt vezetői országjárásra indulnak.
Gréczy Zsolt azt is elmondta, hogy a nyáron megkezdték a 106 egyéni képviselőjelöltjük felkészítését. Emellett viszont továbbra is készen állnak az ellenzéki együttműködésre, mert úgy gondolják, hogy ha az egyéni körzetekben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll szemben a kormánypártival, akkor reális esély van a kormányváltásra.
Azt is mondta:
„lesz és kell is lennie” együttműködésnek az MSZP-vel.
Jelenleg viszont még nincs, szerintük ennek megkötéséhez nemcsak az MSZP-nek és a DK-nak, hanem az összes ellenzéki pártnak egy asztalhoz kell ülnie.
Erősen megoszlanak a vélemények még a szocialista párton belül is arról, hogy mi motiválhatta Botka László miniszterelnök-jelöltet, amikor úgy döntött, hogy Tóth Józsefet, a főváros XIII. kerületének polgármesterét kéri fel a budapesti kampány irányítására. Egyesek úgy vélik, hogy a Molnár Zsolttal kötött béke látszólagos voltát igazolja vissza a döntés, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság elnökének meghatározó, irányító szerepe van az MSZP fővárosi szervezetében, még akkor is, ha elnöki tisztéről két évvel ezelőtt lemondott.
Botka László Fotó: MTI / Mohai Balázs
A két politikus közötti ellentét, amely kedden egy négyszemközti, szegedi tárgyalással és egy külön-külön tett békenyilatkozattal ért véget, többek szerint tovább folytatódik, immár a színfalak mögött. Hogy a keddi bejelentés, miszerint Budapesten Tóth József veszi át az irányítást, ennek a harcnak a megnyilvánulása-e azt nem lehet tudni.
Az elemzők és a szocialista politikusok egy része másként magyarázza a történéseket. Szerintük messze nem arról van szó, amit egyesek logikus lépésnek tartanak, miszerint az MSZP legsikeresebb politikusát látja, amúgy joggal, Botka Tóthban, és ezért kínálta meg ezzel a feladattal, hanem sokkal inkább arról, hogy
vele megvan az a közös nevező, ami Molnár Zsolt esetében hiányzik, azaz a Gyurcsány-ellenesség.
Arról lehetett tudni, a lapok is beszámoltak róla, hogy Angyalföldön komoly konfliktus alakult ki, még a 2014-es önkormányzati választások előtt a Demokratikus Koalíció és az MSZP között, a képviselői helyek elosztása körül.
Azt a csatát nagyon magabiztosan nyerte Tóth József, és bár a harc lezárult, az ellentét megmaradt. Így aztán Botkának fontossá vált, hogy egy olyan embert szólítson maga mellé, aki Gyurcsányt illetően hasonlóan gondolkodik, mint ő, ráadásul rendkívül eredményes a Fidesszel szemben is.
Tóth József Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Tóth József színre lépése ezzel együtt meglepő, a polgármester az utóbbi években távol tartotta magát a párt ügyeitől, leginkább saját útját járta, deklaráltan nem avatkozott bele az országos politikába.
Nagy és egyelőre megfejtetlen kérdés, hogy Botka mivel tudta rávenni őt erre az újfajta aktivitásra.
A látszólag egyébként jó megoldás, egyéb ellentéteket is szülhet, hiszen ezzel a döntéssel Botka László nem pusztán Molnár Zsoltot gyengítette – még akkor is, ha neki hivatalos funkciója a választásokat illetően nem volt -, hanem Tóbiás József pártigazgatót, akit ő maga nevezett ki kampányfőnöknek, és akiről hosszú ideje már hallani sem lehet. De ott van még a sértett politikusok sorában Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP elnök, a fővárosi kampány korábban megnevezett irányítója, valamint Horváth Csaba, aki ugyan, bevallottan a főpolgármesteri címet szeretné megszerezni, de a budapesti pártélet meghatározó szereplőjeként akarná megőrizni eddigi befolyását.
Botka helyesen hangsúlyozta Tóth József megnevezésekor, hogy
a választási esélyek csak egy erős budapesti MSZP-vel reálisak,
nagy kérdés, hogy ennyi, újabb konfliktust felvállalva, mennyire tudja elhitetni, hogy, mint mondja, rendelkezik a győzelem receptjével.
Leegyszerűsítve: a kérdés az, vajon elegendő-e az üdvösséghez egy Gyurcsány-ellenes Botka-Tóth koalíció?
Miután majd 1,2 milliárd forint osztalékot vett fel tavaly az Altus Portfólió Kft.-ből, Gyurcsány Ferenc most 300 millió forinttal csökkenti a cége törzstőkéjét – értesült a HVG. Legutóbb ekkora összeget említett Gyurcsány az Orbán Viktorra terhelő állítólagos bankdokumentumok áraként.
A 2014-ben kiválással létrejött társaság lassan kiürül, miután a cégcsoporthoz tartozó más vállalatokat értékesítették annak a tavaly februári bejelentésnek megfelelően, hogy a DK elnöke kiszáll az üzleti életből. A bábonymegyeri Böttcher Hungária Zrt.-t például a német anyacég vette meg.
A jövőben Gyurcsány a megtakarításaiból és a havi bruttó 748 ezer forintos – törvényhozó juttatásokkal kiegészített – képviselői fizetéséből él majd.
Ennek megfelelően a politikus pénzügyi befektetési gyarapodtak, az év eleji vagyonnyilatkozata szerint 642 millió árfolyamértékű értékpapírja van. Felesége, Dobrev Klára akkor 162 millió forintnyi értékpapírt vallott be, és ő az Altus Tanácsadó Zrt. 99 százalékos részvényese, valamint a most törzstőkét csökkentő kft. ügyvezetője is. A politikus egyik fia, Bálint pedig idén márciustól az Alioth Stúdio Építészeti Kft. egyik tulajdona.
Arról nem írt a HVG, hogy Gyurcsány Ferenc nemrégiben az ATV-ben arról beszélt, hogy
a neki felkínált, Orbán Viktorra terhelő külföldi bankkivonatoknak mintegy egymillió euró, körülbelül 300 millió forint lenne az ára.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
