Kezdőlap Címkék Goldman Sachs

Címke: Goldman Sachs

Kína figyelmeztette Putyint: atomfegyvert nem vethet be!

0

Az agyhalállal küszködő Biden elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy a határtól távoli orosz célpontokat is támadjon amerikai rakétákkal, mire Putyin az atom doktrína módosításával válaszolt.

Putyin szerint ilyen esetekben Oroszország bevethetne nukleáris fegyvereket is. Minthogy Oroszországnak több mint 5000 atombombája van, ezért az ilyen fenyegetést komolyan kell venni, de kérdés, hogy mennyire. Biden döntése miatt Putyin lépéskényszerbe került, ezért az újabb fenyegetés, de az orosz elnök valójában már Trumpra vár. Vele akar megállapodni Ukrajnáról. A megválasztott elnök le akarja zárni a háborút, hogy a figyelmét más, az USA számára fontosabb területekre fordítsa: a Közel Kelet illetve a Távol Kelet, mindenekelőtt Kína.

Peking parancsa Putyinnak: atombombát semmiképp sem!

Hszi Csin-ping elnök már többször figyelmeztette erre Putyint, de Trump győzelme után újra megtette, mert tudja, hogyha az orosz vezér ilyesmivel kacérkodik, az semmiképp sem lenne jó Kína és a világ számára. A megnyerhetetlen ukrajnai háború eddig inkább hasznot hajtott Kínának hiszen Moszkva végképp kiszolgáltatott helyzetbe került vele szemben. Ráadásul az USA-t lefoglalta Ukrajna és a Közel Kelet, nem jutott elég figyelem a Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek tekintett Kínának.

Pekingben a külügy így reagált Putyin bejelentésére:

”A konfliktus minden résztvevőjének le kell higgadnia! Nem a háború eszkalációjára van szükség hanem épp ellenkezőleg deeszkalációra. Párbeszédre és konzultációkra van szükség, hogy csökkenjenek a stratégiai kockázatok”

– hangsúlyozta szerdán a pekingi külügyminisztérium szóvivője, aki hozzátette:

”Kína abban érdekelt, hogy politikai megoldás szülessen Ukrajnában.”

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2023-ban megmondta az ukrán offenzíva összeomlása után, hogy “katonai megoldás nincs, a diplomatáknak kell megoldaniuk a válságot Ukrajnában.”

Biden kontra Trump a diplomáciában

A demokrata adminisztráció 2021-ben meghirdette: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Putyin Ukrajna elleni esztelen agressziója 2022 februárjában sokak szemében megerősítette a demokraták diplomáciai elképzelését, de a republikánus Kissinger nem fukarkodott a bírálatokkal: megismételte, hogy nem szabad egységes blokká formálni Kínát és Oroszországot. Ráadásul a demokraták ehhez még hozzácsapták Iránt és Észak Koreát is- ahogy ezt a washingtoni Külügyi Tanács emeritus elnöke, Haass a Project Syndicate oldalon meg is írta. Trump minden bizonnyal Kissinger vonalát követi, és egyenként tárgyal Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, és az iráni sőt talán újra az észak-koreai vezetéssel is. Trump abból indul ki, hogy Moszkva és Peking számára Washington legalább annyira fontos mint az egymáshoz fűződő viszony. Putyin szívesen csökkentené függését Kínától, Peking pedig sohasem tagadta: számára sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, amely gazdasági törpe, és amelyről az ukrajnai háborúban az is kiderült: sem hadserege sem hírszerzése nem áll a helyzet magaslatán. Az orosz hadsereg fegyverzete elavult, a digitális fegyverkezésben Kína már réges-régen lehagyta őket.

Peking szemében Putyin: dead man walking

Az orosz diktátornak 2008-ban a Goldman Sachs szakértői csapata javaslatot készített az ország modernizálására. Kínai típusú reformokat javasoltak Putyinnak, aki elutasította a tervet. Meg is mondta, hogy miért:

”Ha a terv sikeres, akkor mi szükség lesz ránk szilovikokra/ fegyveres testületek/, akik jelenleg az országot irányítjuk?!”

Oroszország azóta a feudális államkapitalista rendszert építi újra, amely kommunista formájában egyszer már megbukott. Jurij Vlagyimirovics Andropov/ szovjet nagykövet Magyarországon 1956, KGB főnök 1965-1982, a Szovjetunió elnöke 1982-től haláláig 1984/ szakértői programot dolgoztak ki ennek megváltoztatására, ez a hibrid rendszer ma Putyin mesterterve. Nem kizárt, hogy Orbán Viktoré is. Pekingben azonban versenyképes rendszert akarnak, mert gazdaságilag és technológiailag akarják utolérni az Egyesült Államokat. Peking számára a katonai opció a lúzerek kalandja. Ezt bizonyítja Putyin ukrajnai ezer napja is, amely minimális eredményt hozott maximális áldozattal. Peking nem kívánja Putyint követni a zsákutcába …

Életszínvonal csökkenés Oroszországban

Putyin zsákutcába vezeti országát: az elmúlt 10 évben 6%-kal csökkent a reáljövedelem vagyis az életszínvonal Oroszországban. Ez nemcsak a háború következménye, már ezt megelőzően is bukdácsolt az orosz gazdaság, amely továbbra is az olaj és a földgáz exportjából illetve a gabona kivitelből élt, és képtelennek mutatkozott arra, hogy modern gazdaságot építsen ki.

A Goldman Sachs New York-i pénzintézet moszkvai főnöke letett egy modernizációs tervet Putyin asztalára, de ő elutasította a reformokat mondván: engem a szurovikok – az erőszakszervezetek tisztikara illetve a szírovikok – a nyersanyag termelő ágazatok oligarchái támogatnak, és ők a pénzüknél vannak, és nem akarnak változást.

Miért nem?

Egy modern gazdaságban a titkosszolgálat nem játszhat olyan fontos szerepet az állam életében mint jelenleg Oroszországban. Ezután Putyin megindult a birodalom visszaszerzésének rögös útján: Grúzia – Georgia 2008, Krím félsziget 2014, Ukrajna 2022. Oroszországnak eddig sem a terület hiányzott hanem a működőképes gazdasági – társadalmi rendszer.

A bukott négyes

A Szovjetunió egykori tagállamai nagyon különbözőképpen szerepeltek a függetlenség megszerzése óta – 1991. A balti államok, melyek mindig is fejlettebbek voltak a szovjet átlagnál, dinamikus fejlődést produkáltak, bejutottak az Európai Unióba és a NATO-ba. A

Kaukázuson túli három köztársaság – Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország – vegyes képet mutatnak éppúgy mint Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és Türkmenisztán, melyek a Szovjetunió elmaradottabb részei voltak. Az életszínvonal mégiscsak mindenütt emelkedett.

A bukott négyes: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Moldávia, ahol az eredmények siralmasak. Ukrajnában az életszínvonal a háború előtt alacsonyabb volt mint a függetlenség kikiáltásakor. Moldáviában ugyanez a helyzet: a lakosság a lábával szavazott, és egyharmad részben emigrált. Fehéroroszország hasonló csődtömeg. A mostani háború csak a felszínre hozta ezeknek az államoknak az élet és versenyképtelenségét, amelynek egyik legfőbb oka az, hogy az elitek képtelenek voltak felismerni a globális trendeket, és azokhoz alkalmazkodni. Putyin alezredes volt a KGB-ben, Lukasenko kolhoz elnök Fehéroroszországban. Még mindig nem látnak ki Sztálin csizmájából noha a diktátor már hetven éve halott.

A rendszer hatékonysága szemmel láthatóan csökken

Sztálin rendszerének alapja a fegyveres erők és a titkosszolgálat által működtetett hadigazdaság volt, és ez – minden hibája ellenére jól működött a második világháború idején, melyet a Szovjetunió meg is nyert. Most viszont Putyin Ukrajna elleni agressziója idején kiderült: a titkosszolgálat képtelen reális képet adni a szomszédos Ukrajnáról, amely évszázadokig a birodalom része volt. A hadsereg képtelen legyűrni az ukrán ellenállást noha az erőviszonyok az oroszoknak kedveznek. Az orosz hadiiparról Pekingben állapította meg egy jelentés, hogy elavult, egy nemzedék választja el a modern fegyverektől. Ráadásul fejlődésképtelen  hiszen olyan chipek kellenének hozzá, melyeket Oroszország képtelen előállítani, importálni pedig nem tud, a szankciók miatt.

Ebben a helyzetben Putyin előtt csak rossz választás van, és ezt a hidegháborús amerikai diplomácia cinikusan kihasználja. Washingtonban abban reménykednek, hogy a kudarcba fulladt háború és a csökkenő életszínvonal megbuktatja Putyint, de ez éppoly hiú remény mint az orosz diktátor terve, hogy terror bombázásokkal kényszerítse térdre Ukrajnát. Ha egy országnak nem kínálnak élhető alternatívát, akkor kitart akkor is, ha mind többen látják: a háborúzás nem megoldás semmire sem. Legutóbb erre már Putyin tanácsadó csapata, a Valdaj is felhívta a diktátor figyelmét. Putyin mint Sztálin tanítványa és Andropov árvája nagyon is tudja ezt: nem a problémákat kell megoldani hanem el kell tenni láb alól azokat, akik esetleg erre kísérletet tehetnének…

Oroszország pénzügyi csődjéről a Nyugat dönthet

Az a véleménye Lord Jim O’Neillnek, a jeles közgazdásznak, aki kitalálta a BRIC elnevezést. Putyin Oroszországa nem a jósolt úton járt, nem a felzárkózást választotta. A Nyugat pénzügyi csődbe kergetheti Oroszországot, amely olyan lejtmenetbe jut, melynek nem látszik a vége.

 

„Már csak IC maradt a BRIC-ből, mert sem Oroszország sem pedig Brazília nem tudta kihasználni a növekedési potenciálját. Ez szörnyen kiábrándító” – mondta a jeles közgazdász 2001-es jóslatairól a Der Spiegel tudósítójának.

*(A BRIC egy mozaikszó, melyet a gazdaságtanban használnak a gyorsan fejlődő Brazília, Oroszország, India és Kína megnevezésére (ezek angol kezdőbetűiből áll össze a mozaikszó).

Aki emlékeztette arra, hogy a professzor elég jól megjósolta Oroszország várható GDP-jét míg Kína messze felülmúlta a várakozást. Kína GDP növekedését hétszeresre jósolta húsz év alatt, de ehelyett tizennyolcszoros lett! Jim O’Neill mindkét országot befektetésre ajánlotta akkoriban.

„Nem azért találtam ki a BRIC elnevezést, hogy befektetésre ajánljam bár ezt sokan így értették. A kínaiak messze felülmúlták a jóslatomat. Az oroszok az első tíz évben növekedtek, de maguk adták meg a jelet a külvilágnak, hogy legyen óvatos. 2006-ban mindenki szeme láttára bebörtönözték Hodorkovszkijt és kisajátították a Jukoszt. Ez volt az a pillanat amikor a BRIC álom foszladozni kezdett.

2008-ban előadást tartottam Szentpéterváron a világgazdasági fórumon. Az oroszok azt várták tőlem, hogy megjósolom: hamarosan a világ öt legnagyobb gazdasága között lesznek. Én viszont figyelmeztető lövést adtam le egyenesen az orosz elit szívébe.

Az előadásom után  a hangulat a mélypontra jutott. Akkor jöttem rá, hogy Oroszország nagy bajban van, mert Putyin elitje összekeveri  az álmomat a valósággal, és semmit sem hajlandó tenni annak megvalósulása érdekében.

Azt mondtam el nekik, hogy a gazdaságuk nem függhet a végtelenségig az olaj és a földgáz exportjától. Így is lehet évi 2%-os növekedést produkálni egy darabig, de tartós fejlődéshez reformok kellenek. Meg kell oldani olyan problémákat mint a demográfia és a korrupció. Csakis úgy érhetnek el tartós növekedést, ha fokozzák a termelékenységet és lehetővé teszik új vállalkozások beindulását és becsalogatják a külföldi tőkét.”

Mit szólt az orosz elit ehhez a bírálathoz?

„Egyáltalán nem ezt akarták hallani. Azt gondolták, hogy Putyinnal rendben mennek a dolgok. Mindenki nagy stratégának tartotta Putyint. Én sohasem vettem be ezt a szöveget. Az igazság az, hogy a nagy pénzügyi válság 2008-ban előnyös volt Putyin számára, mert felvitte az olaj árát. Ezért ő továbbra is prosperitást ígérhetett az orosz népnek. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy ez a prosperitás megszűnik amint az olaj ára csökkenni kezd. Ez meg is történt 2014-ben és egészen mostanáig tartott.”

Hogy reagált a nagy stratéga az olajár csökkentésére?

„Nem csinálhatott reformokat, mert személyes vagyona és támogatóinak érdeke a status quo-hoz kötődött. Ezért aztán kiadta a jelszót: Tegyük újra naggyá Oroszországot! A gazdasági növekedés helyett az oroszok megkapták a nacionalizmust. Ezzel Putyin maga teremtette meg a gazdasági csőd lehetőségét!”

Elkerülheti-e Putyin azzal a pénzügyi csődöt, ha rubelben kéri az olaj és a földgáz árát?

„Szerintem az a valószínű, hogy a Kreml csökkenteni fogja az olaj és a földgáz exportját Nyugatra. Putyin akciója válasz a nyugati szankciókra. Nyomás alá akarja helyezni a nyugati vásárlókat hiszen azok kénytelenek lennének hatalmas mennyiségű rubelt venni az orosz Nemzeti Banktól, amelyiket épp lehetetlen helyzetbe akartak hozni a tartalékának befagyasztásával. Putyin rendkívüli mértékben függ a pénzügyi világpiactól, ahol a dollár a legfőbb tartalék valuta. Végső soron ezért van az, hogy a Nyugat dönt Putyin pénzügyi csődjéről. A diktátorok pedig a jövőben meg fogják gondolni, hogy miben tartsák a valutatartalékaikat. Nem véletlen, hogy csakis a demokráciák valutái szerepelnek a tartalékban világszerte. Kína felkészülhet, de Hszi Csinping elnöknek ehhez még reformokat kellene végrehajtania, és jelenleg nem épp erre irányulnak a szándékai.”

Mi van az arannyal? Putyinnak óriási aranytartalékai vannak, ez a hadi pénztára, ezenkívül mire jó ez?

„Az arany érdektelen! Elavult történelmi divat, mely még a negyvenes évekből maradt ránk. Csakis olyan kormányzatok tartalékolnak aranyat, melyeknek nincs önbizalmuk. Használni csak a háború finanszírozására lehet. Egyébként értelmetlen az arany felhalmozása.”

Mi aggasztja a leginkább?

„Az általános inflációs várakozás egyre növekszik. A nemzeti bankoknak ezért emelniük kell a kamatlábat akár 6% fölé is, ez pedig recessziót okozhat. Ez visszavethet minket a hetvenes évek stagflációjába. Churchill azt mondta, hogy

„sose hagyjunk kárbaveszni egy nagy válságot!”

Épp ezért azt gondolom, hogy nagy lehetőségek alakulnak ki a válságok nyomán. A másik az, hogy ilyenkor megmutatkozik az államok közötti együttműködés fontossága. Nagyon nem jó egyedül maradni. Különösen, ha valakit agresszornak bélyegeznek.

Harmadszor megtanulhatjuk, hogy a történelem nincs mindig a mi oldalunkon. A német gazdaság a legnagyobb Európában. Ha Németország felébred, és itt nemcsak a katonai reakcióra gondolok, akkor a függőségét lehetőséggé változtathatja a krízis eredményeképp – mondta a Der Spiegel tudósítójának Lord Jim O’Neill, a Goldman Sachs egykori vezető elemzője, aki a BRIC kifejezést kitalálta az ezredfordulón.

Vissza akarják szerezni a korrupt kormányfő milliárdjait

50 milliárd vagyis 11,7 milliárd dollár a tét – ennyit tett kockára az 1MDB állami fejlesztési ügynökség – az akkori kormányfő jóváhagyásával. Nadzsib Razak miniszterelnök ellen 42 vádat emelt hazája ügyészsége. Korrupció miatt már el is ítélték 14 évre. A Bloomberg összeállításából kiderül: Malajzia eddig csak a pénz kisebb részét szerezte vissza, igaz ez sem kevés …

A legnagyobb összeg a Goldman-Sachs kapcsolat miatt jár vissza Malajziának. Júliusban megegyezés született ebben az ügyben: 3,9 milliárd dollárért felejti el Malajzia kormánya, hogy a jónevű New York-i cég enyhén szólva is nem ortodox módon kezelte az üzleti világ törvényeit. A Goldman-Sachs-nak ezenkívül még a washingtoni igazságügyi minisztériummal is meg kell állapodnia. (Ez is 2 milliárd dollárba fájhat a Goldman Sachs-nak). Először ugyanis nem Malajziában hanem New Yorkban kezdte el firtatni a korrupció ellenes ügyészség az 1MDB ügyeit. 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyre bukkantak, mely mögött Malajzia kormánya állt.

Miért vizsgálták Amerikában az ügyet?

Egyrészt , mert a Goldman-Sachs hozta forgalomba az 1MDB fejlesztési ügynökség mind gyanúsabb papírjait. Csekély 6,5 milliárd dollár értékben forgalmazták az 1MDB papírokat. Malajzia pénzügyminisztere elégedetten nyilatkozott a megállapodás után  mondván, hogy időt nyertek. Nem beszélve arról, hogy a Goldman-Sachs 2,5 milliárd dollárt fizet be az államkincstárba, amely a vírus pandémia idején ugyancsak rászorul az ilyen átutalásokra.

New Yorkban a korrupcióellenes ügyészség nemcsak emiatt érdeklődött az 1MDB iránt hanem, mert a malajziai állami ügynökség pénzelte jórészt a Wall Street farkasa című filmet és a főszereplőt, Leonardo di Caprio-t. Csekély 100 millió dollárt áldoztak a filmre, amelynek elkészülését véget nem érő kábítószeres partikon ünnepelték Las Vegasban. Aztán közbeléptek az amerikai hatóságok: Leonardo di Caprionak vissza kellett fizetnie a jogtalanul felvett prémiumot, és vissza kellett adnia a méregdrága ajándékokat, melyeket az 1MDB adott a hollywoodi sztárnak.

Malajzia kezdetben nem érdeklődött – most viszont nagyon

Az első nagy New York-i botrány után Malajzia főügyésze még rezzenéstelen arccal jelentette ki, hogy nem lát okot a korrupciós ügyek kivizsgálására. Akkor ugyanis még Nadzsib Razak volt a miniszterelnök, akinek jóvoltából ő főügyész lehetett. Ám az óriási korrupción feldühödött szavazók megbuktatták a miniszterelnököt, aki nejével együtt hamarosan vád alá került. Megindult az igazságügyi gőzhenger Malajziában, az új pénzügyminiszter pedig parancsba kapta az új miniszterelnöktől: annyit szerezzen vissza az 1MDB eltékozolt állami pénzeiből, amennyit csak tud!

Malajzia pénzügy és igazságügyi minisztere nem is tétlenkedett: Londonban beperelték Abu Dhabi állami fejlesztési ügynökségét. Ezenkívül hosszú listákkal árasztották el a korrupciós ügyeket vizsgáló hatóságokat az USA-ban, Szingapúrban és Svájcban. Az ügybuzgalom nem véletlen: a mostani malajziai kormányfő, Muhjidin Jaszin tisztában van vele, hogy ezen múlik a politikai jövője.

EKB: a vírusválság adósság krízishez vezethet

Az eurozóna sok állama annyira eladósodhat,hogy ebből pénzügyi válság bontakozhat ki – figyelmeztet az Európai Központi Bank legfrissebb kiadványa, melyet a Le Figaro ismertet.

„Ha a nemzeti és európai intézkedések nem megfelelőnek bizonyulnak, akkor a piacok növelhetik egyes államok kockázati mutatóját” – hangsúlyozza az Európai Központi Bank. Ez pedig megnövelheti annak kockázatát, hogy egyes államok kiváljanak az eurozónából! Ebben az esetben viszont a kiváló tagállam adósság kockázata nagyon megnövekedne, és mindez óhatatlanul befolyásolná az ott működő bankok és vállalkozások helyzetét is.

Az első és legnagyobb probléma ebben az esetben az lenne, hogy a vállalkozások nem jutnának hitelekhez vagy csak olyan magas áron, amely lehetetlenné teszi a működésüket.

Az Európai Központi Bank nem hisz a gyors fellendülésben

V betűvel jelzik az optimisták azt a válságot amikor a gyors csökkenést hasonlóan dinamikus növekedés követheti. A Goldman Sachs ezt prognosztizálta a világra és az USA-ra nézve – elsősorban Kína dinamizmusára számítva. Aztán kiderült: Peking sem olyan optimista. Idén először meg sem jelöltek növekedési mutatót! Lehet mert nem is lesz növekedés.

U betűvel jelzik azt a válságot amikor a gyors visszaesést tartós stagnálás követi, majd csak ezután jöhet a fellendülés. Az Európai Központi Bank szerint ez a valószínűbb forgatókönyv. Az optimista V betűs válságkezelést mindenesetre „kizártnak tartják Frankfurtban” – állapítja meg a párizsi Le Figaro.

Egy DJ kerül a világ legbefolyásosabb bankjának élére

0

David Solomon váltja a Goldman Sachs bankház vezérigazgatói posztján azt a Lloyd Blankfeint, aki kivezette a céget a pénzügyi válságot követő káoszból. Solomon hobbija amúgy az elektronikus zene, rendszeresen fellép DJ-ként.

Don’t stop! (Ne állj le!) – a Fleetwood Mac e régi számának újramixelésével jelentkezett nemrég DJ D-Sol, azaz David Solomon. Akinek emellett azért komoly bankári múltja is van: már a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság idején a Goldman Sachs befektetési osztályát vezette.

A bankház meg is úszta az összeomlást, nem kis részben az eddigi vezérigazgatónak, Lloyd Blankfeinnek köszönhetően, aki, többek között ezért is,

85 millió dolláros végkielégítésre számíthat.

A Goldman Sachsnak ráadásul jók a kapcsolatai az amerikai kormánnyal is: régi szokás, hogy ha republikánus az elnök, akkor a banktól érkezik a pénzügyminiszter – igaz volt ez Harry Paulsonra, George W. Bush pénzügyminiszterére, vagy épp Steven Mnuchin mostani tárcavezetőre. Sőt, Gary Cohn, Trump első gazdasági főtanácsadója is innen érkezett, ő viszont már régen lemondott.

David Solomon azonban azzal is tisztában van, hogy manapság bankelnöknek lenni nem épp népszerű az Egyesült Államokban. Saját

DJ-karrierjét részben PR-nak tekinti.

A Bloombergnek korábban adott interjújában elismerte: még sokat kell tenni azért, hogy a bankárok népszerűek legyenek a közvélemény előtt. Márpedig ez nemcsak PR, hanem üzleti cél is.

Great to get some time on the decks at #theEMAwards.

A post shared by D-Sol (@djdsolmusic) on

Míg a múltban a Goldman Sachs a tőzsdén kereste a nagy pénzeket, az utóbbi időben, nagyrészt a válság következtében, a reálgazdaság felé fordult. Egyre inkább hagyományos bank akar lenni, amely nemcsak a szupergazdagok pénzét forgatja, hanem hiteleket ad családoknak és vállalkozásoknak.

Ezt fordulatot viheti tovább Solomon, aki várhatóan október elsején veszi át a világ talán legbefolyásosabb bankjának vezetését. Emellett DJ karrierjét is folytatni kívánja, mint ahogy tovább írja majd gasztroblogját is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK