Mekkora felháborodás övezte Magyarországon még a (Gyurcsány-vezette) kormány döntését 2009-ben, hogy fokozatosan 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Ma félúton tartunk a 2022-ig fokozatosan elérendő célhoz vezető emelések útján: jelenleg – alapesetben – 63,5 évesen kérhetik nyugdíjaztatásukat a magyarok. Ám nemhogy 63,5, de 65 évesen is, a világ számos részén az emberek jó része még dolgozik.
Igaz, jelentős a szórás – ahogy az a mellékelt grafikonból is kiderül, hiszen van olyan ország – meglepő módon Indonézia –, ahol a 65 éven felettieknek több mint a fele aktív, ugyanakkor van, ahol a 10 százalékot sem éri el ez a mutató – ilyen a legpasszívabb idősekkel „büszkélkedhető” Spanyolország, ahol 5,3 százalék az arányuk. Magyarország sem áll túlságosan fényesen: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a idén az első negyedévben a 65+ korosztálynak nem egészen a 19 százaléka volt aktív, ezzel bizony eléggé hátul kullogunk a rangsorban.
Érdekes – ahogy az a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD jelentéséből kitűnik –, hogy Ázsiában dolgoznak kiemelkedően magas arányban az idősebbek – persze az más kérdés, hogy ezt anyagi kényszerből vagy a velük született és életmódjuknak, étkezésüknek köszönhetően megőrzött fittségüknek köszönhető a teljesítmény.
2009. elején még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején született meg a döntés arról, hogy sok éves fokozatos emelés eredményeként 2022-ra 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt Magyarországon. Az egymást követő Orbán-kormányok sem változtattak az ütemen és a célon. Jelenleg ott tartunk, hogy 63,5 évesen lehet nyugdíjba vonulni Magyarországon.
Hat év alatt 750 ezer új munkahely – szól a kormány győzelmi jelentése. Sokan kétségbe vonják a statisztikai eredményt, ennek alapján legalább 200-300 ezerrel kevesebb lehet a munkában állók száma, és sokkal több a külföldön dolgozóké. Ez alaposan keresztülhúzhatja a cégek létszámbővítési terveit.
Az utóbbi hat évben mintegy 750 ezerrel nőtt az új munkahelyek száma, ezért nagy szükség van a képzett munkaerőre – mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtök reggel az állami tévében. A hasonló tartalmú kormányzati nyilatkozatok mindennaposak mostanában.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az idei augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer fő volt, 41 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. Ugyanekkor a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 36 ezer fővel, 183 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4 százalékra csökkent.
Sok szakértő fejezte ki fenntartását az utóbbi időben a KSH számaival szemben, legutóbb a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője. Romhányi Balázs másodmagával a Portfolioban írt cikkében a kivándoroltak, a tartósan külföldön élők számbavételének módszerét kifogásolja.
Ez azért lényeges kérdés, mert a KSH évek óta rendre 110 ezer körüli számot publikál a külföldi telephelyen alkalmazottak mennyiségeként, ezzel szemben minden egyéb számítás (például más országok ugyancsak statisztikai jelentései) ennek két-háromszorosát emlegeti, ugyancsak a Portfolio egyenesen 600 ezerre teszi a kint dolgozók számát.
A makroközgazdász szakember állítása az, hogy a KSH által végzett kikérdezéses adatgyűjtés komolyan torzít a mérési hiba miatt.
Ennek alapján arra a következtetésre jut Romhányi Balázs (is), hogy minden valószínűség szerint
kevesebb a ténylegesen foglalkoztatott, mint amennyit ez a hivatalos statisztika mutat.
Ebben érdemi szerepe van annak, hogy az ideiglenesen külföldön munkát vállalók jelentős része eltűnik a statisztika szeme elől.
A KSH kétféle módszerrel méri a foglalkoztatottságot: az egyik az úgynevezett munkaerő-felmérés, melynek keretében a kérdezőbiztosok negyedévente becsöngetnek nagyjából 30 ezer háztartásba, ahol kikérdezik az ott lakókat, hogy az elmúlt egy hétben végeztek-e munkát pénzért. Ezt egészíti ki az intézményi statisztika, mely a cégek bevallásán alapul.
A kétféle statisztika közötti eltérés az elmúlt években trendszerűen növekedett. A munkaerő-felmérés alapján a foglalkoztatottság gyors ütemben bővült, míg az intézményi statisztikában ez sokkal kevésbé jelent meg.
Erre az ellentmondásra a lehetséges magyarázat az, hogy a közel 10 milliós magyar lakosság 3 millió háztartásban él, s ha a 30 ezer háztartásban mindenki otthon van és ajtót is nyit a KSH munkatársainak, s közülük 12 ezer háztartás tagjai vallják azt, hogy dolgoznak, akkor ezt felszorozva a 10 milliós népességre kalkulálható ki a 4 millió munkavállaló – áll a cikkben, amelynek alapállításai még 2015-ben íródtak, azóta 4,5 millióra nőtt a hivatalos foglalkoztatottság.
Ha viszont a fennmaradó 18 ezer háztartásból 1500-nál azért nem nyitnak ajtót, mert éppen külföldön dolgoznak, akkor nem egyszerűen egy másik lakásba kellene becsöngetni, hanem az „eltűnteket” arányaiban le kellene vonni a 10 milliós teljes lakosságból, és csak az így módosított lakosságszámra szorozni fel a kapott adatokat (miszerint 12 ezer háztartásban dolgoznak).
Az adott példában így 9,5 millió hazai népességgel kellene számolni, akkor pedig máris 200 ezerrel kevesebb, csak 3,8 millió munkavállalóról beszélhetnénk – mondja a szakértő. (A különbség azóta tovább nőhetett, a folyamatos torzítás miatt ez akár megközelíthetően félmillió is lehet.)
Vagyis a tényleges itthoni alkalmazotti szám valahol 4 millió lehet, a munkanélküliségi ráta pedig 4 helyett inkább 5 százalék körüli. (A közfoglalkoztatottak most 190 ezres seregének hovásorolása részben szakmai, részben politikai kérdés.)
A belföldi népesség esetlegesen pontatlan mérése és a munkavállalási célból külföldön élők számának alulbecslése komoly hatással lehet a létszámot bővíteni akaró vállalkozások terveinek megalapozottságára.
Forrás: GVI
Ahogyan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet friss felmérése mutatja, a GVI által korrigált becslés is általában jelentős létszámbővülési szándékot vetít előre 2018-ra a 10 fősnél nagyobb vállalatoknál.
A megkérdezett cégeknek már amúgy is 35 százaléka érzékel komoly toborzási nehézségeket, legfőképpen a munkaerő-kínálatban. Csöppet se mindegy, mekkora a ténylegesen rendelkezésre álló tömeg.
A június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a dolgozók átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Eszerint ugyanannyian dolgoznak külföldön, mint egy éve.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az előző három hónapos periódus átlagához viszonyítva is 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 99 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent,
a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében évek óta változatlan, most 113 ezer.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozók foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) alkalmazottak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,6 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékosra nőtt.
A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal 73,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatási indexe 81,6, a nőké 66,1 százalékos.
A 15-64 éves dolgozó férfiak létszáma 2,1 százalékkal 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 75,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.
A második negyedévben 4,434 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség ezzel 4,2 százalékra mérséklődött – a KSH szerint. Ütemesen csökken a közfoglalkoztatás.
Májustól július végéig a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké maradt 3,6 százalék. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal 10,9 százalékra esett vissza egy év alatt, és a munkanélküliek csaknem ötöde ebből a korcsoportból került ki.
Az év második negyedében 4 millió 434 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma,
62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az előző háromhónapos periódus átlagához viszonyítva 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.
A belföldön alkalmazottak száma 107 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva,
a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 4,4, illetve 16,9 százalékkal csökkent.
A 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra emelkedett, a legfiatalabbaké (15-24 éves) 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,3 százalék volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,6 százalékponttal, 51,7 százalékra nőtt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
