Közös megegyezéssel távozott Gordon Strachan, a skót labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, miután csapata még a pótselejtezőt sem érte el a héten zárult világbajnoki selejtezősorozatban.
A 60 éves szakember 2013 óta irányította hazája nemzeti együttesét, ám vezetésével sem sikerült megtörni az 1998 óta tartó rossz sorozatot:
a szigetországiak a franciaországi világbajnokságon szerepeltek utoljára nagy tornán.
Strachan 40 mérkőzésen ült a skót kispadon, ezalatt 19 győzelem, 9 döntetlen és 12 vereség volt a mérlege. Utódjáról később döntenek.
Régen mindenhol fociztak a gyerekek Magyarországon. Udvaron, utcán és játszótereken, amelyeket korábban grundnak hívtak. Alkalom mindig és mindenhol adódott. Elvégre futballnemzet lennénk, vagy mifene.
Aztán ez megszűnt, de legalábbis, megritkult.
És most, ezen az őszi hétfő reggelen, mintha valami visszatért volna a régi hangulatból. Az egyik középiskola Váci út felőli udvarán, talán tornaórán fociztak a srácok. Valamelyikük túl nagyot rúgott, és a labda, rövid röppálya végén az utcán landolt.
Csikorgás, fékezés, aki tehette, kikerülte. Nem lett baja a labdának, és szerencsére az autók sem mentek össze. Viszont percek alatt hatalmas lett a dugó, miközben odabentről aggódó arcok nézték, mi lesz a sorsa a játékszernek.
Nem dudált senki, pedig normális üzemmentben már elszabadult volna a pokol. Ihletett pillanata volt ez Magyarországnak és Budapestnek. Történt valami, ami nem osztotta meg az embereket. Persze, mi is itt élünk, tudjuk, hogy az idill nem tartott volna sokáig, de még mielőtt elszabadultak volna az indulatok, megoldódott a probléma: az egyik autós kiszállt a kocsijából. Fölemelte a labdát, és egy jólirányzott rúgással vissza a gyerekeknek.
A gyerekek megköszönték, az autósok közül többen tapsoltak. A sor lassan elindult. Néhány perc múlva már helyreállt a világ rendje. Ment mindenki a dolgára, mintha mi sem történt volna.
Ha Gulácsi nem csúszik el, és nem kapunk gólt már az elején… Ha Dzsudzsák is játszhat a svájciak ellen… Ha hárommal többet rúgunk, mint amennyit…
A magyar futball semmit sem lépett előre az egy évvel ezelőttihez képest. Pedig, akkor se volt sehol.
Kellett egy kis szerencse, sok lelkesedés és elszántság ahhoz, hogy viszonylag elfogadható eredményeket érjünk el tavaly az Európa-bajnokságon. (Ahova egyébként azért juthattunk ki, mert a résztvevők létszámát 16-ról 24-re emelték.)
A csoportmérkőzések során győzelemmel kezdtünk az osztrákok ellen. Akik amúgy az első percben rúgtak egy kapufát. Ismerjük a futball lélektanát. Ha az bemegy, minden másképpen alakul. Nemcsak azon a meccsen, de az egész Európa-bajnokságon.
Aztán következett az izlandiak elleni döntetlen, majd jöttek a portugálok.
A három gólunk közül kettő úgy született, hogy a labda megpattant egy menteni akaró portugál védő lábán. Igaz, nyerhettünk volna, a végén ugyanis kimaradt egy nagy helyzetünk.
A következő meccsen négy-nullra kikaptunk a belgáktól. A meccs után tomboló tömeg ünnepelte a válogatottat a körúton, megálltak a villamosok, mert nem tudtak tovább menni.
Hősök lettek a magyar válogatott játékosai.
Ez egy szerethető csapat, mondta Orbán Viktor valamikor 2011-ben. Mintha az előzőek – amikor még nem ő volt a miniszterelnök – nem lettek ugyanolyan szerethetők. Ők is a magyar címeres mezben futottak ki a pályára, és a magyar himnuszt énekelték szívükre tett kézzel.
Aztán az a szerethető csapat belefutott egy nagy zakóba a hollandok ellen. Egervári Sándornak mennie kellett, ám a csapat továbbra is szerethető maradt.
Még úgy is, hogy klubcsapataink már a nyár végére rendre elbúcsúznak a kupaszerepléstől, nem jutnak a csoportkörbe.
És legutóbb, a svájciaktól elszenvedett 5-2-es vereség után a közönség megint együtt énekelte a fiúkkal a Himnuszt
Mert ez már régen nem a futballról szól. Nem a minőségről, a versenyről, az eredményességről.
Ez arról szól, hogy ami a miénk, az szerethető.
Nálunk a gyűlölet is szerethető. Hogy ne Soros nevessen a végén. És hogy ne jöjjön ide senki. Őcsényben olyan emberek – gyerekek – ellen tüntettek a helybéliek, akiknek a magyar állam már oltalmazotti státuszt adott. Az a magyar állam, amely máskülönben előszeretettel mossa össze őket a terroristákkal, elismerte, hogy ezek az emberek életük megvédése miatt menekültek el a hazájukból. Nem kalandvágyból keltek útra, nem azért, mert odahaza unatkoztak, hanem azért, mert nem volt más választásuk.
Orbán miniszterelnök megdicsérte az ócsényieket, akik kiszúrták a menekülteknek néhány napra szállást kínáló fogadós autójának a gumijait.
Áder köztársasági elnök egyetlenegyszer sem szólt a gyűlölet ellen. Látszólag nem a focinál tartunk. Pedig ez a történet épp arról szól, ami szombaton este Bázelben történt. Hogy nekünk a rossz is jó. A silány, értéktelen, használhatatlan. Mi beérjük azzal is, ami nemzetközi szinte nem kell senkinek.
Ha így folytatjuk, hazánk, Magyarország is olyan lesz, mint a magyar foci. Valakik visszaélnek azzal, hogy nekünk ez a hazánk, ezért mi akkor is szeretni fogjuk, amikor már csak alig lesz szerethető.
Tévedés azt hinni, hogy a magyar válogatott vereséget szenvedett a svájciaktól. Á dehogy. Ez győzelem, és hazaffyas tett volt. Hogy is fordulhatott volna elő, hogy a játékot akárcsak imitálják egy olyan csapattal szemben, ahol honunk új ősellenségei, a migráncsok is rúghatják a labdát. Ja kérem, ha egy bankos ország a soros, mit nekünk 5 kapott gól!? Ez becsületbeli ügy. Nekünk gomba módra szaporodó stadionjaink vannak, nekik meg góljaik. Most mégis mi kerül többe? Na ugye! Gondolja csak szépen végig sorba mindenki. Derék magyar labdarúgóink a hont védték. Ők voltak a kerítés. Álltak. Minden erejükkel azért küzdöttek, hogy a bankos ország soros migráncsai ki ne szabaduljanak a pályáról, és nehogy rárontsanak a magyar szurkolótábor asszonyaira. Ez kérem felelősség. Érzület nemzeti. És ebben a nagy felelősség és küzdelem közepette még kétszer a labdára is koncentrálni tudtak. Mi ez, ha nem fantasztikus siker? Ne ágáljon senki, hogy továbbjutás meg ilyesmi. Ezek ilyen idegenszívű gondolatok. Ha eccer megmondták, hogy migráncsok ne, akkor így se úgy se. Következetes, határozott magatartást kell tanúsítani. A fociban különösen, hisz stadionostul, szotyistól nemzeti szimbóleumunk a lé a lét tétje.
Ismét megmutattuk a világnak, milyen kemény a magyar virtus. És a hajnal soha nem érhet véget. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
Barb
Bár az ilyesfajta ranglistákat érdemes a helyükön kezelni – azaz kellő fenntartással –, mégis figyelemre méltó, hogy a FIFA legújabb világrangsorában a magyar válogatott egészen az 59. helyig csúszott hátra.
A helyezés sem hangzik különösebben jól, legutóbb 2006-ban, azaz még bőven a nagy nemzeti futballreform előtt álltunk ennyire szerény pozícióban, ám ennél is sokkal ijesztőbb, hogy honnan buktunk ide – írja az Index, amely grafikonon mutatja be plasztikusan a visszaesés mértékét. 2016-ban még a 26. helyen rangsorolták az éves átlagteljesítmény alapján a magyar csapatot, ehhez képest 33 hellyel került a válogatott hátra
Egyébként a női labdarúgó válogatott is hátrébb végzett az idén, mint tavaly, de a visszacsúszás nem annyira jelentős, s nem is jutottak annyira mélyre a hölgyek, mint a férfiak.
Magyarország három helyet rontva az 59. a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáján, melynek élmezőnyében a legutóbbi rangsorhoz képest komoly változások történtek, az élre a világbajnok német csapat került.
A magyar válogatott vb-selejtezős ellenfelei közül a Budapesten 1-0-ra győztes Európa-bajnok portugálok a hatodikról a harmadik pozícióba ugrottak, míg a továbbra is százszázalékos Svájc három helyet rontva a hetedik. A sorban a Feröer-szigetek a 93., Andorra a 144., míg Lettország a 148. helyet foglalja el.
A lista tetején a németek és a portugálok közé beékelődve az eddigi első Brazília található, a vb-selejtezőkön továbbra is szenvedő Argentína a negyedik, míg a négy helyet javító belgák az ötödikek.ó
Ma húsz éve, 1997. szeptember 1-én halt meg Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat legendás balszélsője.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
A kommunista rendszer a sportéletet is központosította, megkezdődött a sportegyesületek átszervezése.
A néphadsereg „kirakatklubja” a Budapesti Honvéd névre átkeresztelt Kispesti AC lett, amelyet a legkiválóbb játékosokkal erősítettek meg. Katonai behívóval került a Fradiból a Honvédhoz Budai és Kocsis is. Czibor azonban inkább a munkásosztály csapatának számító Csepeli Vasashoz igazolt, ahol két évet játszott. Ám ekkor ő is megkapta a katonai behívót, s hiába kísérelte meg, hogy az akkor Bástya néven szereplő (az ÁVH csapatának számító) MTK-ba igazoljon, hatalmi szóval a Honvédhoz került. A Bolond becenéven emlegetett Czibor Kispesten 80 bajnoki mérkőzésen 58 gólt ért el, két bajnoki aranyat és egy ezüstöt szerzett, 1955-ben 20 góljával – holtversenyben Machos Ferenccel – gólkirály lett.
A válogatottban 1949. május 8-án az Ausztria elleni 6-1-es győzelemmel mutatkozott be. Az 1950 és 1954 között veretlen Aranycsapat tagjaként 1952-ben olimpiai bajnok lett, rá egy évre megnyerte az Európa Kupát.
Szerepelt az évszázad mérkőzésén Londonban, ahol a magyar válogatott 6-3-ra győzte le a hazai pályán addig veretlen angolokat,
és ott volt a rendkívüli csalódást okozó 1954-es világbajnokságon is, amikor a válogatott a berni döntőben vereséget szenvedett a Német Szövetségi Köztársaságtól. A címeres mezt 1956. október 14-én, az Ausztria ellen 2-0-ra végződött mérkőzésen húzta fel utoljára. Az Aranycsapat balszélsőjeként 43 mérkőzésen 17 gólt szerzett, és csak háromszor hagyta el vesztesen a pályát.
A zseniális és öntörvényű Czibor minden idők legnagyobb magyar balszélsője volt. Rendkívül gyors és gólveszélyes játékosként gyakran változtatta helyét a pályán, jobb lábával is kitűnően vezette a labdát, ami igencsak összezavarta az ellenfél védelmét. A kiismerhetetlen és ördöngös cselei miatt a pályán Rongylábúnak nevezett szélső az 1954-es svájci világbajnokság után összeállított álomválogatottba is bekerült (öt másik magyar játékos mellett).
Ő volt az Aranycsapat egyetlen tagja, aki az 1956-os forradalom idején felvette a kapcsolatot a fegyveres ellenállókkal, s egyértelmű volt, hogy amikor novemberben a Honvéd BEK-mérkőzésre készülő keretével Bécsbe utazott, már nem fog hazatérni. A dél-amerikai illegális turné után az AS Romához akart szerződni, de mivel akkoriban Olaszországba nem igazolhatott külföldi játékos, és érvénybe lépett a FIFA eltiltása is, ez kútba esett.
Kubala László segítségével
1958-tól az FC Barcelona játékosa lett, ahol Kocsissal is együtt játszhatott,
akkoriban itt szerepelt Európa talán legjobb csatársora: Kubala, Kocsis, Evaristo, Luis Suarez, Czibor. A katalánokkal 1959-ben és 1960-ban spanyol bajnok, 1959-ben kupagyőztes, 1958-ban és 1960-ban Vásárvárosok Kupája-győztes is lett. 1961-ben bejutottak a BEK-döntőbe, amelyet 3-2-re vesztettek el az Eusebióval felálló Benfica ellen. A két katalán gólt Kocsis és Czibor szerezte, utóbbi egészen káprázatos bombával. Minderről a hazai közönség semmit sem tudhatott, Czibor (és az Aranycsapat többi nyugatra távozott tagjának) nevét sem leírni, sem kiejteni nem lehetett. 1961-től egy évet játszott az Espanol csapatában, rövid időre egy svájci csapatnál játékos-edző volt, 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienben szerepelt, és egy kanadai meccsen is pályára lépett, amikor élménybeszámolón járt a kinn élő magyaroknál.
Visszavonulása után Kék Duna néven kávézót nyitott Barcelonában, amelyet fiával vezetett. 1990-ben hazatelepült, Komáromban megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt. Focisulit szervezett a gyerekeknek, részt vett az Aranycsapat összejövetelein. 1997. szeptember elsején gyógyíthatatlan betegség következtében hunyt el.
A nagyszerű labdarúgóról több könyvet írtak, 2014-ben mutatták be a Magyarok a Barcáért dokumentumfilmet. Czibor ars poeticáját így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.”
A Dinamo Zagreb labdarúgóklubjának korábbi igazgatója és jelenlegi tanácsadója, Zdravko Mamić megsérült egy lövöldözésben Bosznia-Hercegovinában.
A horvát állami televízió beszámolója szerint lábán érte lövés az 58 esztendős horvát sportvezetőt, akit egy helyi kórházba szállítottak. Sérülése nem életveszélyes. A rendőrség két feltételezett támadót keres.
Bosnyák médiaértesülések szerint Mamić családi megemlékezésen vett részt Tomislavgrad közelében egy temetőben, amikor két férfi a közeli erdőből lövéseket adott le rá.
Két éve Zdravko Mamićot és fivérét, az akkori vezetőedző Zorant adócsalás és vesztegetés miatt őrizetbe vették, miután a vádak szerint 16 millió eurós kárt okoztak a zágrábi klubnak.
A rekordösszegű átigazolással megvett Neymar nem léphet pályára a francia bajnokság nyitó fordulójában, mert új csapata, a Paris Saint-Germain nem adta le az átigazolásával kapcsolatos iratokat.
A brazil Neymar nem játszhat a francia labdarúgó-bajnokság első fordulójában új csapatában, a Paris Saint-Germainben az Amiens-nel szembeni szombat délutáni meccsen. Francia információk szerint
a PSG elfelejtette időben dokumentálni vadonatúj szerzeményének átigazolását.
Ehhez éjfélig kellett volna a szükséges papírokat benyújtania a francia szövetséghez.
Készen állok arra, hogy már holnap játsszak – nyilatkozta pénteki ünnepélyes bemutatásán a spanyol klubcsapatát, az FC Barcelonát elhagyó, s a PSG-hez öt évre aláíró 25 esztendős Neymar, akiért világcsúcs 222 millió eurót (67,6 milliárd forint) fizetett a párizsi klub.
Emmanuel Macron francia államelnök gratulált a brazil Neymar megszerzéséhez a Paris Saint-Germain labdarúgóklub katari tulajdonosának, Nasszer al-Helaifinak. A liga blokkolja Neymar átigazolását
„Gratulálok! Úgy hallom, jó hírt kaptak” – mondta csütörtökön egy jótékonysági eseményen Macron, erre Al-Helaifi csak egy nagy mosollyal válaszolt. Bár az FC Barcelona csatárának nevét ki sem ejtették, a közösségi oldalakon és az egész francia médiában Neymarral azonosították a beszélgetés témáját, hiszen szerdán bejelentette, hogy szeretné elhagyni a katalán klubot.
A francia kormány közpénzügyi minisztere, Gérald Darmanin is örömét fejezte ki, amiért a fővárosi klub kifizeti Neymar világcsúcsot jelentő 222 millió eurós (67,7 milliárd forintos) kivásárlási árát, és sajtóhírek szerint öt évre mintegy 550 millió eurós (167 milliárd forint) fizetést ad neki.
A közpénzekért felelős miniszterként örömmel veszem tudomásul az extra adóbevételt, amelyet Neymar Franciaországban fizet majd, ha csatlakozik a párizsi klubhoz. Jobb, ha egy ilyen futballista itt fizet adót, nem pedig máshol – nyilatkozta Darmanin.
A Le Figaro című napilap megpróbálta megbecsülni a csatár fizetésének adó- és társadalombiztosítási vonzatát, eszerint öt esztendő alatt összesen 300 millió euróval gyarapszik majd az államkassza.
A L’Équipe francia sportnapilap értesülése szerint a játékos szerdán Portóban már átesett a kötelező orvosi vizsgálatokon, és csütörtökön (ma) megérkezik Párizsba, ahol aláírja a szerződését, pénteken pedig hivatalosan bemutatják.
A spanyol labdarúgó élvonal, a La Liga illetékesei nem fogadták el, hogy a Paris Saint-Germain kifizetné az FC Barcelona brazil támadójának, Neymarnak a 222 millió eurós (67,7 milliárd forintos) kivásárlási árát.
A Marca internetes kiadása szerint a Neymart képviselő ügyvédek csoportjának látogatásakor a pénzügyi fair play-szabályainak megsértése miatt tiltakoztak a liga vezetői.
A liga blokkolja Neymar átigazolását
„Nem ismerjük el a a PSG-től érkező pénzt” – nyilatkozott Javier Tabas ligaelnök az As című lapnak, amely úgy fogalmaz, hogy a liga blokkolja Neymar átigazolását.
Ugyanakkor ez nem jelenti automatikusan a szerződés meghiúsulását, ugyanis amennyiben a nemzetközi szövetség (FIFA) rábólint a klubváltásra, úgy a liga nem tehet semmit annak megakadályozására.
A Mundo Deportivo című spanyol napilap közelmúltbeli beszámolója szerint az FC Barcelona és a spanyol labdarúgóliga bepanaszolja a Paris Saint-Germaint az európai szövetségnél (UEFA), amiért a párizsiak nem tartják tiszteletben a pénzügyi fair play-szabályait, amelyek szerint egy klub bérköltsége nem haladhatja meg a bevételei 70 százalékát. Ám az UEFA szerdán azt közölte, hogy egyelőre nem érkezett ilyen beadvány.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
A francia kormány közpénzügyi minisztere, Gérald Darmanin is örömét fejezte ki, amiért a fővárosi klub kifizeti Neymar világcsúcsot jelentő 222 millió eurós (67,7 milliárd forintos) kivásárlási árát, és sajtóhírek szerint öt évre mintegy 550 millió eurós (167 milliárd forint) fizetést ad neki.
