Tovább 66-tal nőtt az áldozatok száma, változatlanul Kínában. A fertőzöttek száma 24 ezerhez közelít. Világjárvány még mindig nincs.
A Johns Hopkins Egyetem koronavírus-térképe éjfél utáni frissítése újabb 66 halottról tudósít. Ezzel az előző éjszakai 426-ról 492-re emelkedett az áldozatok száma. Ugyanezen idő alatt csaknem négyezerrel 23 892-re a megfertőzötteké. Már 27 országból jelentettek megbetegedést.
A megerősített fertőzések gyorsulni látszó kínai terjedését mutatja az ábra.
A fertőzések és elhunytak változatlanul Hupej tartományban találhatók. Az adatok arra vallanak, hogy a koronavírus – egyelőre – Kínára korlátozódik mint kiterjedt fertőzés. Világjárványról tehát még nem beszélhetünk. Bár az adatokkal szemben nagy a fenntartás.
Nálunk mindenki egészséges, akit koronavírus gyanújával kórházi megfigyelés alatt tartanak Magyarországon – jelentette be a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kedden. Mindazonáltal hat közúti határátkelőhelyen kiemelten ellenőrzik az érkező utasokat, különösen a kínai állampolgárokat.
Azért Ártánd, Csanádpalota, Röszke, Tompa, Udvar és Letenye azok a határátkelőhelyek, amelyeken az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársával közösen folyamatosan ellenőrzik a belépésre jelentkező utasokat – ismertette Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.
A koronavírus elleni védekezésről pénteken tájékoztathatják a kormány tagjai az Országgyűlés népjóléti bizottságát – közölte a testület elnöke, Korózs Lajos (MSZP).
Fél nap alatt bő kétezerrel nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma, és csaknem hatvannal a halottaké, 362-re. A kór változatlanul Kínában, Hupej tartományban pusztít.
Még nem látható át a koronavírus terjedésének természete és mérete, az azonban aggasztó, hogy vasárnap fél nap alatt nagyot nőtt a fertőzés. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság vasárnap reggeli összesítése szerint 304 ember halt meg, és 14 380-an fertőződtek meg az új koronavírussal. Nap közben egy Fülöp-szigeteki (kínai) elhalálozottról érkezett hír, a megbetegedettek száma viszont 14 628-ra emelkedett.
Késő estére aztán a vírus terjedését mutató térkép már 16 823 fertőzöttet regisztrált, az elhunytak száma pedig 362-re emelkedett. A betegség változatlanul Kínában, elsősorban Hupej tartományban terjed.
A legfrissebb összesítés szerint már 14 628 fertőzött és 305 halottja van a koronavírusnak. Egy áldozat már Kínán kívüli. A hazaszállítottak között is találnak betegeket. Lehet, hogy más úton is terjed a kór.
A koronavírusos adatokat globálisan gyűjtő oldal legfrissebb feljegyzése szerint reggel óta tovább nőtt a fertőzések száma 14 628-ra, aminek zöme, 14 451 Kínán belüli, zöme Hupej tartományi. Halálos áldozatból 305-öt regisztráltak, és egy már Kínán kívüli.
A Fülöp-szigeteken elhunyt egy kínai, ez az első eset, hogy a járvány halálos áldozatot szedett Kína területén kívül. Francisco Duque, a Fülöp-szigetek egészségügyi minisztere vasárnap közölte, hogy a 44 éves férfi február 1-jén belehalt a súlyos tüdőgyulladást okozó fertőzésbe. A férfi és a szintén megbetegedett 38 éves élettársa január 21-én érkezett Hongkongból a Fülöp-szigetekre. A férfi a járvány gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartomány székhelyének, Vuhannak a lakosa, ahogy a párja is.
Változatlanul sok, 26 ország küldött adatot arról, hogy megbetegedést azonosítottak. Szerényen, de emelkedik a bizonyított felgyógyulók száma is, most 348-an vannak.
A Vuhanból
hazaszállított németek között két fertőzöttet találtak
– jelentették német hatóságok. A germersheimi járás közigazgatási hivatalának tájékoztatása szerint a német légierő által Vuhanból elszállított 124 fő közül kettőnél volt pozitív a koronavírus jelenlétét vizsgáló teszt, mindketten német állampolgárok, a frankfurti egyetemi klinikán helyezték el őket.
A Luftwaffe gépével 100 német, 22 kínai, egy amerikai és egy román állampolgár érkezett szombaton a frankfurti nemzetközi repülőtérre. Tizenegy embert rögtön az egyetemi klinikára szállítottak, egyiküket koronavírus fertőzés gyanúja miatt, a többit egyéb panaszok miatt. A Vuhanból érkezett csoportot karantén alá helyezik a Germersheim melletti légi támaszponton egy laktanyában. Két hétig, a vírus lehető leghosszabb lappangási idejéig tartják elkülönítve őket.
A germersheini tartózkodás költségeit a szövetségi kormány költségvetéséből fedezik.
A Vuhan-Frankfurt repülőút költségeinek egy részét azonban az utasoknak kell kifizetniük.
A Luftwaffe Airbus A310-es repülő az eredeti tervek szerint Moszkva érintésével tette volna meg a 11 órás utat, ám az orosz hatóságok megtagadták a leszállási engedélyt. Emiatt a Luftwaffe gépének Helsinkiben kellett megállnia tankolni. Annegret-Kramp Karrenbauer védelmi miniszter azt mondta, hogy Moszkva kapacitáshiánnyal indokolta a kérelem megtagadását. Hangsúlyozta, hogy a védelmi tárca a külügyminisztériummal együtt vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy milyen más okai lehettek még az orosz elutasításnak.
Előzőleg Németországban nyolc fertőzöttet találtak. Az esetek továbbra is Bajorország tartományra korlátozódnak, és összefüggésben állnak az első fertőzéssel, amely a Webasto nevű autóipari beszállító cég egy továbbképzésén történt január 21-én a társaság központjában, a München melletti Stockdorfban. Az volt az első olyan eset, amikor a vírus Kínán kívül terjedt emberről emberre.
Közben kínai orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy nem csak cseppfertőzéssel terjed a betegség.
Több olyan koronavírus-fertőzöttet találtak,
akiknek hasmenésük volt, de lázuk nem, vagyis nem légúti fertőzéssel került a vírus a szervezetükbe,
hanem lenyelték. Tehát az emésztőrendszeren keresztül is terjedhet az új koronavírus – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A vuhani egyetem Zsenminpi kórháza és a vuhani virológiai intézet szakértői több beteg székletmintájának és végbélnyílásának vizsgálatát követően jutottak erre a következtetésre.
A Hszinhua szerint sok koronavírussal fertőzött páciens csak hasmenésre panaszkodott, és nem mutatott a vírusfertőzéssel járó klasszikus tüneteket, például lázat. A hasmenés annak jele lehet, hogy a vírus széklettel, illetve szájon át került a szervezetbe. A kézmosás hiánya és a rossz higiéniai körülmények megnövelik a fertőzés veszélyét. Kína egyes részein gyakoriak a nyilvános guggolós vécék.
Az új koronavírus lehetséges globális terjedését vázolták fel brit kutatók, akik azonosították azokat az országokat és városokat, amelyek esetében a legnagyobb a kockázata a 2019-nCoV vírus terjedésének.
A Southamptoni Egyetem szakembereinek modellezése szerint
a thaiföldi főváros, Bangkok esetében a legnagyobb a vírus globális terjedésének kockázata
az új koronavírus-járvány által leginkább sújtott kínai városokból légi úton érkező utasok nagy száma miatt – írja a napidoktor.hu a phys.org nyomán. A kockázati lista második helyén Hongkong, a harmadikon Tajvan fővárosa, Tajpej áll, amelyet Szöul, Tokió és Szingapúr követ. Sydney a 12., New York a 16., London a 19., Párizs pedig a 27. helyen van.
A legnagyobb kockázatnak kitett országok: Thaiföld és Japán, az Egyesült Államok a listán a 6., Ausztrália a 10., Németország a 15., Nagy-Britannia a 17. helyen áll. Kínában a legkockázatosabb városok Peking, Kanton, Sanghaj és Csonking, a legkockázatosabb tartományok Kuangtung, Csöcsiang, Szecsuán és Henan.
Létfontosságú, hogy megértsük a lakosság mozgásának mintázatát mind Kínában, mind globálisan ahhoz, hogy felbecsüljük, hogyan terjed a vírus belföldön és szerte a világban. Ezeknek a trendeknek a feltérképezésével és a nagykockázatú térségek azonosításával segíthetjük a közegészségügyi hatóságok munkáját – mondta Andrew Patem, az egyetem földrajz- és környezettudományi tanszékének professzora.
Bélhurutos vírusfertőzés miatt a keret kétharmada kidőlt a sorból, ezért a szombati bajnoki elhalasztását kéri az MLSZ-től az MTK. A kérés két utánpótlás-csapat meccsére is vonatkozik.
Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy betegség egy klub egész játékoskeretét leverje lábáról, most ez történt az MTK Budapesttel. Rendkívüli helyzet miatt halasztási kérelemmel fordultak az MLSZ-hez – olvasható a futballszakosztály közleményében.
Kétharmadot ért utol
Mint írják, ennek oka az, hogy a keret jelentős része gyomor-bélhuruttal járó vírusfertőzést kapott, és ez a játékosok közel kétharmadát, valamint a szakmai stáb pár tagját is érinti. Mivel az U19-es együttesnél is hasonló tünetek léptek fel, a keret feltöltése onnan sem oldható meg. Ezért azt kérik a szövetségtől, hogy későbbi időpontban játszhassák le a Haladás elleni most szombaton esedékes bajnokit.
Sőt, a fertőzés az utánpótlás játékosokat is elérte (több korosztály tagjait haza kellett küldeni az akadémiáról), emiatt a betegség továbbterjedése sem kizárható. Ezért kérik az U16-os és U17-es csapat debreceni bajnokijának elhalasztását is.
A fertőzés a debreceni bajnoki mérkőzés másnapján kezdődött egyik játékosnál lázzal, hasmenéssel, hányással és végtagfájdalmakkal. Azonnali kezelést kapott, így két napon belül jobban is lett, de hétfőtől kezdve egymás után több játékosnál is hasonló – gyomor-bélhuruttal járó vírusinfekcióból fakadó – tünetek léptek fel – magyarázta a történteket a csapatorvos, dr. Dreissiger Imre.
Semmelweis Ignácot sokan a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakjának tartják. Ma 200 éve született, korát megelőzve tett felfedezést a fertőzések terjedéséről, de kortársai nem ismerték el, sokan ellene fordultak. Elmegyógyintézetben halt meg, mindössze 47 évesen: vérmérgezést kapott, miután ápolói brutálisan összeverték.
1818. július elsején, a tabáni Palota utcában (ma Apród utca) született meg a német származású Semmelweis József és Müller Teréz ötödik gyereke, Ignác. Szülőháza helyén található ma az Orvostörténeti Múzeum.
A Magyar Életrajzi Lexikon szerint apjának jól menő fűszerboltja volt, így fiát taníthatta is: Ignác előbb a székesfehérvári ciszterci, majd a budai katolikus gimnáziumba járt. Egyetemre is mehetett: elvégezte Pesten a kétéves bölcsészeti képzést, majd 19 évesen a bécsi jogi karon folytatta, de már az első évben átiratkozott az orvosira. A második és a harmadik évet Pesten, a többit újra Bécsben végezte el. 1844-ben kapott diplomát, nem sokkal később megkapta szülészmesteri oklevelét és sebészdoktorrá is avatták. Rögtön állást is kapott a bécsi közkórházban, a szülészeti klinikán.
Már itt felfigyelt arra, hogy a klinikán, ahol az orvostanhallgatók képzése is folyt, jóval többen halnak meg gyermekágyi lázban, mint a másik klinikán, ahol a bábákat tanították. Az Encyclopaedia Britannica szerint a szülő nők körében
a halálozási arány elérte a 25-30 százalékot.
A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható életrajza szerint 1847-ben éppen Velencében volt, amikor boncolás közben szerzett vérmérgezésben meghalt egyik kollégája. Elkezdte vizsgálni az esetet és a kórbonctani leletek alapján rájött, hogy barátja betegsége azonos volt azzal, amit addig gyermekágyi láz néven ismertek.
Rájött, hogy a gyermekágyi láz valójában fertőzés következménye, amelyet bomlott szerves anyag okoz, és az orvos keze, a műszerek, vagy akár az ágynemű segítségével jut el a beteghez. Vagyis
a gyermekágyi lázas fertőzések egy részét az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után vizsgálták a terhes nőket.
Azt is felfedezte, hogy ha a boncolás után az orvos klóros vízzel mos kezet, az megszünteti a hullaszagot – arra a következtésre jutott ebből, hogy ezzel a fertőző szerves anyagokat is semlegesíteni lehet. Fontos kiemelni, hogy ekkoriban nem ismerték még a baktériumokat, ehhez Louis Pasteur kutatásai kellettek az 1860-as, 70-es években.
Mielőtt a klórmésszel történő kézmosást ajánlotta, több vegyszert is kipróbált, de ezt tartotta a legmegfelelőbbnek.
Nem csak az orvosokat és a medikusokat kötelezte a fertőtlenítésre, de még az ápolókat is.
Mindenkinek negyedórán keresztül, körömkefével, klórmésszel kellett kezet mosni, mielőtt belépett a szülészetre, vagy bizonyos betegeket megvizsgált.
Ez sok kollégájának nem tetszett, és őket még az sem győzte meg a hatékonyságról, hogy gyorsan csökkent a gyermekágyi lázban meghaltak száma a klinikán.
Semmelweis Ignác 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban, a nemzeti gárda tagja lett, de munkáját is folytatta közben. Ugyanakkor hiába tartott módszeréről és eredményeiről előadásokat, a többi orvos nem nagyon hitt neki.
Pedig nem ő volt az első, aki hasonló nézeteket vallott. A Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint egy skót orvos, Alexander Gordon már 1795-ben azt írta:
„kínos beismerést kell tennem, sokszor én magam közvetítettem a fertőzést az asszonyok között.”
1843-ban pedig az amerikai Oliver Wendell Holmes publikálta egy bostoni folyóiratban, hogy tapasztalata szerint az orvos maga közvetítheti a fertőzést a szülő nők között.
Nekik sem hittek. Akkoriban ugyanis a gyermekágyi lázat jellemzően olyan okokkal magyarázták, mint hogy a föld kigőzölgése, a lányanyák bűntudata vagy épp az időjárás okozza. Semmelweis viszont, úttörő módon, állatkísérletekkel is igazolta felfedezéseit, ráadásul segítségül hívta a statisztikát is.
Közben lejárt Bécsben a szerződése, egy ideig nem is volt munkája, végül 1851-ben a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti főorvosa lett. Itt is bevezette a kötelező kézmosást, emellett
ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához,
az ágyneműcseréhez és a szellőztetéshez is. Ezután drasztikusan csökkent a fertőzések száma, hat év alatt sikerült egy százalék alá visszaszorítani a halálozások arányát.
Nemcsak ilyen irányú kutatásai voltak jelentősek. Ő volt az első, aki Magyarországon petefészek-műtétet végzett, és úttörő volt a császármetszések terén is.
Közben magánpraxist is indított, 1855-ben a pesti egyetem tanárává nevezték ki, két évvel később pedig megnősült. Weidenhofer Máriával öt gyerekük született, de csak három élte meg a felnőttkort.
Közben folyamatosan publikált: először 1858-ban, az Orvosi Hetilapban jelent meg cikke, majd 1860-ban Bécsben kiadatta A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című, német nyelvű könyvét, két évvel később pedig 100 oldalas, szenvedélyes nyílt levelet írt a szülészorvosoknak. Tanai ennek ellenére sem igazán találtak követőkre (bár néhányan megfogadták tanácsait), sőt,
az orvosok nagy része egyre inkább ellene fordult
– köszönhetően annak is, hogy a levelében több neves professzort egyszerűen gyilkosnak nevezett.
Ekkor már erős bűntudata is volt. A Múlt-kor történelmi portál szerint egyszer így emlékezett vissza: „Gyilkoltam – jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam – meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s
az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket.”
Hangulata egyre romlott, 1865-ben aztán kollégái egyre inkább az elmezavar jeleit vették észre rajta, ennek okát a kétezres években sikerült kideríteni: úgynevezett hűdéses elmezavara (paralysis progressiva) volt, amelyhez egy agysorvadást okozó fertőzés vezetett. Ezt még fiatalkorában szedte össze, amikor megsérült a keze, miközben egy gyermekágyi lázban meghalt, szifiliszes nőt boncolt. Vagyis tulajdonképp egy
olyan fertőzést kapott, amelynek megelőzésén egész életében dolgozott.
Július 31-én bevitték a döblingi elmegyógyintézetbe – ugyanoda, ahol öt évvel korábban Széchenyi István öngyilkos lett. Itt viszont augusztus 13-án meghalt. Hogy miért, arról évtizedekig viták voltak. Korábban az volt a legelterjedtebb nézet, hogy betegsége következtében halt meg, a hivatalos boncolási jegyzőkönyv szerint vérmérgezést kapott.
Néhány évvel ezelőtt Kiss-Stefán Mónika Semmelweis arca címmel dokumentumfilmet forgatott, és az ehhez folytatott kutatásai közben sok új dolog kiderült. Például az, hogy Semmelweis nem is tudott arról, hogy elmegyógyintézetbe kerül, valószínűleg elbódították, majd már ott ébredt fel. Ettől agresszív lett, mire
az ápolók brutálisan összeverték, majd ágyhoz kötözték
– a dokumentumfilm szerint az így szerzett sérülések fertőződtek el, és ezért kapott vérmérgezést.
Előbb Schmelzben temették el, felesége 1891-ben hozatta haza földi maradványait, a kerepesi temetőben kapott díszes sírhelyet, majd 1963-ban innen is kiemelték, hogy új sírba kerüljön szülőházának udvarán. Ekkor derült ki egyébként, miután Bartucz Lajos antropológus professzor megvizsgálta a koporsót, hogy csontjai között két kisgyerek maradványai is voltak – egyhónaposan meghalt fiáé és négyhónaposan meghalt lányáé.
Kultusza csak jóval halála után kezdett kialakulni, főleg miután a már említett Pasteur és Joseph Lister kutatásai igazolták az ő eredményeit is. 1906-ben utcát neveztek el róla Pesten, és szobrot is állítottak neki. Egy róla készült 1938-as amerikai rövidfilm, a Hogy élhessenek az anyák Oscar-díjat kapott.
1969-ben a budapesti Orvosi Egyetem az ő nevét vette fel, 1991-ben ezt megtette egykori munkahelye, a bécsi női klinika is. Sőt, még egy kisbolygót is elneveztek róla.
Szentes Tamás, az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár szerint calici miatt halt meg három ember a budakalászi idősotthonban.
Három idős ember meghalt, hét pedig megbetegedett a napokban a budakalászi Napvirág Idősek Otthonában, ahol hányásos-hasmenéses megbetegedések ütötték fel fejüket. A Szentendrei Járási Hivatal és a kormányhivatal csütörtökön rendelte el az átfogó vizsgálatot és fertőtlenítést.
Nagy valószínűség szerint calicivírus-fertőzés áll a megbetegedések hátterében
– erről Szentes Tamás, az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár beszélt pénteken.
A székletminták, az élelmiszer- és ételminták, a tisztasági minták begyűjtése megtörtént, laboratóriumi vizsgálatuk zajlik. Lipterné Bierbaum Erika, az intézmény vezetője az otthon honlapján csütörtökön azt közölte, hogy a működés felügyeletét végző hatóságok által indított vizsgálatok még zajlanak, ezek befejezéséig nem kívánnak nyilatkozni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.