Az MNB elnöke szerint eleve hiba volt az euró megalkotása, amelynek okai között több olyat felsorolt, amelyet éppen a magyar kormány támaszt meg. Matolcsy György globális kitekintései sűrűsödnek. Nagy ugrás ez a 4P-től.
Matolcsy György szerint be kell ismernünk, hogy hiba volt az euró bevezetése – írta a brit Financial Timesban. Ebben lényegében az euróövezet felszámolását javasolja.
Álomnak tartja a közös pénzt, amely igazából senkinek se hozott előnyt, s amelyből ideje felébredni.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az euró feltételei mindmáig hiányoznak. Merthogy nincs közös állam, se olyan közös költségvetés, amely az euróövezet GDP-jének legalább 15-20 százalékát lefedné, nincs közös pénzügyminisztérium és pénzügyminiszter.
Felrója, amit a kormány ellenez
Itt álljunk meg egy szóra. Arról sok vita van, hogy helyes volt-e az eurót bevezetni az ezredfordulón úgy, hogy a költségvetéseket nem harmonizálják, csak a közös árfolyam alá vonják be a korábbi nemzeti valutákat. Pénzügyes tolvajnyelven ezt nevezik fiskális és monetáris uniónak. E kettő egymást feltételezi, kritikájával tehát Matolcsy nyitott kaput dönget.
A szorosabb közös intézményeket azonban például a magyar kormány utasítja el a nemzeti szuverenitásra hivatkozva.
Matolcsy hosszas történeti fejtegetésbe bonyolódik, amikor arról ír, hogy az euró valaminő francia csapda volt. Az újraegyesített Németország láttán az akkori francia államfő, Francois Mitterrand a németek túlzott megerősödésétől tartva akarta rávenni a németeket a márka feladására, amit Helmuth Kohl akkori német kancellár elfogadott, engedett a francia igénynek. Matolcsyt alighanem utólag vezérli elfogultsága: Kohlnál nagyobb híve a közös Európának és az eurónak aligha volt.
Matolcsy egyenesen úgy véli, hogy az euró bevezetésével se a franciák, se a németek nem jártak jól. Szerinte van egy európai Németországunk, és nem egy német Európánk,
az euró pedig nem tudta megakadályozni az újabb erős Németország létrejöttét.
Menjen, ki merre lát
A bankelnök szerint a jelenleg eurót használó országok többsége jobb teljesítményt nyújtott a közös valuta bevezetése előtt, mint az utóbbi húsz évben (bár ezt nem igazolja számokkal, lásd Szlovákia). Ezért itt az ideje annak, hogy az EU felébredjen ebből az ártalmas álomból. Amiből az következik, hogy
az eurózóna tagja számára lehetővé kell tenni a kilépést az övezetből,
a maradóknak pedig tenniük kéne annak érdekében, hogy fenntarthatóbb globális valutájuk legyen. Matolcsy azt szorgalmazza, hogy 2022-ben azzal ünnepeljük meg az eurót kilátásba helyező maastrichti szerződés 30-ik évfordulóját, hogy átírjuk azt.
Ahogyan arról szóltunk, az euróval szemben alapos kritikák hozhatók fel. A közös költségvetés, de legalábbis a büdzsék ellenőrzése híján a közös pénz elfedi a súlyos ellentmondásokat, amelyek legfőbb nyertese Németország. Ahogyan ezt Matolcsy is megemlíti más megfogalmazásban, ha meglenne a márka, annak árfolyama sokkal gyengébb volna (felértékelődne), ahogyan az olasz líra vagy a görög drahma pedig súlyosan leértékelődne euró nélkül.
Gombhoz a kabátot
Matolcsy fordítva köti be a lovakat a szekérhez, amikor pusztán az eurónak rója fel az újabb erős Németország kialakulását. Csak zárójelben: mi lenne Magyarországgal a bikaerős német gazdaság nélkül? A magyar gazdaság önjelölt (?) sámánja alighanem a gombhoz varrja a kabátot. Az euró csepülésekor mélyen hallgat arról, hogy a szoros költségvetési előrelépésnek pont a magyar kormány az egyik leghangosabb ellenzője – ahogyan minden erősebb harmonizációnak.
Az euró bajai tehát nem új keletűek. A teljes monetáris rendszer felrúgása mellé semmilyen alátámasztást se hoz fel Matolcsy, az viszont feltűnő, hogy éppen akkor ragadtatta magát erre, amikor pár napja azt vázolta fel nagy ívű előadásban, hogy
elkezdődött Eurázsia korszaka,
az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük mind fontosabbá válik.
Az Eurázsia Fórumon közös eurázsiai elszámolási pénzrendszert sürgetett az euróval szemben, ami „az aranyon és az elektromosságon alapul”. (Nem új ötletről van szó, az Oroszország vezette „sztánok” már évekkel ezelőtt elhatározták ezt a közös pénzt, a Kelet felé kacsingató magyar kormány eszerint most ehhez szeretne csatlakozni.)
A „furcsa tények” és ami mögöttük van
Matolcsy szerint az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét. Az MNB-elnök „furcsa ténynek” nevezte, hogy az euró bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését, az euró ugyanis konkurencia a dollárnak,
az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak
az egymás közötti elszámolásban. A magától adódó ellentmondást – hogy tudniillik akkor miért kéne felszámolni az eurót – nem oldotta fel.
S ha valaki nem értené a gondolatok burjánzását, érdemes felidézni a szintén pár napja napvilágot látott Matolcsy-írást az MNB által szponzorált növekedés.hu portálon. Ebben arról értekezik, hogy Magyarország csak akkor lehet nyertese a nemzetközi fejleményeknek, ha mindenáron megőrzi a 2010-től felépülő siker mögötti „aranyháromszöget”: a politikai stabilitást, a pénzügyi egyensúlyt és a gazdasági növekedést. E három újkori magyar igazságból már jön a ráadás:
felzárkózás Nyugat-Európához.
Eurázsiáról itt éppenséggel szó se esik. Hacsak nem arra a gondol a szerző, hogy Európa legnagyobb országai szépen besorolnak az orosz vezetésű ázsiai „jövőbe”. Természetesen az orbáni Magyarország vezetésével, ha jól értjük. Ez már minőségi ugrás a 4P-től. A
pudré popsik piros pöttyei még csak Japánhoz húztak
közvetlen magyar eredetszálat – nyilván a türk vonalon keresztül -, most már egész Európa gondját veszi vállára Matolcsy.
Persze sokkal inkább arról van szó, hogy az orosz-török politikai kapcsolatok mind szorosabbra fűzése mellett a kormány látványos, „tudományos” alátámasztását akarja adni annak, hogy esze ágában sincs bevezetni az eurót. Ahogyan bármilyen mélyebb integrációt is elutasít.