Kezdőlap Címkék Eszkaláció

Címke: eszkaláció

Putyin új blöffje

Az orosz elnök bejelentése, miszerint megváltoztatja Oroszország katonai és nukleáris doktrínáját, arra irányul, hogy elriassza Ukrajna külföldi partnereit attól, hogy támogassák a harcban álló államot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024. szeptember 25-én egy nyilatkozatban jelentette be, hogy a jelek szerint jelentősen megváltoztatja Oroszország katonai doktrínáját. Bejelentette, hogy a hamarosan módosítandó doktrína „azt javasolja, hogy egy nem nukleáris állam Oroszország elleni agresszióját”, amennyiben azt „egy nukleáris hatalom részvételével vagy támogatásával” hajtják végre, „Oroszország elleni közös támadásuknak” tekintsék. Putyin üzenete a nyugati döntéshozóknak és választóknak egyszerű: ha katonailag segítitek Ukrajnát, mi is megtámadhatunk benneteket.

Az orosz elnök a továbbiakban kifejtette, hogy az új doktrína „egyértelműen megteremti a feltételeket ahhoz, hogy Oroszország áttérjen a nukleáris fegyverek használatára”. Putyin komoran figyelmeztetett:

„Megfontoljuk ezt a lehetőséget, amint megbízható információkat kapunk a légi vagy űrbeli támadófegyverek tömeges bevetéséről és államhatárunk átlépéséről. A stratégiai és taktikai repülőgépekre, cirkálórakétákra, drónokra, hiperszonikus és egyéb légi járművekre gondolok”.

Az elnök világossá tette, hogy a közelgő változások azt jelentik, hogy Moszkva „fenntartja a jogot a nukleáris fegyverek alkalmazására Oroszország és Fehéroroszország elleni agresszió esetén”.

Putyin fenyegetésében a korábbiakhoz képest nem annyira a nyíltsága az újdonság, mint inkább az, hogy egy készülő hivatalos orosz dokumentumról van szó. Az ilyen értelemben vett új minőségük ellenére Putyin legutóbbi bejelentései nem változtatnak az orosz állásponton elvileg. Az orosz katonai doktrína bejelentett változtatásai – a számos korábbi, nukleáris fegyverekkel való nyilvános megfélemlítéshez hasonlóan – a Kreml pszichológiai hadművelete.

Moszkva – mint már többször is tette – el akarja riasztani Ukrajna külföldi támogatóit a segítségnyújtás folytatásától és kiterjesztésétől. A katonai doktrína most javasolt módosítása egy újabb kísérlet arra, hogy korlátozzák az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást. Putyin nyilatkozatát kontextusban kell látni. A hivatalos orosz dokumentumoknak – legyenek azok törvények, doktrínák, szerződések vagy más kormányzati szövegek – kevés jelentősége van egy olyan országban, ahol nincs jogállamiság, és ahol az állami önkényuralom mindenütt jelen van. A belügyekhez hasonlóan a Kreml a döntéseket politikai preferenciák, nem pedig jogi aktusok alapján hozza, amelyeket bármikor ad hoc módon kiigazíthat vagy megváltoztathat.

Putyin újabb bejelentései és más fenyegetések tőle és környezetétől a Nyugaton folyó stratégiai vitákhoz kapcsolódnak. Az egyik kritikus vita középpontjában az a kérdés áll, hogy Ukrajnát fel kellene-e szerelni több és jobb rakétával, beleértve a rendkívül hatékony, de mára hírhedté vált német „Taurus” cirkálórakétát. Egy másik vita arról szól, hogy Ukrajnának engedélyezni kell-e nyugati nagy hatótávolságú fegyverek telepítését Oroszországon belül. Úgy tűnik, különösen ez utóbbi kérdés, azaz a nyugati rakéták orosz területen történő telepítése aggasztja a Kremlt.

Ezeket a kérdéseket azonban a jelenlegi történelmi kontextusukban kell vizsgálni: Ukrajna immár több mint két éve támad orosz katonai célpontokat a megszállt ukrán területeken, a Krímben, Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban – többek között nyugati fegyverekkel. Oroszország 2014-es és 2022-es illegális, de hivatalos orosz annektálását követően ez az öt régió Oroszország módosított alkotmánya szerint rendes orosz terület – és nem csak „népköztársaságok”.

Az utóbbi időben Ukrajna is tömegesen támadott számos katonai és ipari célpontot Oroszország törvényes területén. Legalább egy drón még magába a Kremlbe is berepült. Ezen ukrán támadások némelyike lenyűgöző eredményeket hozott, például nagy lőszerraktárak megsemmisítésével mélyen Oroszország belsejében.

A meglévő orosz katonai doktrína már lehetővé teszi Moszkva számára, hogy nukleáris fegyvereket használjon válaszul a kizárólag hagyományos fegyverekkel végrehajtott külföldi támadásokra. Ukrajna tömeges dróntámadásait és az ukrán szárazföldi erők 2022 óta tartó behatolását mind törvénytelen, mind törvényes orosz területre úgy értelmezheti a Kreml, hogy Moszkva tömegpusztító fegyverekkel válaszolhat. Az orosz katonai doktrína ezt 2010 óta engedélyezi „az Oroszország elleni agresszió esetén hagyományos fegyverek alkalmazásával, ha az állam létét fenyegetik”. Az orosz nukleáris doktrína e sajátosságát, amely engedélyezi a nukleáris fegyverek alkalmazását hagyományos fegyverekkel elkövetett támadásokra válaszul, a 2020-as „Az Orosz Föderáció nukleáris elrettentés terén folytatott állami politikájának alapelvei” című dokumentumban megerősítették, amelyet a 355. számú orosz elnöki rendelet erősített meg.

Putyin és társai 2014 óta többször kifejezték, hogy hajlandóak nukleáris fegyvereket használni, hogy hagyományos fegyverekkel válaszoljanak az ukránok fegyveres ellenállására, amelyet a Nyugat támogat, Oroszország ukrajnai területi terjeszkedése ellen. Az „orosz állam létét” kifejezést úgy is lehet értelmezni, hogy az a határainak sérthetetlenségét, légterének biztonságát stb. jelenti – beleértve az elcsatolt ukrán területeket is, amelyeket Moszkva most már Oroszország részének tekint. Nem csoda, hogy az orosz politikusok és propagandisták 2022 óta havi rendszerességgel bocsátanak ki nukleáris fenyegetéseket különböző országok ellen.

Ennek ellenére egyetlen atomfegyvert sem vetettek be – sem Ukrajnában, sem máshol. Ez azért van, mert Oroszország szóbeli vagy írásos bejelentései, hogy atomfegyvereket fog használni, nem a tényleges akciók előképe. Ezek egy kíméletlen pszichológiai hadviselés részét képezik, amelynek célja Ukrajna önvédelmének aláásása. Putyin közelmúltbeli bejelentése az orosz katonai doktrína megváltoztatásáról ennek a nagyszabású nemzetközi PR-játéknak a része.

A nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó orosz döntést kevésbé a hivatalos dokumentumok, mint inkább a hatalmi politika vezérelné. Ha a Kreml úgy véli, hogy a tömegpusztító fegyverek bevetése megerősíti hatalmát, akkor ezt fogja tenni. Egy ilyen akcióra korábban is sor kerülhetett volna, és a jövőben is sor kerülhet, függetlenül attól, hogy a vonatkozó mondatok pontos megfogalmazásától ebben vagy abban a hivatalos orosz szövegben. A Kreml inkább politikai célszerűségből, mint hivatalos törvényességből, inkább stratégiai megfontolásból, mint doktrinális kötelezettségből fog egyik vagy másik irányba mozdulni.

Ez először is azt jelenti, hogy Oroszország részéről egy NATO-állam elleni eszkaláció mindaddig valószínűtlen, amíg Moszkva hisz a szövetség kölcsönös védelmi ígéretének őszinteségében. Másodszor, ez azt jelenti, hogy a nyugati és más államoknak, amelyek érdekeltek abban, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország tömegpusztító fegyvereket használjon Ukrajnában, gondoskodniuk kell arról, hogy a Kreml ne higgye, hogy megúszhatja a dolgot. Ezért a világ minden olyan kormányának, amely érdekelt a kelet-európai nukleáris eszkaláció megakadályozásában, nyilvánosan állást kell foglalnia.

Világossá kell tenniük a Kreml számára, hogy Moszkva ukrán népirtó támadásának további eszkalációja súlyos következményekkel járna Oroszországra és annak vezetésére nézve. Putyin ismét azzal fenyegeti az emberiséget, hogy Moszkva atomfegyverekhez fog folyamodni, ha bármely ország ellenáll Oroszország hagyományos terjeszkedési és megsemmisítő háborújának. Minden felnőtt embernek, aki nem ért egyet ezzel a logikával, és meg akarja akadályozni egy ilyen forgatókönyv megvalósulását, világosan és egyértelműen meg kell mondania a Kremlnek: „Nem!”.

„Még a csótányok sem élik túl”

Az Al-Jarida kuvaiti újság arról számolt be, hogy Irán elektromágneses lőszerrel látta el a Hezbollahot és más iráni meghatalmazott erőket, amelyek letilthatják a kommunikációs rendszereket és leállíthatják a radarokat.

Rotem Mey-Tal, a védelmi ipar számára katonai technológiát fejlesztő Asgard Systems vezérigazgatója és a 2024-es „30U30 in Defense” verseny kezdeményezője megvitatta a kérdést. 

Először is, mi az elektromágneses bomba?

„Az elektromágneses lövedékek leírása olyan, mintha olyasmiről beszélnénk, amit még soha senki nem látott, de mindenki érti, hogy létezik és jelen van a valóságban

– esetünkben a Közel-Kelet geopolitikai és katonai sakktábláján. Lényegében képzelje el, hogy villám csap bele az épületbe, ahol él. Nem villámhárítót vagy antennát talál, hanem az egész épületet, amitől az összes elektromos panel, vízmelegítő, víz- és elektromos rendszer, háztartási készülék, számítógép, televíziórendszer, sőt életmentő egészségügyi rendszer is leáll áramszünet miatt, de ebben az esetben belülről is kiéghetnek a rendszerek, mint egy elektromos zárlat.”

Hova irányul ez a fenyegetés?

„Gyanítom, hogy a fenyegetés inkább a bázisokra, a stratégiai létesítményekre, a sótalanító rendszerekre és az izraeli elektromos hálózatra összpontosul. Ezt azonban

nem lehet pontosan megmondani, mivel ilyen fegyvert még soha nem használtak a történelemben, így nincs forrás vagy hivatkozás tanulj belőle.”

Úgy működik, mint egy elektromos hullám, vagy mint a hagyományos lőszerek és rakéták?

„A fizika ugyanaz, bármilyen módon használják ezt a képességet, de gyanítom, hogy a modell valószínűleg egy alacsonyan repülő UAV formájában lesz. Hasonlóan a továbbfejlesztett Samad 3 UAV iráni-huthi támadásához, amely lecsapott Az Egyesült Államok Tel-Aviv-i Nagykövetsége közelében a múlt hétvégén csak a lőporos kinetikus robbanófej helyett az UAV eleje fel van szerelve elektromágneses impulzus (EMP) aktiváló mechanizmussal, amely az UAV repülése során aktiválódik, és érintkezéskor EMP-t bocsát ki. A célponttal, de ez többnyire csak spekuláció, mivel a mai napig nincs dokumentáció egy ilyen fegyver vagy technológia használatáról.

Ez eszkaláció? Ön szerint hogyan kell kezelni egy ilyen fenyegetést?

„Személyes véleményem szerint ez nem csak egy eszkaláció a potenciális fenyegetések térképén, hanem a nem hagyományos fegyverekkel való fenyegetéshez is közelinek kell tekinteni. Ahogy egyetlen szuverén ország sem tűrne el egy nem hagyományos fegyverrel való fenyegetést, a Ugyanez vonatkozik erre is, mert 2024-ben az elektronikus processzorok kezelik és működtetik az összes létfontosságú rendszert Izrael államban – infrastruktúrát, egészségügyi rendszereket, biztonsági és katonai alkalmazásokat.

„Gondoljunk csak az 1960-as évek analógiájára, amely leírja, hogy egy nukleáris robbanásban csak a csótányok maradnának életben. Ugyanígy, egy elektromágneses támadás során a „csótányok” (az elektromos áramkörökben található elektronikus alkatrészek beceneve) nem maradnak életben. Ezúttal mindannyiunkra hatással lesz a mindennapi életünkre és a vészhelyzetekre való felkészültségünkre, mint egy pókerjátékban, amikor valaki tétet emel az asztalra, mindenki mindent leállít, és a szemébe néz, hogy megértse a következő lépését. blöffölni, azt hiszem, a szemükbe kell néznünk.”

Putyin előre menekül

Az orosz elnök bejelente az orosz katonai erők „részleges katonai mozgósítását”. „A Nyugat nukleáris zsarolás alatt akar minket tartani: de nekünk is vannak ilyen a fegyvereink, és készek vagyunk bármilyen eszközt bevetni. Én nem nem blöffölök” – jelentette ki az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében az ukrajnai háború eszkalációját jelezte, országában „részleges katonai mozgósítást” jelentett be, amelyre – szerinte – azért van szükség, mert a Nyugat „gyengíteni, megosztani és elpusztítani akarja Oroszországot”. 

Putyin a Nyugathoz fordulva azt is mondta:

„Bizonyára minden rendelkezésünkre álló katonai eszközt be fogunk vetni. Akik atomfegyverekkel próbálnak megzsarolni minket, azoknak tudniuk kell, hogy nálunk is vannak ilyenek. Ez nem blöff.”

Putyin bejelentése sebességváltást jelent Oroszország háborús erőfeszítéseiben:

Moszkva eddig mindig „különleges katonai műveletnek” nevezte az Ukrajnában folyó agressziót, és  most ez a második alkalom a második világháború óta, hogy katonai mozgósítást jelentenek be.

A részleges mozgósítás legfeljebb 300 000 tartalékost érinthet (Oroszországnak 2 millió fős katonai tartaléka van).

A részleges katonai mozgósítással a tartalékos katonaság ismét hadrendbe kerül. 

„Népünk védelme, Oroszország szuverenitása és területi integritása érdekében támogatom a védelmi minisztérium és a vezérkar döntését a részleges mozgósítás bevezetéséről”

-mondta Putyin, pontosan kifejtve, hogy „a tervezet csak azokat az állampolgárokat érinti, akik katonai szolgálatot teljesítettek a fegyveres erőknél, akik már rendelkeznek tapasztalattal és képzettséggel. A rendeletet már aláírták, „a mozgósítási rendelet alkalmazásában” mától indulnak a kezdeményezések.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közvetlenül Putyin után a tévében nyilatkozva „nehéznek” minősítette a helyszíni körülményeket:

„Nem Ukrajna ellen harcolunk, hanem a Nyugat ellen”.

A Donbász – jelentette be akkor az orosz elnök – „részben felszabadult”, de új lépésre van szükség, ehhez pedig „az orosz csatlakozási népszavazást kiíró ukrajnai területek Moszkva támogatását élvezik”.

Moszkva célja Ukrajnában továbbra is „az egész Donbász felszabadítása”, és ez egy „megingathatatlan” határozat. A szeptember 23. és 27. között sorra kerülő népszavazást tegnap jelentették be Luhanszk és Herszon térségének oroszbarát vezetői . Ha a szavazás a széles körben várt módon zajlana, akkor ezek a területek, amelyek Ukrajna területének körülbelül 15 százalékának felelnek meg (és nagyjából Portugália nagyságú területnek felelnek meg), Moszkva szempontjából orosz területté válnának, és így minden ukrán támadás, ezeken a területeken Oroszország területe elleni közvetlen támadásnak minősül.

A Nyugat már világossá tette, hogy nem kívánja elismerni ezeknek a népszavazásoknak az eredményét. Tegnap mind az Egyesült Államok külügyminisztériuma, mind a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg nemet mondott az elismerésre.

Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta, Putyin szavai „megjósolhatók”, és arra utalnak, hogy „a háború nem Moszkva tervei szerint alakul.” 

A brit külügyminisztérium „aggasztó eszkalációnak” nevezte Putyin nyilatkozatát, és egyértelművé tette, hogy az orosz elnök „fenyegetéseit” „komolyan kell venni”.

Robert Habeck német alkancellár is „eszkalációnak” nevezte a Putyin által bejelentett helytelen lépésről beszélt: „Konzultálni fogunk, hogy miként reagáljunk politikai szinten” – magyarázta. Egyértelmű, hogy Ukrajnának továbbra is „teljes támogatást” kell kapnia.

Az eszkaláció veszélye

Washington tárgyalt Kijevvel az eszkaláció veszélyéről, amelyet a mélyen Oroszországban lévő területekre mért csapások okozhatnak. A színfalak mögötti megbeszélések rendkívül kényesek, ezért nem reklámozzák. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem ír elő egyértelmű földrajzi korlátozásokat fegyvereinek fegyveres erők általi használatára vonatkozóan.

Washington arra törekszik, hogy „közös megértésre jusson az eszkaláció veszélyeiről”.

„Aggódunk az eszkaláció miatt, de továbbra sem akarunk földrajzi korlátozásokat bevezetni, vagy túl szorosan megkötni a kezüket (az ukránoknak„) – közölte a névtelenséget kérő amerikai hadsereg.

A kiadvány másik beszélgetőpartnere megjegyzi, hogy Washingtonban és Kijevben közös a „megértés” a Nyugat által biztosított megbízható fegyverkezési módszerek alkalmazásáról.

„Eddig ugyanazon az oldalon voltunk ezeknek a küszöböknek a megértésében”

– mondta az illetékes.

A Reuters beszélgetőpartnerei szerint a Biden-kormányzat fontolgatja az M142-es nagy mobilitású rakétarendszer (HIMARS) átadását Kijevnek, amely több száz kilométeres csapást mérhet.

Oroszország aktívan próbálja ezt megakadályozni.

Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy Ukrajna a nyugati országokból Oroszország területét elérni képes fegyverzet szállítását az elfogadhatatlan eszkaláció felé vezető lépésként értékeli.

A lehető leghatározottabban figyelmeztettük a Nyugatot, hogy valójában már most is proxyháborút folytatnak az Orosz Föderációval ukrán neonácik kezével, testével és agyával. Ez a lépés a senki által nem akart elfogadhatatlan eszkaláció felé vezet.  – mondta Lavrov.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK