Kezdőlap Címkék észak-korea

Címke: észak-korea

Hogyan lett Észak-Koreának rakétatechnikája?

0

Hogyan sikerült ilyen gyorsan interkontinentális rakétát létrehoznia a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek? – tették fel a kérdést Washingtonban, miután november végén Kim Dzsongun bejelentette: olyan interkontinentális rakétájuk van, amely képes elérni az Egyesült Államok bármelyik részét. Íme egy lehetséges válasz.

A Washington Post – hírszerzői források alapján – megadta a választ: orosz tudósoknak köszönhetően.

A Szovjetunió összeomlása után a Makejev rakétaközpont tudósai közös vállalkozást akartak létrehozni amerikai cégekkel. Az elképzelés az volt, hogy a katonai célokra kifejlesztett orosz rakétákat polgári célokra használják, például műholdak pályára állítására. A közös vállalkozás még azelőtt megbukott, hogy  beindult volna. Az orosz tudósok pedig magukra maradtak. Korábban a rendszer dédelgetett kedvencei voltak, és hirtelen már a napi megélhetés is gondot jelentett a számukra.

Ám megjelentek az észak-koreai titkosszolgálat emberei, akik munkát ajánlottak Phenjanban. Sokan pedig elfogadták az ajánlatot. Ez azonban az orosz kémelhárítás számára nem jelentett titkot, s a repülőtéren letartóztattak 60, Észak-Koreába induló család tagjait. Az első kísérlet akkor nem sikerült, de a militarista rendszer nem adta fel. A tudósok pedig kétségbeejtő helyzetbe, voltak: nemzetbiztonsági szempontból nem engedélyeztek számukra külföldi munkavállalást, otthon azonban nem tudtak kijönni a fizetésükből. Észak-Korea végül egyenként csempészte ki őket az országból, a tudományos dokumentációval egyetemben. Ezek a tudósok tanították azután a Kim Ir Szen egyetemen Észak-Korea legjobb elméit. Így jöhetett létre meglepően rövid idő alatt az észak-koreai interkontinentális rakéta, mely már Amerikát is elérheti.

Igaz, a Pentagonban kétségesnek tartják, hogy az interkontinentális rakéta képes-e atombombát hordozni. Nem biztos, hogy Észak-Korea rendelkezik ezzel a technológiával, de a Kim Ir Szen egyetemen a legjobb orosz tudósok által kiképzett rakétaszakértők előbb vagy utóbb megoldják ezt a problémát is. Akkor pedig az Egyesült Államoknak szembe kell néznie azzal, hogy egy nemzeti kommunista kishatalom nukleáris háborúval fenyegetheti meg őt és szövetségeseit. Talán mégiscsak inkább Amerikának kellett volna megvásárolnia a rakétatechnológia legkiválóbb orosz tudósait.

Trump észak-koreai olajexporttal vádolja Kínát

0

Az Amerikai elnök csalódottságát fejezte ki Kínával szemben, amiért az ázsiai hatalom – sajtóelentések szerint –  olaj at juttat el  Észak-Koreának. Tweetjében Donald Trump azt írta, hogy Kínát tetten érték.

 

„Soha nem lehet barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik!’ – csiripelte az amerikai elnök.

Kína korábban tagadta, hogy megsértette volna az ENSZ által elrendelt embargót. Peking a múlt héten ráadásul támogatta az amerikaiak által megszövegezett határozatot, amely kitér arra, hogy 90 százalékkal csökkenteni kell az észak-koreai üzemanyagimportot.

Az merikai elnök tweetjének az előzménye – írja a BBC – azok a dél-koreai sajtóértesülések, amelyek szerint kínai tankerek titokban olajat  juttatnak el észak-koreai hajókhoz.

Hírek szerint az illegális hajómozgásokat amerikai kémműholdak október óta  mintegy harminc alkalommal rögzítették.

Négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) csütörtökön – jelentette az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) négy további, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi közösség szankciói által tiltott árut Észak-Koreába fuvarozó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből – jelentette az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az MTI által ismertettetek szerint a tiltást az Egyesült Államok kezdeményezte, amely további hat hajó kitiltását is kérte a világ kikötőiből, de Kína csak az említett négy hajóra bólintott rá. Washington továbbá két hongkongi, egy palaui, egy belize-i, egy panamai és egy kínai zászló alatt hajózó teherszállító ellen akart még büntetőintézkedéseket hozni.

A BT ezt megelőzően nem egészen egy hete hozott szankciókat: a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt. Ezek szerint 90 százalékkal

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.

Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és

„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.

Az ENSZ BT az idén már több szakaszban is megszavazott gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen annak nukleáris kísérletei miatt.

Amerikai külügyminiszter: Oroszország mérsékelje az erőszakot Ukrajnában

0

Rex Tillerson telefonon három fontos témáról tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Az amerikai külügyminiszter Ukrajna kapcsán arra kérte Oroszországot, hogy csökkentse az erőszak szintjét az ország keleti felében. 2014 óta harcolnak ott az oroszbarát lázadók az ukrán hadsereggel. Bár az orosz kormány ezt tagadja, de

számtalan bizonyíték van arra, hogy Oroszország fegyverrel is támogatja a lázadókat.

Ezért is döntött úgy az Egyesült Államok, hogy tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának. Amerikai katonai tanácsadók is segítik az ukrán hadsereget, ezért fennáll a közvetlen konfrontáció veszélye. Ezért érezte szükségét Rex Tillerson, hogy figyelmeztesse az oroszokat.

Az amerikai külügy tájékoztatása szerint Tillerson és Lavrov megvitatta Szíria helyzetét is. Itt is fennállt és fennáll a szembenállás veszélye, hiszen az oroszok Asszad elnököt, az amerikaiak pedig a mérsékelt felkelőket támogatják a több mint hat éve tartó háborúban.

A harmadik téma Észak-Korea volt:

Lavrov felajánlotta, hogy közvetít. Tillerson az olajembargó betartására hívta fel a figyelmet. Ezt az ENSZ BT rendelte el egyhangúan, vagyis Oroszország is megszavazta. Csakhogy hírszerző jelentések szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségű olajat szállít Észak-Koreának, amely szinte naponta fenyegeti meg atomháborúval az egész világot.

Oroszország megerősíti Vlagyivosztok rakétavédelmét

0

S 400-as rakétavédelmi rendszert állítottak rendszerbe Vlagyivosztok körül, mert attól tartanak, hogy bármelyik pillanatban háború törhet ki a Koreai-félszigeten. Vlagyivosztok mindössze 130 kilométerre van Észak-Korea határától.

Az orosz aggodalom érthető, hiszen Észak Korea épp most jelentette be, hogy háborús tettnek tartja az újabb ENSZ-szankciókat, amelyek az olajszállítások korlátozását és a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazaküldését jelentik.

Észak Koreában a titkosszolgálat feladata, hogy a szankciókat kijátszva pénzt szerezzen az országnak.

Ennek érdekében minden eszközt megragadnak, komoly nyereségre tettek szert például a bitcoinnal is.

Észak-Korea szerint háborúval érnek fel az újabb szankciók

0

Az ENSZ Biztonsága Tanácsa amerikai javaslatra szavazott meg újabb szankciókat Észak-Korea ellen. Az ország szerint ezek háborús cselekményt és teljes gazdasági blokádot jelentenek.

Az ENSZ BT a legutóbbi észak-koreai rakétateszt miatt hozott újabb szankciókat, amelyeket a kínaiak és az oroszok is megszavaztak. Ezek szerint 90 százalékkal

csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját.

A határozat felszólítja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 24 hónapon belül küldjék haza valamennyiüket. A cél, hogy megfosszák az észak-koreai rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. Az eredeti javaslatban 12 hónap szerepelt.

Az észak-koreai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és

„egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást”.

Az ország szuverenitása súlyos megsértésének tartják az újabb szankciókat, „a Koreai-félsziget és a térség békéjét, stabilitását megsértő háborús cselekménynek”. Szerintük az ország fegyverei nem sértik a nemzetközi jogot és védelmi jellegűek. De azt is írják:

„Az Egyesült Államoknak egy pillanatra sem szabad elfelejtenie, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (…) atomfegyvereivel képes komolyan fenyegetni az amerikai kontinenst.”

A közleményben a szankciókat megszavazó államokat is megfenyegetik, azt írják nagy árat fizetnek majd.

Phenjan tagadja, hogy ők állnának a zsarolóvírus mögött

0

Phenjannak nincs köze semmiféle kibertámadáshoz, közölte csütörtökön az észak-koreai külügyminisztérium egyik szóvivője.

Ez volt az első phenjani reagálás, amióta a Trump-kormányzat kedden hivatalosan Észak-Koreát tette felelőssé a WannaCry zsarolóvírus-támadásért, melynek során májusban több ország egészségügyi, közigazgatási és pénzügyi szektorát érte támadás.

 – Ahogyan már többször is leszögeztük, semmi közünk a kibertámadáshoz, és nem látjuk szükségesnek, hogy minden esetben reagáljunk az Egyesült Államok ilyen képtelen vádjaira – mondta a szóvivő. – Az amerikai vádak komoly politikai provokációt jelentenek Észak-Korea ellen, amelyeket Phenjan sosem fog eltűrni – tette hozzá.

Moszkva és Peking hidegháborús mentalitással vádolja Washingtont

0

Az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország – állapította meg a Trump-kormányzat által nemrég kiadott dokumentum, amely Washington diplomáciájának fő irányát jelzi.

Kína ki akarja szorítani az Egyesült Államokat Ázsiából, Oroszország pedig a NATO szövetségesek megosztására törekszik- olvasható a hivatalos amerikai nyilatkozatban.
Ez egyben egy finom figyelmeztetés is lehet Putyin barátainak a NATO-ban: mindenekelőtt Törökországnak és Magyarországnak. Dmitrij Peskov orosz szóvivő közölte, hogy Oroszország nem stratégiai ellenfele az Egyesült Államoknak. Egyben emlékeztetett arra, hogy nemrég a CIA információi alapján fogtak el egy iszlamista csoportot, amelyik terrorakciókat készített elő Szentpéterváron. Az orosz sajtó „hidegháborús mentalitással” és „imperialista magatartással” vádolja Washingtont.

Az „amerikai imperializmusról” már majdnem úgy írogatnak, mint ahogyan a Pravda szokott a szovjet időkben …

Pekingben szintén rossz néven vették, hogy Kínát az USA stratégiai ellenfelének nevezték. A külügy szóvivője elmondása szerint Peking más nagyhatalmak rovására nem kívánnak érvényesülni a világban, de Kína természetesen kiáll saját jogainak a védelme érdekében. Trump elnök nemrég Pekingben járt és ott egészen más húrokat pengetett. A kínaiak is „vették a lapot” és az Egyesült Államok elnökét a hatalom központjában, az egykori császári palota területén látták vendégül.
Csakhogy a stratégiai koncepciót nem az elnök alakítja a Fehér Házban, hanem a tanácsadói gárda, amely gyanakodva tekint Moszkvára és Pekingre egyaránt. Washingtonban úgy vélik: Oroszország fenyegeti a NATO keleti határait, illetve azokat az államokat, amelyek Nyugat-barát politikát folytatnak a térségben. Elsősorban Ukrajnára gondolnak és a Krím-félszigetre, amelyet Moszkva egy népszavazást követően annektált.
Mindhárom nagyhatalom a korábbinál sokkal intenzívebb fegyverkezésbe kezdett. Pekingben kifejezetten háborús helyzetre készítik fel a lakosságot mondván az Egyesült Államok bármikor megelőző csapást mérhet Észak-Koreára és ebből akár atomháború is kerekedhet. Kína azt szeretné, ha az USA csökkentené katonai jelenlétét Ázsiában. Az USA szövetségesei, Japán és Dél-Korea viszont kifejezetten ragaszkodnak az Egyesült Államok katonai egységeihez.
Ezt a két kelet-ázsiai állam vezetőinek találkozóján nemrégiben megerősítették. Szerintük Észak-Korea fenyegetésével szemben ugyanis csakis az amerikaiak hadsereg jelenthet igazi védelmet és elrettentő erőt. A három nagyhatalom egymáshoz fűződő viszonya a jövőben meghatározó lehet az egész világ számára.

Az észak-koreai hackerek jobbak, mint gondolnánk

0

A Fehér Ház várhatóan hamarosan kibocsát egy hivatalos nyilatkozatot is arról, hogy a világméretű hacker kampány mögött nem más, mint Észak Korea diktátora áll. Tom Bossert, az elnök belbiztonsági tanácsadója a Wall Street Journalnak nyilatkozott.

Tom Bossert, az elnök belbiztonsági tanácsadója.

Az amerikai hírszerzés szerint Észak-Koreában a titkosszolgálat megkapta a feladatot Kim Dzsong Un-tól, hogy zavarja meg a nagy rendszereket Amerikában és másutt a nyugati világban. A zsaroló vírusok kórházak, bankok és más intézmények rendszerét blokkolta. A cél nemcsak az volt, hogy Észak Korea megmutassa: immár képes az informatikai hadviselésre is hanem pénzt is akartak szerezni.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert számtalan szankció sújtja nukleáris és rakétafejlesztési programja miatt. Ez a fegyverkezési program méregdrága.

A titkosszolgálat egyik fő feladata az, hogy bármi áron pénzt szerezzen a diktátor kedvenc programjának a folytatásához.

Az észak-koreai hackerek már megmutatták a tudásukat, amikor 2013-ban blokkolták a Sony kaliforniai informatikai rendszerét. A Sony ugyanis filmet készített Kim Dzsong Un diktátor meggyilkolásáról. A japán cég kénytelen volt egyezkedni sz észak-koreaiakkal, hogy újrainduljon az informatikai rendszer. Azóta az Egyesült Államokban, Japánban vagy Dél Koreában nagyon is komolyan veszik Észak Korea informatikai felkészültségét.

Korábban lesajnálták a világtól elzárkózó rendszert, ahol még az internet is csak kevesek kiváltsága, de aztán kiderült:

Észak-Korea informatikusai képesek arra, hogy megbénítsanak nagy rendszereket a nyugati világban.

Legutóbb a bitcoin-biznisz kapcsán derült ki: Észak Korea titkosszolgálata többmillió dollárt szerzett úgy, hogy megcsapolta a rendszert, mely pedig az informatika élvonalában halad…

Mattis: Észak-Korea még nem képes csapást mérni az Egyesült Államokra

0

A novemberi rakétakísérlet után Kim Dzsongun büszkén közölte: immár képesek nukleáris csapást mérni az USA szárazföldi területére is! Jim Mattis tábornok az újságírókat arról tájékoztatta a Pentagonban, hogy amerikai értékelés szerint Észak-Korea rakétái még nem képesek arra, hogy nukleáris robbanófejjel olyan nagy távolságot tegyenek meg, amely elválasztja a koreai félszigetet az Egyesült Államoktól.

Az amerikai védelmi minisztertől megkérdezték, hogy miért nyilatkozik össze-vissza Észak-Korea ügyében Trump elnök és Tillerson külügyminiszter. Mattis diplomatikusan csak annyit mondott: az elnök és a külügyminiszter intézi a diplomáciát, a fontos az, hogy legyen diplomáciai csatorna.

Közben Rex Tillerson az ENSZ-ben azt állította, hogy Kína és Oroszország nem segít az észak-koreai válság rendezésében. Az amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában azzal vádolta meg Oroszországot és Kínát, hogy miattuk nem hatékonyak az ENSZ szankciók Észak-Korea ellen. Az USA arra szeretné rávenni Pekinget és Moszkvát, hogy alkalmazzanak olajembargót Észak-Koreával szemben, de erre sem Oroszország sem pedig Kína nem hajlandó. Sőt Moszkva még fokozta is olajszállításait Észak-Koreába. Donald Trump csütörtökön beszélt telefonon Putyin orosz elnökkel és az észak-koreai válságról is szó volt. Ezt követően az USA elnöke kijelentette: Észak-Korea ügyében Kína segít, de Oroszország nem! Ehhez képest külügyminisztere mind Kínát mind Oroszországot megvádolta a Biztonsági Tanácsban.

Az amerikai diplomácia cikk-cakkjait különben is nehéz követni: Tillerson pár napja még azt mondta, hogy készek feltétel nélkül tárgyalni Észak Koreával. Most viszont visszatért a régi nóta: csak akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások, ha Észak-Korea leállítja nukleáris és rakétakísérleteit méghozzá huzamosabb időre. Észak-Korea ENSZ képviselője viszont azt állította, hogy a nukleáris és rakétafejlesztési tervek az ország önvédelmét szolgálják az amerikai agresszióval szemben. Vagyis továbbra is patthelyzet van, mert sem Trump sem pedig az ifjú diktátor, Kim Dzsongun nem akar engedni. Közben Kínában egy nyugdíjas főtiszt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy bármelyik percben kitörhet a háború a koreai félszigeten. Ezért már épülnek a menekült táborok a határszélen arra az esetre, ha az amerikai támadás miatt tömegesen menekülnének az emberek Észak-Koreából Kínába.

Észak-Koreáról tárgyalt Trump és Putyin telefonon

0

Az orosz elnök üdvözölte az amerikaiak „realista fordulatát”. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedden jelentette be, hogy hajlandóak minden előfeltétel nélkül tárgyalóasztalhoz ülni Észak-Korea diplomatáival.

Korábban az Egyesült Államok ragaszkodott ahhoz, hogy csak akkor lehet tárgyalni, ha Észak-Korea felfüggeszti a nukleáris és rakétakísérleteket. Az USA azt kérte Kínától és Oroszországtól, hogy ne szállítsanak olajat Észak-Koreának, és ezzel kényszerítsék az ifjú diktátort a tárgyalások elfogadására. Ebből semmi sem lett: mind Peking mind Moszkva elutasította az amerikai kérést. Sőt Oroszország még növelte is olajszállítását Észak-Koreába.

Trump és Putyin telefonbeszélgetése előtt egy nappal az orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy kizárólag Trump ellenfelei állítják: Oroszország aktívan támogatta a jelenlegi amerikai elnök megválasztását. Trump megköszönte Putyin kiállását.

Washingtonban viszont egyre jobban szorul a hurok az elnök nyaka körül. Mind pénzügyeit mind pedig oroszországi útjait nagyítóval vizsgálja Robert Mueller volt FBI igazgató és csapata. Ahogy egyre közelebb kerül Trumphoz, az elnök szövetségesei és ügyvédi csapata igyekeznek megkérdőjelezni Mueller, és ezzel együtt a vizsgálat megbízhatóságát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK