Négy szövetségi államban több száz rendőr razziázott csütörtökön Németországban, ahol több mint száz büntetőügy van folyamatban embercsempész bandákkal szemben. Az akciót már régen eltervezték, de szomorú aktualitást ad neki, hogy Nagy Britanniában 39 kínai halottat találtak egy kamionban, mely az európai szárazföldről érkezett.
A kínaiak útvonala nem ismert, de nem kizárt, hogy Németországon keresztül csempészték őket Nagy Britanniába. Németország az embercsempészet európai központja. Különösen négy államban aktívak a csempészek, ott indult meg a razzia.
Berlin, Észak Rajna Vesztfáliában, Rajna Pfalz és a Saar vidék, ahol különösen sok büntetőügy van folyamatban az embercsempész bandák ellen. Kik az embercsempészek?
Az embercsempészek többsége német
A közszolgálati Deutsche Welle szerint a döntő többség német állampolgár. Utánuk következnek a libanoniak, a törökök és a szírek. A rendőrség egyre határozottabban lép fel Németországban az embercsempészek ellen azóta, hogy Merkel kancellár megkötötte a megállapodást Törökországgal az EU nevében. Eszerint az EU 6 milliárd eurót fizet, cserében Törökország vállalja, hogy nem indít új menekült hullámot Európa irányába. Erdogan elnök ugyan ezzel fenyegetőzött, de Putyin támogatásával sikerült olyan megoldást kiharcolnia Szíriában, hogy az Európai Unió véleménye iránt elveszítette az érdeklődését.
A szerb és macedón embercsempészek a Ferenc-csatornán keresztül juttatták Magyarországra a határsértőket.
Az irakiakat október 19-én este, a Ferenc-csatorna szerb oldalán ültették csónakba, és velük két fordulóval Magyarországra eveztek. Míg az őket Ausztriába szállító autóra vártak, elaludtak, egy határőr bukkant rájuk.
A vádlottak előzetes letartóztatásban várják a tárgyalást, a járási ügyészség vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészéssel vádolja őket.
Az ügyész végrehajtandó börtön kiszabását indítványozta az embercsempészekkel szemben azzal, hogy ki is kell utasítani őket az országból.
Bűnösségük kérdésében a Bajai Járásbíróság fog dönteni.
A bolgár férfi előzetes letartóztatásáról szerdán dönt a bíróság.
A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség „bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt indítványozta” egy 34 éves bolgár férfi előzetes letartóztatását, aki 2015 júniusában a „parndorfi” bűnszervezet vezetőinek megbízásából pénzért három, a „parndorfi” ügyben szereplő
embercsempészt Bulgáriából Magyarországra hozott,
két esetben pedig az embercsempész-szállítást úgynevezett előfutóként kísérte.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a „parndorfi” ügytől elkülönített ügyben folytat nyomozást a 34 éves bolgár férfi ellen. A férfi ellen nemzetközi és európai elfogatóparancsot adtak ki, ami alapján a bolgár hatóságok 2017. augusztus 8-án elfogták, majd augusztus 28-án átadták a magyar hatóságoknak.
Az NNI nyomozói a férfit őrizetbe vették és „bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette miatt” gyanúsítottként hallgatták ki. A megalapozott gyanú szerint a férfi 2015 júniusában a „parndorfi” bűnszervezetet vezetőinek megbízásából pénzért Bulgáriából három embercsempész sofőrt Magyarországra hozott. A három embercsempész közül kettőt ő vett rá arra, hogy
pénzért vigyenek a szerb-magyar határt illegálisan átlépő migránsokat a határ közeléből Nyugat-Európába.
Ennél a két szállításnál előfutóként is segítette az embercsempészést. Mikor az utolsó szállításnál az embercsempész sofőrt Magyarországon elfogták, a 34 éves gyanúsított visszament Bulgáriába.
Az ügyészség szerint a férfi előzetes letartóztatása azért indokolt, mert a bűncselekmény súlyossága, a kiszabható büntetés (2-től 16 évig terjedő börtön) és a férfi külföldi kötődése miatt
tartani kell attól, hogy a hatóságok elől elszökne, elrejtőzne.
Ezt támasztja alá az is, hogy a férfit elfogni is csak nemzetközi és európai elfogatóparanccsal sikerült.
Ezen kívül a bűncselekmény szervezettsége, nemzetközi vonásai, valamint az elkövetés módja miatt tartani lehet attól, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén a bűnszervezet többi tagjának figyelmeztetésével a bizonyítási eljárást megnehezítené, veszélyeztetné. A bűncselekmény szervezettsége, a rendszeres haszonszerzésre törekvés és a többszöri szállítás folytán a bűnismétlés veszélye is az előzetes letartóztatás elrendelését indokolja.
Védõruhába öltözött helyszínelõk a teherautónál, 2015. augusztus 27-én. Fotó: MTI/EPA/Roland Schlager
A „parndorfi ügy” a vádirat 25. pontjában szerepel, elkövetésével az ügyészség az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottakat vádolja.
Eszerint 2015. augusztus 26-án hajnalban Mórahalom térségében egy hűtőkamionba szállították be az 59 férfit, 8 nőt és 4 gyereket, akik iraki, szíriai, afgán, illetve iraki származásúak voltak. A negyedrendű vádlott vizet adott a migránsoknak, majd bezárta a raktér ajtaját.
A szellőzés, ablak nélküli raktér 15 négyzetméter sem volt, ajtaját csak kívülről lehetett nyitni, emberek szállítására alkalmatlan volt.
A hűtőkamion előtt az első- és a másodrendű vádlott haladt egy-egy autóval. A negyedrendű vádlott által vezetett hűtőkamion mögött a harmadrendű vádlott ment egy kocsival. Közben a vádlottak folyamatos telefonos kapcsolatban álltak.
A Kecskemétről a magyar-osztrák határ felé tartó hűtőkocsiban az emberek
a légszomj, túlmelegedés, kiszáradás miatt 30-40 perc elteltével dörömbölni, kiabálni kezdtek.
Jelzésüket a vezető észlelte, de az elsőrendű vádlott azt az utasítást adta, hogy ne foglalkozzon a raktérbe zárt emberekkel, az ajtót ne nyissa ki, folytassa útját. A vádlottak
tudták, hogy a hűtőkamionban nincs levegő.
A hűtőkamionban lévők kitartó dörömbölésére az elsőrendű vádlott a telefonban felindultan azt is mondta: a halálukat akarja, és ha ez megtörténik, a negyedrendű vádlott Németországban tegye ki a holttesteket. A másodrendű vádlott pedig telefonon azt mondta a negyedrendűnek, hogy tegyen úgy, mintha nem is hallaná a raktérből kiszűrődő dörömbölést, a bent lévők „dögöljenek meg”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
