Kezdőlap Címkék Ellenőrzés

Címke: ellenőrzés

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

Orbán és az uniós alapok mennyei mannája

Bár a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja az Európai Unió brüsszeli vezérkarát, de az uniós pénzekkel erősíti meg nem épp jogállami rendszerét. Erre mutat rá Daniel Freund német zöld képviselő a párizsi Le Figaroban.

Különösen a 750 milliárd eurós válságkezelő alap izgatja azoknak a nepotista rendszereknek a fantáziáját, melyet az EU a világjárvány miatt oszt szét a tagállamok között. Bár a magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, de Orbán – és a hozzá hasonló politikusok nagyon is számítanak a pénzre.

Jól mutatja ezt a lengyel New Deal, amely jelentős részben uniós pénzekkel kívánja fellendíteni az ország gazdaságát, mely első ízben süllyed recesszióba az elmúlt harminc évben – a koronavírus járvány miatt. Az Orbán Viktor rendszerével szimpatizáló lengyel kormányzat épp az uniós pénzek segítségével kívánja megnyerni a 2023-as választást, hogy aztán továbbra is szembeszállhasson az EU-val, mely a jogállami normák betartását kéri számon.

Magyarországon ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a választások jövőre lesznek. Orbán Viktor miniszterelnöknek addigra kellene életszínvonal növekedést produkálnia miközben a gazdaság teljesítménye nem biztos, hogy eléri a 2019-es szintet.

Korrupció

Félő, hogy gyengül az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése pedig épp az lenne szükséges, hogy jobban a körmére nézzenek a korrupcióval gyanúsítható rendszereknek – hangsúlyozza Daniel Freund. A párizsi lap megemlíti a Trasparency International korrupciós indexét, ahol az első három helyen Bulgária, Románia és Magyarország osztozik.

Június elsejétől működni kezd az európai ügyészség, melynek épp az a fő feladata, hogy kivizsgálja a korrupciós ügyeket a tagállamokban. Orbán Viktor kormánya épp ezért be sem lépett az európai ügyészségbe bár együttműködési szerződést kötött vele. Polt Péter főügyész írta ezt alá Laura Codruta Kovesivel, az európai ügyészség vezetőjével. Ettől függetlenül a korrupció vizsgálata nemzeti hatáskörben marad Magyarországon, ahol Polt Péter főügyész nemigen indít vizsgálatot a hatalom bizalmi emberei ellen.

Hosszabb távon azonban mégiscsak megnövekedhet az uniós ellenőrzés, mert az Európai Parlament követelésére elfogadtak egy olyan közös dokumentumot, mely a jogállami normák betartásához köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, hogy ily módon késleltesse az ellenőrzést, de Vera Jourova , a brüsszeli bizottság alelnöke és jogi biztosa többször is úgy nyilatkozott, hogy az idei év második felében már megindulhatnak a vizsgálatok a renitens tagállamok ellen.

Kínai cenzorok – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, ma megint beszéljünk Kínáról, így a kávé mellett, mert érdemes. Nem mondanám, hogy a magunk jövőjét láthatjuk ott, messze Keleten, ahhoz azért sok minden kéne, de hogy igen különös dolgok történnek a Középső Birodalomban, az tény. Az állami cenzúra és a mindenre kiterjedő ellenőrzés valóságos kafkai abszurdba fordult.

Szóval, nagyon érdekes írást közöl a New York Times, amit magyarul a Privátbankár közölt. Az amerikai lap munkatársai ugyanis találtak egy eleven kínai cenzort, és szóra is bírták.

Kínában nem újdonság a cenzori hivatal, már a korai császárság, sőt, az egységes Kína kora előtt is gondot viseltek az uralkodó körök arra, hogy ne írogasson, mondogasson ki-ki amit éppen akar, maga az Első Császár, Csin Si-huang-ti is elevenen eltemettetett négyszázhatvan írástudót, természetesen családjukkal együtt, és máglyára vettetett minden írásművet, ami nem nyerte el a tetszését – el is veszett a korai klasszikusok legnagyobb része, i. e. 213-ban. Az akkor ismert 677 fontos könyvből 524 mára ismeretlen. Szóval, Kínában már a kezdetek is ilyenek voltak… a mai állapotok pedig minden képzeletet felülmúlnak.

Azt az okos ember tudja, hogy vannak dolgok, amiket Pekingben, sőt, az egész Kínai Népköztársaságban nem szabad emlegetni, ilyen például a Tienanmen téri mészárlás, ami hivatalosan nem történt meg 1989-ben, de annyira nem, hogy – szintén hivatalosan – tízezer helyett csak kétszáz áldozata volt. Ez a világ minden más országában önellentmondás volna, de Kínában nem az: a kínai közgondolkodás annyira hozzászokott az abszurdhoz, hogy tökéletesen el tudja fogadni, miszerint semmi sem történt akkor és ott, és annak a semminek volt akárhány áldozata. Végül is mindegy, hiszen úgysem szabad róla beszélni.

És hát azt is tudjuk, hogy Kínában az internetet is komolyan cenzúrázzák,

kulcsszavak alapján, amit erősen megkönnyít az írásrendszer: elég, ha a „Tienanmen” (天安门) kifejezés előfordul a szövegben (márpedig nehezen megkerülhető, olyan az a tér Pekingben, mint nálunk a Hősök tere, azon keresztül lehet bejutni a Tiltott Városba), már bizony megy is az írás ellenőrzésre. A New York Times munkatársai egy huszonnégy éves cenzort szólaltattak meg, bizonyos Li Chengzhit, mi csak nevezzük a könnyebb kiejtés kedvéért Li Csengsinek. Hát bizony, Li mester dolga, hogy kiszűrje, mit szabad írni és mit nem.

És ez nem is olyan egyszerű feladat. Egyfelől, a cenzúra Kínában már nem csak állami feladat, hanem nagyrészt kiadták magáncégeknek, mi úgy mondanánk, gebinbe. Léteznek szó szerint cenzúraszolgáltató cégek, ugyanis akkora az igény a tartalomellenőrzésre, hogy az állam már nem képes ellátni azt. Mondjuk tény, hogy az országnak 1,386 milliárd lakosa van, és ezeknek az embereknek a nagyobb része (a kínai történelemben először) valamennyire tud írni és olvasni, tehát potenciális veszélyforrás, ráadásul a magánvállalkozások többsége még saját belső cenzúrát is alkalmaz, nehogy véletlenül bajba kerüljön egy renitens alkalmazott miatt. Úgyhogy cenzor cenzort ér, a mi Li mesterünk is csak egy a sok közül. Ottani viszonyok között nem is keres rosszul, olyan ötszáz amerikai dollár a havi bére, de az árak is alacsonyak Csengduban, ahol él. A Beyondsoft vállalat cenzora – 2016-ban kétszáz cenzorral kezdtek, most négyezren keresik ezzel a kenyerüket ugyanott.

Na jó, de mit kell kiszűrnie?

Dióhéjban: mindent és bármit. A Tienanmen téri mészárlás alapértelmezés szerint tiltott téma, de tilos a húsos táskát szóba hozni vagy a Micimackót terjeszteni is. Ez azért tilos, mert Hszi Csin-ping örökös pártfőtitkár és a Párt Fia egy alkalommal egyedül, minden kíséret nélkül betért egy vendéglőbe, és rendelt egy húsos batyut, kínaiul paozit, azóta ez az egyik beceneve. A másik, testalkata miatt a Micimackó: de bizony, az se kér már vacsorát Kínában, aki ezeket elkezdi írásban emlegetni, hamarább tüntetik el, mint hogy befejezhetné a mondatot.

Aztán tilos szóba hozni a Han-dinasztia uralkodóit is, mert egy 2017-es hongkongi cikk például velük vetette össze a Mao Ce-tung utáni időszak hat kínai vezetőjét, és ennek nyomán többen az uralkodók nevét kezdték el használni az adott vezető kódjaként. De egy üres szék fotója is problémás tartalom, mert Liu Hsziao-po irodalomtörténészre-esztétára, emberi jogi aktivistára utalhat, akinek nem engedélyezték, hogy átvegye a Nobel-békedíját, így a ceremónián egy üres szék szimbolizálta. Tilos mindenféle utalás George Orwell 1984-ére is.

A cenzorok napi ezer-kétezer írást vizsgálnak át fejenként a legváltozatosabb szempontok alapján – és bizony a szempontok tárháza folyamatosan bővül. Csoda, hogy belé nem bolondulnak a rengeteg tilalomba, főleg, hogy naponta jönnek újabbak és újabbak. Most például számítani lehet arra, hogy a „sziget” szó is tilalmas lesz, ugyanis Hszi Csin-ping egyértelmű utalást tett arra a minap, hogy Tajvan annexiójára készül, és hát Tajvan – sziget… 1969-ben a „Lin” (林) vagyis „erdő” írásjel használata volt tilos a kínai sajtóban, ugyanis akkor végezték ki repülőgép-baleset útján Lin Piao marsallt Külső-Mongóliában, bár az sem lehetetlen, miszerint rakétavetőkkel lőtték szét a kocsiját, ezt már talán sosem fogjuk biztosan megtudni. Viszont a woodstocki fesztiválról (woodstock farakást jelent) a kínai média biztos, ami biztos, csak évek múltán számolt be. Erdő, farakás, mindegy is… jobb vigyázni ezekkel a szavakkal.

A legveszélyesebb elemek maguk az ellenőrök…

Aztán jönnek a problémák: ugyanis a rengeteg cenzort ahhoz, hogy tudják, mit kell kiszűrjenek, bizony, meg kell tanítani Kína valódi történelmére is, ami messze nem azonos azzal, amit tanultak az iskolában… így aztán voltaképpen a legveszélyesebb elemek maguk az ellenőrök, akiknek tudniuk kell azt, amit az átlagpolgár nem is sejt. Egymást is ellenőrzik.

Feltevődik a kérdés, hogy mielőtt minden végképp összezavarodik, miért nem alkalmaznak mesterséges intelligenciát a szűrésre? Alkalmaznak: az egyik médiacégnél már százhúsz robot dolgozik, de sajnos nem elég alaposak, át-átcsúsznak a mindenféle utalások a rostájukon, bizony, a jelképek és nüanszok elemzéséhez eleven ember kell.

Csak bizony embert próbáló feladat ez – a cenzorok például olyan trükköket alkalmaznak, hogy a képernyővédőjük a Kínai Kommunista Párt vezetőinek arcképét ábrázolja, el ne felejtsék őket véletlenül, ugyanis ezeket a képeket csakis és kizárólag a kormány weblapjai és a barátinak nevezett blogok posztolhatják, más nem. Engedély nélkül nem, hogy szidni: dicsérni sem szabad őket!

Egyszóval, Kínában fokozottan érvényes a régi mondás, miszerint ha eszed van, ne gondolkozz, ha gondolkodol, ne mondd ki, ha kimondod, ne írd le, ha leírod, ne írd alá, és ha aláírtad, legalább ne csodálkozz. A cenzúra, összekötve az általános pontrendszerrel és a térfigyelő kamerák rendszerével gyakorlatilag épp, csak az álmokat nem befolyásolja. Mondjuk ennek sok előzménye volt még a digitális korszak előtt is, hatezer év alatt Kínában minden megtörtént már, ami elképzelhető és jó néhány elképzelhetetlen dolog is – de kérdés, hogy a mai információözönben meddig lehet fenntartani a totális kontrollt.

Félő, hogy elég sokáig. A kínai történelem azt mutatja, hogy még teljesen alkalmatlan dinasztiák és rendszerek is (hogy rögtön a legutolsó, mandzsu Csing-dinasztiát vegyük) képesek akár évszázadokig elnyújtani arrafelé a saját haldoklásukat, a nép nem fog fellázadni, vagy ha mégis – azt senki sem fogja megtudni, hiszen a híreket cenzúrázzák.

Létezik erről egy anekdota

Mesélik, hogy 1851-ben meghívták egy estélyre Gützlaff misszionáriust Cobden gyároshoz – a hittérítő már olyan sokat élt Kínában, hogy magát is kínainak tartotta. Sőt, Pekingben kék gombos mandarini hivatalt is viselt. Valamiképpen szóba került a francia forradalom, ami detronizálta Lajos Fülöp királyt és kikiáltotta a köztársaságot – még 1848-ban, csak hát akkoriban nyolc hónapig ment egy levél Kínába. A misszionárius óvatosan megkérdezte: mik ennek a köztársaságnak az alapelvei? Valaki elővett egy húszfrankos aranyat és megmutatta neki: rá van írva. „Szabadság, egyenlőség, testvériség.” Gützlaff elmélázott:

– Mindez csakugyan dicső három elv, mi kínaiak is egyszer, már kétezer év előtt, ezekre fektettük állami életünk súlypontját, s ezek szerint rendeztük be közigazgatásunkat, de azt találtuk, hogy sokszor összeütköznek egymással, s hogy a három elv mellé szükséges még egy negyedik, mely a hármat összhangzásba hozza, s miután ezt feltaláltuk, a csend és rend csakugyan többé nem bontatott meg.

– És mi lenne ez a negyedik elv?

– A bambuszbot! – szólt Gützlaff nyomatékosan – mióta ezt negyedik főkormányelvnek behoztuk, a szabadság uralma dívik nálunk, korlátozva a bambusz által, s egyenlőség uralkodik a bambusz alatt, megkapja azt a mandarin, ha vét, csakúgy, mint a teherhordó, s önök alig fogják képzelni, mily benső érzelme a testvériségnek fejlődik ki a bambuszbot alatt!

Hát, így álltak már másfél száz éve is a dolgok az Égalattiban, ahogy Kínát nevezik… és nem sok minden változott azóta.

Mifelénk, a mi öreg, garabonciás Európánkban azért ilyen mértékű cenzúrától sosem kell tartani – nem, mintha a politikusaink nem szeretnék, szeretnék ők nagyon is, csak éppen a szervezettségnek erre a fokára Európa képtelen.

És nem is lenne elég cenzorunk.

Még jó, hogy kevesen vagyunk.

Merjünk kicsik lenni.

Nissan-botrány Japánban: csaltak az autók ellenőrzése során

0

Olyan ellenőröket alkalmaztak az autók tesztelése során, akiknek ehhez nem volt meg a megfelelő képzettségük és jogosítványuk.

Ezt elismerte a cég főnöke is. Hiroto Szakava kijelentette: ”még az én pozíciómból sem lehet megítélni, hogy ez a hibás gyakorlat mikor kezdődött, de én utánajárok a dolgoknak!”

A Nissan 1,21 millió autót kénytelen visszahívni emiatt. Ez 25 milliárd jen (189 millió euró) kár.

Ez pénzben is sok, de még nagyobb a presztízsveszteség,

hiszen a közlekedési minisztérium vizsgálata egyértelműen kiderítette: azért alkalmaztak nem megfelelően képzett ellenőröket, hogy azok ne vegyék észre: az autók nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak.

Pedig ezek állítólag nagyon is a cég szívén fekszenek. Carlos Ghosn, a Renault-Nissan csoport feje (nemrég ide csatlakozott a Mitsubishi is) korábban bejelentette: 10 elektromos autótípust dobnak a piacra 2022-ig. A Renault-Nissan csoport jelenleg a világ egyik legnagyobb autós cége évi több, mint 10 millió kocsival. Öt év múlva 14 millióra akarják növelni ezt a számot, hogy tartsák a helyüket a világ élvonalában. A Nissan távolról sem az egyetlen nagy autógyár, mely csalt az autók környezetkárosító adatait illetően.

A legnagyobb botrány a Volkswagen körül robbant ki ilyen ügyben: a vezérkar lemondott. Nemrég derült ki: a Volkswagennek az egész kínos ügy 30 milliárd dollárjába kerül. Ehhez képest a Nissan 189 millió dollárja elhanyagolható veszteség …

Bekötötte a biztonsági övét?

0

Ha nem, a hétvégén duplán is rosszul járhat. Ugyanis a rendőrség szeptember 11. és 13. között a passzív biztonsági eszközök használatát ellenőrzi Magyarország közútjain.

A TISPOL Műveleti Csoportjának éves ellenőrzési terve alapján, a TISPOL SEATBELT európai szintű ellenőrzés során 2017. szeptember 11. és szeptember 13. között a TISPOL tagállamok rendőri erői – így a magyar rendőrség is – fokozott figyelmet fordít a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak előírásszerű használatának ellenőrzésére – olvasható a Police.hu-n. A passzív biztonsági eszközök használata nélkül jelentősen megnő a halálos sérülések esélye. A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használati arányának tovább növelése nélkülözhetetlen a balesetben elhunytak számának, valamint a sérülések súlyossági fokának csökkentése érdekében.

Az ellenőrzés kiterjed az illegális migráció, az embercsempészet, a kábítószerrel, valamint a lőfegyverrel kapcsolatos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére, megszakítására is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK