Kezdőlap Címkék Egyeztetés

Címke: egyeztetés

Ukrajna engedélyt kaphat

Joe Biden amerikai elnök „nem zárja ki”, hogy Ukrajna engedélyt kaphat arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel csapjon le Oroszországra. Ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozta a Sky Newsnak adott interjújában.

Ahogy Blinken mondta, Biden „nem zárja ki”, hogy Ukrajna rakétákat indíthat mélyen orosz területre. Anthony Blinken azután tette ezt a megjegyzést, hogy egy londoni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Irán rövid hatótávolságú rakétákat bocsátott Moszkva rendelkezésére, és Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője „valószínűleg heteken belül felhasználja azokat Ukrajnában”.

Blinken szerint az Egyesült Államok a 2022 februári orosz invázió óta gondoskodott arról, hogy Ukrajna „minden szükséges és időben meglegyen ahhoz, hogy hatékonyan visszaverje az orosz agressziót”.

Újságírók szerint ugyanakkor hozzátette, Washingtonnak más tényezőket is figyelembe kell vennie, például, hogy az ukrán erők képesek lesznek-e használni és fenntartani a nyugati szövetségesek által biztosított „kifinomult rendszereket”.

„Nem zárjuk ki. Soha nem zárjuk ki. De amikor beavatkozunk, akkor biztosak akarunk lenni abban, hogy az úgy történik, hogy az hozzájáruljon ahhoz, amit az ukránok megpróbálnak elérni” – mondta Blinken.

Emlékeztetünk, szeptember 10-én Blinken bejelentette, hogy Biden szeptember 13-án találkozik Nagy-Britannia miniszterelnökével, Keir Starmerrel: a tisztségviselők megvitatják az ukrán védelmi erők Oroszország mélyére történő csapásának engedélyezését.

Az elmúlt hetekben Ukrajna aktívan sürgette szövetségeseit, hogy szüntessenek meg minden korlátozást az Oroszország elleni nagy hatótávolságú fegyvereikkel szembeni csapásokra vonatkozóan, kifejtve, hogy ez lehetővé tenné számukra, hogy eltalálják különösen a cirkálórakétákat és irányított légibombákat indító repülőgépeket.

Lloyd Austin, a Pentagon főnöke válaszul kijelentette, hogy semmilyen eszköz – beleértve a nagy hatótávolságú rakétákat – nem döntő egy Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió szempontjából.

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

0

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers  szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

PINTÉR CSAPDÁJA

A kormány, nevezetesen a belügyminiszter egyeztetni hívja a parlament ellenzéki pártjait a „köznevelési szolgálati törvény” tervezetéről. Meglepetés ez, hiszen az Orbán-kormány még az alaptörvényt módosító javaslatairól, illetve az 1989-ben megteremtett magyar közjogi hagyomány szerint kétharmados körbe tartozó, a közjogi berendezkedés alapjait érintő törvényjavaslatokról sem szokott egyeztetni, hiszen azokhoz sincs szüksége ellenzéki támogatásra, anélkül is megvan a kétharmados többsége.

Az eddigi nyilatkozatok szerint az ellenzéki pártokból különféle válaszok hallhatók: van, aki szerint természetesen el kell menni egyeztetni, míg mások szerint az érdekképviseletekkel egyeztessenek, ne az ellenzéki pártokkal.

Annak, aki ma is az 1989-90-ben létrejött köztársaság híve, a dolog eldöntéséhez az akkori alkotmányozási döntésekhez érdemes visszanyúlnia. Miért, milyen alapon különböztette meg a feles és kétharmados törvényeket az 1990-es módosítással pontossá vált alkotmány?

Kétharmados többséghez az alkotmányt és a közjogi szerkezet alapjait, illetve az alapvető emberi és állampolgári jogokat szabályozó törvényeket sorolták, mint például a választójogról, állampolgárságról, sajtószabadságról, honvédelemről, rendőrségről, igazság- szolgáltatásról, önkormányzatokról szóló törvények.

Ezzel szemben a kormányzás hatókörébe tartozó olyan törvények, mint a költségvetés, az adók, a büntetőpolitika, az agrárpolitika, az oktatásügy, az egészségügy szabályozása a mindenkori kormány hatásköre, ezekre feles törvények vonatkoznak. Az első körbe tartozó törvények megalkotásához és módosításához kormány és ellenzék konszenzusára van szükség, ezért a benyújtás előtt kell egyeztetni az ellenzékkel, és legalább az ellenzéki pártok egy részével megegyezésre kell jutni. A második körbe, a feles körbe tartozó törvényekről benyújtásuk előtt az érintett szalmákkal, érdekképviseletekkel, szakemberekkel helyes a kormánynak egyeztetnie, az ellenzéknek viszont benyújtás után, a parlamenti vitában kell elmondania a véleményét és szavaznia a törvényjavaslatról. A kormányzás felelősségét ugyanis nem oszthatja meg vele a kormány.

Az oktatásügy a kormány felelőssége, ezért a pedagógusok jogállásának újraszabályozásáról a benyújtás után, a parlamenti vitában helyes az ellenzéknek elmondania a véleményét, és szavazni. Benyújtás előtti egyeztetésre nem helyes elmennie.

Az érdekképviseleti szervezetek magát azt sem helyeslik, hogy a pedagógusokat kiemeljék a közalkalmazotti körből, „szolgálati jogviszonyt” hozzanak létre. A törvény részleteiről, a „köznevelési szolgálati jogviszony” egyes elemeiről nincs mit beszélni. Ha az ellenzék ezekről lenne hajlandó egyeztetni a kormánnyal, elfogadná magát azt, hogy egyáltalán a fegyveres testületekre emlékeztető „szolgálati jogviszonyba” kerüljenek a pedagógusok, és utólag még ahhoz is hozzájárulna, hogy az orvosokat és szakdolgozókat már korábban kiemelte az Orbán-rendszer a közalkalmazotti körből, és létrehozta az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Annak idején a szakmai szervezetek ehhez sem adták hozzájárulásukat. Az ellenzéki pártok – az orvosi béremelés miatt – azt megszavazták, ami bizony súlyos hiba volt.

Magukra adó ellenzéki politikusok csak a törvényjavaslat be sem nyújtását követelhetik, ehhez pedig nem kell egyeztetésre leülni a belügyminiszterrel.

A kormány itt meg akarja osztani a felelősséget az ellenzékkel – ezért beszélek csapdáról –, amit az ellenzéknek el kell kerülnie.

A DK szerint nem most kell egyeztetni

A Demokratikus Koalíció nem vesz részt semmiféle álegyeztetésen a kormánnyal – olvasható a párt közleményében.

Megértik, „hogy több hónapnyi semmittevés, hazudozás és a pánikszerűen meghozott intézkedések után a kormánynak elemi érdeke lenne, hogy vitathatatlan felelősségét megossza az ellenzékkel.” Ehhez azonban nem kívánnak asszisztálni.

„Ha a kormány egyeztetni akar, akkor egyeztessen inkább a Magyar Orvosi Kamarával, hogy miként lehetne elkerülni újabb 5000 egészségügyi dolgozó felmondását az egészségügyi törvény kormányzati módosítása miatt. A kormány teljhatalommal bír, használja hát arra, amire kérte”

– zárják a kommünikét.

Tíz évig hiába mondták, „baj lesz az egészségügy lerohasztásából, az orvosok, ápolók külföldre üldözéséből. Hónapokon át hiába mondtuk, hogy ha nem lesz ingyenes és tömeges tesztelés, akkor a járvány el fog szabadulni és a kormány előbb-utóbb le fogja állítani az országot.”

„Hiába szavaztuk meg, hogy a kormány minden, a járvány és a válság kezeléséhez szükséges jogkörnek a birtokában legyen, minden nap azt hallgatjuk, hogy mi nem segítjük, hanem hátráltatjuk az egyébként tökéletes és hibátlan védekezést. És ez a kormány, és a Belügyminisztérium ma, éppen ma, éppen most, éppen a jelenlegi helyzetben szeretne velünk egyeztetni.” -írja végezetül a párt közleményében.

Újra lesz amerikai-kínai gazdasági egyeztetés

Félévenként ismét találkoznak egymással a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági vezetői. Az első ilyen tanácskozáson az USA-t Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Kínát pedig Liu Ho miniszterelnök-helyettes képviseli majd – írja a Wall Street Journal.

Liu Ho Washingtonba utazik, hogy ott január 15-én aláírja az új szabadkereskedelmi egyezmény első megállapodását – közölték Pekingben. Ezzel nem ér véget a kereskedelmi háború, de megteszik az első lépést a béke felé – hangsúlyozzák a kínaiak.

Miért szüntette be Trump a féléves egyeztetést?

Washingtonban a fiatalabb Bush elnök idején döbbentek rá arra, hogy Kínára nagy szükség lehet a globális gazdaság ügyeinek intézésekor. A nagy pénzügyi válság (2008) idején Kína akadályozta meg a globális pénzügyi válságot azzal, hogy belső piacán hatalmas programokat indított el, melyek igen sok partner állam cégeinek kínáltak pompás üzleti lehetőségeket. A fiatalabb Bush elnök döntött amellett, hogy előnyös mindenki számára, ha a gazdasági tárcák vezetői összeülnek félévenként Washington és Peking érdekeinek az összehangolására. Obama nyolc éve alatt is folytatódott a gyakorlat. Trump is engedélyezte kezdetben ezt, de akkor még maga is vígan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Azután következett a szankció politika, amely válasz intézkedéseket váltott ki Pekingben. Trump leállította a rendszeres konzultációt. Most ezt újrakezdik abban a reményben, hogy az USA elnöke nem gondolja meg magát újra.

Trumpot állítólag az vitte rá a kereskedelmi háború felfüggesztésére, hogy elétettek egy kínos számot: több mint 46 milliárd dollárjába került az amerikai cégeknek eddig a Kína ellen folytatott szankció politika! Választási évben ez kész katasztrófát jelent márpedig az elnökválasztás jelenleg mindent felülír Trump elméjében, mert nyolc évig akar a Fehér Házban maradni, hogy azután átadhassa a helyet az USA első női elnökének: Ivanka Trumpnak!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK