Száz bangladesi diáknak ígért Magyarország ösztöndíjat, hogy itteni egyetemen tanulhasson, egy évek óta működő program, a Stipendium Hungaricum keretében. Az ország idén először vett részt a programban, hatszoros volt a túljelentkezés – végül azonban egyetlen diák sem kapja meg az ösztöndíjat.
Forrás: Facebook / Study in Hungary
„Egyike vagyok azoknak a jelentkezőknek, akik órákat foglalkoztak ezzel az ösztöndíjjal. Két írásbeli teszt és két Skype-interjú után fel is vettek a budapesti Corvinus Egyetem marketinges mesterképzésére.” Ezt írta a Facebookon egy bangladesi diák, aki Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal jött volna Magyarországra tanulni. Idén az ország száz diákja kapott volna lehetőséget arra, hogy a magyar állam segítségével Magyarországon tanulhasson.
Ebből azonban végül nem lett semmi.
A Stipendium Hungaricum programot még 2013 nyarán jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, ahogy akkor fogalmazott, „a keleti nyitás stratégia keretében”. Évente körülbelül 2000 olyan külföldi hallgatóról volt akkor szó, akiket a jelenleg már itt tanuló külföldi diákok mellett fogadott volna Magyarország.
Klinghammer István akkori felsőoktatásért felelős államtitkár ugyanazon a sajtótájékoztatón azt mondta: a külföldi hallgatók nem a magyar hallgatóktól veszik el helyet, ráadásul Magyarországon költik el pénzüket, amivel a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulhatnak, valamint magyar diákok és tanárok is kerülnek ki cserepartnerként külföldre a program keretében. Ami fontos, és aminek a mostani bangladesi történetben is kiemelt szerepe van: minden ország maga jelöli ki, mely hallgatókat javasolja az ösztöndíjra.
A 285/2013-as számú, az ösztöndíjról szóló kormányrendelet szerint az ösztöndíjprogram végrehajtásáért az oktatásért felelős miniszter felel, a lebonyolítását pedig a Tempus Közalapítvány végzi.
Ahogy a közalapítványnál a Független Hírügynökség érdeklődésére elmondták, idén több mint 28 ezer pályázatot kaptak, ebből 607 érkezett Bangladesből. Az ország
idén először vett részt a programban.
A résztvevő országok köre ugyanis folyamatosan bővül. A bangladesi miniszterelnök, Sejk Haszina Vazed 2016 novemberében járt Magyarországon, és akkor a magyar-bangladesi üzleti fórumon Orbán Viktor jelentette be, hogy a magyar kormány 100 ösztöndíjat ajánl fel a bangladesi fiataloknak, hogy magyar egyetemeken tanuljanak. Így aztán ők először az idei programba tudtak jelentkezni.
Sejk Haszina Vazed és Orbán Viktor 2016 novemberében, Budapesten. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A pályázat elbírálása több lépcsőből áll. A Tempus Közalapítvány tájékoztatása szerint a diákok online adják be a jelentkezésüket, ezzel egy időben pedig felveszik a kapcsolatot a saját országuk megfelelő szervezetével. A közalapítvány a határidőre beérkezett pályázatokat továbbítja a küldő ország hatóságának, amely elkészíti saját rangsorát, és azt jelölő listaként visszaküldi.
A küldő ország ajánlása nélkül ugyanis senki nem kaphat ösztöndíjat.
Ezután a közalapítvány felveszi a kapcsolatot az érintett egyetemekkel, amelyek ellenőrzik a pályázatot, majd lefolytatják a felvételi eljárást az ajánlott hallgatókkal. Végül a közalapítvány kuratóriuma dönt az ösztöndíjak adományozásáról.
A bangladesi diákok közül azonban idén senki nem kap ösztöndíjat. Sokan emiatt a Facebookon fejezték ki csalódottságukat. Volt, aki azt írta:
miután megtudta, hogy felvették a magyar egyetemre, elutasított egy másik, ausztrál ajánlatot.
Egy másik diák a Daily Starnak arról beszélt, hogy környezetmérnöknek jelentkezett Budapestre, azt mondta, ez volt a nagy lehetőség, hogy tovább léphessen, és most nagyon csalódott, hogy a minisztérium miatt lemarad erről.
A diákok szerint ugyanis a bangladesi oktatási minisztérium hibázott.
A jelentkezőknek küldött magyar elutasító levelekből arra lehet következtetni, hogy a magyarok is ezt gondolják. Ezt a levelet ugyanis az egyik diák szintén kitette a Facebookra, és az szerepel benne: „Sajnálattal közöljük, hogy idén a bangladesi jelentkezéseket nem tudjuk elfogadni, mert a bangladesi partner kapacitáshiány miatt nem tudta elküldeni a jelöltek listáját.”
Egy másik Facebook-komment szerint egyébként a Tempus Közalapítvány már korábban jelezte a náluk érdeklődő diákoknak, hogy hiába próbálnak kommunikálni a bangladesi partnerintézménnyel, nem kapnak választ.
Syed Ali Reza, a bangladesi minisztérium ösztöndíjakért felelős helyettes államtitkára a Dhaka Tribune-nek azt mondta: hozzá csak április 19-én jutott el a külügyminisztériumon keresztül egy Excel-tábla, amelyet a magyarok küldtek, és a több mint 600 jelentkező neve szerepelt benne, születési dátumokkal és hogy melyik egyetemre jelentkeztek. Közülük kellett volna kiválasztani a 100-at, akiket az ösztöndíjra javasolnak.
Szerinte a fő probléma az volt, hogy nem volt elég információjuk a jelentkezőkről. Például nem tudták a korábbi tanulmányi eredményeiket, és idejük sem volt arra, hogy mindegyiküket átvilágítsák. Azt válaszolta a magyaroknak, hogy ilyen rövid idő alatt ezt nem tudják megtenni, erre azt a választ kapta, hogy egy héttel el tudják tolni a határidőt.
Az ösztöndíjra javasolt diákok listája viszont ezután sem érkezett meg a magyarokhoz, így aztán nem lehetett tovább várni:
a bangladesi diákok megkapták az elutasító levelet.
Így aztán azok, akiket közben mégis felvettek az egyetemre, két dolog közül választhatnak: vagy nem iratkoznak be, vagy pedig saját maguknak kell fizetniük a képzést.
Mivel az előírások szerint a Tempus Közalapítvány csak általánosságban kommunikálhat az ösztöndíjprogramról, a konkrét ügyek a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához tartoznak, ezért a minisztériumot is megkerestük, hogy mi történt a bangladesi diákok ösztöndíjával, hol akadhatott el a folyamat. Kérdéseinkre azonban egyelőre nem reagáltak.
Ma az Emmák ünneplik a névnapjukat. Az Emma női név germán eredetű, feltehetőleg Ermin germán istennő nevéből származik. Ermint a háború isteneként, illetve a zivatar démonaként tisztelték. Jelentése: nagyság. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Idők: Teherautókon bújnak el a migránsok
Éles szemmel figyeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Szerbia felől érkező járműveket. A hatóság embereinek a legkülönfélébb jogszabálysértések feltárása a feladatuk: a pénzügyőröknek fel kell kutatniuk például a drog- és az illegális dohányszállítmányokat, ki kell szűrniük az adócsalásokat, de alkalomadtán más jellegű bűnesetek kapcsán is el kell járniuk. Így kerülhet szóba a NAV munkájában a migráció.
– A déli határszakasz kapcsán a tompai és a röszkei határátkelőket külön is érdemes megemlíteni – tájékoztatták a Magyar Időket a vámhivatalban. A szervezet közlése szerint a két átkelőnél tavaly összesen majdnem háromszáz személyt találtak az érkező járművekben. Röszkén a fináncok összesen 286 rejtőzködő embert szállítottak le a különféle teherkocsikról, míg Topán hatan akadtak fenn a hatóság ellenőrzésén.
Népszava: Kevés hallgató, vészterveken dolgozik az egyetem
A magyar felsőoktatásba bekerülő hallgatók számának általános csökkenése és a felvételi követelmények várható szigorítása – az emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga általánossá tétele – miatt látta indokoltnak az Óbudai Egyetem vezetősége egy olyan intézkedési terv kidolgozását, amely biztosítja a fenntartható gazdálkodást – közölte a Népszavával az egyetem kommunikációs osztálya azokra a hírekre reagálva, melyek szerint megszorításokat terveznek. Leszögezték: jelenlegi pénzügyi helyzetük stabil, likviditási nehézségeik nincsenek, kötelezettségeiket határidőre tudják teljesíteni.
Ezzel együtt az egyetem aggodalmai nem alaptalanok: a kormány tervei szerint 2020-tól csak azok mehetnek majd egyetemre, akiknek legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk van. Az emelt szintű érettségit pedig már több szakon bevezették, vannak olyan képzések is, ahova csak akkor kerülhet be a felvételiző, ha két tárgyból is érettségizett emelt szinten.
Az érintett szakok száma folyamatosan bővül. Az egyetemi hallgatók száma pedig évről évre csökken: míg 2011-ben 98 ezer diákot vettek fel, 2017-ben már csak 72 ezret. Ez drasztikus csökkenés (2011-2017 között 26 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból), aminek nemcsak demográfiai okai vannak: az elmúlt évek szakmegszüntetései, férőhely-szűkítései éreztetik hatásukat.
Magyar Hírlap: Fiára bízta az ellenzék újjászervezését Soros
Az április 8-i választáson elszenvedett megsemmisítő vereséget követően a Soros-klán elsődleges célja az ellenzék feltámasztása és csatasorba állítása. Az idő viszont egyre sürgeti őket, hiszen az Európai Unióban a félév végéig, június 30-ig át kell erőltetni az új migránsküldő rendszert. Ezért támogatják minden erejükkel a választások eredményével szembemenő tüntetéseket, hogy aztán ezekre tudjanak majd hivatkozni a brüsszeli migránscsatában – írja a Ripost nyomán a Magyar Hírlap.
Ezért posztolja közösségi oldalain Alex Soros is a magyarországi demonstrációról szóló híreket.
Alexnak nagy segítséget nyújt a szervezkedésben barátja és élettársa, a neves divattervező és politikai aktivista, Maxwell Osborne. A Ripost információi szerint Gulyás Mártont is ő szemelte ki az ellenzék vezetőjének szerepére. A Közös Ország Mozgalom botrányairól elhíresült alapítója mellett bíznak a szocialista politikus, Gurmai Zita fiában, Gulyás Balázsban is, aki a választások elleni tüntetések főszervezője.
Szomorúnak tartja, hogy a választás után is folytatódik a boszorkányüldözés, ezt mondta Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a Független Hírügynökségnek adott interjúban a Figyelő listázásáról. „Soros-katonák” szerinte csak kampányokat irányító gátlástalan emberek fejében léteznek. Arról is beszélt, hogy továbbra is Budapesten képzelik el a jövőjüket, de készülnek vészforgatókönyvekkel.
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese Fotó: FüHü
A Figyelő a napokban publikált egy listát az állítólagos Soros-hálózathoz tartozó emberekről, benne több CEU-s tanárral, Önnel például, de szerepelnek a listán olyanok is, akik már évekkel ezelőtt meghaltak. Mit szól ehhez?
Nagyon szomorú, hogy a kampány végeztével is folytatódik ez a boszorkányüldözés.
Ilyen listázás általában a demokrácia intézményeinek a leépítése keretében szokott megjelenni.
Persze a Schmidt Mária-féle vonal nem feltétlenül azonos a kormány egészével. Nem tételezem fel, hogy annak a listának, ami talán ott van Orbán Viktor asztalán, sok köze lenne ahhoz, amit a Figyelő publikált.
Ugyanakkor a célkeresztben mindkét esetben alapvetően a civil szervezetek lehetnek. A mi egyetemünk szerintem pusztán azért van ott, mert Soros György nevéhez köthető, és ez a Soros-fixáció megköveteli a kormány köreitől, hogy mindenkit, akinek bármi köze van Soros Györgyhöz, ellenségként kezeljenek, kivéve persze saját magukat.
Ahogy többen rámutattak, a listán szereplők jelentős része kevesebb támogatást kapott Soros Györgytől, mint a kormány számos vezetője vagy beosztottja. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy minden olyan balfogással, mint például a halottak szerepeltetése – akár olyanoké is, akik két-három évtizede meghaltak -, vagy köztudottan jobboldali, Fidesz-támogató, konzervatív kollégák említése, vagy olyanoké, akik soha a politikában meg nem nyilvánultak, tehát az összes amatőrséggel együtt azért ez egy jel, és nyilván, amikor megjelentették, tudták, hogy vihart fog kavarni.
Azt gondolják, hogy ebben az új érában ilyen módon kell beszélni.
Tehát továbbra is ügynöközni kell, ötödik hadoszlopról kell beszélni, azt az érzést kell kelteni, hogy összeesküvés van Magyarország ellen.
Azt mondta, a Figyelő listája más, mint ami Orbán Viktor asztalán van. Tehát akkor Ön szerint nála is van egy ilyen lista?
A miniszterelnök úr mondta egy interjúban, hogy név szerint tudják, kik azok, akik Magyarország migrációs politikája ellen nemzetközi szervezeteknél lobbiznak. Ha jól értem, ő rájuk gondolt, mint ügynökökre vagy ellenségekre. De mi köze van az előző csoporthoz annak a keresztény- konzervatív, Fidesz-párti klímakutatónak, akinek egyetlen bűne van, és az az, hogy a CEU-n tanít, illetve, hogy egy blogbejegyzésben kritizálta, hogy a kormány ilyen lehetetlen helyzetbe hozta az egyetemet?
Én nem gondolom, hogy bárki komoly ember, és nyilván a miniszterelnök úr az, összekeverné azokat, akik számára bármilyen értelemben politikai ellenfelek, azokkal, akiknek az összes felhánytorgatható bűnük a kormány szempontjából az, hogy végzik a munkájukat egy olyan egyetemen, amit valamikor Soros György és sokan mások alapítottak.
Most milyen kapcsolat van Soros György és az egyetem között?
Tagja annak a 21 tagú igazgatótanácsnak, amely felügyeli az egyetemet. Ő volt valamikor ennek a tanácsnak az elnöke. A kilencvenes, kétezres években komoly szerepet vitt, ezért is levelezett az illetékes magyar minisztériumokkal a CEU kapcsán, de már évekkel ezelőtt megszűnt ez a funkciója, és most már csak
tiszteletbeli elnöke annak az autonóm testületnek, amelyben ott ül az Oxford, a Berkeley, a Stanford, a Columbia egyetem rektora, rektorhelyettese.
Az egyetlen pártpolitikában érintett tag az George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója, de már ő sem aktív.
A CEU nemrég aláírt egy egyetértési megállapodást, amely szerint Bécsben is nyílik egy kampusz. Ez mit jelent?
Azt, hogy eldöntöttük: oktatási tevékenységet indítunk Bécsben is. Ez már a második helyszín, hiszen az első New York állam, ahol szintén elkezdtük néhány hónappal ezelőtt a kurzusainkat. Ez a döntés összefüggésben van természetesen a CEU mostani, magyarországi helyzetével. Továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormány részéről, hogy alá akarják-e írni a New York állammal letárgyalt szerződést, amely biztosítaná, hogy a CEU a hagyományoknak megfelelően működhet a továbbiakban is Magyarországon.
Ugyanakkor ez egy növekedési lehetőség is az egyetem számára. Ha teljes mértékben rendeződik is az egyetem sorsa Magyarországon, amit nagyon remélek, hogy így lesz, akkor is van keresnivalónk Bécsben. Beszéltünk több alkalommal az ottani városvezetéssel, a felsőoktatás szereplőivel, és úgy látjuk, hogy hozzá tudnánk járulni az osztrák felsőoktatáshoz is. Úgy tűnik, hogy ők is úgy gondolják, hogy mi tudunk valamit, amit érdemes oda behozni.
Tehát ez egy terjeszkedési lehetőség, bár az igaz, hogy az eredeti felajánlás annak kapcsán érkezett, hogy a múlt tavasszal a bécsiek látták, hogy bajban vagyunk és segíteni akartak. Úgy tűnik, új tanárokat, új diákokat tudnánk magunkhoz vonzani, ha nem csak Budapesten tanítanánk.
Két forgatókönyv van ugye a New York állammal kötendő megállapodást tekintve. Az egyik szerint a kormány végül aláírja a megállapodást, a másik szerint nem. Mi történik akkor, ha aláírja? És mi ennek a határideje?
Sajnos nincs határideje. A kormány diszkrecionális joga, hogy mikor, kivel, milyen szerződést ír alá.
Politikailag és erkölcsileg nehéz lesz megmagyarázni, ha nem írják alá,
hiszen még tavasszal azt mondták, hogy ők semmi akadályát nem látják, a McDaniel College ügyében aláírtak egy ilyet Marylanddel, akkor azt panaszolták, hogy nincs megfelelő tárgyalópartner az amerikai oldalon. Aztán lett. Találkoztak, tárgyaltak, már tavaly szeptemberben megvolt a szöveg, azóta semmilyen, általam értelmezhető indoka nincs az aláírás elmaradásának.
Annyit tudok elképzelni, hogy miután a magyar kormány értesült arról, hogy mi oktatási tevékenységet tervezünk elindítani az Egyesült Államokban, szeretné látni, hogy az hogyan is alakul. Már a tél folyamán megtekinthették volna a programot, de még most sem késő.
A pozitív szcenárió az, hogy megállapítják, hogy megfelelünk a törvényi feltételeknek, aláírják a régóta előkészített szöveget, és akkor folytatjuk tovább, amit eddig csináltunk, kiegészítve New York-i és bécsi programokkal.
És mi történik akkor, ha a kormány nem írja alá?
Egy jó ideig még nem kell, hogy történjen semmi az állam részéről. A törvény értelmében legkésőbb 2019. január elsejéig kell rendelkezni egy nemzetközi egyezménnyel. A helyzet valamivel bonyolultabb, miután szövetségi államról van szó. Sokáig úgy nézett ki, hogy elvárnak egy külön megállapodást a Fehér Házzal is, most viszont úgy tűnik, hogy ez mégsem kell, hiszen a McDaniel College esetében sem történt ez meg.
Bocsánat, hogy közbevágok, de Amerikában az oktatás állami, és nem szövetségi hatáskör…
Igen, emiatt volt eleve furcsa, hogy belevették a törvény szövegbe, hogy szövetségi szinten is kellene valamilyen megállapodás. De úgy tűnik, rájöttek arra, hogy ezt így megkövetelni nem lehet. Valószínűleg azt a bizonyos levelet, amit az amerikai oktatási miniszter írt Balog Zoltánnak, hogy az államokkal kell ezt letárgyalni, azt fogják szövetségi szintű megállapodásnak tekinteni.
Akkor viszont a következő, ami kell, az a mi esetünkben a New York Állammal való megállapodás. Ezt akár már 2019. január másodikán számon kérheti rajtunk az Oktatási Hivatal. Ha nincs, azt mondhatják, hogy szomorúan látják, hogy nem teljesítjük a törvény által megkívánt feltételeket, és visszavonják a CEU működési engedélyét. Ebből az következne, hogy 2019-ben Budapesten a CEU már nem fogadhat diákokat.
Tovább bonyolítja a történetet, hogy a magyar székhelyű egységünket, a Közép-európai Egyetemet, ami szimbiózisban működik a CEU-val, nem érinti közvetlenül a CEU működési engedélyének esetleges visszavonása, azonban mivel a két jogi egység a gyakorlatban egy egyetemet alkot, kénytelenek lennénk kihasználni azt a meghívást, amit kaptunk. Vagyis
a legrosszabb esetben 2019 szeptemberében a hallgatók egy része már Bécsbe érkezne. A már korábban felvett hallgatókat továbbra is jogunk lenne itt, Budapesten tanítani,
de a CEU nem működhetne külföldi egyetemként úgy Magyarországon, ahogy eddig működött.
Magyarul, aki elkezdte itt az egyetemen a képzést most szeptemberben, az akkor is befejezheti itt, ha visszavonják a működési engedélyt? Tehát 2020 tavaszától szűnne meg itt az oktatás?
Kicsit több időt ad a törvény, mert számoltak a doktori képzésben részt vevőkkel is. A jogalkotó úgy gondolkodott, hogy elég időt ad az ő kifutásukra is, csak azzal nem számolt, hogy az amerikai doktori képzés hosszabb, mint a magyar. Vagyis az az idő, amit meghatározott, nem elég arra, hogy a mostani elsőéves doktori hallgatók befejezzék itt a tanulmányaikat. Nekik már külföldön kellene ezt megtenniük.
Ugyanakkor, nem tudom,
lehet, hogy a fantáziám hiánya, de még mindig nem tudom elképzelni, hogy visszavonják a CEU működési engedélyét,
miután a korábbi nyilatkozatok fényében, amennyiben van amerikai partner, folyik ott oktatási tevékenység, akkor ennek a meglehetősen abszurd új törvénynek is megfelelünk. Elképesztő erőfeszítéseket tettünk ezért.
Én azt gondolom, hogy Bécs számunkra nagy lehetőséget fog jelenteni, és rendkívül hálásak vagyunk a bécsieknek, de az ottani oktatás alapvetően kiegészíteni fogja az itteni kampuszunkat.
Bécsben mikor indulhat a képzés? Hiszen ezek szerint akár arra is szükség lehet, hogy már jövő ősszel kezdődjön.
Ha kell, már jövő ősszel indulhat. Mint amerikai egyetem, jogunk lesz beiskolázni a diákokat, ha minden kötél szakad. Mi hosszú távon képzeljük el a jövőnket, vagy az egyetem egyik részének a jövőjét Bécsben, kapcsolódni kívánunk az osztrák felsőoktatási rendszerhez is. Az ehhez vezető út hosszabb időt fog igénybe venni, de megoldható.
A CEU eddig is a híd szerepét töltötte be az európai és az amerikai oktatás között, szeretnénk ezt a továbbiakban is megtartani.
Nyilván a szívünkhöz legközelebb álló küldetés az lenne, hogy Magyarországot bekapcsoljuk ebbe a vérkeringésbe. Rendkívül elkeserítő lenne, ha Magyarországot ebből ki kellene hagyni. Remélem, nem kerül rá sor.
Az egyetemnek rengeteg kutatási megállapodása van a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve sok más műhelyig. Ha jól tudom, ezek sok pénzt hoznak, mert külső források finanszírozzák. Ha költözni kell, mi lesz ezekkel a megállapodásokkal?
Ez kutatásonként, projektenként dől majd el. A CEU valóban rendkívül sikeres volt külföldi pénzek Magyarországra hozatalában, és ezeknél nem arról van szó, hogy amikor mondjuk mi egy Európai Kutatási Tanács (European Research Council) pályázatot elnyerünk, akkor azzal bármit is csökkenne magyar egyetemek esélye, ez pluszban jön.
Figyeltünk arra is, hogy magyar állami forrásokat ne használjunk. Ezzel kapcsolatban is
vannak teljesen hamis állítások a sajtó bizonyos részében,
amik arra utalnak, hogy az egyetemünk magyar költségvetési forrásokból is működik valamilyen régi privilégiumból fakadóan. Ez nem igaz.
Minimális összeg érkezik a Közép-európai Egyetemre, tehát a magyar tagozatunkon, tanuló néhány PHD-hallgató ösztöndíjaként. Ez sokkal kevesebb, mint az 1%-a a költségvetésünknek.
Tehát mi anyagilag csak hozzáadtunk a magyar felsőoktatáshoz, kutatáshoz. Ennek egy része, amennyiben költöznünk kell, biztosan elvész Magyarország számára. Hogy pontosan mekkora része, azt nem tudom, attól függ, hogy az adott szerződések hogyan íródtak meg.
Mekkora a magyar diákok aránya az egyetemen?
Egyötöde a diákjainknak magyar. Ez egy olyan egyetem, amely egyrészt nagyon nemzetközi, mert a világon is nagyon kevés olyan van, ahol a diákok 80%-a külföldi, másrészt viszont az itt tanuló különböző nemzetiségű diákok között a magyarok vannak a legtöbben. Tehát, ha van nemzet, amely elsősorban az előnyeit élvezi a CEU által nyújtott szolgáltatásoknak, az a magyar.
Ez igaz a tanárok tekintetében is, 40% magyar köztük. Mondhatni, hogy furcsa, hogy a tanárok többsége külföldi, másrészt viszont a magyarok vannak a legtöbben köztük.
Sok más kapcsolatunk is van a magyar társadalommal. Például a könyvtárhasználóinknak a többsége nem CEU-s magyar. Tehát miközben van egy nemzetközi karaktere az egyetemnek, számos tekintetben bekapcsolódott a magyar társadalomba, annak hasznára van, ezért is lenne abszurd és irracionális, ha ki lenne szorítva.
Milyen következményei voltak eddig az immár egy éve tartó bizonytalan időszaknak? Látszik valami például a jelentkező diákok számában? Vagy volt esetleg olyan oktató, akit nem tudtak megnyerni az egyetemnek?
Összességében nem csökkent a jelentkezők száma, pedig nagyon tartottunk tőle. Különösen örülök, hogy magyar diákok is ugyanolyan számban jelentkeztek, mint korábban. Ugyanakkor kaptunk olyan leveleket is, amelyben leírták diákok azt, hogy mégsem jönnek, mert nem látják, hogy ebből mi lesz. Azt gondolom, hogy
jövőre, ha nem változik a helyzet, akkor már a számokon is meglátszana, hogy nem stabilizálódott az egyetem helyzete.
A tanárokat tekintve, nálunk az állásokat kompetitíven töltik fel. Gyakran van az, hogy Ausztráliából, Kanadából, a világ különböző részeiről jelentkeznek tanárok, egy részüket meghallgatjuk, meghívjuk. Volt rá példa, hogy valaki azt írta az állásajánlatra, hogy egyelőre nem jön, mert családja van, és szeretné tudni, mi lesz ebből.
Ezekre az állásokra is szerencsére elképesztő számban jelentkeznek, most a Politikatudományi Tanszéken, ahol én dolgozom, volt egy álláshirdetés, és hatvanvalamennyi, magasan kvalifikált jelentkezőnk volt. Tehát annak ellenére, hogy konkrét esetekben megtörténik az, hogy az elsőnek választott jelöltünk nem fogadja el az állást, nem látom azt, hogy bármelyik programunknál baj lenne. Nyilván, ha hosszú távon folytatódik a bizonytalanság, előbb-utóbb itt is meglátszik majd.
Az utolsó kérdésem visszakanyarodna a legelsőhöz. A sajtó bizonyos részében gyakran vádolják azzal az egyetemet, hogy „Soros-katonákat” képez. Mit gondol erről?
Már maga ez a kifejezés is értelmezést igényelne. Most próbálom komolyan venni, miközben tudom, hogy az egész mögött semmi nincs, ez egy politikai szlogen, ami egyes spin doctorok, kampányt irányító, meglehetősen gátlástalan figurák fejében megszületett, és az égvilágon semmilyen alapja nincs.
De próbáljuk meg tényleg komolyan venni. Az egyetem megtestesít összességében egy nyitott, liberális szellemiséget, már eleve abból fakadóan, hogy ez egy nemzetközi egyetem, hogy akik létrehozták, azok olyan, többnyire a kelet-európai antikommunista ellenzékhez tartozó értelmiségiek voltak, akik szerették volna, ha a régió felzárkózik és az itteni népek közti feszültségek oldódnak.
El tudom képzelni, hogy ez a szellemiség valakinek nem tetszik politikailag. De
azt gondolni, hogy ebből „Soros-katona” képzés fakad, abszurd.
Mondok egy példát: felveszünk valakit a matematika tanszékre, és megkérdezzük, hogy egyetért-e Soros György bármelyik gondolatával, akár a bevándorlással kapcsolatban. Mindenki elnevetné magát.
Ahhoz, hogy mi sikeresen szerepeljünk nemzetközi téren, az a feladatunk, hogy olyan diákokat képezzünk, akik színvonalas folyóiratokban publikálnak, akik olyan kutatási teljesítményt tudnak felmutatni, ami által jó állásuk lesz a világ bármely országában. Az, hogy ki mennyire tudja ezeket teljesíteni, nyilván nem függ attól, hogy milyen ideológiai vagy pártpolitikai meggyőződése van.
Számos olyan embernek volt és van kapcsolata az egyetemünkkel, akik jobboldali kormányokban dolgoztak vagy dolgoznak. Ez természetes. Ha megnézi valaki, hogy kiket hívunk meg előadni, akkor látja, hogy radikálisan konzervatív előadóink is voltak, mint mondjuk Roger Scruton, de mások is.
Nekünk fontos az, hogy sokféle nézet megszólaljon.
Lehet, hogy kifejezetten diktatúrát támogató szellemiségű emberek ritkán fordulnak meg itt, lehet, hogy mindenki, aki a CEU közösségének tagja, valamilyen módon támogatja a demokrácia alapelveit, a toleranciát, és így tovább, de nem foglalkozunk a hallgatók vagy oktatók politikai, ideológiai irányultságával. Nagyon élénk közéleti viták vannak az egyetemen, miközben a fókusz, sajnos vagy szerencsére, a tanuláson van.
2014. októberében jutott a hazai közvélemény tudomására, hogy Orbán Viktor legidősebb lánya, Ráhel a svájci École Hoteliere Lausanne turisztikai magánegyetem Executive MBA (EMBA) mesterképzésén folytatja tanulmányait. Nem egy hazai intézményben, de még csak nem is az édesapja és párttársai által előszeretettel emlegetett keleti országok valamelyikének egyetemén, hanem a sokat szidott, és hanyatlónak nevezett Nyugat-Európában.
Orbán Ráhel turizmus iránti érdeklődése érthető: 2012-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus-vendéglátás alapszakján, a fesztiválokról írt szakdolgozatával pedig első díjat nyert a Magyar Turizmus Zrt. pályázatán. A 12 hónapos programban amúgy kifejezetten turisztikai vezetőket képeznek, ezért
60 ezer svájci frankos, tehát több mint 15 millió forintos tandíjat kell kifizetniük a hallgatóknak.
Mindebből az is következik, hogy nagyon szerethetik az Európai Unió polgárai Orbán Ráhelt, Orbán Viktor miniszterelnök lányát. Az olasz, francia, brit, német és számos más náció polgárai fizették be ugyanis – igaz, tudtukon kívül – erre az igen előkelő, és decensen méregdrága svájci magániskolába, hogy az ifjú asszony tudása ott pallérozódjék tovább.
Lehet, hogy sosem derült volna fény erre – az Európai Unió polgárai nem szoktak hivalkodni a nagylelkűségükkel – ha Orbán Ráhel nem érez késztetést arra, hogy megvédje édesapját, Magyarország miniszterelnökét.
Merthogy Orbán Ráhel úgy látta jónak, hogy kiáll egyre többet támadott papája mellett. Ezért írta fel a Facebookra, „hogy nem szorul Orbán Viktor segítségére, annál is kevésbé, mert férjével, Tiborcz Istvánnal önálló családjuk van, saját erejükből boldogulnak, saját erejükből, a saját lábukon állnak.”
Innen datálódik a magyar köznyelvben azóta szállóigévé vált, leginkább pejoratív értelemben használt „saját láb” kifejezés.
Amúgy hiba volt közzétenni ezt a néhány mondatot. Rögtön megindult ugyanis a találgatás, hogy honnan van az akkor 25 esztendős fiatalasszonynak és a nála csak néhány évvel idősebb férjének annyi pénze, hogy abból – a saját lábukon állva természetesen – képesek legyenek a 15 millió forintos tandíjat kigazdálkodni.
Így derült ki, hogy Orbán Ráhel férje Tiborcz István vállalkozásai a Fidesz kormányra kerülése óta valósággal megtáltosodtak. 2009-ben még „csak” alig 9 millió volt az éves bevételük, ám egy évvel később már 400-nál is több millió, a 2014-es esztendő pedig különösen jól sikerült: szerény számítások szerint közel hárommilliárdot kaptak különböző, döntő többségében uniós forrásokból. (Sorozatunk egy későbbi folytatásában a mostanság sokat emlegetett Elios-ügyről is lesz szó.)
Csupán zárójelben jegyeznénk meg, hogy az Európai Unió pénzét a tagállamok adják össze, az uniós polgárok dolgos munkával megkeresett adózott jövedelme van benne. Az Európai Unió bővítésekor, valószínűleg nem az volt a cél, hogy az Orbán-rokonság jövedelmét gyarapítsák, hanem az, hogy az egykori szocialista országok gazdaságát a lehetőségekhez mérten fejlettebbé és a versenyképesebbé tegyék, infrastruktúrájukat, valamint az ott élő emberek életszínvonalát közelítsék a nyugat-európai szinthez. Zárójel bezárva.
Ez a svájci egyetem ottani viszonylatban is meglehetősen költségesnek számít, így csak a módosabb szülők engedhetik meg maguknak, hogy gyerekeiket oda járassák.
A történethez tartozik az is, hogy Orbán Ráhel 2015. februárjában meghívta évfolyamtársait egy magyarországi látogatásra.
A népes csoport tagjai elsőként az Országházba mentek, ahol épp a dolgozószobájában tartózkodott Ráhel édesapja, civilben Magyarország miniszterelnöke. Orbán Viktor vendégszerető házigazdaként fogadta a külföldről hazánkba vetődött fiatalokat, s egyéb bokros teendőit félbeszakítva, személyesen mutatta meg nekik a ház nevezetességeit.
Az Országházból az Operaházba indultak, hogy megnézzék a Diótörőt. S bár szokás szerint teltház előtt ment az előadás, vagyis, jegyet már nem lehetett kapni, a fiatalokból álló csoport az igazgató szíves közbenjárása révén mégis bebocsátást nyert. Ráadásul nem is akárhova: megkapták az úgynevezett testőrpáholyt. Onnan nézhették az előadást, s ily módon egy pohár pezsgővel a kezükben még a magyaros vendéglátást is megtapasztalhatták.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is a világ legjobbjai közé kerültek egy rangsorban.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
A Közép-Európai Egyetem a CEU magyar jogi entitása, ezt Magyarországon akkreditálták, míg az amerikai részt, a Central European Universityt az Egyesült Államokban. Ezt a magyarországi akkreditációt újították most meg, az ötévente esedékes felülvizsgálat után. Ez viszont független az új felsőoktatási törvénytől, amellyel kapcsolatban
tovább tart a vita a kormánnyal.
A CEU továbbra is azt szeretné, hogy a kormány írja alá a már elkészült megállapodást New York állammal, erről bővebben itt olvashat.
A bizottság egyhangúlag döntött az akkreditáció meghosszabbításáról. Ahogy az egyetem közleményében írja: a bizottság által felállított vizsgálóbizottság kiemelte az egyetem eredményeit a kutatás és tehetséggondozás terén, a magyar tudományos közösség iránti elkötelezettségét, a magyar és amerikai felsőoktatási rendszerek között betöltött összekötő szerepét, kollegiális kapcsolatainak minőségét, a dolgozók, oktatók, diákok és öregdiákok erős kötődését az intézmény felé, valamint a hallgatók igényeire fordított figyelmet, a modern infrastruktúrát, az oktatói és kutatói tevékenységet egyaránt támogató intézményi szerkezetet, a komoly hazai és nemzetközi elismertséget, a kutatási és oktatási kiválóság iránti elkötelezettséget, és a hallgatókat támogató szolgáltatásokat és ösztöndíjakat.
Forrás: Wikimedia Commons
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora azt mondta, büszkék arra, hogy meghosszabbították az akkreditációt, és annak is örülnek, hogy az egyetemet „ennyi tudományterületen is a világ legjobb egyetemei közé rangsorolták”.
A világ egyik vezető oktatáskutató cége, a Quacquarelli Symonds ugyanis
öt területen is a világ legjobb 100 egyeteme közé rangsorolta a CEU-t:
politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. Emellett a közgazdaságtan és jogtudomány terén a CEU megtartotta helyét a legjobb 200-ban. A tágabban értelmezett tudományterületeket tekintve a CEU 172. a bölcsészettudományok és 202. a társadalomtudományok és menedzsment tárgyakban a QS ranglistán.
A QS képzési területekre lebontott felsőoktatási rangsora évente 48 tantárgy szerint rangsorolja 151 ország 1130 felsőoktatási intézményét. A CEU az általános felsőoktatási rangsorban nem szerepel, mivel ott azokat rangsorolják, amelyek alapképzést is kínálnak, a CEU-n azonban ilyen nincs, csak mester- és posztgraduális képzéseket.
Áder János korábban 2017 decemberéig nevezte ki a Testnevelési Egyetemen rektorává Mocsai Lajos egyetemi tanárt, december 8-án, pénteken pedig meghosszabbította a köztársasági elnök ezt a kinevezést.
Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője szerint felháborító. Mint közleményébe írja, már az is nagyon kínos volt, amikor a testnevelési főiskolából alaposan személyre szabott törvénnyel egyetemet csinált a Fidesz-kormány, az pedig még kínosabb, hogy a szakma tiltakozása ellenére, Mocsai Lajosból csinált díszdoktort Orbán Viktor miközben nem volt tudományos fokozata.
Mocsai Lajos szakmai munkásságával szemben semmi kifogásunk nincs, játékosként és edzőként számos alkalommal szerzett dicsőséget hazánknak. Ettől függetlenül azonban, a hagyományoknak megfelelően neki is tudományos fokozatot kell szereznie, vele sem lehet kivételezni. Az egyetemek és főiskolák sajátossága, hogy az ott dolgozó kollégák önálló kutatómunkát végeznek. A tudományos munkát nem válthatja ki sem az olimpiai érem, sem a Kossuth-díj.
Sajtótájékoztatón jelentette be a Közép-Európai Egyetem (CEU), hogy teljes mértékben megfelel a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott követelményeknek. Felszólítják a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, mert diszkriminációnak tartják, hogy más egyetemekről megállapodtak már, de róluk nem. Az egyetem szerint elfogadhatatlan, hogy újabb egy évig akarják bizonytalan jogi helyzetben tartani őket. A rektor azt is mondta: az a céljuk, hogy Budapesten maradjanak.
Ahogy korábban írtuk, a kormány módosította a felsőoktatási törvényben szereplő határidőket. Az új időpont 2019. január elseje, addig kell a külföldi egyetemeknek megfelelni az új előírásoknak.
Liviu Matei, Fodor Éva, Michael Ignatieff és Enyedi Zsolt Fotó: FüHü
A sajtótájékoztatón Michael Ignatieff rektor arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy a kormány nem mondja meg, hogy aláírják-e a jövő év végéig a megállapodást New York Állammal. Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes azt mondta, magyarázatot szeretnének kapni arra, hogy miért mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy „okafogyottá” vált a szerződés aláírása.
Az egyetem úgy tudja, hogy ez a megállapodás már elkészült (ezt egyébként délelőtt David Kostelancik, az ideiglenes amerikai ügyvivő is megerősítette), szeptember óta csak arra vár, hogy aláírják. Az egyetem információi szerint
a megállapodás garantálja a jogot, hogy a CEU Budapesten maradhasson.
Ezért is írták alá a memorandumot a Bard College-dzsal az együttműködésről (ezt a sajtótájékoztatón is bemutatták), amelynek értelmében a CEU kapott egy épületet a Bard amerikai campusán, közös programokat indítanak, valamint diák- és tanárcserére is sor kerül a két egyetem között.
Vagyis, ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
A CEU megtett mindent, hogy megfeleljen a törvény követelményeinek.
Azt kérdezte, hogy a magyar kormány ezt miért nem fogadja el válasznak. Szerinte diszkrimináció, hogy miközben Maryland állammal a McDaniel College ügyében a magyar állam aláírt egy szerződést, addig New Yorkkal ezt nem teszi meg, sőt, Balog Zoltán azt mondja: erre nincs is szükség.
„Hat hónapja tart a bizonytalanság, a határidő kitolása azt jelenti, hogy még egy évig tarthat”
mondta. Ezért arra kérik a kormányt, hogy minél előbb írják alá a megállapodást New Yorkkal.
A bizonytalanságnak ugyanis következményei vannak, tartanak attól, hogy emiatt kevesebb diák akar például ide jönni. Ahogy fogalmazott: „minél tovább tart ez, annál többet szenved az egyetem, és
egy egyetem nem lehet szabad, ha valaki lassan meg akarja fojtani”.
Ignatieff azt mondta: ők megoldást szeretnének találni, ami rendelkezésre is áll, csak alá kellene írni a megállapodást New Yorkkal.
Arról is beszélt, hogy nem akarnak B-tervvel foglalkozni, mert
Fotó: FüHü
„az nem lehet, hogy a CEU felfüggessze a működését. Budapest az otthonunk, és szeretünk itt lenni”.
Ugyanakkor stabil jogi környezet nélkül nem tudnak működni, ezért kérik a megállapodás aláírását. Fodor Éva társadalom- és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettes szerint nagyon fontos a jogbiztonság, hogy a diákok tudják, lesz majd diplomájuk, a tanároknak pedig állásuk.
Michael Ignatieff külön kiemelte, hogy az egyetem nem Soros Györgynek tartozik elszámolással, hiszen Amerikában eleve nem lehet anélkül akkreditálni egy egyetemet, hogy a teljes függetlenségét biztosítanák.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
Liviu Matei rektorhelyettes azt is mondta, hogy New York Állam oktatási biztosa hivatalosan is tájékoztatta a magyar kormányt a CEU és a Bard között kötött megállapodásról. A levelet be is mutatták, ebben MaryEllen Elia azt írja, Orbán Viktornak címezve: „az egyetértési megállapodásban foglalt tevékenységek mindkét intézmény alapító okiratával összhangban vannak”.
Az egyetem ezért sem érti, a kormány miért döntött hirtelen úgy, hogy kitolják a határidőt – most, hogy már mindenben megfelelnek a törvénynek. Ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
„Egyetlen egyetemnek sem kellett még Európában átmennie azon, amin nekünk. Ez elfogadhatatlan.”
Nem értik, hogy miért folytat kettős kommunikációt a kormány, hiszen, bár itt azt mondják, nincs szükség a szerződés aláírására, a New York-i tárgyalásokat sem hagyták még ott. „Gondoljanak bele, mit érezhet ilyenkor a New York-i kormányzó” – mondta.
Azt is mondta:
az egyetem nem akar különleges feltételeket, épp ellenkezőleg, azt szeretné, ha ugyanúgy kezelnék, mint a többieket.
Elfogadhatatlannak és szükségtelennek nevezte az eljárást, miközben a megoldás rendelkezésre áll. Ahogy fogalmazott: két egyszerű oldalból áll a megállapodás, ami nagyon hasonló ahhoz, amit a kormány Marylanddel is aláírt. Azt mondta:
„Itt akarunk maradni, tiszteletben tartjuk a magyar törvényeket.”
Az egyetem szerint diszkrimináció, hogy a magyar állam nem írta alá a szerződést New York állammal. Ez és a határidő meghosszabbítása szerintük visszalépés.
Az egyetem közleménye szerint ők üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, ami csökkenti a bizonytalanságot. Az igazságügyi miniszter javaslata a határidők megváltoztatásáról azonban szerintük
meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, miközben hátat fordít a kérdés kézenfekvő megoldásának.
Azt írják: a CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra. A helyzet megoldása az egyetem szerint a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást.
Azt is írják: a tervezett megállapodással összhangban a CEU egyetértési megállapodást kötött a Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Már el is indítottak egy, a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, ami heteken belül megkezdheti működését. Így tehát nincs akadálya egy olyan megállapodásnak, amely végleg rendezné a kialakult helyzetet.
A magyar kormány már aláírt egy szerződést Maryland állammal a McDaniel College ügyében. A közleményben azt írják:
„a New York állammal kötendő megállapodás aláírásának elmulasztását csak a CEU elleni diszkriminációként tudjuk értelmezni”.
A határidő meghosszabbítása, és a megállapodás aláírásának elmaradása szerintük visszalépés, a CEU viszont az előrelépésben érdekelt.
A CEU sürgeti a magyar kormányt, hogy haladéktalanul írja alá a Magyarország és New York állam közötti megállapodást. Azt is megerősítették, hogy az egyetem minden törvényes előírásnak eleget tesz, megvédi tanszabadságát, és folytatja működését, mint a magyar és a nemzetközi tudományos élet megbecsült tagja.
Módosítják a Lex CEU határideit, egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változik a felsőoktatási törvény módosításában szereplő határidő. Ezt jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter.
A miniszter arról beszélt, hogy 2019. január elsejéig kell a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük magyarországi működésük feltételeit. Szerinte a kormány a törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntése meghozatalakor figyelembe vette azt is, hogy voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni tudták a számukra előírt új feltételeket. Azt is mondta:
a határidő meghosszabbítását a Magyar Rektori Konferencia is javasolta.
Trócsányi szerint az eddig előírt, 2018. január 1-jei határidő elég volt azoknak az egyetemeknek, amelyek „a felesleges politikai vita és konfliktus helyett a megállapodást érdemben keresték”. Szerinte „az egyre fokozódó, minden jogi alapot nélkülöző nyomásgyakorlás ellenére a kormány kitart azon meggyőződése mellett, hogy a magyar jogszabályok mindenkire kötelezőek, még az amerikai Central European Universityre is”.
A CEU volt az egyetlen olyan egyetem, amelyik nem felelt meg annak az újonnan kitalált feltételnek, hogy anyaországában is campust kell működtetni.
Ezért is írt alá egyetértési megállapodást a Bard College-dzsal annak érdekében, hogy az oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Az egyetem már csak arra vár, hogy a magyar kormány aláírja a törvény által megkövetelt megállapodást New York állammal.
A Magyar Közlönyben tegnap jelent meg a magyar kormány és Maryland állam közötti megállapodást kihirdető törvény. Ez lehetővé teszi a szintén amerikai McDaniel College Budapest további működését.
A Lex CEU-t a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is bírálta. Utóbbi szerint a törvénymódosítás nem egyeztethető össze az uniós joggal.
„Vona Gábor úgy járhat, mint a szocialista Botka László, és kiszállhat a miniszterelnök-jelöltek versenyéből – értesült az Origo Jobbik-közeli forrásokból. Úgy tudjuk, Vona szabályosan hisztérikus állapotba került, és fontolgatja, hogy lemond. Az ok, hogy a pártelnök a saját szempontjából meglehetősen reménytelennek látja a 2018-as parlamenti választásokat, a helyzeten pedig csak rontott, hogy a Jobbik plakátfinanszírozási botránya az ügyészség elé került. Az elmúlt héten ráadásul a Jobbik kasszafelelőse, Simicska Lajos is olyan ámokfutásba kezdett, amely már Vonának is kínos volt. Nem beszélve arról, hogy köztudott: Simicska árulja a médiabirodalmát, és a valószínűsíthető választási bukás után Amerikába készül.”
A Magyar Hírlap publicistája a DK-ról és az MSZP-ről
„Eközben az MSZP-t a Fidesz-ügynököket emlegető Botka Lászlótól megszabadító bukott miniszterelnök párttársa, Molnár Csaba a csak rá jellemző Joker-vigyorral és félelmetes mimikával veti oda az ATV stúdiójában: „Mondhatnám azt, hogy nekünk lett igazunk, de ez egy fölösleges triumfálás lenne”. Amiből egyértelműen következik, hogy a nagy rivális, az expárt történelmi léptékű megroggyanása láttán a DK-nál azért jó néhány láda pezsgő elfogyott a napokban. Mindazonáltal sokadszor tesszük fel a kérdést: ez a csapat akar kormányozni? Amelynek tagjai a jelek szerint jobban utálják egymást, mint a nagy politikai ellenfelet? De ott van a Jobbik is, háttérben a veszprémi éjszaka „rémével”. Nekik, az egykori radikálisoknak jobban menne a kormányzás, karöltve a korábban minden fideszes megnyilvánulásban Mussolinit látó ballib táborral? Biztosan nem gondolják komolyan, bár ez viccnek is durva.”
A 888 a Berkeley Egyetemről
„A Kaliforniai Egyetem berkeley-i kampuszát tartják az Egyesült Államokban az egyik legszélsőségesebben liberális felsőoktatási intézményének. Az egyetem híres arról, hogy teret enged az akár erőszakba torkolló antifa-tüntetéseknek is. Az ügy annyira elfajult mostanra, hogy a jobboldali hallgatóknak szabályosan félniük kell.”
Pilhál György a Magyar Időkben Puczi Béla emléktáblájáról
„A Roma Sajtóközpont előbb a teret, később a pályaudvart szerette volna, ám utóbbihoz a MÁV nem járul hozzá, mondván, oda csak a vasúthoz köthető ember emléktáblája kerülhet. No, más se kellett a témáról eddig kukkot sem író „civil” sajtónak, már cuppant is a témára. Jámbor András (Kettős mérce blog) például ekképp füstölgött: „Még a magyar történelem cigány hősét is szegregálná Balog Zoltán (…)
Ha Puczi Béla kész volt hetekig veretni magát a román rendőrökkel, akkor talán mi is tartozunk neki annyival, hogy elismerjük a magyarságát.” És már megy is a vezényelt hörgés (pillanatnyilag nincs jobb „téma”): Puczit a Nyugatiba!”
A Pesti Srácok bloggere a Coming Out nap kapcsán
„Józsi csepeli boltos tökéletesen tisztában volt vele, hogy amikor ő némi kérdőjellel és óvatos kritikával tudja csak kezelni a pánszexuális kifejezést – nos, akkor ő azonnal fasiszta és homofób lesz. Ebbe Józsi nagyvonalúan belenyugodott már.
Tudta, ezeket a dolgokat toleránsan kell kezelni. Ezt azután közölték vele, hogy kivágott két „politikai védelmi pénzt” kérő momentumos aktivistát a boltjából. Ők azt mondták a pultra tehénkedve, hogy ők demokraták, és nekik most jár Józsi szolidaritása. Józsi mondta, hogy itt füvet nem szívtok! Ők mondták, hogy de, és Józsi ne korlátozza az ő jogaikat. Józsi akkor fogta, és grabancaiknál fogva kitessékelte a fiatalurakat. Józsi csepeli boltos innentől lett „fasiszta és homofób”.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
