Kezdőlap Címkék Decoupling

Címke: decoupling

Van-e hálózata a diktátoroknak?

Anne Appelbaum Pulitzer díjas újságíró és történész, Sikorski lengyel külügyminiszter neje, azt állítja, hogy van ilyen hálózat, melynek célja a demokrácia lerombolása a világon. Anne Appelbaum új könyvének címe: Diktátorok, akik irányítani akarják a világot. Érdekes a felsorolás: Oroszország, Kína, Észak Korea, Törökország, Irán, Magyarország és Venezuela.

Ez meglehetősen heterogén csapat hiszen Magyarországon és Törökországban vannak demokratikus választások, működik ellenzék és szabad sajtó. Mi a közös bennük? Az, hogy megkérdőjelezik az Egyesült Államok világuralmát. Amíg nem ezt tették addig Washington vígan együttműködött velük: Kínával például 1972-ben kötött szövetséget Mao elnökkel, akinek a diktatúrája százszor szörnyűbb volt mint Hszi Csin-ping rendszere, amely viszont nyíltan kihívja az Egyesült Államokat. Putyin a G8 csoport tagja volt egészen addig amíg meg nem kezdte Ukrajna leszalámizálását miközben az USA is igényt tart az egykori szovjet tagállam ásványi kincseire. Ukrajnát Anne Appelbaum nem sorolja a diktatúrák közé noha a rendszer a háborús körülmények között távolról sem igazi demokrácia, és a korrupciót illetően megelőzi Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét is pedig az a legkorruptabb az Európai Unióban. Nem szerepel a diktatúrák között Modi miniszterelnök indiai rendszere holott korábban a kormányfő pártját mint fasiszta mozgalmat bélyegezték meg Washingtonban, és évtizedekig nem fogadták vezetőit a muzulmánok elleni pogromok szervezése miatt.

Az USA válik Kínától – decoupling – és ezért felfedezte Indiát mint “a világ legnagyobb demokráciáját”

– ahogy Biden elnök nevezte.

1973-ban Pinochet tábornok diktatúráját az USA segítette hatalomra Chilében a demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, hogy ily módon akadályozza a Szovjetunió nyomulását Latin Amerikában. Afrikában az IMF és az Egyesült Államok kedvence nem más mint Ruanda, ahol Kagame elnök kőkemény diktatúrát gyakorol a tutszi kisebbség élén a hutu többséggel szemben.

Ideológiai blöff vagy reálpolitika?

Henry Kissinger, a százéves korában nemrég meghalt, amerikai sztár diplomata, egyértelműen a reálpolitika mellett érvelt. Kedvenc példája a bécsi kongresszus volt Napóleon bukása után, mely békerendszert hozott létre a legkülönbözőbb nagyhatalmak között: az orosz cár, a Habsburg császár, a porosz király, az angol király és végül a vesztes Franciaország részvételével. A békerendszer száz évig, az első világháborúig kitartott.

Kissinger ezen az alapon paktált le a kommunista Kínával a Szovjetunió ellen. Ezért támogatta a chilei demokratikus kormány megbuktatását, és azt, hogy Pinochet diktatúrája idején próbálják ki a neoklasszikus gazdasági rendszert, melyet azután globálisan Reagan elnök vezetett be.

Biden elnök ezzel ellentétben 2021-ben stratégiai ellenfélnek jelölte meg Kínát és Oroszországot.

Kissinger egykori külügyminiszter olyannyira nem értett egyet ezzel a hidegháborús politikával, hogy százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a világ két legnagyobb gazdasági hatalmának válását – decoupling. A misszió sikertelen volt, a legutóbbi NATO csúcs Biden irányvonalát erősítette meg: folytatódik a hidegháborús vonal, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind dominánsabb szerepet kap a nemzetbiztonság és mindinkább háttérbe szorul a világkereskedelem.

Biden diplomáciája teljes csőd

Két megnyerhetetlen háborúval küszködik az amerikai diplomácia, amely szeretné úgy fenntartani az USA világhatalmát, hogy annak katonai terhét mindinkább szövetségeseire hárítja.

A NATO főtitkár immár tízéves háborút jósol Ukrajnában, és ehhez asszisztál az Európai Unió, amely az olcsó orosz energia és nyersanyagok hiányában elveszíti versenyképességét a világpiacon.

Washingtonnak semmiféle megoldási javaslata sincs az ukrajnai válságra. Korábban Biden elnök nyíltan megmondta: a cél Putyin megbuktatása. Bár az USA elnöke visszavonta ezt, de valószínűleg ez lehetett az eredeti cél, amely éppúgy kudarcba fulladt mint Putyinnak az a kísérlete, hogy háromnapos villámháborúval elfoglalása Ukrajnát. Az eredmény viszont az lett, amit sem Putyin, sem Biden nem akart: Oroszország Kína gazdasági függvénye lett.

Az USA a tartós közel-keleti békét az izraeli-szaúdi együttműködésre akarta alapozni, de a Hamász terrortámadása ezt szétzúzta minden bizonnyal Irán és Oroszország ösztönzésére.

Az Egyesült Államok csapdába került: palesztin állam nélkül nem lehet rendezni a konfliktust, ezt azonban az izraeli közvélemény döntő többsége nem fogadja el. A demokraták emiatt akár a választásokat is elveszíthetik, mert az USA közvéleménye megosztott ebben a kérdésben is.

Ha Trump nyer, akkor változhat az USA külpolitikája, de kérdés, hogy mennyire. Az ideológiai blöff változhat, de az USA valószínűleg Trump alatt is folytatja a hidegháborús diplomáciát. Ez pedig azt jelentheti, hogy Orbán Viktor, aki nemrég tárgyalt Hszi Csin-pinggel és Trumppal is, két szék között a pad alá eshet.

Persze büszkén állíthatja, hogy pontosan oda készült…

“Ki kell törnünk az orosz bérencség vádjából” – hangsúlyozta Németh Zsolt Tusnádfürdőn

0

A parlament külügyi bizottságának elnöke, aki annak idején először vitte el Orbán Viktort Tusnádfürdőre, egy kerekasztal beszélgetésen arról szólt, hogy “az oroszbérencség kordonként vesz körül bennünket, és ebből ki kell törnünk!”

Ez nem lesz könnyű azt követően, hogy Orbán Viktor Moszkvában parolázott Vlagyimir Putyinnal  miután Zelenszkij elnökkel tárgyalt Kijevben, de nem tudatta vele, hogy utána Moszkvába repül. Németh Zsolt így magyarázta a Fidesz politikáját ebben az ügyben: ”amikor a békéről beszélünk, akkor nem a kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, de úgy gondoljuk, hogy az idő nem az ukránoknak dolgozik. Ők úgy kerülhetnek közelebb Európához, ha minél előbb tűzszünetet kötnek Oroszországgal.”

A világpolitikáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy “a multipoláris világ messze van, jelenleg sokkal inkább amerikai – kínai bipolaritás érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy nekünk itt Közép Európában a blokkosodás nem az érdekünk, ehelyett felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az USA és Kína mindinkább egymásra van utalva, egyre intenzívebb az együttműködés.”

Németh Zsolt itt valószínűleg a vágyait veszi valóságnak: az USA – Kína kapcsolatot a decoupling, a válás jellemzi. Donald Trump még Bidennél is keményebben kíván fellépni Kínával szemben.

Orbán két szék közt a pad alatt?

Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, hogy nem helyeselte Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását, és az együttműködést Kínával. Trump a maga részéről természetesen tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, de az az elképzelés, hogy Magyarország valamiféle híd szerepet játsszon Kelet és Nyugat között a számára nem elfogadható. A NATO, melyet egyértelműen az USA irányít, már arra készül, hogy felszámolja a kínai infrastruktúrát Európában. Mi lesz így a Budapest-Belgrád vasúttal? Mi lesz így a kínai 5G rendszerrel Magyarországon? És mi lesz a 6G-vel, melyet a kínaiak most mutattak be, de a NATO februárban már elfogadott egy nyugati szabványt?

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elítélték Kínát, mert támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Ezt Orbán Viktor szó nélkül aláírta noha pár nappal korábban Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt Pekingben. Meddig lehet igazat adni egy válóperben mind a két félnek? Ez főként úgy nehéz, hogy időközben az Európai Unió teljes mértékben csatlakozott az amerikai állásponthoz. Még nem is oly rég Macron elnök Pekingből hazafele tartva úgy nyilatkozott: ”Az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa!” A NATO csúcstalálkozón a francia elnök éppoly hallgatag volt mint Orbán Viktor. Akivel a kínaiak korábban közölték: kormányát pénzügyi krízis esetén nem fogják megmenteni! Trump nem jelentette ki ugyanezt, mert az USA ex elnöke számára ez evidencia. Orbán csakis Brüsszeltől remélhet pénzt, ott azonban Ursula von der Leyen újraválasztásával jelezték: csakis annyi pénzt utalnak ki a magyar kormány számára, amennyit muszáj.

Mit mondhat Orbán Viktor ebben a helyzetben Tusnádfürdőn? Talán visszaemlékezhet Ceausescu elnökre , aki egykor a közelben vadászgatott. A “Kárpátok géniusza” feleségével együtt kivégző osztag előtt fejezte be nem épp sikeres politikai pályafutását. Ne ily halált adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek valamilyen új politikát kellene kitalálnia hiszen az eddigi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot.

Trump a sikertelen merénylet kísérlet után már biztos esélyesnek látszik

A republikánus elnökjelöltre rálőttek egy kampánygyűlésen Pennsylvania államban, de csak a fülén sérült meg, folytatni tudja kampányát. A 20 éves merénylőt lelőtték, ezért senki sem tudja: miért lőtt rá Donald Trumpra?!

Joe Biden telefonon beszélt ellenfelével, és elítélte az erőszakot, majd pedig közölte: felfüggesztik Trump bírálatát. Néhány szélsőséges republikánus ugyanis azt állította, hogy a Trumpot bíráló kampány vezette a fiatal merénylőt amikor rálőtt az ex elnökre egy kisvárosban Pennsylvániában. A sors iróniája, hogy a szabad fegyver eladásért küzdő National Rifle Association Trump támogatói közé tartozik. A legutolsó hasonló merénylet kísérlet Ronald Reagan elnök ellen történt 1981-ben, akkor egy testőr az elnök elé vetődött, és így felfogta a neki szánt egyik golyót. Reagan megsérült, de folytatni tudta elnöki pályáját, a merénylet után népszerűsége az egekbe szökött, elérte a 80%-ot. Trump esetében hasonló népszerűség növekedésre számítanak az Egyesült Államokban, ahol sok szakértő úgy véli: novemberben Trump jó eséllyel újra elnök lesz.

Miért bénáznak a demokraták?

Trump esélyeit javítja, hogy Joe Biden enyhén szólva nincsen csúcsformában, szellemi képességeinek már nincs teljesen a birtokában. Sok támogatója is visszalépésre szólította fel, de Biden nem enged: mindenképp indulni akar! Arra hivatkozik, hogy ilyen rövid idő alatt a demokraták már nem tudnának felépíteni egy sikeres jelöltet. Valójában a demokraták valószínűleg már feladták a választást, de miért?

Trump pénzügyi forradalmát az amerikai elit jórésze támogatja

Az ex elnök arra készül, hogy megnyirbálja a nemzeti bank szerepét betöltő magánbank szövetség, a National Reserve Board hatáskörét. Évtizedek óta a dollár sorsa ennek az intézménynek a kezében van, amely ily módon nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi rendszerét meghatározhatja döntéseivel. Trump véget akar vetni a National Reserve Board függetlenségének, és alá akarja azt rendelni az elnöki hatalomnak.

Ha ezt sikerülne elérnie, akkor a Fehér Házból irányíthatnák az USA gazdasági életét, és hozhatnák meg a kamatlábbal kapcsolatos döntéseket. Így elengedhetné a kormány a deficitet és az államadósságot, amely már ma is ijesztően magas. A GDP-hez viszonyítva az államadósság már meghaladja a 100%-ot, törlesztésre ebben a pénzügyi évben 892 milliárd dollárt kell kifizetnie az amerikai államnak, és ez jövőre minden bizonnyal meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

Ki vásárol ilyen körülmények között amerikai kincstárjegyeket, és mennyiért?

Kína valaha a legnagyobb vásárló volt ezen a piacon, de akkor még remekül működött az amerikai-kínai “házasság.” Amióta Washingtonban kiadták a decoupling – válás jelszót, azóta Peking szépen lassan kivonul az amerikai kincstárjegyek piacáról. Japán a hűséges szövetséges még tartja magát, de a harmadik pénzes vásárló csoport, a Közel Kelet lojalitása a jövőben erősen kérdéses.

Szaúd Arábia elutasította Biden elnököt amikor az az olajkitermelés fokozását kérte az árcsökkentés érdekében. Mohamed bin Szalman herceg ehelyett Putyinnal paktál a magas árak érdekében, és Katarral együtt belépett a BRICS-be. Vagyis Trump tervezett játszmája távolról sem kockázatmentes, de az USA ex elnökének jelszava ugyan az, hogy America First, de nála ez a valóságban azt jelenti: Business First! Az amerikai-kínai “házasság” jót tett a Business-nek, a válásról ez még nem derült ki. A 78 éves Trump bevállalja a kockázatot, mert neki ez az utolsó esélye a nagy dobásra, a világ pedig szájtátva figyeli az USA-t: ha ilyen a világbirodalom potenciális első embere, akkor velünk mi lesz?

USA-Kína chip háború 

Az elsők között került feketelistára az Egyesült Államokban a Huawei, amely leleményesen próbálja meg kijátszani a szankciókat, melyek lehetetlenné teszik számára chipek vásárlását nemcsak az USA-ban, de a szövetséges országokban is hiszen Washington erre is figyel. Hamarosan Pekingbe érkezik az USA kereskedelmi minisztere.

Hogy játssza ki a Huawei az amerikai szankciókat? Közvetítőkön keresztül már két chipgyártó céget is felvásárolt a kínai óriás – írta meg külön külön a Bloomberg New Yorkban és a Nikkei Tokióban.

A kínai állam jüan milliárdokkal támogatja a Huaweit, amely titkos chip gyárak hálózatát hozza létre, hogy legyőzze az amerikai konkurenciát. A Bloomberg értesülései szerint 30 milliárd dolláros támogatást kap a Huawei, amely még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. A Huawei, amely kezdetben a kínai hadsereg kutató laboratóriuma volt, már korábban jelezte: az USA szankciók 30 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a cégnek. A 30 milliárd dollár még csak a kezdet, Pekingben állítólag 100 sőt egyes értesülések szerint 200 milliárdot irányoztak elő egy chip fejlesztési programra, amelynek zászlós hajója a Huawei.

A cél: utolérni majd megelőzni az Egyesült Államokat.

Számítások szerint az évtized végére Kína állítja majd elő a hagyományos chipek több mint ötven százalékát. Amerikai szakértők szerint a hagyományos chipek gyártásának fokozása során a kínaiak olyan tapasztalatokra is szert tehetnek, hogy önállóan is ki tudnak majd fejleszteni olyan korszerű chipeket, melyeket ma jórészt Tajvanon és az USA-ban gyártanak, és amelyek szerepelnek a szankciós listán. A Huawei az okostelefonok piacán minden estre javította pozícióját: 76%-kal növelte eladásait a második negyedévben. Richard Yu, az eladási igazgató büszkén kiemelte, hogy különösen jól teljesítettek a magas kategóriában, amely a legkorszerűbb chipeket használja fel. Az 5G okostelefon piacon kőkemény verseny folyik, és a Huawei itt is piacvezető pozícióra törekedhet. A kínai cég egyelőre a hazai piacon nyomul, de egyáltalán nem mondott le a globális terjeszkedésről.

Biden elnök egy éve 50 milliárd dolláros chip programot hirdetett

a hazai gyártás fejlesztésére, és egyidejűleg korlátozta a kínaiak beszerzési lehetőségeit külföldön. Az USA a világ chip gyártásának alig a 10%-át adja, és egyáltalán nem gyártja a legkorszerűbb félvezetőket, melyeket jórészt egy tajvani cég állít elő. A TMSC gyárakat épít az Egyesült Államokban és Németországban is. A berlini kormány jelentős összeggel támogatja a 10 milliárd eurós beruházást Németországban.

Hank Paulson, az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere, aki jelenleg Kína fő lobbistája Washingtonban, azt írta a Washington Postban, hogy

“fel kellene hagyni az állami iparpolitikával, mert ezt a kínaiak jobban csinálják. Az Egyesült Államoknak a magán szektorra kellene támaszkodnia.”

Lakmusz teszt az USA kereskedelmi miniszterének pekingi útja

Hamarosan a kínai fővárosba érkezik Gina Raimondo, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki Yellen pénzügyminiszter után tesz látogatást Pekingben. Ebből az alkalomból a hatalom véleményét kifejező Global Times lakmusz tesztről ír. Az angol nyelvű kínai lap emlékeztet arra, hogy Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója csendben búcsút vett a decoupling szétválás elképzeléstől. A CIA igazgatója átvette az Európai Uniótól a derisking kifejezést, amely a kockázat csökkentését jelenti Kínával kapcsolatban.

Raimondo asszony indulása előtt megvitatta a két nagyhatalom gazdasági kapcsolatait Kína új washingtoni nagykövetével. Hszie Feng nagykövet “produktívnak és konstruktívnak” nevezte a tanácskozást, ahol

“mélyrehatóan elemezték a két állam gazdasági kapcsolatait.”

Raimondo az amerikai üzleti körök érdekeit képviseli – állapítja meg a pekingi lap, amely abban bízik, hogy az érdekek háttérbe szorítják a nemzetbiztonsági szempontokat, melyekre hivatkozva már Trump elnök megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden elnök még erre is rátett egy lapáttal.

Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.

Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.

Decoupling  – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.

A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.

Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.

Kínai lobby Washingtonban

Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.

Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.

Ki akar hidegháborút?

Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint

“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”

Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK