Kezdőlap Címkék Carnegie Alapítvány

Címke: Carnegie Alapítvány

Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Ukrajna elnöke erről Szingapúrban beszélt azt követően, hogy a kínai diplomácia lemondta a részvételt a júniusi békekonferencián. Erre a tanácskozásra Oroszországot nem hívták meg, de Kínát igen. Zelenszkij elnök személyesen kérte Joe Bident és Hszi Csin-pinget a részvételre, és Orbán Viktornak is jelezte: szívesen látná az ukrajnai békekonferencián, melyet Svájcban rendeznek meg június közepén.

Kína hadügyminisztere cáfolta Zelenszkij állítását a fegyveralkatrészek szállításáról Oroszországnak. Az információk minden bizonnyal az amerikai hírszerzéstől származnak. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is. Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint:

”A színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy “nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta:

“a NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie Alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint

“fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet”

– jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?”

Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette:

”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy:

“A kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában.

A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.

A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat:

”célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek”

– hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Óvakodik-e Putyin március idusától?

Julius Caesart március közepén szúrták le a szenátusban. Vajon készülődik-e Brutus Moszkvában is? Putyin belső köre jelentheti a legnagyobb fenyegetést az orosz elnökre, akinek ukrajnai hadjárata nem épp úgy alakul, ahogy azt Moszkvában tervezték – véli Richard Haas, az USA külügyi kapcsolatok tanácsának elnöke. Szerinte korai megmondani, hogy vajon van-e igazi puccs veszély Moszkvában, ahol Putyinnak több mint húsz éve volt arra, hogy erős személyi hatalmat építhessen ki.

Putyin támogatói két csapatból kerülnek ki: sziloviki és szüroviki vagyis az egykori KGB-s kollégák és a nyersanyag kitermelésében meggazdagodott oligarchák. Ez utóbbiak óriási pénzeket veszítettek az ukrajnai hadjárat miatt. Ráadásul fekete listára kerültek Nyugaton, és ez semmi jót nem ígér a következő évtizedekre.

Más a helyzet a KGB-s elittel, amely a saját emberét látja Vlagyimir Putyinban, aki ezredesként szerelt le az állambiztonsági szolgálattól. Aztán pedig Jelcin elnök megbízásából ő szervezte meg a KGB utódját, az FSZB-t. Szergej Nariskin vezeti most a szervezetet, amely Ukrajnában nagyon rosszul teljesít. Nem sikerült belülről felbomlasztani sem az ukrán hadsereget, sem a biztonsági szolgálatot pedig ez lett volna az eredeti forgatókönyv. Az FSZB-nek kellett volna találnia egy olyan tábornokot, aki letartóztatja Zelenszkij elnököt és átveszi a hatalmat, majd testvérként üdvözli az orosz katonákat. Mindebből semmi nem lett, ezért is alázhatta meg Szergej Nariskint a Védelmi Tanács ülésén Putyin, aki arról is gondoskodott, hogy erről az egész világ értesüljön.

Putyin gyenge pontja a hadsereg

Már két tábornokot is veszített Ukrajnában az orosz hadsereg, amely lehetetlen feladatot kapott: hódítsa meg úgy a szomszédos több mint negyven milliós országot úgy, hogy a polgári áldozatok száma minimális legyen. Ha ugyanis sok a polgári áldozat, akkor a politikai konszolidáció enyhén szólva problematikusnak látszik. Ukrajnában a hadműveleteket közvetlenül Sojgu hadügyminiszter irányítja. Ő Putyin régi jó KGB-s barátja, akinek viszont semmiféle katonai tapasztalata sincsen. Azzal szerezte meg Putyin bizalmát, hogy megszervezte a hatalom pártját, amely minden választást meg is nyer – ha kell, akkor olykor csalással is. Putyin épp azért nevezte ki hadügyminiszternek bizalmasát, Sojgut, mert nem bízik igazán a katonákban. Az FSZB-ben – éppúgy mint korábban a KGB-ben – külön igazgatóság foglalkozik a hadsereg tisztikarának megfigyelésével. Mit gondolnak a tábornokok Putyin háborújáról? A döntést valószínűleg helyeselték, mert úgy ítélték meg, hogy Oroszország biztonságát fenyegetheti, ha Ukrajna területén az amerikaiak olyan rakétákat helyeznek el, amelyeket nukleáris robbanófejjel lehet ellátni. A moszkvai Carnegie alapítvány vezetője ugyanakkor megírta még a háború előtt, hogy ezt ellensúlyozni lehetett volna olyan orosz tengeralattjárókkal, melyek az USA partjai körül cirkálnak és szintén fel vannak szerelve atom rakétákkal.

Ha a vezérkar támogatta is Putyin döntését a kezdet kezdetén, mára már változhatott a véleménye hiszen megnyerhetetlen háborúba bonyolódtak Ukrajnában. A katonai győzelem csak olyan áron érhető el, amely teljes politikai kudarcot jelent Ukrajnában. Oroszország teljes elszigeteltsége a világban az orosz hadsereget is érinti. A chip szállitás teljes nyugati bojkottja hosszú távú technológiai lemaradást sejtet a hadiiparban éppúgy mint a polgári ágazatokban. Az ukrán hadsereg megszerzett egy orosz haditervet, mely szerint 15 napra tervezték  a hadjáratot Ukrajnában. A határidő közel – éppúgy mint március idusa – eredmény egyelőre sehol. A perspektíva pedig az, hogy Oroszország Putyinnal visszasüllyedhet a szovjet pangás időszakába amikor a szenilis Brezsnyev és társai elrendelték a hadjáratot Afganisztán ellen.

Az üzlet mindent felülír

0

Moszkvába látogat Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – közölte Putyin szóvivője Dmitrij Peskov a Ria hírügynökséggel. Részleteket nem mondott, de nagyon valószínű, hogy az egyik legfőbb téma Szaúd Arábia lesz. A meggyilkolt újságíró ügyében ugyanis a sivatagi királyság kijátszotta az orosz kártyát: azzal fenyegeti Washingtont, hogyha túlságosan feszegeti a meggyilkolt ellenzéki újságíró ügyét, akkor átáll a másik oldalra, vagyis lepaktál Oroszországgal.

 

Trump azt írta Twitteren, hogy ha a Nyugat szakítana Szaúd Arábiával, akkor jönnének az oroszok és a kínaiak. 

Miért rontanánk el a kapcsolatunkat Szaúd Arábiával egy olyan ügy miatt, melynek a részleteit nem ismerjük? – tette fel a korántsem költői kérdést Vlagyimir Putyin, aki az idei Valdaj konferencián Szocsiban erről is beszélt. Az eltűnt szaúdi újságíró és Szkripal ezredes ügye között sietett párhuzamot vonni mondván ott is sok vád hangzott el, de kevés bizonyítékot mutattak fel. A párhuzam bizonyos értelemben jogos: mindkét titkosszolgálati akció csúfos kudarcba fulladt. Az oroszoknak nem sikerült meggyilkolniuk a katonai hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában viszont sok GRU ügynök lebukott.
Szaúd Arábia kommandós gyilkosai megölték ugyan a kijelölt célszemélyt, de ezt olyan ügyetlenül tették, hogy világbotrány lett belőle. Olyannyira, hogy már Trump elnök sem hiszi azt, hogy életben lenne a rendszert bíráló szaúdi újságíró, aki október másodikán ment be hazája konzulátusára Isztambulban, de azóta sem jött ki. Illetve a feltételezések szerint darabokra vágva kihozta onnan egy 15 tagú szaúdi kommandó. Furcsa véletlen, hogy az osztag parancsnokát „véletlenül” autóbaleset érte hazájában. Szaúd Arábia isztambuli főkonzulja pedig hazaszökött a kihallgatás elől.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter nem megy Szaúd Arábiába inkább lemondott posztjáról, így csatlakozott a Világbank és az IMF vezetőihez meg egy tucat fontos üzletemberhez, akik mind meghívót kaptak arra a gazdasági tanácskozásra, melyet a sajtó „Davos a sivatagban” csúcsnak keresztelt el, ám a fentiek fényében kissé foghíjas csúcs lenne. Eddig.

De az oroszok ott lesznek!

Az oroszok mindent megtesznek, hogy borsot törjenek az amerikaiak orra alá: 1 milliárd dolláros közös alapot hoztak létre a szaúdi olajtröszttel, amely eddig az amerikaiak kizárólagos barátja volt. Előkészületben van egy 10 milliárd dolláros orosz-szaúdi közös vállalkozás is  – közölte Kirill Dmitrijev -, aki elsősorban forszírozza az előrenyomulást Szaúd Arábia irányában. Az Orosz Direkt Befektetési Alap elnöke nyilatkozta az Rt.com-nak, hogy egy orosz-kínai közös vállalatnak nagy tervei vannak Szaúd Arábiában. Ugyancsak az Rt.com volt, mely lelkendezve számolt be arról, hogy Szaúd Arábia kész szakítani a Nyugattal és átállni Oroszország és Kína oldalára. Ezt a trónörökös egyik bizalmasa, az Al Arabija kormánypárti televízió vezére  írta, aki egészen odáig elment, hogy az oroszok katonai támaszpontot is kaphatnának Szaúd Arábiában!
Ha a Nyugat kivonul, akkor az oroszok és a kínaiak bevonulnak Szaúd Arábiába. Mindez nagy diplomáciai győzelem lenne Vlagyimir Putyinnak – nyilatkozta a Carnegie Alapítvány moszkvai szakértője a New York-i Bloomberg portálnak.
Kirill Dmitrijev, Putyin egyik pénzügyi alvezére, kifejezetten buzdítja arra az orosz üzletembereket, hogy menjenek el Szaúd Arábiába. Töltsék be a nyugatiak helyét! Persze vízum problémák egyelőre akadnak, mert sok Putyin közeli oligarcha szerepel az USA feketelistáján és ezért Szaúd Arábiába sem hívták meg őket. Eddig.

Mi lesz az olajjal?

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén Oroszország és Szaúd Arábia válogatottja találkozott egymással. A sivatagi királyság csapata megalázó vereséget szenvedett, de a díszpáholyban csupa mosoly volt mindenki. Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös épp megállapodásra jutott az olaj ügyekben. Mindkét ország számára nagy csapás volt amikor 2014-ben összeomlottak az olajárak. A világméretű rezsi csökkentést jót tett a konjunktúrának minden olajfogyasztó országban, de nagy csapást jelentett szinte mindenkinek, aki az olaj exportjából élt. Mint Oroszország és Szaúd Arábia. A két állam ideológiai alapon gyűlölte egymást. Eddig.

Oszama bin Laden nem véletlenül harcolt az oroszok ellen Afganisztánban – saját királyának maximális támogatásával. Aztán Oszama bin Laden kiábrándult az USA-ból. Az olajáresés sokakat kiábrándított Szaúd Arábiában is. Az új király, Szalman 1500 főnyi kísérettel Moszkvába látogatott! Megkezdődött az enyhülés a két olaj óriás között, amely azután Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös között érdekszövetséggé is vált. Magasabb olajár mindkettőjüket örömmel töltötte volna el.
Dehát Donald Trump kérte az olajár csökkentését és Szaúd Arábia engedett. Eddig.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK