Kezdőlap Címkék Beruházások

Címke: beruházások

Az uniós támogatások ellenére gyenge a beruházási eredményünk

A kívánatos szint alatt, de az uniós átlagot kissé meghaladó a beruházások aránya Magyarországon az Eurostat friss kimutatása alapján. A tíz év alatti összesített romlás viszont meghaladja a 2 százalékpontot. Eközben ömlött az országba az uniós pénz.

 

Az Európai Unióban a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezett beruházási hányad 2017-ben éppen túllépte a 20 százalékot, az eurót használó 19 országban ennél kicsivel magasabb. Amint az Eurostat ábráján (beruházások aránya a bruttó hazai termékhez viszonyítva) látható, Magyarország a tágabb középmezőnyben van, a listát a csehek vezetik 25 százalék feletti rátával.

Forrás: Eurostat

Ez az az a mérték, ami már pótolja a természetes kopást, elhasználódást és a tőke kivonását.

A magyar adat az elmúlt tíz évben sose érte el ezt a szintet,

legközelebb a válság előtti években volt (23 százalék felett) hozzá. Meglepő, hogy a sok adatban az EU élvonalába tartozó Luxemburg, a szintén gazdag Nagy-Britannia a sor vége tájt kullog. A görögök száma sanyarú sorsuk ismeretében viszont nem meglepő.

A 2007-től számított időszakban csak három amúgy is nagyon fejlett országban (Svédországban, Németországban és Ausztriában) tudták növelni a befektetések arányát. A magyar érték viszont veszteséget mutat (-2,1 százalékpont), aminél kissé magasabb az EU- és az euróövezeti átlag.

A válság lecsengése után a mélypontra zuhant hazai beruházások 2013-at követően kezdtek feléledni (21-22 százalékos arányra).

Akkor, amikor az ország ezermilliárdos tételekben kapta az uniós támogatásokat.

Jól látható az adatsorból, hogy amikor (egy átmeneti évre) szinte leállt a közösségi segítség, a magyar beruházási ráta (19 százalék) nagyot zuhant, párhuzamosan egyébként a gazdasági növekedéssel (2,2 százalék). Ez is cáfolja Orbán Viktor sokszor emlegetett tézisét, hogy hazánk nem függ az uniós támogatásoktól.

Az unióban a beruházások legnagyobb hányada a gépek, berendezések terén történt tavaly, a szellemi termékek részesedése csaknem egyötödnyi.

Magyarország számára figyelmeztető

az Eurostat azon megjegyzése, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos termékek köre a beruházások legnagyobb növekedését mutatta a teljes tőkebefektetés arányában. Magyarországon változatlanul a (főleg autó-) ipari összeszerelői tevékenység a domináns, s ez is nagyon drágán.

Összeszerelő ország nem ország

Közel tizedakkora az egy autóra jutó üzemi eredmény (a gyártás közvetlen haszna) a Mercedesnél Magyarországon, mint az egész anyavállalatnál. A kutató szerint ugyan önmagában nem zsákutca ez a jelenség, de az összeszerelő üzemek nagy támogatású erőltetése mögött „beteg logikájú” gazdaságirányítás áll.

Ahogyan az eddig is tudható volt, óriási szórást mutatnak a nagy európai autógyártóknál elért eredmények. A tényleges gazdálkodást leginkább szemléltető üzemi eredmény egy autóra jutó összege nyugat-európai gyártóknál 408 euró (Seat) és 16 234 euró (Porsche) között szóródik – derül ki a Portfolio minapi gyűjtéséből. (Érdekesség, hogy a legmagasabb „polcon” lévő Bentley darabonkénti előállítási nyeresége csak ötezer euró.)

Ebben a sorban a felső-középrégióban található a Mercedes-Benz Cars, a Mercedest és a Smartot, valamint a Maybach luxusmárkát is magában foglaló személyautó-üzletág, ahol 3878 euró volt tavaly az egy járművön elért üzemi (üzleti) eredmény.

A német óriás hazai, kecskeméti leányvállalatának 2017-es adatai még nem ismeretesek a nyilvánosság előtt, de összevetésre alkalmasak az egy évvel korábbi összegek is. Üzleti beszámolója alapján a „közel 190 ezer” Mercin számításunk szerint az árbevétel-arányos üzemi eredmény (marzs) nagyjából negyede az egész anyacég tavalyi értékének, az egy autóra jutó átlagos üzemi profit viszont ennél is alacsonyabb hányadú, 420 euró.

Nem csodálkozott el a számokon a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Némethné dr. Pál Katalin szerint ez is alátámasztja azt a megállapítást, hogy

az összeszerelő üzemek alacsony hozzáadott-értékű termelést folytatnak,

sokkal kevesbé járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, mint az anyacégek eredményei.

A kép persze ennél összetettebb, mert az ilyen üzemek (amellett, hogy nem kevés adót fizetnek) sose csak maguk érkeznek, hozzák magukkal teljes beszállítói hátországukat, s jellemzően lépésről lépésre keresik a hazai partnereket. Egyre több más iparágat (autóknál például textil-, üveggyártást) vonzanak magukhoz – mondta a kutató.

Önmagában tehát ez nem zsákutca, tőkehiányos országban normális fejlődési folyamat ez, de

az erre és ennek kiszolgálására épülő magyar kormányzati gazdaságpolitika nem egészséges

– mondta Némethné Pál Katalin. Ami pedig emögött meghúzódik, nevezetesen az azonnal használható és bármikor eldobható munkaerő képzése, „beteg logikájú” gazdaságirányítást és -felfogást mutat, ami leragadt valahol az 1920-as években.

Nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozóiparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik.

Ezt egyébként az egyik nagy, multinacionális tanácsadó cég hazai vezetője is megerősítette a Független Hírügynökségnek. A „munkaállam” koncepciója, az „értelmiségi okoskodás” elutasítása, és ennek jegyében az oktatás elbutítása rendkívül messze vezetően okoz óriási kárt az országnak – derül ki Pál Katalin szavaiból. Szerinte „ezerrel” kellene pénzt költeni a közoktatásra, ezen belül is az általános iskolákra, hogy legyőzhetők legyenek az otthonról hozott hátrányok.

Gyorsabb lesz a növekedés a vártnál

0

Emelte az idei évre szóló növekedési prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Tette ezt annak ellenére, hogy – mint legfrissebb előrejelzésében írja – az idei második negyedéves gazdasági növekedési dinamika érezhetően lassult, ám a beruházások látványos bővülése folytatódott.

Az idén, a második negyedévben a magyar gazdaság – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 3,6%-kal bővült, 0,2  százalékponttal elmaradva az előző év adatától – írja a GKI az előrejelzésében, amely – ahogy mindig – gyorsfényképet ad az előző időszak magyar gazdasági fejleményeiről. Mint összegzi: az idén a második negyedévben a bruttó adatok alapján az iparban és a külkereskedelmi áruforgalomban lassulás, az építőiparban, a kereskedelemben és a turizmusban gyorsulás következett be. Jelentős lehet a visszaesés a mezőgazdaságban, ezen belül is a növénytermelésben. Az első félévben euróban számolva a behozatal mintegy 1,5 százalékponttal gyorsabban bővült a kivitelnél.

A beruházások az első negyedévi 23% után a második negyedévben 27%-kal bővültek, nagyon alacsony bázishoz képest. Az elemzés megjegyzi, hogy

kiugró, 60% körüli a közigazgatás-védelem (ide tartozik a határvédelem) valamint a szállítási ágazat (ide tartoznak az útépítések) bővülése.

A kimutatott munkanélküliség 2017. május-júliusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékponttal, 4,2%-ra csökkent. Ez a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, a tavaly év végéhez viszonyítva azonban a mérséklődés már csak minimális. A GKI nyári felmérése szerint a cégek minden ágazatban a munkaerő-hiányt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek.

A munkaerő-hiány mellett elsősorban a minimálbéremelés következménye, hogy a bruttó bérek az első félévben közel 12%-kal emelkedtek. A második negyedévben a reálkeresetek kb. 2,5 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az elsőben, ami az áprilisban szokásos béremeléseknek és az átmenetileg mérséklődő inflációnak volt a következménye.

A második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, azonban csak kb. 1 százalékponttal. Végeredményben, az első félévben a reálkeresetek 9%-os emelkedésével szemben a kiskereskedelmi forgalom még 4%-kal sem bővült.

Ez részben arra utal, hogy a minimálbér-emelés a szürke jövedelmek csökkenésével jár együtt, másrészt a lakosság valószínűleg mérsékelte az adósságait – írja a kutatóintézet.

És akkor lássuk az előrejelzést, összehasonlítva azza, amilyet a legutóbbi prognózisban várt a kuttóintézet.

Forrás: GKI

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!