Kezdőlap Címkék BBC

Címke: BBC

Saláta válság a szupermarketben

Üres polcok fogadják gyakran az európai vásárlókat amikor paradicsomot vagy paprikát, esetleg ketchupot keresnek, mert a kereskedők képtelenek előre jelezni a gyorsan változó fogyasztói szokásokat, melyeket a Covid pandémia óta nemigen lehet felmérni.

“Az inflációs nyomás azt jelenti, hogy a vásárlók brutális módon váltanak egyik percről a másikra. Ilyet eddig még sohasem tapasztaltunk” – nyilatkozta a Reutersnek Luke Jensen, aki egy online szupermarket hálózat főnöke Nagy Britanniában. Szerinte csapdában vannak a döntéshozók, mert a megélhetési válság miatt sok fogyasztó olyan reakciókat mutat, melyeket korábban nem vártak. Közben pedig az energiaválság és a növekvő árak miatt nem szívesen tartanak nagy készletet semmiből sem. Így aztán, ha a fogyasztók valamire rávetik magukat, akkor pillanatok alatt kiürülnek a polcok a szupermarketekben. Egyáltalán nemcsak brit vagy európai problémáról van szó.

A Carrefour szupermarket-lánc közel-keleti hálózata a mesterséges intelligenciára bízta az árubeszerzés és elosztás 90%-át.

 “Ezzel együtt 8-12%-a keresett áruknak hiányzik a polcokról” – panaszkodott a hálózat főnöke, aki elmondta, hogy a pandémia előtt 7-9% volt ez a mutató. A nagy mennyiség miatt a pár százalékos növekedés is komoly veszteséget jelent.

Miután nagyon megnőtt az online kereskedés a pandémia óta, ezért másképp kell megtervezni a készleteket mint korábban. Sok az új zavaró tényező, mely megnehezíti a tervezést: energiaválság, ukrajnai háború, infláció stb.

A szállítási láncok akadoznak

Az ukrajnai háború bizonytalanná tette a mezőgazdasági exportot, amelyre nagyon is számítanak a Közel Keleten és Észak Afrikában. “Egyszerűen kifogytak a készleteink” – mesélte a Carrefour közel-keleti hálózatának főnöke.

Néhány hétköznapi piaci áru egészen egyszerűen hiánycikké vált Európában és a Közel Keleten: ide tartozik például a paradicsom és a ketchup. Spanyolországban az időjárás súlyosan károsította a paradicsom termesztő gazdaságokat, így az export elmarad a kívánatostól. A ketchupot elsősorban előállító Kraft Heinz kihasználta az alkalmat, és jócskán megemelte az árat, melyet egyes vásárlói csoportok már nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni. A Tesco úgy döntött, hogy ideiglenesen nem árusítja a Kraft Heinz termékeit, de ezzel azt kockáztatja, hogy a vevők átpártolnak a konkurenciához.

Meddig tarthat a hiány?

A brit kormány szerint hetekig is elhúzódhat, mert Marokkóban és Spanyolországban rossz volt az idő, ezért kevés a paradicsom a piacon. A BBC azt tanácsolja hallgatóinak, hogy uborka helyett fogyasszanak zellert vagy édes köményt.

Ha a szakácskönyv paradicsomot javasol, de az nincs a boltban, akkor pótolható déli gyümölcsökkel például naranccsal vagy grape fruittal. A görög dinnye is kiváló a salátához- javasolta a BBC azoknak, akik nem jutnak friss paradicsomhoz, paprikához vagy uborkához Nagy Britanniában.

Elég négy napot dolgozni egy héten?

Nagy Britanniában sikerrel zárult a kísérleti program, melynek keretében szerdát szabadnapnak nyilvánították. A 61 cégből 56 ezért továbbra is kitart a négynapos munkahét mellett.

A baj csak az, hogy Nagy Britannia sereghajtó a munkatermelékenység növekedésében a G7 országok között.

“Jók az eredmények: nincs pontos kimutatás a munkatermelékenységről, mert annyira sokféle cég vett részt a kísérleti programban, de nőtt az üzleti eredmény, a dolgozók kevésbé fáradtak el egy négynapos munkahét során, és saját bevallásuk szerint jobb teljesítményt produkáltak a rövidebb munkaidő alatt mint az ötnapos munkahét során”
– értékelte a kísérleti programot a BBC tudósítójának a Boston College kutatója.

Juliet Schor elmondta azt is, hogy a 61 cég, amely részt vett a kísérleti programban, úgy nyilatkozott, hogy elégedett az üzleti eredménnyel, de számokat csak 23 közölt. A számokból pedig az derült ki, hogy a munkatermelékenység nőtt hiszen ugyanolyan eredményt értek el négy nap alatt mint korábban a hosszabb munkahéten.”

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

A környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó Tyler Grange ügyvezető igazgatója nem tagadja, hogy kezdetben maguk se tudták: mi sül ki az egészből? Simon Ursell elmondta, hogy nem akarták ugyanazt csinálni négy nap alatt mint amit korábban az ötnapos munkahéten hanem változtattak a rendszeren. Megszüntettek például sok értekezletet, amelynek a hasznossága eléggé kérdéses volt. Csökkentették az üzleti utak számát a féléves kísérlet során. Az adminisztrációt is korszerűsítették. Kiderült: ”ha az emberek ilyen hihetetlenül komoly ösztönzést kapnak mint a szabadnap, akkor mindent meg is tesznek azért, hogy  az új rendszer jól és hatékonyan működjön.”

Az eredmény: 2%-kal nőtt a teljesítmény a korábbi időszakhoz képest vagyis négy nap alatt többet produkáltak mint az ötnapos munkahéten. A munkatársak jóval elégedettebbek mint korábban, kétharmaddal csökkent az igazolatlan távolmaradás, és egyre másra kapják a szakmai életrajzokat, mert olyan sokan akarnak náluk dolgozni. Itt marad is a négynapos munkahét a kísérleti program lejárta után is. Másutt még haboznak.

Kétségek

A Citizens Advice jótékonysági szervezet nem tér át a négynapos munkahétre annak ellenére, hogy az eredmények itt is jók voltak.

“Ez az új rendszer abszolút mértékben jól működött a legtöbb területen, de nem mindenütt”

– hangsúlyozta a jótékonysági szervezet vezetője.

Allison Dunn arra utalt, hogy a megélhetési válság idején nagy a nyomás a jótékonysági szervezeteken Nagy Britanniában. Olyan sokan fordulnak hozzájuk, hogy a kísérleti program idején kénytelenek voltak új munkatársakat felvenni, mert a szabadnap miatt nem volt elég munkatárs, aki fogadja az ügyfeleket a központokban. A plusz személyzet többlet költséget jelent. Ezt ellensúlyozhatja az, hogy csökkennek a képzés költségei, mert a munkatársak jobban ragaszkodnak a céghez, de ezt még meg kell vizsgálni. Áprilisra készül el a költségelemzés, és akkor dönthetnek a négynapos munkahétről ennél a szervezetnél.

A baj az, hogy a munkatermelékenység Nagy Britanniában csak nagyon szerény mértékben növekszik a nagy pénzügyi válság – 2008 – óta: évente mindössze 0,3% az emelkedés.
A G7 országok esetében ez 0,9% vagyis a brit növekedés háromszorosa – írja az OECD ezzel kapcsolatos jelentése. Az USA-ban az éves növekedés a munkatermelékenységben 1,2% vagyis Nagy Britannia jócskán le van maradva ezen a téren.

Orbán (2008): 12 ezer embert kirúgok a közszolgálatból

A címben szereplő kijelentésre emlékezett most vissza Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója, aki 2008-ban kapott utoljára interjú lehetőséget Orbán Viktortól noha a nyolcvanas évek óta ismeri őt.

Nick Thorpe, aki 1986-tól tudósítja a BBC-t Budapestről szinte baráti kapcsolatot ápolt a magyar miniszterelnökkel, akinek legutóbbi nemzetközi sajtótájékoztatóján új interjú lehetőséget kért tőle. Legutoljára egy kávézóban találkoztak 2008-ban amikor Nick Thorpe megkérdezte a hatalomra készülő ellenzéki vezért: ugye Viktor nem készültök csoportos elbocsátásokra 2010-ben a választások után? De igen – mondta Orbán Viktor. Legkevesebb 12 ezer embert kirúgunk a közszolgálatból – mondta off the record Magyarország leendő miniszterelnöke 2008-ban. Orbán szerint ezek az emberek akadályoznák az új rendszer kiépítését.

2010 óta a Rákosi rendszer szelleme járja át Magyarországot:

aki nincs velünk, az ellenünk van!

– mutatott rá a nemzeti együttműködés rendszerét jól ismerő brit újságíró. Aki szerint sok a közös vonás a Kádár rendszer és a mai állapotok között.

Úton az egypártrendszer felé

Erről írt Nick Thorpe mire a hatalom hű propagandistái rátámadtak. A vita lezárult, de a probléma megmaradt. A fő gond nem is ez hanem az, hogy Magyarország sok problémája ma is megoldatlan: egészségügy, oktatás, szociális gondoskodás, szegények helyzete stb.

Nick Thorpe elmondta, hogy édesanyja egy közkórházban feküdt súlyos betegen Nagy Britanniában, ahol minden szükséges gondoskodást megkapott. A személyzet nagyrésze a kórházban migráns családból származott , de szakszerűen és emberségesen bántak az édesanyjával – mesélte a brit tudósító finom célzással arra, hogy a Nyugat haldoklása a gyakorlatban sokkal jobb kórházi ellátást jelent mint a szuverén magyar egészségügy.

A migránsok ügyében Orbán Viktor hazudott amikor azt állította, hogy 250 ezer migráns próbált meg átjutni a határ kerítésen a magyar-szerb határon- hangsúlyozta Nick Thorpe , aki elutazott a helyszínre, ahol azt tapasztalta , hogy egy migráns tízszer – húszszor próbál meg átjutni a határ kerítésen vagyis valójában körülbelül tízezer migránsról lehet szó nem pedig 250 ezerről. Minthogy a kormányzati sajtóértekezletek hemzsegnek a hasonló csúsztatásoktól, ezért nem nagyon érdemes azokon részt venni – jelentette ki Nick Thorpe, a BBC újságírója, aki 1986 óta tudósítója a brit közszolgálati médiát Magyarországról.

Hogy lehet fűtetlen lakásban túlélni a telet?

Az energiaválság energiaszegénységet okoz: a BBC összeállításából kiderül, hogy sok család számára már hétköznapi realitás a választás az evés és a fűtés között (eat or heat).

“Már egyáltalán nem kapcsolom be a fűtést” – mondja a háziasszony, aki elárulta: férjével együtt azt tervezik, hogy egész télen kitartanak fűtés nélkül! Házukban Lancashire-ben már most is nagyon hideg van, de mi lesz télen?

Az asszony máris beteg: elsősorban az ízületeivel van probléma. A mellkasában a csontok körül permanens gyulladás keletkezett, így állandóan az az érzése, hogy mindjárt szívrohamot kap. Korábban Zumba táncot tanított, de fel kellett hagynia ezzel a betegsége miatt. Most segélyt kap a kormánytól. Férje félállásban tud csak dolgozni, mert ő ápolja a feleségét. Aki a konyhában is igyekszik spórolni: a sütőt csak kivételes alkalmakkor használja.

Közben a fájdalom krónikus, és félő, hogy télen csak rosszabb lesz, ha az időjárás hidegre fordul.

Október elején emelték az energia árat Nagy Britanniában, amely miatt

“túlságosan félünk attól, hogy kiszámoljuk a költségeket”

– mondja a 27 éves brit asszony.

Már az energiaválság előtt is sok család küzdött ezzel a problémával Európában: 36 millióan éltek úgy 2020-ban, hogy a lakásukat nem tudták kellőképen fűteni. Azóta sokat romlott a helyzet. Az USA-ban bevezették az energiaszegénység fogalmát, ez a lakosság 16%-át érinti. Közülük nem mindenki számít szegénynek: a statisztika szerint 5,2 millió olyan háztartás is energiaszegénynek számít, ahol a jövedelem meghaladja a szegénységi küszöböt.

Kínában az energia szegénység a lakosság 24-27%-át érinti.

Az energiaválság a legsúlyosabban Európában, de a többi kontinens sem ússza meg könnyedén hiszen globális gondról van szó – figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A hidegbe bele lehet halni

Nagyobb a sztrók és a légzési megbetegedések valószínűsége, nő az ízületi problémák kockázata. Az idősebb korosztály gyakrabban csúszhat vagy eshet el a rosszul vagy egyáltalán nem fűtött otthonokban.

“Azt látjuk, hogy az egész család nagykabátban reggelizik” – nem Ukrajnában, ahol az orosz hadsereg lerombolja az infrastruktúrát hanem Észak Írországban. Belfastban a jótékonysági szervezetek fűtési segélyt adnak a leginkább rászorulóknak.

Előítélet az, hogy a hideg lakás egyszerűen csak kényelmetlenség, komoly orvosi problémáról van szó – hangsúlyozzák  a BBC-nek nyilatkozó szakértők.

 “Itt van például a vérkeringés. Ha csökken a hőmérséklet, akkor az erek összeszorulnak. Emelkedik a vérnyomás és romlik a vérkeringés. Vérrögök alakulhatnak ki, és ezek következtében szívroham vagy sztrók jöhet” – mond egy konkrét példát Margaret Whithead professzor, aki a közegészségügy tanszék vezetője a Liverpooli Egyetemen. A professzor hozzáteszi, hogy a hideg otthon sokat ronthat azok egészségi állapotán, akik rákkal vagy artritisszel küzdenek.

“A hideg lakásban korlátozottá válhat a mozgás, az idős emberek könnyebben eshetnek el vagy más sérüléseket szenvedhetnek” – mutat rá a professzor asszony. Aki külön kiemeli, hogy a gyerekek számára különösen veszélyes lehet a gyengén vagy egyáltalán nem fűtött lakás: ”kevés sebezhetőbb csoport van mint a gyerekek, akiknek az immunrendszere a pandémia idején amúgyis meggyengült. Hideg lakásban könnyen kaphatnak tüdőgyulladást vagy más hasonló betegséget. Ha valakinek asztmája van, akkor a hideg különösen súlyos következményekkel járhat.”

Fagyasszátok be az árakat, ne az embereket!

Ezt követelik a tüntetők sok országban, ahol a szegény családok nem tudják kifizetni az energia számlákat. Németországban 200 milliárd eurós energia alapot hoztak létre, hogy kompenzálják az energiaárak emelkedését.

A BBC arra mutat rá, hogy az energiaválság csak megnövelte az energiaszegénységet, de az korábban is létezett. Már az energia válság előtt is azt tapasztalták, hogy a fagyhalál az esetek több mint 20%-ában a lakásokban következett be Nagy Britanniában. Nem kis számról van szó: csak Angliában a 2020-21-es tél folyamán 63 ezren haltak meg a hideg miatt!

Az energia válság következtében  drámai mértékben romlott a helyzet: 15 millió ember kerülhet az energia szegény kategóriába ezen a télen Nagy Britanniában. Ez a brit háztartások 55%-a!

Ez különösen kedvezőtlen a gyerekek számára hiszen az energia szegénységben felnövekvő nemzedék rosszabbul teljesít az iskolában. Ez nem is csoda hiszen hol tudná megírni a házi feladatot a gyerek, ha a család csak egyetlenegy szobát fűt vagy azt sem?

A családi kapcsolatokat is próbára teszi a spórolás hiszen ki kell kapcsolni a televíziót , nem használhatják a számítógépet. A fridzsider az egyetlen háztartási gép , amely megmenekül a nagy spórolási kampányban- írja a BBC. Amely hozzáteszi, hogy melegedő helyeket hoznak létre országszerte Nagy Britanniában a könyvtárakban, templomokban, képtárakban. Warm bank-nek nevezik azokat a helyeket, ahol ingyen felmelegedhetnek azok, akiknek nincs pénzük az otthonuk fűtésére.

Christine Liddel professzor (Ulster Egyetem) szerint

az energiaszegénységet általános közegészségügyi problémának kellene tekinteni. A kormány a felelős, ezért neki kellene intézkednie az energiaszegénység ügyében

– hangsúlyozza a professzor asszony, aki a BBC-nek nyilatkozott.

Klímaváltozás: a gazdag országok nem akarnak fizetni

Elárulva érzi magát a fejlődő világ – írja a BBC tudósítója Bonnból, ahol háromnapos konferenciát tartanak a klímaváltozás következményeiről. Az USA és a többi gazdag állam negligálja a szegények követelését, akiknek azt ígérték a gazdagok: kompenzációt kapnak.

“25 éve szenvedünk el veszteségeket és károkat” – hangsúlyozza egy környezetvédő szervezet képviselője Costa Ricaból. “Sok család elveszítette a házát, néhányan az életüket is. Sokan elveszítették a termésüket, és senki sem kompenzálta őket” – mondta Adriana Vasquez Rodriguez, a La Ruta del Clima képviselője.

A fejlődő világ küldöttei azt hangoztatják, hogy ezeknek a veszteségeknek és károknak a legfőbb oka az a karbon kibocsátás, mely a fejlett világból érkezett és érkezik. A szegény országok delegáció abban reménykedtek, hogy Bonnban konkrét eredményekre jutnak, de ehelyett csak egy munkacsoport ülésezett, amely tanulmányozza a problémákat.

“A gazdag országok elárultak bennünket”

A klímaváltozás sebezhető országai úgy érzik, hogy a gazdagok elárulták őket:

“Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a többi gazdag ország blokkolja az előrehaladást a klímaváltozás veszteségeinek kompenzálásáról folyó tárgyalásokon” – ezt állítja a CAN International környezetvédő szervezet egyik embere.

“Rendkívül kiábrándító az, ami a tárgyalásokon történt Bonnban” – írta Twitteren Tasneem Essop a BBC kérdésére válaszolva.

Különösen sokan bírálják az Egyesült Államok környezetvédelmi miniszterét. John Kerry Bonnban elmondta:

“A világ megfő, ha a környezetszennyezés, főként a karbon kibocsátás a jelenlegi tempóban halad tovább.”

A szegény országok ezek után azt várták, hogy az USA mint a világ legnagyobb karbon kibocsátója kompenzálni fogja őket, de semmi ilyen nem történt.

“Az USA egyre csak halogatja a fizetés határidejét miközben nem az Egyesült Államok fő meg hanem a világ. Az USA pedig a szakács, aki azt megfőzi”

– foglalta össze a problémát Rachel Rose Jackson, a Corporate Accountibility környezetvédő szervezettől.

Egy nap még hátra van Bonnban, tehát még lehet kompromisszumot találni a veszteségek és károk kompenzálására – írja végül a BBC, amely mintha maga sem nagyon bízna ebben.

EasyJet: Utas és létszám csökkentés

A fapados cégnek kevés az utas kísérője, ezért kiveszik az utolsó sort a gépek egy részén. 4 utaskísérő helyett így három is elég lesz a jövőben. Az A319 gépeken kezdik meg az utaslétszám csökkentését. Így maximum 150 utas repülhet a gépen.

A hatósági előírások szerint nem az számít, hogy hány utas van a gép fedélzetén hanem az, hogy hány ülés.

Az EasyJet és a British Airways a múlt hónapban többszáz járatát volt kénytelen megszüntetni, mert a Covid járvány visszatérése miatt komoly személyzeti gondjaik voltak. A repülőtársaságok folyamatosan létszámgondokkal küszködnek amióta újra megindult a tömeges légiforgalom. A pandémia idején ugyanis a munkatársaik zömét elbocsátották. Azóta rohamtempóban toboroznak, de permanens a hiány a légi személyzetben. A BBC szerint a következő egy évben ez így is maradhat.

Az EasyJet arra számít, hogy nyárra „csaknem visszaállhat” a 2019-es járvány előtti helyzet. Akkor a csúcs szezonban napi 300 ezer utast szállítottak.

A fapados cég igyekszik megnyugtatni a nyári utazást tervezőket mondván, hogy az utolsó sorban, amelyet most megszüntetnek, általában utolsó percben érkezők ülnek. A nyári utazásokat általában előre megtervezik, és nem az utolsó pillanatban váltanak repülőjegyet.

Az eddigi tapasztalatok nem túlságosan biztatóak: a húsvéti csúcsforgalom idején kilométeres sorok kígyóztak a repülőterek előtt. A káosz miatt le is mondott a manchesteri repülőtér ügyvezető igazgatója.

A személyzeti problémák gyors megoldását nehezíti az a hatósági előírás, hogy a légitársaságok és a repülőterek munkatársainak mind át kell menniük nemzetbiztonsági átvilágításon.

Grant Shapps, Nagy Britannia közlekedési minisztere, ezért legutóbb azt mondta a parlamentben, hogy felfüggesztik a kötelező nemzetbiztonsági átvilágítást. Így az új személyzet kiképzését azonnal meg lehet kezdeni Nagy Britanniában – írja a BBC portál.

Putyin: …el kell gondolkodnia azon, hogyan lehet normalizálni a kapcsolatokat

Putyin elnök figyelmeztette az Oroszország ukrajnai fellépését ellenzőket, hogy „ne súlyosbítsák a helyzetet” azzal, hogy újabb korlátozásokat vezetnek be országa számára.

Az orosz elnök az állami ellenőrzés alatt álló Rosszija 24 hírcsatorna által közvetített kormányülésen beszélt.

„Nincs rossz szándékunk szomszédainkkal szemben”

– állítja Putyin. Szerinte kormánya nem látja szükségét annak, hogy szomszédai további lépéseket tegyenek, amelyek „rontják kapcsolatainkat”.

„Szerintem mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogyan lehet normalizálni a kapcsolatokat: normálisan együttműködni és normálisan fejleszteni a kapcsolatokat” – teszi hozzá.

Ezt pont akkor mondja Putyin amikor a Nyugat külügyminiszterei összegyűlnek Brüsszelben, hogy megvitassák, hogyan lehet fenntartani a nyomást Oroszországra.

Putyin egyúttal megismétli korábbi állítását, miszerint az orosz hadsereg minden eddigi intézkedése „kizárólag az Orosz Föderáció elleni barátságtalan akciókra válaszul történt”.

Kemény brit szankciók Moszkva ellen

0

Boris Johnson brit miniszterelnök a Commons előtt elmondta, hogy egy sor intézkedést vezet be – olvasható a BBC internet portálján.

  • Minden nagyobb orosz bank eszközeit befagyasztják, és kizárják őket az Egyesült Királyság pénzügyi rendszeréből. Ez magában foglalja a VTB bank teljes és azonnali befagyasztását
  • Törvények, amelyek megakadályozzák a nagy orosz vállalatok és az állam finanszírozást vagy hitelfelvételt az Egyesült Királyság piacain
  • 100 új személy vagy entitás eszközeinek befagyasztása
  • Az Aeroflot légitársaságot kitiltják az Egyesült Királyságból
  • A katonai célokra használható kettős felhasználású termékek exportengedélyei felfüggesztve
  • A csúcstechnológiás termékek és olajfinomító berendezések exportjának leállítása
  • Az oroszok által az Egyesült Királyság bankszámláira elhelyezhető betétek korlátozása

A miniszterelnök szerint „a londoni oligarcháknak nem lesz hova bújniuk”. Azt mondta, hogy van lehetőség arra, hogy Oroszországot kivonják a Swift pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásból.

Hasonló pénzügyi szankciókat terjesztenek ki Fehéroroszországra is az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepe miatt – mondta.

Az EU azt állítja, hogy „masszív és célzott szankciókat” készít elő, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a technológiai és pénzügyi piacokhoz.

Hétéves csúcson az olajár az Ukrajna körüli válság miatt

Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, a földgáz termelésben pedig az első helyen áll- emlékeztet a BBC, amelynek a szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az árak még mehetnek feljebb is.

99 dollárra emelkedett egy hordó Brent olaj ára azt követően, hogy Putyin elnök parancsára orosz csapatok támadást intéztek Ukrajna Ukrajna ellen. Bár mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió szankciókkal válaszolt, az olaj ára egyelőre nem ment 100 dollár fölé, mert a piacok kivárnak.

„Ha Oroszország a szankciók miatt kevesebb olajat és földgázt juttat a világpiacra, akkor annak lényeges következményei lehetnek az egész globális gazdaságra” – nyilatkozta a BBC-nek Sue Trinh, a Manulife Investment Management szakértője. Nagy Britanniában 1,5 fontra emelkedhet egy liter ólommentes benzin ára.

„Ha az oroszok tovább mennek, akkor mi is” – hangsúlyozta Biden amerikai elnök, aki nem titkolta, hogy ez bizony az energia árak emelkedéséhez vezethet. Arról nem beszélt, hogy ez az energia exportőr USA-nak sokkal kisebb gond mint az Európai Uniónak, amely importőrként egyre magasabb árakat kénytelen fizetni. Ráadásul Dmitrij Medvegyev, az orosz Védelmi Tanács elnökhelyettese megfenyegette az Európai Uniót a földgáz árak jelentős emelésével.

100 dollár fölé mehet az olaj ára

Ennek oka nemcsak az Ukrajna körül kialakult válság hanem az is, hogy az Egyesült Államokban hideg a tél, és a palaolaj és palagáz kitermelő cégek eddig nem sok pénzt fektettek be, mert az alacsony árak nem kecsegtettek profittal.

„A globális gazdaságban minden tizedik elfogyasztott hordó olaj orosz. Ezért Oroszország fontos az olajár meghatározásában, és ennek hatása megérződik a benzinkutaknál”

– mondta a Fidelity International szakértője, Maike Curie.

Az oroszok már régóta készülődtek erre- hangsúlyozza a BBC világkereskedelmi szakértője. Chris Morris szerint Moszkva levonta a tanulságokat a Krím félsziget elfoglalását követő nyugati szankciókból. Az oroszok 2014-ben foglalták el a Krím félszigetet , amelyet Oroszországhoz csatoltak.

Ukrajna két szakadár tartománya: Donyeck és Luhanszk ugyancsak 2014-ben deklarálta magát „népköztársaságnak”. A két „népköztársaságot néhány napja elismerte az orosz törvényhozás, és Putyin aláírta a törvényt. Ezt követően indultak meg az orosz csapatok a két szakadár ukrán tartományba.

Mit találtak ki az oroszok? Igyekeztek a dollárt kizárni a fizetésekből noha az energia piacokon ez a megszokott pénznem. Ezenkívül igyekeztek szankcióbiztos gazdaságot létrehozni – írja a BBC szakértője.

Tegyük hozzá, hogy Putyin a téli olimpia idején Pekingben járt, és ott hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csinping elnökkel, aki támogatásáról biztosította őt. Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és az orosz földgáz nagy vásárlója. A pekingi véleményt kifejező Global Times pedig arról írt az Oroszországot sújtó nyugati szankciók kapcsán, hogy Moszkva igen sokáig kibírja azokat- nem utolsó sorban Kína támogatásával.

Az orbáni úton a lengyel kormány

A legnagyobb kormánypárt, a PiS néhány képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint csakis olyan televíziók működhetnének a jövőben Lengyelországban, melyek tulajdonosai az Európai Gazdasági Térség államai közül kerülnek ki. 

A TVN Lengyelország egyik legnézettebb adója, melynek van egy hír csatornája is a TVN 24 – írja a brüsszeli Politico. A TVN engedélye szeptemberben lejár, ezért már be is nyújtották a kérést a hosszabbításra. Ezt próbálja megakadályozni a kormánypárti képviselők törvényjavaslata, mely nem sokkal azután született meg, hogy Donald Tusk hazaérkezett. Az Európai Néppárt eddigi vezetője azért tért vissza hazájába, hogy élére álljon a választási kampánynak.

A TVN, amely a Discovery tulajdona, bátran bírálja a lengyel kormány korrupciós ügyeit és vitáit az Európai Unióval, a bírósági reformot stb.

Piotr Müller kormányszóvivő sietett közölni, hogy a törvényjavaslat „semmiben sem korlátozza a sajtószabadságot.” A legnagyobb kormánypárt érvelése szerint mindössze arról van szó, hogy szinkronba hozzák a lengyel jogszabályokat a más uniós államokban meglevő szabályozással. Mateusz Morawiecki miniszterelnök demagóg módon így érvelt: „képzeljék el, hogy mi lenne, ha mondjuk Oroszország, Kína vagy egy arab állam akarna televíziót vásárolni Lengyelországban? Akkor sem mondhatnának nemet a polgárok erre?”

Csakhogy az USA eddig Lengyelország legszorosabb szövetségesének számított! Donald Trump első európai útját épp azért kezdte Varsóban, mert olyan országban akarta megkezdeni körútját, ahol örömmel várják őt. Most viszont már nem Trump ül a Fehér Házban, és az új amerikai vezetés egyáltalán nem lelkesedik a jelenlegi varsói kormányzatért.

Az USA varsói nagykövetségének ügyvivője sietett is megszólalni a TVN ügyben:

„Az USA növekvő aggodalommal figyeli a TVN engedélyezési folyamatát. A TVN lényeges része volt a lengyel médiának több mint húsz éve! A szabad sajtó létfontosságú a demokrácia szempontjából.”

Az Egyesült Államoknak és Lengyelországnak beruházás védelmi szerződése van egymással, és ez egyenlő és méltányos elbánást ír elő mindkét államban.

Ha keresztülmegy a törvény a parlamenten Varsóban, akkor az érintheti az amerikai HBO-t illetve a BBC-t is.

A média polonizálása

Ez az a fügefa levél, amely mögé a lengyel kormány elrejti szándékát a média feletti uralom megszerzésére. Az USA korábbi nagykövete, Georgette Mosbacher éveken keresztül kemény csörtéket vívott a Kaczynski rendszer embereivel a TVN megvédése érdekében.

Donald Tusk, aki megpróbálja egyesíteni az ellenzéket a kormánypártok ellen, úgy látja, hogy

„a PiS folyamatosan arra törekszik, hogy irányítása alá vonjon minden olyan média céget, amely még nem függ tőle”.

(Honnan is ismerős a módszer? friss hír, hogy három újabb médiavállalkozást kebelezett be a Mediaworks, Mészáros Lőrinc cége. *szerk.)

Donald Tusk hozzátette: ebben a lengyel kormány Orbán Viktor miniszterelnököt utánozza.

Egy példa a média nyomulásra: decemberben az Orlen állami óriás vállalat megvette a Polska Press kiadóját egy német cégtől. A Polska Press a vidéki sajtóban nagy szerepet játszik: 20 napilap, csaknem 120 hetilap és körülbelül 500 internetes portál tartozik hozzá. Olvasóközönsége több mint 17,5 millió. Amint az állami cég megvette a lapkiadót, megindult a szerkesztőségek átalakítása. Eddig már 8 főszerkesztőt és sok szerkesztőt kirúgtak, és további elbocsátások várhatóak.

A Riporterek Határok Nélkül nemkormányzati szervezet sajtószabadság listáján Lengyelország – Magyarországhoz hasonlóan – villámgyorsan esik vissza. Míg 2015-ben Lengyelország az előkelő 18-ik helyet foglalta el, a legfrissebb listán már a 64-ik!

Morawiecki miniszterelnök kitart a kormánypárti javaslat mellett mondván: komoly ország nem lehet olyan mint a falevél, melyet a szél arra fúj amerre akar…

Ebből az látszik, hogy a lengyel kormány abban is követi Orbán Viktort, hogy nemcsak az Európai Unióval, de az Egyesült Államokkal is szembeszáll noha Varsóban eddig az amerikai kapcsolat a nemzeti konszenzus alapvető értéke volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK