Kezdőlap Címkék Bajorország

Címke: Bajorország

Elkobozták egy orosz Duma képviselő ingatlanvagyonát Münchenben

Először fordult elő Németországban, hogy egy feketelistára került orosz vezető vagyonát ne csak befagyasszák hanem meg is szerezze azt a német állam. Ugyanez történt a Duma képviselő bankszámláival is.

L. az Európai Unió szankciós listájára került még azt megelőzően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. A szóbanforgó Duma képviselő ugyanis megszavazta a “Luhanszki Népköztársaság” és a “Donyecki Népköztársaság” függetlenségét. Putyin ezután támadta meg Ukrajnát február 24-én. A szóbanforgó Duma képviselő, akinek nevét a bajor ügyészség nem közölte, az agresszió  leglelkesebb támogatói közé tartozik.

“Tudomásom szerint most először fordul elő Németországban, hogy szankciós listán szereplő oroszok vagyonát nemcsak befagyasztjuk, de el is kobozzuk”

– közölte Anne Leiding, a bajor ügyészség egyik vezető ügyésze. Aki azt is elmondta, hogy a Duma képviselő és felesége bankszámláit is átvették. A pár ugyanis kiadta az ingatlanokat, és ebből havi 3500 eurós bevételre tett szert. A bérlők bent maradhatnak az ingatlanokban, de a bérleti díjat ezután nem az orosz Duma képviselő és neje kapja hanem a müncheni bíróság.

4,5 milliárd eurós orosz vagyon

Christian Lindner pénzügyminiszter közölte, hogy ilyen hatalmas vagyont foglaltak le a szankciós listákon szereplő oroszoktól Németországban. Ebben ingatlanok és luxusjachtok éppúgy benne vannak mint részvény pakettek és bankszámlák.

Nemcsak az Európai Unió vezetett be szankciókat Oroszország ellen Putyin ukrajnai agressziója miatt – hangsúlyozza a német közszolgálati Deutsche Welle. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Ausztrália és Japán is fekete listára tett sok olyan orosz oligarchát és politikust, akik támogatják Putyint. Talán a leghíresebb ezek közül Roman Abramovics, aki korábban Putyin pénztárnoka volt Oroszországban. Az orosz elnök rábízta a távoli Csukcsföld kormányzását noha már Londonban élt. Ott megszerezte a főváros egyik legnevesebb futball klubját, a Chelseat. Ezt is el kellett adnia a brit hatóságok döntése alapján. Abramovics korábban a Chelsea díszpáholyában fogadta a brit elit jelentős részét elősegítve ezzel Putyin európai céljainak megvalósítását.

A bajoroknak nagyon bejött az unió keleti bővítése

A 2004-ben csatlakozott tíz EU-tagba érkező bajor export megduplázódott, és részesedése meghaladta a tíz százalékot. A V4-ekben 12 milliárd eurót fektettek be bajor cégek. Nagy piacot kaptak ezért.

A 15 évvel ezelőtti uniós tagfelvétellel a tíz új ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Ciprus és Málta) új piacokat nyitott a bajor vállalatok előtt – ismerte el a Bajor Gazdasági Egyesület (Vbw) vezérigazgatója, Bertram Brossardt szerdán, amikor ismertette a 2004 májusa óta elért eredményeket.

Minden tizedik exporteuró ide jön

A keleti bővítés tehát nagy siker – mondta. A közép- és kelet-európai

csatlakozás során taggá vált államok ma cégeink értékláncának pótolhatatlan részét képezik

– mondta Brossardt.

A Vbw-nek olyan cégek is tagjai, mint az Audi, a Knorr-Bremse, vagy a közeljövőben Magyarországon rekordösszegű támogatás fejében gyárat nyitó BMW.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a teljes bajor export tavalyi 190,6 milliárd eurójából 22,6 milliárd euró (11,9 százalék) ebbe a tíz országba került, 2004-ben ez ennek fele, 11 milliárd euró volt. A legfontosabb országok a Cseh Köztársaság 6,7 milliárd euróval és Lengyelország 7,7 milliárd euróval.

Majd háromszoros import, zuhanó munkanélküliség

A tízekből származó bajor behozatal is nagyot nőtt 2004 és 2018 között: 283 százalékkal 11,2 milliárdról 43 milliárd euróra. (A szervezet tájékoztatása bővebb információval nem szolgált erről, de valószínű, hogy a nagy német, köztük bajor cégek jelentős része összeszerelő tevékenységet végez, a termékek szinte egésze „hazamegy”, ami statisztikailag innen származó import.)

Bajorország haszna a keleti bővítésben abban is megmutatkozott, hogy

munkanélkülisége a tartomány keleti részében a 2005-ös 8,8 százalékról tavalyra 2,9 százalékra esett.

És az amúgy is fejlett országrész gazdasági növekedése ez idő alatt meghaladta a német országos átlagét.

A bajor cégek jelentős mértékben fektettek be az új tagállamokba: a visegrádi négyekben, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a bajor közvetlen befektetések összege 12,3 milliárd euró volt eddig. Csak a cseheknél és a lengyeleknél közel másfél-millió munkahelyet eredményeztek a német ipar megrendelései.

Áldozati bárány kerestetik

0
A legrosszabb időben tartják a bajor tartományi választást. Nem annyira Bajorország, mint Németország és a nagyvilág számára. Történelmi tény, örök igazság: mindig a gazdaság van a (szabad) választások középpontjában. Az határozza meg az emberek, a választók hangulatát. Ha „jól megy a hasuk, pardon a dolguk”, akkor szinte tét nélküli egy helyi választás. Magyarán nem a politika, az ideológia a mérvadó. Most viszont világjelenség: a gyenge konjunktúra, a félelem egy kereskedelmi háborútól, az emelkedő kamatlábak, azaz nagyon rossz a nemzetközi tőzsdei hangulat. A befektetők részvényeik eladásába kezdtek.
Persze az egész gazdasági „földrengésnek” az epicentruma az Egyesült Államok, ahol a novemberi időközi (kongresszusi) választásra figyel a világ: vajon Trump elnök történelmi adóreformja meghozza-e a várt eredményt, a győzelmet.
Ennek németországi változata pl. a „szolidaritási adó” (köznyelvben „Soli”) megtartása vagy megszüntetése. Ezt a plusz adót az NDK felzárkóztatására találták ki, ill. vezették be, úgymond a „német egység finanszírozására”. 1998 óta, tehát 20 éve szedik be, vonják le, nem csak a lakosságtól, hanem a cégektől is, ami évente 20 milliárd eurót jelent. Ennek megszüntetése jelentős könnyedséget hozna a német cégeknek, amit vállalkozói adóreformnak neveznek.
A másik probléma a környezetvédelem, a klímaváltozás. A VW főnöke nemrég egy megbeszélésen kijelentette: „Az áram előállítása barnaszénből nem egyeztethető össze az E(elektromos)-autógyártással”.
A vasárnapi bajor tartományi választás az előrejelzések szerint katasztrofális lesz a több évtizede abszolút többséget (50 %) élvező CSU (keresztényszociális unió) számára. Már arról találgatnak, hogy mi lesz a parlamenti többség elvesztésére a magyarázat: a kormányfő (Söder) vagy a pártelnök (Seehofer) számlájára írják majd. A legutóbbi felmérések szerint 35 százalékra számíthat a CSU. A nagy kérdés: milyen lesz a koalíció? Kikkel fognak összeállni? Az ősellenség a „vörösök” (SPD = szociáldemokraták), akik a múltban is csak a két egyetemi városban (München és Nürnberg) tudták a helyi kormányzást megszerezni. No, meg a munkáskerületekben pl. BMW gyár. A szóba jöhető koalíciós partnerek: FDP, Zöldek. Az FDP már jelezte a hajlandóságot. A két szélsőség (Baloldal = die Linke és az Alternatíva Németországért = AfD) eleve kizárva. A kérdés: vajon a szóba jöhető parlamentáris pártok együttesen kapnak-e a kormányzáshoz elegendő százalékot? Valószínűleg, igen. A bajorok nem rasszisták, és büszkék országuk (tartományuk) teljesítményére: a leggazdagabb, a legnagyobb befizető a közös (Bund) kasszába, közbiztonságilag a legjobban szervezett szövetségi állam.
Érdekesség: a CSU választási kampányának záró rendezvényéről hiányzott a testvérpárt (CDU) vezetője, és egyben Németország kancellárja, Angela Merkel, akit a legutóbbi (2013) tartományi választáson meghívott vendégként ünnepeltek a bajor fővárosban. A tegnapi összejövetel sztárja a szomszédos Ausztria kancellárja volt. Sebastian Kurz megjelenésekor szinte tombolt a lelkes hallgatóság, aki úgyis beszélt, mintha Európa (EU) választás lenne vasárnap. Többször emlegette a bajor Manfred Weber-t (CSU), aki jelenleg az EU Néppárti frakció elnöke, és az EU kormányfője (a Bizottság elnöke) akar lenni. Megfigyelők szerint Kurz azért (is) „lopta el a show”-t, mert sem Söder miniszterelnököt, sem a pártvezér és egyben német (szövetségi) belügyminiszter Seehofer-t nem tartják olyan meghatározó személyiségnek, mint Kurz-ot.
És itt visszakanyarodtunk az előrejelzésekhez. Miszerint a CSU 33-35 százalék közti eredményre számíthat. Ez pedig legrosszabb esetben 15 %-kal kevesebb, mint az öt évvel ezelőtti választási eredménye volt, ami a bajor keresztényszocilás uniónak történelmi katasztrófát jelent.
Stephen Elekes

Mi történik Németországban?

0

Újabb és újabb hullámokat vetnek a chemnitzi tüntetések és az azt követő fejlemények Németországban, ahol a chemnitzi tüntetésekről eltér az államfő és a belügyminiszter véleménye. Ez utóbbi szerint azonban nincs kormányválság.

Tűrhetetlen, hogy a parlamentben az Alternative für Deutschland (AfD) azt követelte, csökkentsék Frank-Walter Steinmeier államfő költségvetését arra hivatkozva, hogy a gyűlésén radikális dalokat énekeltek – szögezte le Horst Lorenz Seehofer német belügyminiszter. A szociáldemokrata államfő Chemnitzben az antifasiszta tüntetők gyűlésén vett részt. A demonstrálók a szélsőjobboldali akciók ellen tiltakoztak a volt kelet-német városban, Chemnitzben.

Seehofer korábban azt mondta, hogy maga is részt vett volna azokon a tüntetéseken, melyeket a szélsőjobboldal szervezett Chemnitzben, ahol két migráns leszúrt egy helyi polgárt.

Ám a DPA hírügynökségnek most adott interjújában kiállt a szociáldemokrata államfő mellett, s cáfolta, hogy kormányválság lenne.

Csütörtökön rendkívüli ülést tartottak a kormánypártok vezetői az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének ügye miatt. A szociáldemokraták azt követelték: Seehofer váltsa le Hans-Georg Maassent az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről, mivel a belső elhárítás főnöke együttműködött az AdF-fel, adatokat szolgáltatott a szélsőjobboldali pártnak. A chemnitzi tüntetések kapcsán pedig azt állította: manipulálták a videókat, amelyek a neonácik brutális fellépését mutatták az egykori Karl Marx Stadtban.

Angela Merkel kancellár elítélte az Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének viselkedését, de leváltásáról a döntést a jövő hétre halasztották. Seehofer belügyminiszter ugyanis a CSU vezetőjeként sok tekintetben szembenáll az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének leváltását követelő szociáldemokratákkal. Seehofer nincs könnyű helyzetben, mert

Bajorországban hamarosan választások lesznek, és az AfD megszorongathatja a CSU-t, amely évtizedek óta kormányozza Németország egyik legnagyobb tartományát.

Keresztek Bajorországban – Söder mint Orbán

0

A bajor miniszterelnök utasítására ezentúl ki kell tenni a keresztet minden közintézményben. Ez a lépés látszólag egy sorba helyezi Markus Södert Orbán Viktorral, aki felváltva hirdeti a keresztény, illetve illiberális demokráciát, vagyis a populizmus nacionalista, migránsellenes, antiszemita, euroszkeptikus és tekintélyelvű változatát – írja a Guardian.

Csakhogy Bajorország más, különbözik Németország többi részétől, valamint egykori szocialista szomszédjaitól. Keveredik benne a népieskedő populizmus, valamint az elszánt korszerűsítés – állapítja meg a brit lap publicistája és hozzáteszi:  mindenesetre a kormány helyzetét megnehezíti az AfD (Alternative für Deutschland, menekültellenes, német szélsőjobboldali párt) felemelkedése, hiszen ez a párt az Orbán-Kaczynski-vonal német megfelelője. És még inkább feladja München számára a leckét Merkel (Angela, kancellár) álláspontja a bevándorlás, illetve az energiapolitika ügyében.

Söder a jelek szerint úgy gondolja, hogy a vallási érzület ellenpontként szolgál a radikalizmussal szemben. De bőven lehet, hogy téved. Az egyház szerepe csökken, viszont a tartomány egyre multikultibb.

Szóval inkább sajnálni, semmint irigyelni kell a kormányfőt, aki próbál spárgázni a globalista, liberális elit és a mind jobban leszakadó tömegek között.

Az állam kisajátította a keresztet?

0

Június elsejétől minden állami intézményen ott kell, hogy legyen a kereszt – ezt rendelte el a tízmilliós Bajorország miniszterelnöke. Markus Söder szerint ez nem sérti a vallásszabadságot, mert a kereszténység összefonódott az állam tudatával Bajorországban. Ám sokan nem értenek ezzel egyet, a legismertebb bíráló München bíboros érseke.

Reinhard Marx a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy az állam ezzel a döntéssel kisajátította a keresztet. A miniszterelnök egyáltalán nem érti a kereszt jelentőségét – hangsúlyozta az érsek, aki egyben a német püspöki konferencia elnöke is. A bajor miniszterelnök döntése „ellenségeskedést, nyugtalanságot és megosztottságot eredményez” – jelentette ki.

Távolról sem ő az egyetlen, aki elveti a bajor miniszterelnök ötletét.

Christian Lindner, a szabaddemokrata, FDP elnöke szerint a bajor kormányfő Erdogan török elnököt utánozza, aki beviszi a vallást a politikába Claudia Roth, a zöldek képviselője, a parlament egyik alelnöke pedig arra mutatott rá, hogy a keresztprogram kirekesztő a muzulmánok, a zsidók és az ateisták számára. Ez pedig megengedhetetlen egy modern európai jogállamban.

Bajorországban nagyon mélyek a katolikus hagyományok, a lakosság több mint a fele vallja magát vallását gyakorló hívőnek. XVI. Benedek pápa is innen került Rómába. A CSU, a keresztényszociális unió, a demokratikus Németország kikiáltása óta hatalmon van Bajorországban, s jelenleg is abszolút többsége van a helyi parlamentben.

Csakhogy októberben választások lesznek, és a CSU pozícióit fenyegeti az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom, amely az őszi országos választás idején bekerült a berlini parlamentbe is. Markus Söder bajor miniszterelnök ezért döntött a keresztprogram mellett.

A CSU igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is. Ő volt a díszvendége a CSU éveleji tanácskozásának, melyen a kormányban való szerepvállalásról döntöttek.

A korábbi bajor miniszterelnök időközben Németország belügyminisztere lett, és védelmébe vette a visegrádi államok menekültellenes politikáját. Angela Merkel kancellárnak nincs könnyű dolga, mert miközben a belügyminiszter a CSU nevében menekültellenes húrokat penget, a kormánykoalíció harmadik pártja, a szociáldemokraták befogadó országnak tekintik Németországot.

 

Orbán mosolyoffenzívája Németországban

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki elszigetelődött az EU-ban és nincs túl jóban Angela Merkel német kancellárral sem, most a Länderek vagyis a tartományok segítségével kíván magának szövetségeseket szerezni az EU legbefolyásosabb államában,  Németországban – írja a Politico.

 

„Kis ország vagyunk, de azt akarjuk, hogy Németország tiszteletet tanúsítson irántunk.

Mi nem német pénzből akarjuk felépíteni a magyar gazdaságot. Egyszerűen csak üzleti alapon akarunk kapcsolatban lenni Németországgal”

– nyilatkozta Orbán Viktor a Neue Passauer Pressenek. Mindez része annak a mosolyoffenzívának, amelyet a magyar kormányfő azt követően indított, hogy Brüsszel kilátásba helyezte a hetes cikkely alkalmazását, amely elvben lehetővé tenné Magyarország kizárását az Európai Unióból. Ennek nyilvánvalóan minimális az esélye, hiszen ezt minden tagállamnak meg kellene szavaznia, ugyanakkor olyan fenyegetést jelent, amelyet komolyan vesznek Orbán környezetében. Ahol az sem maradt észrevétlen, hogy

az idén nem volt magyar-német éves találkozó, holott 1990 óta mindig sor került erre, hiszen Németország Magyarország legfontosabb partnere az Unióban.

A menekültkérdésben azonban Orbán Viktor látványosan szembekerült Angela Merkellel, aki ezt nyilvánvalóan nem felejtette el.

Ezért a magyar miniszterelnök azokkal a német tartományokkal erősítette meg a kapcsolatát, amelyek maguk is kritikusan álltak hozzá a bevándorlás kérdéséhez.

Elsősorban Bajorországról van szó: Orbán viszonya mindig is kiváló volt a Merkeltől általában jobbra álló CSU vezérkarával. Ezenkívül Szászország, Szászország-Anhalt, Baden-Württemberg és Hessen tartományok vezetői vendégeskedtek Budapesten vagy fogadtak magasrangú magyar vezetőt a közelmúltban.

„Mi nem akarunk beavatkozni a német belpolitikába” –mondta Orbán képmutatóan Münchenben. Magyarországon viszont a kormánypárti sajtó érezhetően a menekültkérdésben kritikus pártokat támogatta a választások előtt, beleértve az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezetet.

A kormányalakítással küszködő Merkelnek jelenleg persze a kisebb gondja is nagyobb Orbánnál, de az új német kormánynak mindenképp számolnia kell vele.

Persze a magyar miniszterelnök pragmatikus: tudja, hogy a magyar gazdaság lényegében Németországtól függ:

a kereskedelem egynegyede ezzel az állammal folyik. Tavaly 46,7 milliárd eurót tett ki a forgalom. A magyar kormányfő szinte mindig megjelenik, amikor egy új német gyárat avatnak fel Magyarországon. Orbán arra törekszik, hogy a tartományokon keresztül befolyásolja Németország politikáját, amelyről tudja, hogy meghatározó jelentőségű az egész EU és persze Magyarország számára is.

Sofőr nélküli busz Németországban

0

Újabb jelentős előrelépés történt a sofőr nélküli járművek történelmében: Németországban egy buszt már nem a buszsofőr, hanem a program vezeti.

A Bajorországban fekvő Bad Birnach fürdőhelyen egy sofőr nélküli buszjárat indult. Az elektromos motorral közlekedő busz tizenöt kilométeres sebességgel halad egy olyan szakaszon, ahol az engedélyezett maximális sebesség 30 kilométer/óra. Ebből kifolyólag a nyolc perces út alatt az utasoknak van alkalmuk nyugodtan nézelődni. Mindössze három megálló van: a fürdőhely bejárata, a belváros központja és a vasútállomás.

A sofőr nélküli busz kifejlesztését a Deutsche Bahn finanszírozta. A vállalat igazgatója szintén részt vett az első úton és jelezte:

ha beválik a kísérlet és a busz minden különösebb gond nélkül közlekedik, akkor további fejlesztések várhatóak.

A busz a francia-német együttműködés újabb gyümölcse, hiszen egy kis francia startup cég írta a robot sofőr programját. Az Easy Mile programja olyan utakra szól, ahol viszonylag kicsi a forgalom és a jármű útja nagyon szabályos. Más vasútállomásokon is használni akarják majd az elektromos buszt, amely megoldhatja az összeköttetést a pályaudvar és a városok főbb csomópontjai között.

Ha pedig valamilyen rendkívüli esemény történik, amely nem szerepel a robotsofőr programjában, akkor ott a távirányító, amellyel a busz vezetését egy ember veszi át. Egy ilyen esemény valószínűsége egy kisvárosban a nullához közelít, ezért is itt tesztelik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!