A minimálbér kötelező emelése elsősorban az árakban nyilvánul meg a cégek reakcióiban. Minden negyedik beruházásokat halaszt el, illetve hozzányúlnak a létszámhoz. Nem meglepően az exportáló cégek viselik legjobban a bérnyomást.
A statisztikai adatokat, a mindennapokban tapasztalható – helyenként vágtató – drágulást, valamint az innen-onnan már létszámcsökkentésről érkező híreket igazolják vissza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felmérése hazai cégek körében.
Egyre nyomasztóbb a béremelés
Kilenc lehetséges válaszlehetőségre kérdeztek rá azután, hogy januártól a minimálbér 149 ezer, a szakképzettek garantált bérminimuma 195 ezer forintra nőtt.
A válaszokból nem meglepően az derült ki, hogy legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók. Ahogyan azt elemzők korábban elmondták, a vállalkozások jelentős része érdemi fejlesztés híján (sokuk esetében ennek beruházásigénye miatt)
az árakban próbálja érvényesíteni a megnövekedett bérköltséget.
Minden harmadik jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A többi intézkedés egy része is arra utal, hogy igyekeznek enyhíteni a humánköltségek emelkedő hatását, noha elbocsátást még kevesen terveznek.
Az üzleti stratégia bánja
Aligha meglepő, hogy a cégek több, mint fele (54 százaléka) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emeli termékei árát. A beruházások elhalasztása egymagában 25 százalékot képvisel a válaszok alapján, ami korántsem jó hír a jövőre nézve.
Ha növekszik a fejlesztések elhalasztásának mértéke, aránya, az
tovább nyitja az ollót a termelékenység javulása és a béremelkedés között, ami már most is tetemes.
Ezekben a beruházásokban már eddig is komoly lemaradásban van a magyar gazdaság, és éppen a hazai tulajdonú kisebb cégek.
A vállalkozások 19 százaléka tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, 18 százalék.
Kicsik nyomorúsága
Nem új a válaszreakciók sorában az a megfigyelés, hogy a vállalatméret nagyon fontos tényező.
Minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb az intézkedések súlyossága.
Az 50 főnél kisebb méretűek nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb hányadban hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket.
A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelemben tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. A vállalatok tulajdonszerkezet szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy statisztikai értelemben (95 százalékos megbízhatósággal) a tisztán hazai, illetve a részben vagy döntően külföldi tulajdonú vállalatok nem különböznek a vizsgált intézkedések tekintetében, vagyis a minimálbér-emelésre adott reakcióik érdemben nem térnek el.
Az exportra dolgozók jobban állnak
Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbér-emelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A válaszok szerint a nem exportáló, valamint a részben exportálócégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az élénk külföldi gyártói-beszállítók kapcsolatban álló cégeknél eleve magasabb az általános bérszínvonal, nem jellemző a minimálbéres alkalmazás.