Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.
Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.
A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.
Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.
A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.
A minimálbér kötelező emelése elsősorban az árakban nyilvánul meg a cégek reakcióiban. Minden negyedik beruházásokat halaszt el, illetve hozzányúlnak a létszámhoz. Nem meglepően az exportáló cégek viselik legjobban a bérnyomást.
A statisztikai adatokat, a mindennapokban tapasztalható – helyenként vágtató – drágulást, valamint az innen-onnan már létszámcsökkentésről érkező híreket igazolják vissza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felmérése hazai cégek körében.
Egyre nyomasztóbb a béremelés
Kilenc lehetséges válaszlehetőségre kérdeztek rá azután, hogy januártól a minimálbér 149 ezer, a szakképzettek garantált bérminimuma 195 ezer forintra nőtt.
Forrás: GVI
A válaszokból nem meglepően az derült ki, hogy legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók. Ahogyan azt elemzők korábban elmondták, a vállalkozások jelentős része érdemi fejlesztés híján (sokuk esetében ennek beruházásigénye miatt)
az árakban próbálja érvényesíteni a megnövekedett bérköltséget.
Minden harmadik jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A többi intézkedés egy része is arra utal, hogy igyekeznek enyhíteni a humánköltségek emelkedő hatását, noha elbocsátást még kevesen terveznek.
Az üzleti stratégia bánja
Aligha meglepő, hogy a cégek több, mint fele (54 százaléka) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emeli termékei árát. A beruházások elhalasztása egymagában 25 százalékot képvisel a válaszok alapján, ami korántsem jó hír a jövőre nézve.
Ha növekszik a fejlesztések elhalasztásának mértéke, aránya, az
tovább nyitja az ollót a termelékenység javulása és a béremelkedés között, ami már most is tetemes.
Ezekben a beruházásokban már eddig is komoly lemaradásban van a magyar gazdaság, és éppen a hazai tulajdonú kisebb cégek.
A vállalkozások 19 százaléka tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, 18 százalék.
Kicsik nyomorúsága
Nem új a válaszreakciók sorában az a megfigyelés, hogy a vállalatméret nagyon fontos tényező.
Minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb az intézkedések súlyossága.
Az 50 főnél kisebb méretűek nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb hányadban hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket.
A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelemben tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. A vállalatok tulajdonszerkezet szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy statisztikai értelemben (95 százalékos megbízhatósággal) a tisztán hazai, illetve a részben vagy döntően külföldi tulajdonú vállalatok nem különböznek a vizsgált intézkedések tekintetében, vagyis a minimálbér-emelésre adott reakcióik érdemben nem térnek el.
Az exportra dolgozók jobban állnak
Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbér-emelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A válaszok szerint a nem exportáló, valamint a részben exportálócégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az élénk külföldi gyártói-beszállítók kapcsolatban álló cégeknél eleve magasabb az általános bérszínvonal, nem jellemző a minimálbéres alkalmazás.
A Fővárosi Közgyűlés áprilisban döntött a mostan iemelésről. Ennek értelmében a korábbi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő. Vasárnaptól így kilométerenként 300 forintot számláznak a taxiórák, minden egyes várakozási perc után pedig 75 forintot számolnak fel.
Az áprilisi döntés előtti vitában Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes – az MTI tudósítása szerint – arról beszélt, hogy olyan konszenzus született, amelyet a taxisok döntő többsége elfogad. A tizenkét nagy budapesti fuvarszervező cégből csak egy nem értett egyet a tarifaemeléssel.
A taxisok egyébként reklámokat is szerettek volna a kocsikra, valamint javasolták a reptéri rendelet módosítását is – ahogy azt a FüHü még februárban megírta.
Noha folyamatosan drágul a tűzifa, mindenhonnan hiányról érkeznek híre. Most Zalában nem kapni a szegény ember fűtőanyagát.
A Központi Statisztikai Hivatal az átlagos inflációt (2,5 százalék) lényegesen meghaladó (8,8 százalék) éves áremelkedésről számolt be szeptemberről (egy hónap alatt pedig 3,9 százalékról), ennek ellenére hiánycikk a tűzifa.
Már korábban is olvasható volt, most Zala megyéből érkezett a hír, hogy nem kapható a főleg a szegény emberek téli fűtését megoldó anyag. Pedig ott is jelentősen emelkedett az ár. Az állami erdészetnél a keménylombos lakossági tűzifa árát 1500 forinttal emelték, így nettó 15500 forint az átvevőhelyeken a köbméterenkénti ára, ez az ország keleti felében 18500-19 ezer forint körül alakul. Egy helyi erdőgazdálkodó azt mondta, hogy jelentős áremelés után a kályhakész fa eladási ára házhoz szállítva bruttó 30 ezer forint erdei köbméterenként, de az éves szerződött mennyiségnek így is
csak a 10 százalékát tudta kiszállítani partnereinek,
mert ennyit kapott meg a beszállítóktól.
A földművelésügyi tárcától származó magyarázat szerint a tavalyi kemény tél miatt sokan előrehozták az idei tűzifavásárlást, ami miatt már nyárra lecsökkentek az erdőgazdálkodók eladható készletei, a vegetációs időszak utáni fakitermelések pedig még csak most indulnak, ezért lett országszerte hiánycikk a tűzifa. Emellett az ellenőrzéseknek köszönhetően jelentősen visszaszorult a tűzifa illegális kereskedelme és az import is.
A Zalaerdő Zrt. zalaegerszegi erdészete arról számolt be, hogy átmenetileg nem fogadnak új megrendeléseket, mert ellátási területükön idén a lakossági igény már meghaladta az egész éves gazdálkodási tervüket. A hiány azonban átmeneti, mert a Zalaerdő további négy erdészeténél nincs korlátozás, és hamarosan indulnak az őszi-téli fakitermelések.
Zalai Hírlap/FüHü
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
