Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább van rá reális esély, ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Péntek kora reggel fejeződött be a rendkívül hosszúra nyúlt nem hivatalos tárgyalás Angela Merkelék konzervatívjai és Martin Schulz szociáldemokratái között. A két blokk elsősorban a bevándorláspolitika, a kormányzati költések és az adók tárgyában egyeztetett és elkészítette a hivatalos tárgyalások tervezetét.
A terv két legfontosabb eleme a befogadható menedékkérők számának évi 200 ezer főben való maximalizálása és a családegyesítés útján érkezők ezer fős havi limitje.
Angela Merkel és Martin Schulz a délben tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy optimisták a nagykoalíciót illetően, továbbá burkoltan reagáltak is a választók frusztráltságára a centrista pártok bevándorláspolitikájával kapcsolatban.
Némtország „új kezdetéről” beszéltek és a francia kapcsolat szorosabbra fűzését jelölték meg elsőszámú prioritásként.
Továbbá mind Merkel, mind pedig Schulz hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az ország szociális kohézióját.
Habár a hivatalos tárgyalások melletti döntés közelebb vitte a feleket a koalícióhoz, a kormányalakítás elég távolinak tűnik. A hivatalos egyeztetések megkezdése előtt a szociáldemokratáknak például meg kell erősíteniük a megegyezést a január 21-i különleges pártgyűlésükön is, ha pedig a valószínűleg hosszú hetekig tartó hivatalos tárgyalások során megegyezésre jutnának a felek, Schulzék akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy azt még megszavaztassák pártjuk tagságával is.
Ennek fényében leghamarabb március végén alakulhat meg az új kormány, de ha nem sikerül koalícióra lépni, akkor új választásokat írhatnak ki. Merkel kereszténydemokratáinak tudniillik nincsen más opciójuk a szociáldemokrata koalíción kívül, mert az úgynevezett Jamaica-koalíció a Zöldekkel és a liberális szabaddemokratákkal már novemberben megbukott.
Több mint három hónap telt el a német választások óta, és az országnak még mindig nincs új kormánya. Angela Merkel vasárnaptól megint tárgyalóasztalhoz ül, és újrakezdődnek a koalíciós tárgyalások.
Az ötnapos tárgyalássorozat Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU mellett a napokban saját tanácskozást tartó testvértpárt, a bajor CSU és a szociáldemokrata SPD vesz részt. Sok elemző szerint ez Merkel utolsó esélye arra, hogy stabil koalíciót alakítson ki.
Angela Merkel pártja 12 éve irányítja az országot, ebből nyolc éven keresztül a balközép SPD volt a koalíciós partnere. A párt vezetője, Martin Schulz azonban a rossz választási eredmények kapcsán fogadkozott, hogy nem lép újra koalícióra a CDU-val, inkább ellenzékbe vonul.
Merkel – akinek pártja a választási eredmények alapján nem kormányzóképes egyedül – ezután megpróbálkozott egy másik, eddig példátlan koalícióval, amelyet a tárgyalásokban résztvevő pártokról „Jamaica-koalíciónak” neveztek. Ebben a liberális FDP és a zöldek lettek volna a CDU partnerei, de a kezdeményezés novemberben elbukott.
Az újabb „nagykoalíció” kialakítása viszont a szociáldemokratákkal azért nehézkes, mert az érdekek számos ponton eltérnek. A legfontosabb ügyek, amelyekben a mostani tárgyalások során közöt pontokat kellene találni, az a migráció, az Európai Unió és a szociális ellátások kérdése. A cél az, hogy legalább húsvétra megalakulhasson az új kormány.
A tárgyalásokat beharangozó cikkében a Guardian megjegyzi, hogy a CDU és a CSU között sem teljesen harmonikus a kapcsolat, és a bajor párt elnöke, Horst Seehofer még azt is megkockáztatta, hogy a koalíciós tárgyalások megkezdése előtt az EU és Merkel migrációs politikájának leghangosabb kritikusát, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt lássa vendégül pártja kongresszusán.
Angela Merkel a gyenge választási eredmények és az egyre növekvő kormányalakítási nyomás miatt nem túl erős pozícióból vág neki a tárgyalásoknak.
Csaknem a felére csökkent az önként hazatérő migránsok száma az idén – írja a Die Welt, mely hozzáteszi: mindez annak ellenére történt, hogy a kormány jelentősen megemelte a juttatásokat azoknak, akik vállalják, hogy önként hazatérnek.
Tavaly több mint 50 ezer migráns távozott önként német földről, azok közül, akiknek elutasították a menedékkérelmét. Idén ez a szám nem éri el a 28 ezret. Pedig a német kormány mindent megtesz azért, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot. Thomas de Maiziere belügyminiszter bejelentette: 3000 eurót kap az a család, amely önként távozik. 1000 eurót pedig az, aki egyedül jött Németországba, de nem kapta meg a menedékjogot. Ez nem kevés összeg, de a migránsok átlagosan 6-7000 eurót fizettek ki azért, hogy Németországba jussanak, vagyis számukra mindenképp anyagi veszteség is a hazatérés.
Közben a migránskérdés egyre jobban megosztja a közvéleményt és a pártokat Németországban. Angela Merkelnek még mindig nem sikerült kormányt alakítania annak ellenére, hogy a választásokat szeptemberben megnyerte. Az egyik legfőbb vitakérdés a migránsok ügye: míg a bajor CSU igyekszik a minimumra csökkenteni az érkező és maximumra növelni a távozó migránsok számát, addig a baloldali pártok a befogadás fontosságát hangsúlyozzák.
Angela Merkel jelezte:
a koalíciós tárgyalásokat az ünnepek után folytatják és legkorábban január közepén lehet eredmény.
Addig pedig állnak az ügyek és nemcsak Berlinben. Az Európai Unióban sem képzelhető el semmiféle komoly változás vagy reform Németország nélkül.
Ismét videóüzenetet tett közzé a miniszterelnök, amelyben összegezte a brüsszeli évzáró EU-csúcs első napját.
Az Orbán Viktor Facebook-oldalán éjjel megjelent videóban a miniszterelnök úgy értékelte a csütörtöki napot, hogy egyetértettek a migráció úgynevezett külső kérdéseiben, a betelepítésekről azonban továbbra sincs közös nevező.
Orbán úgy fogalmazott, hogy ez a rosszabb hír. „Továbbra is sokan vannak nagyok és erősek, akik nem megállítani akarják a migrációt, hanem be akarják hozni a migránsokat Európába, és utána pedig kötelező erővel szét akarják osztani” – mondta a jó éjszakát, Magyarország címmel közzétett videóban. Orbán szerint a közép-európaiak jól harcoltak, ez ellen, a hadállásokat meg tudták őrizni, de az ellenfeleket nem tudták meggyőzni, ezért a vita továbbra is tart.
Angela Merkel német kancellár pedig úgy fogalmazott az uniós állam-, illetve kormányfők csütörtöki tárgyalásai után, hogy minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója.
Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.
A belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség, hiszen itt az álláspontok nem változtak – mondta Merkel.
Angela Merkel is résztvesz az EU csúcson, mely a keleti partnerkapcsolatokkal foglalkozik, és ez is azt mutatja, hogy Németország milyen jelentőséget tulajdonít az egykori szovjet tagállamoknak – mondta Johannes Hahn bővítési biztos a Deutsche Wellének.
Angela Merkel – a kormányalakítási gondjai miatt – nem ment el a legutóbbi EU csúcstalálkozóra, melyet Göteborgban tartottak a szociális helyzetről. Most hat egykori szovjet tagállamot hívtak meg Brüsszelbe: Ukrajnát, Fehéroroszországot, Georgiát, Moldovát, Azerbajdzsánt és Örményországot.
Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök nem vesz részt, hiába hívták, pedig az országa szerződést kíván kötni az Európai Unióval, és az EU nyitott is erre. Jelenleg az EU nincs olyan állapotban, hogy új tagokkal bővüljön, ráadásul olyanokkal, akik mindent megígérnek, hogy pénzt kaphassanak, majd nem nagyon teljesítenek semmit sem – véli Hahn. „Ezért most az ígéretek teljesítésének időszaka kell, hogy következzen”- hangsúlyozta a bővítési biztos.
„Az célunk, hogy az EU keleti határai közelében jólétben élő és sikeres államok legyenek”
– hangsúlyozta Johannes Hahn bővítési biztos, aki a keleti partner kapcsolatokkal foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozó alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati médiának.
Megszólalt Soros György az ellene folytatott kampányról, zátonyra futottak a németországi koalíciós tárgyalások, Mugabe ragaszkodik a hatalmához, interjút adott a Független Hírügynökségnek Majtényi László és Ambrus Attila – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Pontról pontra cáfolja Soros György a nemzeti konzultációt
Forrás: Wikimedia Commons
„A „Soros tervvel” kapcsolatos október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításai
csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat
tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról” – ezt írja a közlemény, amelyben Soros György pontról pontra cáfolja a kérdőíven szereplő állításokat.
Az eddig a szociáldemokratákkal kormányzó, a szeptemberi választásokon is a legtöbb szavazatot elnyerő CDU-CSU pártszövetség a zöldekkel és a liberálisokkal készült kormányzásra, de utóbbiak kihátráltak az egyeztetésből. Angela Merkel meglepődött, de máris tájékoztatta az államfőt a kudarcról. Kisebbségi kormány vagy új választás is jöhet.
„A verbális agresszió könnyen válhat fizikai erőszakká”
MTI Fotó: Mónus Márton
Minden pillanatát élvezte a köztársaságielnök-jelöltségnek – ezt mondta Majtényi László volt ombudsman a FüHü-nek. Az Eötvös Károly Intézet elnöke eredményesnek is tartotta, mert ugyan esélye nem volt arra, hogy a jelöltségből valóság legyen, de az mindenképpen sokat jelentett, hogy volt egy ügy, amely mögé felsorakozott az összes demokratikus ellenzéki párt és a független képviselők is.
Nem kérték fel miniszterelnök-jelöltnek, de azt a feladatot nem is vállalná,
amúgy pedig lát a jelöltek között alkalmasat is. Arra kevés esélyt lát, hogy ne a Fidesz nyerje a 2018-as választásokat, de a történelem arra is megtanította, hogy mindig jöhetnek váratlan fordulatok.
Újra rivaldafénybe kerül a „viszkis rabló”, aki a 90-es évek legismertebb sorozatrablója volt Magyarországon. A közeljövőben megjelenik Ambrus Attila bankrablásairól, illetve a Gyorskocsi utcából történő szökéséről szóló riportkönyv, ami arról is szól, hogy a bűnöző hogyan csinált bohócot az őt üldöző rendőrökből. Ezen kívül rövidesen a hazai mozik is bemutatják az Ambrus Attila egész életét bemutató játékfilmet. Elfogása után a bankrabló az ország legszigorúbb börtönében raboskodott, miközben leérettségizett, diplomát szerzett és kitanulta a keramikus mesterséget. Most a FüHü-nek nyilatkozott.
Paks II: meglesz a negyven százalék hazai?
Bizonyos munkákban a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházása során – ezt mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese. Korábban a teljes beruházásban 40 százalék magyar arányt vállaltak.
Mugabe ragaszkodik a hatalomhoz
Fotó: MTI/EPA/Pool/Siphiwe Sibeko
Robert Mugabe, Zimbabwe eltávolítani próbált, de elvben még hatalomban lévő elnöke nem hajlandó lemondani, szerinte pártja kongresszusának kell majd döntenie a sorsáról. Húszperces beszédében nem ment neki az őt megpuccsoló hadseregnek, amelynek egyébként ő a vezérkari főnöke. A kormánypárt ugyanakkor úgy döntött, hogy kezdeményezi az elmozdítását.
Ez a film többet mond a szíriai háborúról, mint bármilyen híradás
Aleppo, a végsőkig. Forrás: Verzió
Ha beülünk a moziba egy filmre, akkor ahhoz vagyunk szokva, hogy a főhős, ha halálos veszedelemben forog is, túléli a rá váró viszontagságokat, vagy, ha mégis meghal, a halálával jobb hellyé vált a világ. Ha a szíriai háborúról szóló dokumentumfilmet nézünk meg, akkor módosulnak ezek az elvárásaink, de
ennyi értelmetlen halálra, mint amennyit az Aleppo, a végsőkig című filmben láthatunk, nem lehet felkészülni.
Mint ahogy arra sem, amikor 104 perc után kiírják, hogy a filmben látott emberek nagy része már nem él.
Ezért veszélyes az internetes zaklatás
Stresszt, félelmet, sőt pánikrohamot is átélhet a nő, akit a közösségi oldalakon zaklatnak – ezt állapította meg az Amnesty International kutatása. Az érintettek 41 százaléka érezte legalább egyszer, hogy az online zaklatás fizikai fenyegetést jelent.
Meghalt az egyik legismertebb sorozatgyilkos
Negyven börtönben töltött év után 83 évesen meghalt Charles Manson, az amerikaiak számára a gonosz egyik megtestesítője. Egy kommuna-szektát alapított és manipulált a hatvanas években. Több másik áldozat mellett ők ölték meg Sharon Tate színésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen.
Az egyik leggyengébb csapat is megverheti az egyik legjobbat
Hatalmas meglepetésre az idén pocsékul szereplő New York Giants megverte a szezont remekül kezdő Kansas City Chiefs csapatát az NFL 11. játékhetén. Ismét voltak látványos jelenetek, különleges ünneplés, több hosszabbítás és persze kiemelkedő teljesítmények is.
További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő Bonnba, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ülésén.
Fotó: MTI/EPA/Armando Babani
Angela Merkel azt mondta:
a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás.
A 2015-ös Párizsi Megállapodás „csak a kezdet”, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elegendőek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése – mondta.
A nehezen haladó koalíciós tárgyalásokra utalva arról is beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Szerinte az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – vagyis a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet.
Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez,
ami „egyáltalán nem egyszerű” – mondta, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.
Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni.
Angela Merkel szerint nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, „klímasemleges” működésre.
Emmanuel Macron az Európai Unió tagországainak összefogását sürgette, kiemelve, hogy
EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben,
így a többi között pótolnia kell az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pénzügyi támogatásából azt az összeget, amelyet az amerikaiak megvontak. Bejelentette, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.
Azt is mondta: Franciaország a Párizsi Megállapodás sikeréhez azzal is hozzájárul, hogy
2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.
Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva azt mondta: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert „dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.
A konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, például arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják majd el, Katowicében.
A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodást megelőző szinthez képest.
Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
Donald Trump négy nappal a németországi parlamenti választások után, csütörtökön, telefonon gratulált Angela Merkel kancellárnak a győzelemhez.
A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök sok sikert kívánt negyedik kormánya megalakításához Angela Merkelnek. Az elnök hangsúlyozta a Washingtont és Berlint összekötő „mély kapcsolatokat”, valamint „az Egyesült Államok elkötelezettségét a német kormánnyal és a német néppel fennálló erőteljes és régmúltra visszatekintő szövetség mellett”.
A telefonbeszélgetésben megvitatták Irán Közel-Keleten játszott szerepét, és azt is, hogy hogyan lehetne békés úton mentesíteni a Koreai-félszigetet az atomfegyverektől.
Donald Trump és Angela Merkel között korábban nem volt feszültségektől mentes a viszony. Az amerikai elnök erőteljesen bírálta a németeket az európai migránsválság kezeléséért, és az ország gazdaságpolitikáját is.
Júliusban a G20-as országcsoport Hamburgban megtartott csúcstalálkozóján viszont az amerikai elnök bár korábbi álláspontjait fenntartotta, dicsérte Merkel kancellár vezetői képességeit is.
A Nyugat és a Kelet közötti szakadékot jelzi a szélsőjobboldali, populista pártok erősödése, például az, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) bekerült a német parlamentbe – ezt mondta Daniel Dettling, a német re:publik – Institut für Zukunftspolitik nevű, pártoktól független német elemzőintézet vezetője a FüHünek. Szerinte a hagyományos pártoknak üzentek a szavazók. Arról is beszélt, hogy a magyar-német viszonyban semmilyen változást nem okoz a választás, mert Németországban „senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.” Daniel Dettlinggel egy varsói konferencián beszélgettünk.
Daniel Dettling
Annak, hogy egy szélsőjobboldali-populista párt a harmadik helyet szerezte meg a választáson, milyen következményei vannak a német politikai életre?
Az biztos, hogy a politikai rendszer és általában a napi politika sokkal bonyolultabb lesz. A két nagy párt sokat veszített, ketten együtt majdnem 14 százalékot. Nem is folytatják a közös kormányzást, vagyis egy nagyobb, szélesebb körű koalícióra van szükség, a kereszténydemokraták mellett a liberálisok és a zöldek együttműködésével – ez lehet a Jamaica, a pártok színeire utalva.
A probléma az, hogy
a liberálisok és a zöldek eléggé ellentétes dolgokat gondolnak
sok mindenről. Az FDP a liberális gazdaságpolitikában hisz, a zöldek inkább baloldaliak, és természetesen fontos nekik a környezetvédelem. Ugyanakkor a vezetőik ismerik egymást, mondhatni, barátok, ezért én optimista vagyok, hogy a koalíció kitart a következő négy évben.
Ami még fontos, hogy a nagy pártok megijedtek, mondhatni, riadókészültségben vannak a populista szélsőjobboldal miatt. Főleg a CSU, a CDU bajor testvérpártja. A pártelnök, Horst Seehofer, az Önök miniszterelnökének, Orbán Viktornak nagy barátja, különösen ideges, hiszen eddig mindig 50 százalék fölötti, vagy akörüli eredményt ért el, most meg 38-at, vagyis rengeteget veszített. Így viszont a CSU akár az instabil faktor is lehet, mert jövőre tartományi választások lesznek, ezért nem valószínű, hogy aktívan részt akarnak venni a kormányzásban.
Az biztos, hogy ez egy érdekes időszak Németországban.
Nem vagyunk ahhoz szokva, hogy szélsőjobboldali populisták üljenek a parlamentben, hiszen ez most először fordul elő a második világháború óta. Egyébként főleg Keleten szavaztak rájuk sokan, a volt NDK-ban ők lettek a második legnagyobb erő. Ez is jelzi, mekkora a szakadék Kelet és Nyugat között.
Populista, illetve szélsőséges pártoknál gyakran tapasztalható, hogy ahogy nőnek, úgy erősödnek a párton belüli törésvonalak is. Az AfD esetében Frauke Petry társelnök már be is jelentette, hogy ő nem ül be a frakcióba. Várható esetleg az ellentétek további éleződése, esetleg egy pártszakadás is?
Baden-Württembergben ez már meg is történt, az ottani tartományi parlamentben már két frakciójuk van.
Két irányzat van a párton belül: az agresszív, idegengyűlölő, illetve a valamivel nyitottabb, pragmatikusabb, kevésbé ideológiai alapokon álló.
Az nyitott kérdés egyelőre, hogy ezek az ellentétek párton belüli szakadáshoz vezetnek-e, vagy elintézik párton belül.
Az viszont biztos, hogy a szavazókat nem érdekelték az ilyen belső konfliktusok, hanem figyelmeztetni akarták a nagy pártokat. Úgy is mondhatjuk: sárga lapot kaptak a hagyományos pártok. Az emberek azt akarják, hogy a pártok oldják meg a problémákat, többek között a bevándorlás kérdését. Ez lesz szerintem az egyik legnagyobb kihívás: meg kellene alkotni az új, bevándorlásról szóló törvényt.
Ilyen most ugyanis nincs Németországban.
A hatóságon múlik, hogy befogadják-e egy menedékkérő kérelmét, vagy nem. Ha elutasítják, akkor ugye vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött, de ha mondjuk nincs útlevele, akkor ez már nem megy. Szükség lenne tehát egy modern bevándorlási törvényre, ki kellene mondani, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem.
Az új politikai helyzet hogyan befolyásolhatja az Európai Unió jövőjét?
Én azt gondolom, hogy ez egy lehetőség az Európai Uniónak. Franciaországban ugye Emmanuel Macront választották elnöknek, aki nagyon EU-párti, erősebb, egységesebb uniót akar. Angela Merkel pedig nagyon pragmatikus,
ő képes arra, hogy létrehozza a francia-német alkut,
amelyet remélhetőleg aztán a keleti államok is követnek majd. Kialakulhat egyfajta egyensúly: Franciaország lesz a változások motorja, Németország meg megvalósíthatóvá alakítja őket.
Ami biztos: az egyik fő kompromisszumnak annak kell lennie, hogy Németországnak az eddiginél több pénzt kell áldoznia az EU-ra. Az alternatíva ugyanis még többe kerülne. És ha ezt nem tesszük meg, akkor a populisták is folyamatosan ki tudják majd használni például a görögök nehéz helyzetét.
Átfogó, fenntartható reformokra van szükség,
amelyeket az EU többi tagállama is elfogad.
Az elmúlt időszakot valamilyen szinten tekinthetjük a jobboldali populizmus és a szélsőjobboldal sikertörténetének. Most ugye az AfD bekerült a német parlamentbe, Franciaországban Marine Le Pen ugyan nem nyerte meg a választást, de ott volt a második fordulóban, és akkor még nem beszéltünk például Lengyelországról vagy Magyarországról. Mi az ilyen pártok sikerének a titka?
Sok mindenből tudnak profitálni. Ilyen többek között a továbbra is meglévő ellentét a „Kelet” és a „Nyugat” között. Kihasználják a globalizáció veszteseit. Sokan kulturálisan érzik magukat vesztesnek, az üzeneteik nekik is szólnak. Nem mindenki van arról meggyőződve, hogy a jövő, amerre tartunk, jobb lesz, nem értik, hogy miért jó, ha a nők dolgoznak, jogokat kapnak a melegek, vagy befogadjuk a bevándorlókat.
Ezt ugyanis senki nem magyarázta el nekik.
Sokan azért ellenzik az ilyen újdonságokat, mert nem értik, hogy szükség van például a bevándorlásra, mert öregszik a társadalmunk és egyre kevesebben dolgoznak. Bizonyos területeken munkaerőhiány van.
Sokáig erről nem beszélt senki, csak a szélsőjobboldal. És az ő üzenetük egyszerű:
„Mi majd megoldjuk a problémát,
megvédjük a régi világot, a régi értékeket.” Nagyon fontos a nyelvezet, amit használnak. A tényeket is mindig értelmezik, körítést adnak hozzájuk, az érzelmekre akarnak hatni.
És persze nagyon komolyan hozzájárul a sikerükhöz az is, hogy sokan csalódtak a hagyományos pártokban.
Daniel Dettling
A múltban azt lehetett látni, hogy egy-egy politikai ideológia, irányzat megerősödése ideiglenes volt, utána mindig egy másik kerekedett felül. Várható most is majd valamikor egy liberális fellendülés?
Ha úgy vesszük, Németországban már meg is van ennek a jele: az FDP megduplázta szavazatainak számát. De fontos megjegyezni, hogy korábban ők ultraliberálisok, vagy neoliberálisok voltak, de a kudarcok után megtanulták, hogy változtatni kell. Most már elfogadják, hogy nem lehet mindent a piacra bízni, a problémák megoldásához az államra, még a bürokratákra is szükség van.
Egyelőre a tanulási folyamat közepén vannak, de ha nem lesznek sikeresebbek, az csak a szélsőjobbnak jó. Egyébként Németországban pont ez az aggodalom tarthatja össze a koalíciót.
Várható-e változás a magyar-német viszonyban a választások után?
Semmi nem fog változni. A magyar pozíció Németországban eléggé elszigetelt, legalábbis Bajorországon kívül.
„Senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.”
Sőt, sokan aggódnak miattuk.
De azért én optimista vagyok, hogy javulni fog az EU és a magyarok, vagy épp a lengyelek viszonya. Egy dolgot ugyanis mindenkinek meg kell érteni: ezeknek az országoknak időre van szükségük. Szeretnek kicsit kívülállónak lenni, megmutatni, hogy mások, mint a többiek. Érzékenynek kell lenni a többieknek arra, hogy a félelmek itt nagyobbak, mint máshol. És afelől pedig nyugodtak maradhatunk:
Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.
A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:
nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,
és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és
„csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.
Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak „számolniuk kell azzal, hogy
ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.
Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.
Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.
Angela Merkel Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.
Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,
hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:
„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”
Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.
Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:
„bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,
mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:
„Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”
A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében
Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.
A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
