Kezdőlap Címkék Amnesztia

Címke: amnesztia

Családban marad: 600 milliárd forint a Nemzet Vejének

0

Ha Tiborcz István így folytatja, akkor a miniszterelnök veje hamarosan letaszíthatja trónjáról Mészáros Lőrincet, aki jelenleg a leggazdagabb magyarnak számít.

Lehet, hogy csak Orbán Viktor után akinek a vagyonáról senkinek sincsen halvány fogalma sem – ahogy Putyin is hiába Oroszország leggazdagabb embere, de csak becslések vannak arról, hogy az orosz elnök vagyona meghaladja a 40 milliárd dollárt. Miért kaptak Tiborcz István és barátai 600 milliárd forintot az adófizetők pénzéből?

A demokrácia idején elkövetett valószínűleg legnagyobb ingatlan csalásról van szó: az állam messze túlárazott három irodaház komplexumot, melyek a miniszterelnök vejéhez köthetők. A Bosnyák téri 244 milliárd forintos “üzletről” Hadházy Ákos független képviselő tett nyilvánossá néhány fontos részletet. A kormány ezenkívül a Kopaszi gátnál is vesz egy irodaház komplexumot 255 milliárd forintért. A kedvezményezett Tiborcz István. Az Ajtósi Dürer soron 100 milliárd ugyancsak Tiborcz Istvánt gazdagítja. Mindezekről titkos kormányzati döntések születtek, a részleteket ki kellett perelni a hatóságoktól. Közbeszerzés nem volt nemzetbiztonsági okra hivatkozva. És még csodálkozik Orbán Viktor, hogy “Brüsszel befagyasztja a magyaroknak járó pénzt.”

Nem Brüsszel dönt hanem az Európai Unió tagállamainak vezetői, akik nem akarnak finanszírozni egy tolvaj rezsimet, amely ráadásul Kína és Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban.

70%-kal túlárazták az irodaházakat

Ezt állapította meg a valasz.hu portál miután összehasonlította Tiborcz budapesti és belgrádi ingatlanjainak árait. Az alapos elemzés szerint a három irodakomplexum összesen 600 milliárd forintos ára irreális, és csakis azért fogadhatta el azt a magyar állam, mert annak élén

Orbán Viktor osztogatja a pénzeket, és minthogy családszerető ember, ezért elsősorban vejét ajándékozza meg, aki három unokával gazdagította a famíliát.

Tiéd az ország magadnak építed! – mondta annak idején Rákosi elvtárs, de ő száműzetésben végezte életét, ahol nem volt megelégedve a koszttal, ahogy erről Kirgizisztán akkori első emberének, Uszubalijev elvtársnak panaszkodott is. Rákosi elvtárs száműzetése idején azt mondta:

“engem Sztálin azzal bízott meg, hogy a szovjet rendszert vezessem be Magyarországon. Ha Roosevelt elnök bízott volna meg az amerikai rendszer bevezetésével, akkor azt csináltam volna.”

Amnesztia Orbánnak?

Az USA külügy azzal a javaslattal kereste meg Nicolas Maduro venezuelai elnököt Putyin, Hszi Csin-ping és Orbán Viktor barátját, hogy amennyiben lemond a hatalomról, akkor szabadon távozhat összes lopott vagyonával együtt. Maduro elnök egyelőre nemet mondott. Hasonló csomaggal meglephetik Orbán Viktort is a 2026-os választások után, ha Kamala Harris lesz az Egyesült Államok elnöke. Mi lesz akkor a kiskirályokkal, akik nyugodtan lopnak, csalnak és hazudnak hiszen nem tesznek mást mint amit maga a nagyfőnök lépten nyomon gyakorol.

Nekik az a pechük, hogy papíron jogállam van Magyarországon vagyis Orbán Viktort és hűséges tolvaj csapatát már most is bíróság elé lehetne citálni az érvényes jogszabályok alapján.

A rendszerváltás előtti ügyekben lehetett arra hivatkozni, hogy a korabeli jogszabályok alapján cselekedett valaki, de ma nem lehet: a lopás az lopás a mai jogszabályok szerint is. Tudja ezt Polt Péter főügyész is, akinek a vizsgálatot meg kellene indítania, de azt is sejti, hogy amennyiben “árulóvá” válna nem lenne hosszú életű.

A maffiában az omerta – a hallgatás kötelező.

Kijárat csakis a temető irányában. Csakhogy a főügyésszel is köthet vádalkut az amerikai nagykövetség. Orbánnak ezért mindenáron meg kell nyernie a 2026-os választást, és meg kell ehhez a pénzt találnia. Csakhogy ki finanszíroz egy csőd szélén tébláboló rendszert, amely maga sem tudja, hogy merre van előre?

Ötéves börtönbüntetés után kapott amnesztiát a korrupció miatt elítélt elnökasszony

Összesen 22 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Pak Kunhje ex elnököt korrupció és hatalommal való visszaélés miatt. A jobboldali ex államfőnek most baloldali ellenfele adott amnesztiát leromlott egészségi állapota miatt. A 69 éves elnök asszonyon több műtétet is végrehajtottak a börtönkórházban.

Mun Dzsein dél-koreai elnök döntése azzal is összefügg, hogy jövő tavasszal választást tartanak az országban: a jobb és a baloldal esélyei nagyjából hasonlóak. A baloldali elnök amnesztia rendelete a baloldali liberális mozgalomnak kedvezhet hiszen egyrészt nagylelkűséget mutat, másrészt pedig felidézi a kacifántos korrupciós rendszert, amely sok tekintetben ismerősnek tűnhet.

A nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere

Az erősen jobboldali elnökasszony, aki egyébként a diktátor, Pak Csonghi lánya, a nemzeti tőke támogatását hirdette meg célul amikor hatalomra jutott a Kék Házban Szöulban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a vállalkozók befizettek jelentős összeget egy titkos alapba, amelyből az elnökasszony mozgalmát pénzelték. Egy szekta vezér, akit Sámánasszonynak nevezett el a dél-koreai sajtó intézte az alap illegális pénzügyeit. A két nő szoros barátsága eredményes politikai-pénzügyi és vallási együttműködés volt. Csakhogy kezdtek lebukni a vállalkozók: még a Samsung vezére is börtönbe jutott korrupcióért.

A sajtó pergő tűzében kártyavárként omlott össze a nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere.

Végül az alkotmánybíróság megfosztotta elnöki tisztétől Pak asszonyt, akinek ezek után a bíróság előtt kellett számot adnia a korrupciós piramisról. 22 évre ítélték, és ebből ötöt le is ült. Bukásának nemcsak belpolitikai jelentősége volt hiszen a baloldali liberális elnök megkezdte a közeledést Észak Koreához. Abban is szerepet játszott, hogy Trump elnök tárgyalt Kim Dzsong un-nal, sőt egy pillanatra Panmindzsonban rálépett Észak Korea földjére.

Szépen csendben Szöulban és Phenjanban előkészítették a békeszerződést, amely véget vetne hivatalosan is a háborúnak, amely 1950-ben kezdődött meg a koreai félszigeten. 1953 óta fegyverszünet van, de békeszerződés még nincs. Ezt érheti el a baloldali liberális elnök, aki amnesztiát adott korrupt elődjének, hogy ezzel javítsa esélyeit a jövő évi választásokon Dél Koreában.

Ezekben az országokban hoztak amnesztiarendeletet

6

Komoly vita volt idén Romániában arról, hogy közkegyelmet kapjanak az enyhébb bűncselekmények miatt börtönre ítélt rabok. Magyarországon is felmerül időről-időre, hogy kellene egy amnesztiarendelet – más európai országokban ki is hirdettek ilyet. Azokat szedtük össze, amelyek a rendszerváltás után születtek.

Az amnesztia, vagy más néven közkegyelem annyit jelent, hogy bűncselekmények vagy elkövetők egész kategóriáira kegyelmet hirdetnek ki. Magyarországon a legismertebb ilyen 1963-ban volt, amikor Kádár János általános amnesztiát jelentett be azoknak, akik „a személyi kultusz idején visszaéltek hatalmukkal”, akiket 1956-os tetteik miatt ítéltek el, valamint az 1957 és ’63 között bebörtönzött politikai foglyoknak.

A rendszerváltás környékén több amnesztiarendelet is született, például kegyelmet kaptak az államellenes bűncselekményeket elkövetők (a kémkedést kivéve), valamint a tiltott határátlépés miatt büntetettek. Általános közkegyelemről is szó volt ekkor, végül

12 ezer ember kapott valamilyen formában kegyelmet,

a büntetés teljes elengedését vagy csökkentését – ez egyébként az akkori hírek szerint kis híján országos börtönlázadáshoz vezetett, a rabok ugyanis sokkal szélesebb körű amnesztiát vártak.

Ezután egyetlen esetben döntött nagyszabású amnesztiáról az Országgyűlés: a taxisblokádban résztvevők kaptak kegyelmet. Azóta, bár többször felmerült, például az uniós csatlakozás kapcsán, egyszer sem született ilyen rendelet.

Más európai országokban viszont van rá példa.

Romániában évek óta megy a vita arról, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt közkegyelmet kapjanak az enyhébb börtönbüntetésre ítélt rabok. A börtönökben uralkodó körülmények miatt az országot többször elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, a parlament már szavazott is amnesztiarendeletről – de elvetették a tervet, mondván, azzal leginkább a korrupt politikusokat akarják menteni. Ennek ellenére többen még nem tettek le a tervről.

Csehországban viszont életbe is lépett egy amnesztiarendelet, amelyet Václav Klaus akkori elnök hozott a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából, 2013-ban. 6500 embert engedtek ki a börtönökből, az összes rab harmadát, de

összesen 111 ezer embert érintett a rendelet valamilyen formában.

Klaus rendelete ellen nagyon sokan tiltakoztak, felmérések szerint a csehek túlnyomó többsége nem értett vele egyet.

Ugyancsak az ország megalakulásának 20. évfordulója kapcsán Szlovákiában is született amnesztiarendelet: többek között azok kaptak kegyelmet, akiket feltételes börtönre, vagy legfeljebb másfél év fogházra ítéltek, vagy fiatalkorúak börtönébe küldtek. A súlyos bűncselekményeket elkövetőkre és a visszaesőkre a rendelet nem vonatkozott, elnöki kegyelmet kaptak a gyógyíthatatlan betegek, a terhes nők, a 65 év felettiek, és akiknek két kisgyerekük van.

Ukrajnában még Viktor Janukovics uralma és a Majdan-tüntetések alatt hoztak amnesztiarendeletet 2014 februárjában, ami azonban csak a tüntetőkre vonatkozott.

Oroszországban Vlagyimir Putyin 2015-ben hirdetett amnesztiát, a második világháborús győzelem 70. évfordulója alkalmából. A rendelet 50 ezer ember érintett, közülük több, mint 6600 börtönből szabadult. A rendelet azokra vonatkozott, akiket először ítéltek el kisebb bűncselekményért, az ellenzéki, börtönbe küldött tüntetőkre viszont nem terjedt ki.

Koszovóban 2013-ban szavazta meg a parlament a közkegyelmet: azokra a szerbekre vonatkozott, akik fellázadtak az albán uralom ellen a függetlenség 2008-as kikiáltása után.

Portugáliában 1996-ban született amnesztiarendelet: azokat érintette, akik politikai okokból követtek el valamit 1976 és 1991 között.

Ausztriában pedig különös szokás van érvényben: a karácsonyi amnesztia.

Minden évben kegyelmet kaphat néhány olyan elítélt, aki kisebb bűncselekményeket követett el,

maximum öt évet kaptak, amelyből legfeljebb másfél év van hátra. Ennek hagyománya a 19. századig nyúlik vissza. Minden évben változó számú rabot engednek ki: tavaly 12-t, tavalyelőtt 20-at, előtte 30-at, 2013-ban 18-at.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK