A diplomácia nyelvén alighanem elismerte az amerikai nagykövet, hogy küszöbön áll a fegyverek beszerzése magyar részről. A vadászgépek és légelhárító rakéták vétele a már bejelentett német-francia bevásárlások mellett horribilis összeget emészt fel. És ezúttal már szó sincs ellentételezésről.
Reméli, hogy a közeljövőben bejelentik a fegyverbeszerzést – mondta az ATV-ben David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet. A diplomácia nyelvén ez majdhogynem igennel egyenlő a riporteri kérdésre válaszolva. A régóta a nyilvánosságban terjedő szándék megerősítését a hétfői Trump-Orbán-találkozón várták, amelyen ott volt Cornstein is.
A fehér házi – igen rövidke – tárgyalás után azonban egymás megdicsérésén kívül semmit se mondott a két politikus. A nagykövet most a szűk körű és a kibővített stábok közti megbeszélésről árult el részleteket.
Most végre jöhetnek az F-16-osok
Amiről jó ideje beszélnek, az az, hogy Magyarország a Gripenek 2026-ban lejáró bérleti szerződése után nem él a maradványértéken történő megvásárlás lehetőségével, hanem amerikai gépek után néz. Annak idején, 2001-ben is ez volt az első számú lehetőség, de egy nappal a Világkereskedelmi Központ két tornya elleni terrorista merénylet előtt
általános meglepetésre az akkori Orbán-kormány a svéd-brit gyártmány mellett döntött az F-16-ossal szemben. Még a honvédelmi miniszter, a kisgazdapárti Szabó János se tudott erről.
Most a különféle információk között szóba hozták az F-22-est és az F-35-öst, a Lockheed-Martin legújabb fejlesztéseit. Ezek azonban Magyarország számára megfizethetetlenül sokba kerülnek – és a lopakodó képességre végképp nincs szüksége a légierőnek.
Legutóbb, decemberben Szlovákia jelentette be, hogy éppen annyi, 14 darab F-16-ost vesz, mint amennyi Gripent kellene leváltanunk. Ezek a típus legújabb fejlesztései, az F-16V Block 70/72-ek. A szlovák bejelentés szerint a 14 gép 1.6 milliárd euróba,
több, mint 500 milliárd forintba kerül.
Ez a pénz magába foglalja a pilóták és a földi kiszolgálók kiképzését, valamint a Raytheon AIM-120C7 középhatótávolságú (AMRAAM) és az ugyanilyen osztályú AIM-9X Sidewinder rakétáit (azt nem tudni, hány darabot).
Az F-16-osnak azonban számtalan korábbi verziója is van, amelyek használtan megvásárolhatók. Emiatt részletek ismerete nélkül
nem lehet megbecsülni, mekkora kiadásra készül a magyar kormány.
Légvédelmi rakéták is jöhetnek
Az üzlet másik része légelhárító rakéták lennének, mégpedig a norvég alapra amerikai fejlesztéssel gyártott NASAM2-k. Ezek áráról szintén eseti információk vannak. Egyik szerint Litvánia két üteget vett 110 millió euróért (35 milliárd forintért).
Az elmúlt időszakban csak kapkodtuk a fejünket az egyre-másra bejelentett fegyverbeszerzések láttán. Ezek összege önmagában is igen súlyos a honvédelmi költségvetésen belül, és kétséget ébresztenek aziránt, hogy a most várható vásárlásokat ki tudja-e fizetni az ország anélkül, hogy a honvédség mindennapi élete megakadjon.
Tankok, lövegek, helikopterek, repülőgépek, tankelhárítók
Ahogyan azt januárban összesítettük,
legkevesebb 600-650 milliárd forint értékben kötelezte el magát, illetve tett bejelentést a kormány hadieszközök vásárlására.
Decemberben tudtuk meg, hogy – határidő és ütemezés megjelölése nélkül – a Magyar Honvédség kap
- 44 darab német Leopard 2 harckocsit,
- 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget.
Azt pedig már korábban tudtuk, hogy vesznek
- 16 darab német-francia Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert,
- 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.
Korábbi nemzetközi ügyletek publikus költségeiből kiszámoltuk, ezen üzletek ára elérheti, akár meg is haladhatja a 320 milliárd forintot.
Már ezek erősen próbára teszik a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési pénzt.
Ugyanaznap hozta nyilvánosságra az Airbus és a magyar fél, hogy veszünk
- egy komplett légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC).
Ennek áráról semmi információ sincs.
Újév alkalmából Benkő Tibor honvédelmi miniszter mellékesen megemlítette, hogy
a 44 Leopard 2 páncélos valójában 56.
Merthogy a legújabb típusú A7-eseket csak 2025-re gyárthatják le, ezért
- 12 darab A4-es harckocsit is lízingelünk,
hogy meg tudjuk kezdeni azonnal a személyi állomány kiválogatását, felkészítését. Nyilván ezek se két fillérbe kerülnek, és mivel ezek az A4-esek minimum 27, maximum 34 évesek, alighanem felújításra szorulnak, amelynek költségét a vevő szokta állni. És az se tudható, mi lesz velük hat év múlva: hová adja el a HM, netán ezek is itt maradnak?
Ugyanekkor derült ki az is, hogy tíz éves terv keretében „a légierő teljes spektrumában”
a 36 helikopter mellé
- 8 repülőgépet is vesznek.
Benkő szavaiból az hámozható ki, hogy a két Airbus A319-es és a két Falcon luxus-kisgép (amelyek leginkább Orbán Viktor szállításaival váltak ismertté) nem a vége a bevásárlásnak, mert
- összesen 3 közepes csapatszállítóról beszélt a miniszter.
És ezeken felül jön még
- 3, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgép is.
Pár nappal később ezúttal tévéinterjúban mondta el Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, hogy a svéd Saab által gyártott
- Carl Gustaf vállról indítható tankelhárítókat vesz a honvédség 20 milliárdért 2019 és 2026 között.
Végül ismét Benkő egy MTI-interjúban egy rövid mondatban közölte, hogy az év első felében a légvédelem számára új rakétakomplexum-rendszer plusz rakéták beszerzését tervezik. Ez lehet a most szóba került NASAM2.
Ha ezeket a tételeket sorba vesszük – kiindulva az elején említett minimum bő 300 milliárdból -, akkor valószínűleg arról a 650 milliárdos keretről lehet szó, amelyet a nyilvánosság csak meg nem erősített hírként ismerhet. A tavalyi áprilisi választás előtt a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége hagyta jóvá ezt az összeget katonai beszerzésekre.
Amibe ezek a vásárlások – ha mind megvalósulnak – aligha fognak beleférni. A nehéz eszközökre szolgáló szállító gép (például Airbus A-400M) darabára nagyjából 100 millió euró, a 3 darab tehát önmagában százmilliárd forint.
Mindent összeszámolva bő ezermilliárdnál tartunk, ami évekre elhúzva is pokoli teher az országnak.
Ami fordulópont a mostani hadieszköz-beszerzésekben, az az, hogy a kormány felrúgta első időszakában hozott rendeletét, amelynek értelmében az ekkora vásárlásokat ellentételezés (angol kifejezéssel offset) keretében kötelező lebonyolítani. Ez magyarországi beruházásokat, magyar termékek exportjának megsegítését írja elő. A Gripenek esetében a svédek 110 százalékos ellentételezést értek el.
