Legalábbis ez a véleménye Stephen S. Roach professzornak, aki a Yale egyetemen tanít, korábban pedig a Morgan Stanley Asia vezetője volt. Trump már a választási kampány idején kereskedelmi háborúval fenyegetőzött és 45%-os büntetővámot helyezett kilátásba egyes kínai árukkal szemben. Augusztusban megindult a vizsgálat abban az ügyben, hogy a kínaiak ellopják az amerikai szellemi tulajdont. Eredmény még nincs, de a szankciók nagyon valószínűek – írja az amerikai professzor a China Daily című, Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban.
Eléggé nevetséges módon Washington nemzetbiztonsági kockázatot emleget abban az ügyben, hogy Kína olcsó acélt szállít az Egyesült Államokba. Kína a világ legnagyobb acél termelője és exportőre, de sehol nem jeleztek emiatt nemzetbiztonsági kockázatot csakis az Egyesült Államokban. Végül aztán január 23-án konkrét szankciók következtek: az Egyesült Államokba érkező kínai napelemeket és dél-koreai mosógépeket ezentúl büntetővámok sújtják.
Trump a múltban él – írja a professzor, aki rámutat: ma már nem Kínából hanem Malajziából, Dél Koreából és Vietnamból érkeznek napelemek elsősorban az USA piacára. Ez az amerikai napelem import kétharmada. Azonkívül azt is figyelembe kellene vennie Donald Trumpnak, hogy a külföldi napelemek miatt 70%-al lett olcsóbb a napenergia felhasználása az USA-ban. Arról nem is beszélve, hogy a Samsung nemrég avatott gyárat Dél Karolinában, hogy cáfolja azt: az ázsiaiak ellopják az amerikai munkahelyeket. A kereskedelmi háború mindenkinek rossz, mindenki veszít rajta – hangsúlyozza a Morgan Stanley Asia egykori vezetője, aki könyvet is kiadott az USA és Kína gazdasági kapcsolatáról.
Miért nem működhet az America First program? Miért nem nyerheti meg az USA a kereskedelmi háborút? Azért, mert a kereskedelmi deficit alapjában véve nem a külvilág „bűne” mint ahogy azt Donald Trump állítja, hanem azért alakult ki, mert az amerikaiak hitelből élnek. Nem hajlandóak pénzt félretenni, és ezért óriási a tőkeimport igénye az amerikai gazdaságnak. Jól mutatja ezt Trump adóreformja, mely elsősorban azt célozza, hogy becsalogassa alacsony adókulcsokkal a külföldi tőkét az Egyesült Államokba.
De mi lesz a költségvetés drámai deficitjével? Ez már ma is magas, de ezermilliárd dollárral nőhet a következő tíz évben. Ki fogja ezt finanszírozni ? Roach professzor nem mondja ki, de finoman utal rá: az amerikai államkötvények legszorgalmasabb vásárlói épp a japánok és a kínaiak. Akik olyan alkut kötöttek Amerikával, hogy ha beengedik az áruikat a hatalmas amerikai piacra, akkor finanszírozzák az USA költségvetését – nevetségesen alacsony kamatok mellett. Ha a piac bezárul, akkor miért vennének amerikai államkötvényeket? A pénzügyi fegyver komoly elrettentés lehet, de van kereskedelmi is.
Ez pedig az ugyancsak hatalmas kínai piac, amely jelen pillanatban a harmadik az USA export listáján, de nemsokára első is lehet. Kik járhatnak rosszul? Például a Boeing, melynek az egyik legreményteljesebb piaca Kína, mely potenciálisan a világ legnagyobb légi flottájával rendelkezhet hamarosan. Aztán ott vannak az amerikai szójatermesztők, akiknek az első számú piaca épp Kína. Ha Trump felrúgja a megállapodásokat, akkor ennek maga issza meg a levét.
Az egyik problémája az az amerikai cégeknek Kínában, hogy még mindig nincs befektetésvédelmi egyezmény Peking és Washington között. Ez a jogviták esetében komoly hátrány lehet. A másik öngól az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény felmondása. Ez volt Trump egyik első cselekedete a Fehér Házban. Aztán néhány napja ő is rájött: lehet, hogy tévedett. A többiek ugyanis közölték: az USA nélkül is létrehozzák a szabadkereskedelmi övezetet. A japánok, akik ennek az övezetnek a legerősebb emberei – az USA távollétében – gyorsan úgy nyilatkoztak: Amerika előtt bármikor nyitva a kapu. Az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt ugyanis épp Kína ellen hozták létre – jegyzi meg gúnyosan az amerikai professzor.
A kereskedelmi háború csakis veszteseket termel. Ezért Donald Trumpnak jó lenne elgondolkodnia mielőtt megindítja a világ második gazdasági nagyhatalma ellen. Az amerikai elnök Davosban békülékeny húrokat pengetett: közölte nem akar kereskedelmi háborút. Trump folytatni akarja viszont az America First programot, mely Peking szerint könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet.
