Jelenleg az a helyzet, hogy azoknak az unión kívüli államoknak a polgárai, akik szerepelnek a vízum liberalizációs listán, 180 napon belül 90 napra vízummentesen léphetnek be az Európai Unió területére, de a tagállamok már 2023-ban úgy döntöttek , hogy szigorítani kell a rendszert a nem legális bevándorlás miatt.
Most a június végéig tartó lengyel elnökség idején az Európai Unió rendezni szeretné a vízumügyet, és már meg is kezdődtek erről a tárgyalások. A 61 állam között ott van például Ukrajna, Moldova és Grúzia is, melyek mind jelöltek az uniós tagságra, de ugyanez a helyzet a balkáni államokkal is. Ukrajna és Grúzia 2017-ben került fel a vízumliberalizációs listára. A szigorítás azt jelenti, hogy könnyebb lesz felfüggeszteni egyes országokat amennyiben azok megsértik Brüsszel vízumpolitikáját. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Nehezebb lesz bejutni az Európai Unióba
Brüsszel vízumpolitikája jelenleg az Európai Unió 26 tagállamát érintik (Írországot nem viszont Izlandot, Liechtensteint, Svájcot és Norvégiát igen).
Most be akarják zárni a kiskaput: ha egy ország beengedi a területére problematikus államok polgárait, akkor felfüggesztéssel számolhat. Így járt például Szerbia, amely vízummegállapodást kötött Burundival, Indiával és Kubával. Brüsszel nyomására Szerbia változtatott vízumpolitikáján.
Oroszország és Fehéroroszország fegyverként használja a migránsokat az Európai Unióval szemben, ezt is meg akarják akadályozni Brüsszelben. Ez jelenleg még csak elméleti kérdés, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt Brüsszel felfüggesztette a vízumkiadást Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben, de egy lehetséges ukrajnai tűzszünet után újra felmerülhetne a probléma.
A tervezett szigorítás vonatkozna a letelepedési kötvényekre is: ha valahol lehetővé teszik az állampolgárság megvásárlását, akkor azt szankcionálni lehet. Ez persze nem vonatkozik a tagállamokra, ahol sok botrány volt, és nemcsak Magyarországon hanem Máltán is, ahol meggyilkolták azt az újságírónőt, aki ebben az ügyben nyomozott. Akkor a helyszínre utazott az Európai Parlament elnöke is, Tajani, aki jelenleg Itália külügyminisztere.
Brüsszel új vízumpolitikája azt is lehetővé teszi majd, hogy abban az esetben is fel lehet függeszteni a vízummentességet, ha a szóban forgó országban szisztematikusan megsértik az emberi jogokat és nem tartják be a demokratikus normákat.
Ki döntene a felfüggesztésről? Az Európai Bizottság, melynek csak konzultációs kötelezettsége lenne a tagállamokkal.
Grúzia esetében például olyan döntés született, hogy a hatalom embereinek nem adnak ki diplomáciai vízumot, de az állampolgárok továbbra is szabadon beléphetnek az Európai Unióba.
Orbán Viktor, aki sietett Grúziába – Georgiába látogatni az oroszbarát rendszer vitatott választási győzelmét ünnepelni aligha volt boldog ettől, de a magyar miniszterelnök véleménye iránti érdeklődés kissé visszafogott Brüsszelben ahol mindinkább egy kétsebességes Európában gondolkodnak: akik akarnak, azok előrelépnek az Európai Egyesült Államok felé, a többiek pedig maradnak a külső körben.
Orbán Viktor azzal szórakoztatja hallgatóságát, hogy Donald Trumpot idézi:
”Viktor, mikor léptek ki az Európai Unióból?”
Mit válaszolt erre a magyar miniszterelnök:
“ameddig több az előny mint a hátrány, addig az Európai Unió tagjai maradunk.”
