A 2022-es parlamenti választásra élesedhet a BKV finanszírozását is érintő törvényjavaslat. A BKV működése eddig is hiányos volt. Karácsony Gergely még nem látja, „mi a túró ez”.
„Nem aratott átütő sikert” – mondta a BKV finanszírozásáról egy hete Karácsony Gergely, miután elhagyta a volt Karmelita kolostorban zajlott kormányülést, amelyre Orbán Viktor hívta meg a fővárosi ügyekről egyeztetni. Karácsony azt a nemzetközi gyakorlatot vetette fel igényként, hogy a tömegközlekedés számláját egyharmad-egyharmad arányban állja a kormány, az önkormányzat és az utazóközösség.
Nem felejtenek
Mindezzel együtt az új főpolgármester megegyezésre hajló hangulatról számolt be, azzal, hogy azért még lesznek viták a kormánnyal. Nos, a legújabb törvényjavaslat (amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter megkerülésével Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be, s előadója Palkovics László innovációs miniszter) a helyi adókról szóló szabályok módosítására, arra utal, hogy a kormány
nem hagyja szó nélkül az önkormányzati választáson elszenvedett meglehetős vereséget.
A módosítás alapján a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására használható fel. Az ezen felüli bevétel „különösen” a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására fordítandó. (Az első fordulatban a „különösent” cserélik ki az „elsőkéntre”.)
Az indoklás nem túl bőbeszédű, a rendelkezés megismétlése mellett mindössze azt rögzíti, hogy a javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi törvénnyel, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi törvénnyel való koherenciát teremti meg.
A valódi célt Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára világította meg, amikor az önkormányzatok kezét szorosan megkötő módosítás ismertetésekor lényegében elismerte, hogy a célkeresztben Budapest áll.
„Ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni finanszírozni”
– mondta Tuzson.
Eddig is súlyos bajok voltak
A valóság azonban az, hogy Budapest közlekedése hosszú évek óta súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. A közösségi közszolgáltatás tavaly több, mint 14 milliárd veszteséget könyvelt el, idén ennél is egymilliárddal nagyobb deficittel számol a még Tarlós István által benyújtott költségvetés alapján.
A főváros 2018-ban mindössze 12 milliárd támogatást kapott a kormánytól a közösségi közlekedésre, ezen felül 15 milliárdot az utazási kedvezményre jogosultak árkiegészítésére. A főváros 74 milliárdot tett be a kasszába, az utasok 68 milliárdot (de ebben benne van a néhány milliárdos büntetési pótdíj is). Vagyis az egyharmados résztől messze van a kormány hozzájárulása. Ami még ennél is kisebb, mert a BKV éppen három éve nem gazdája a HÉV-nek, amelyet a kormány átadott a MÁV-nak a működési kiadásokkal és hiánnyal együtt.
Az idei főösszegek szerint az önkormányzatban várhatóan 155 milliárd lesz a hipa-bevétel. Ez legnagyobb része a 282 milliárdos bevételnek. (Budapest teljes hipa-bevétele 287 milliárd, ennek 54 százaléka a fővárosi önkormányzaté, 46 a kerületeké.) A kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedésé, amire idén úgy 91 milliárdot terveztek; ez a legnagyobb kiadási tétel a teljes költségvetésen belül. (A Fővárosi Önkormányzat költségvetési hiánya egyébként brutális, 137 milliárd 2019-ben, amelyet nagy részben hitelből és értékpapírok eladásából fedez, áll az ezt rögzítő fővárosi rendeletben.
Ha minden pénzt a közlekedésre kell fordítani, az lényegében bedönti az összes többi közszolgáltatást.
Cél a következő parlamenti választás?
Ha eltekintünk attól, hogy képes lesz-e a kormány tételenként ellenőrizni a hipa-bevétel felhasználását, azt láthatjuk, hogy ez a falon függő fegyver nem az első felvonásban fog elsülni. A hipa befizetése – a vállalkozások méretétől is függően – a folyó év őszétől a következő év tavaszáig zajlik előlegként, majd a május végi adóbevalláskor az elszámolással. Tehát tervezhető pénz a korábbi év bevételének ismeretében lehetséges.
A főváros számára előírásként legelőször a 2021-es költségvetésben fog rendelkezésre állni az a szám, ami alapján képes lenne meghatározni a január elsejétől a BKV-nek adandó pénz összegét a törvény alapján. Nehéz nem arra gondolni, hogy ez
a 2022-es parlamenti választásokra „érhet be”,
akkorra okozva olyan működési zavarokat, amelyek befolyásolhatják az eredményt.
Karácsony: vissza kell vonni
Maga Karácsony Gergely se látja tisztán a történteket. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nem tudja értelmezni,
„mi a túró ez”.
Abban viszont bizonyos, hogy a beterjesztés módja ellentétes az Orbán által „szent és sérthetetlenként” minősített megállapodással Tarlóssal. Azzal, hogy a fővárost érintő fontos kérdésekben nem döntenek egyoldalúan, az elképzelésről Orbán nem beszélt neki egy hete a kormányülésen. Ezért szerinte ennek a módosító javaslatnak csak egy vége lehet, a visszavonás. Mindenesetre levélben fog magyarázatot kérni Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől.
