“Ha nem lennénk 25 éve NATO tagok, akkor nekünk kellene védekeznünk egy orosz támadással szemben.” Így vázolta fel a helyzetet Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján.
A fideszes politikus régóta közismert atlantista meggyőződéséről. Korábban Orbán Viktor felajánlotta neki a washingtoni nagyköveti posztot, de Németh Zsolt nem fogadta el, mert nem kívánta képviselni a miniszterelnök szuverenista politikáját, mely csak az USA-val és az Európai Unióval szemben védekezik miközben intenzíven együttműködik Oroszországgal és Kínával. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta – 2022 február 24 – egyedül Orbán Viktor volt az az uniós tagállamok vezetői közül, aki kezet rázott az orosz elnökkel méghozzá szimbolikus helyen Pekingben.
Németh Zsolt keményen bírálta Putyin propagandistáit, és azt hangsúlyozta:
”A NATO nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni a tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert a NATO tagjai vagyunk”
– hangsúlyozta a parlament külügyi bizottságának elnöke.
Magyarország 1999-ben vált a NATO tagjává, az első Orbán kormány idején. Akkor ebben konszenzus állt fenn a magyar elitben. Orbán Viktor oroszbarát fordulata 2009-ben kezdődött amikor találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Orbán Moszkvát és Pekinget ellensúlynak használja Washingtonnal és Brüsszellel szemben. Így jutott el oda, hogy Oroszország és Kína trójai falónak használja Magyarországot az Európai Unióban és a NATO-ban.
Az oroszok nem megszállni hanem diktálni akarnak
Németh Zsolt így vázolta fel Putyin törekvéseit:
”Az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket hanem, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk: kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon.”
Ez az úgynevezett finlandizáció: Sztálin a második világháború után nem foglalta el Finnországot hanem olyan semlegességet kényszerített rá, amely korlátozta cselekvési szabadságát. Putyin Ukrajna elleni agressziójával elérte, hogy Finnország szakított a semlegességgel, és belépett a NATO-ba. Ugyanígy cselekedett Svédország is, amelynek NATO tagságát a magyar diplomácia szánalmas manőverekkel próbálta késleltetni. Németh Zsoltra várt a kínos feladat, hogy ezt elmagyarázza a svédeknek. Orbán valószínűleg nem diplomáciai okból késleltette a svéd NATO tagságot hanem azért, mert az újabb Gripen üzletből neki jutó “járulékot” kevesellte.
A magyar miniszterelnök már első alkalommal is csinos összeget kaphatott azért, hogy a svéd Grippen vadászgépeket válassza az amerikaiak helyett.
A világon szinte mindenütt a nagy fegyverüzletek csinos “járulékot” jelentenek a döntéshozóknak: Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen is folyik ilyen korrupciós eljárás Izraelben.
Németh Zsolt beszédében hangsúlyozta a NATO tagság stratégiai jelentőségét, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió rendkívüli mértékben felértékelt hiszen az Magyarország szuverenitását is fenyegeti:
”Magyarország NATO tagságának most van a legnagyobb jelentősége. A közvélemény bármiféle megvezetése a NATO ügyében jelenleg közvetlenül fenyegeti hazánk fizikai biztonságát és szuverenitását!”
Kemény szavak, melyek pártunk és kormányunk médiájának szólnak, személy szerint Rogán Antalnak, aki Orbán Viktor megbízásából azt teljhatalommal irányítja.
Németh Zsolt szerint: ”A NATO tagság iránti közbizalom megingatására irányuló kommunikáció akkor is a kormány tényleges politikáját támadja, ha retorikailag megpróbálja magát kormánypártiként hangszerelni.”
Csakhogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol Németh Zsolt mellett ült, egészen más álláspontot fogalmazott meg 2022 nyarán nem sokkal azután, hogy megszakadtak a tárgyalások az oroszok és az ukránok között a megegyezésről:
“Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg: Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak! A NATO soha nem helyez el olyan fegyvereket Ukrajna területén, ahonnan el lehetne érni Oroszországot! A nyugatiak ezt az orosz ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak hajlandók róla. Ezért ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeknek, melyek teljesítését korábban diplomáciai úton akarták elérni.”
