Polonius, Author at Független Hírügynökség Page 5 of 198

Mennyit kockáztat Orbán az akkumulátorgyártással?

Polonius

-

2024-10-18

Mennyit kockáztat Orbán az akkumulátorgyártással?

A magyar kormány nagy pénzeket fektet az akkumulátorgyártásba és az elektromos autózásba miközben a piac befagyott Európában. Kipukkadt a luftballon?

Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség főnöke szerint nem: a világpiac nem állt le, mert az elektromos autózás egyre népszerűbb Kínában és az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban is csak lelassult a korábban igen dinamikus növekedés: tíz éve még csak százezer elektromos autó volt, mára már 9,3 millió fut belőlük az utakon.

A tisztán elektromos járműpark idén 42,9 millióra nő a világpiacon 2035-ben viszont várhatóan már 430-500 millió lesz! Az Európai Unióban jelenleg 3,4 millió elektromos járművet értékesítenek évente míg 2035-ben már várhatóan 15,5 milliót. Kínának és Dél Koreának előnye van az akkumulátor technológiában, ezt az USA és az EU Kína esetében védővámokkal próbálja kompenzálni.

A magyar kormány javaslata szerint minden uniós polgár egységesen 4500 eurós támogatást kaphatna amennyiben elektromos autót vásárol. Mindez része egy javaslat csomagnak, melynek a teljes összege 100 milliárd euró körül van. Honnan lenne az Európai Uniónak ennyi pénze erre a célra? Erre a magyar javaslat nem tér ki – jó okkal ugyanis Mario Draghi egységes közös hitelfelvételt tart szükségesnek ahhoz, hogy az Európai Unió képes legyen a nagy stratégiai tervek végrehajtására: zöld átállás, digitális forradalom, Ukrajna támogatása stb.

Csakhogy Orbán Viktor határozottan ellenzi a közös hitelfelvételt.

Nincs ezzel egyedül: más tagállamokban is nagy a tartózkodás. Minden attól függ, hogy Németország hogy dönt. Angela Merkel kancellár annak idején úgy tudta keresztülvinni a közös hitelfelvételt, hogy szentül megígérte: egyedi esetről lesz szó! Csakhogy Németország az államadósság fék miatt nincs abban a helyzetben, hogy jelentősen növelje a kölcsönök felvételét. Az elektromos autók eladása is azért lassult le, mert a német kormány támogatási programja véget ért. Jövőre választásokat tartanak Németországban, ahol várhatóan a CDU vezére, Friedrich Merz alakíthat majd kormányt. Kérdés, hogy kivel. A zöldek is esélyesek lehetnek mint koalíciós partnerek márpedig számukra az elektromos autózás igencsak fontos.

Az Európai Unió mindenesetre elhalasztotta az új költségvetés vitáját a német választások utáni időszakra.

Németország gazdaságának gyengélkedése ugyanis új helyzetet teremtett a politikában: előretörnek a szélsőséges pártok mind a jobb mind pedig a baloldalon. Az Alternative für Deutschland kedvenc ellenfelét a zöldek jelentik Németországban, ahol a fontos gazdasági döntések mindinkább politikai színezetet kapnak. Orbán Viktor a német – kínai – magyar együttműködésben bizakodik az elektromos autógyártásban illetve az akkumulátor iparban. Az elképzelés hosszú távon bejöhet, de a legközelebbi választások 2026-ban lesznek Magyarországon.

Csányi – OTP: “nincs még egy ország, ahol a kormány ennyire beavatkozna a bankok életébe!”

Polonius

-

2024-10-18

0

Csányi – OTP: “nincs még egy ország, ahol a kormány ennyire beavatkozna a bankok életébe!”

A második leggazdagabb magyar, az OTP elnök vezérigazgatója a Portfolió konferenciáján bírálta a magyar kormány különadóit, melyekkel a bankokat és más vállalkozásokat sújt.

“Ha a kormány betartaná az ígéreteit, akkor az extraprofitadónak idén már nem kellene léteznie!”- hangsúlyozta Csányi Sándor. Aki más területeken is bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját :” furcsa logika, hogy 5%- os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél miközben a kormány nem vállal semmiféle inflációs kötelezettséget cserébe”- mutatott rá egy nyilvánvaló ellentmondásra.

Csányi Sándor kitért az Európai Unió helyzetére is, és visszhangozva Mario Draghi nézeteit , megállapította , hogy az európai versenyképesség csökkent az Egyesült Államokhoz képest. “Technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa”- hangoztatta az OTP elnök vezérigazgatója , aki azért hozzátette , hogy a legnagyobb magyar bank köszöni szépen és jól van. Olyannyira jól, hogy fontolóra vette a német Commerzbank megvásárlását , lett is volna elég pénze erre, de politikai okokból lemondott erről. A politikai ellenállást most tapasztalhatja az Unicredit , mely megpróbálja átvenni a Commerzbankot, de a német kormány keményen ellenáll. Mario Draghi jelentésében európai óriás bankokat javasol, de a nemzeti kormányok nemigen lelkesednek ezért. “Így viszont marad az amerikai bankok vezető szerepe a globális gazdaságban “- hangsúlyozta Csányi Sándor.

Magyar Péter élvezi Csányi diszkrét támogatását?

Meg nem erősített hírek szerint Csányi és csapata – Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója és Pintér Sándor belügyminiszter – titokban támogatják Orbán Viktor kihívóját, mert nem értenek egyet a magyar miniszterelnök EU és NATO ellenes politikai vonalával.

Az OTP és a MOL sokat profitált a nemzeti együttműködés rendszeréből, de Orbán cserében keményen adóztatja őket. Ez sem tetszik a gazdasági élet két veteránjának, mint ahogy az sem, hogy Orbán Viktor szembekerült Brüsszellel és Washingtonnal.

A nagy túlélők már arra készülődnek, hogy Orbán Viktort is túléljék, ha úgy alakulnak a dolgok: Brüsszel és Washington együtt megbuktatja Orbánt.

Ez most egyértelműen Trump szereplésétől függ: ha ő jön, akkor Orbán átmenetileg megmenekül, ha viszont Kamala Harris lesz az elnök, akkor Washington és Brüsszel együtt kísérli meg Orbán Viktor levételét a sakktábláról. Csányi, Hernádi és Pintér az életművüket és a pénzüket féltik. Mindenképp el akarják kerülni a káoszt. Abban bíznak: ha ez a rendszerváltás idején sikerült, akkor most sem lehetetlen. A káosz senkinek sem érdeke, de minthogy Orbánt az oroszok erőteljesen támogatják, nem fog harc nélkül távozni.

Ceausescut Moszkva és Washington közös döntéssel tette el láb alól. Milosevicset ugyan levették a sakktábláról, és Hágába vitték, de utódát lelőtték. Szerbiában pedig olyan rendszer működik, amely nagyon is hasonlít a nemzeti együttműködés orbáni rendjéhez. Szerbia állítólag Orbán egyik menekülő útja hiszen közel van, de nem tagja sem az Európai Uniónak sem pedig a NATO-nak, és kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor féltestvére?

Polonius

-

2024-10-17

0

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor féltestvére?

Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő azzal indokolja azt a bizalmi kapcsolatot, amely a miniszterelnök és a felcsúti gázszerelő, az ország leggazdagabb embere között fennáll, hogy rokoni szálak fűzik össze a két felcsúti „nagyembert”.

Arról mindenki meg van győződve Felcsúton és nemcsak ott, hogy Mészáros Lőrinc kizárólag Orbán Viktor “barátságának” köszönheti példátlan gazdagodását. Vagyonát 990 milliárd forintra becsülték idén májusban, azóta valószínűleg már túllépte az 1000 milliárd forintot is. Dollárban is milliárdos: a Forbes 1,7 milliárd dollárra becsülte vagyonát. Mészáros Lőrinc gazdagodása azután gyorsult fel, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos szakított egymással.

A Fidesz egykori pénzügyi vezére, akit Orbán Viktor kinevezett az adóhivatal élére is, de ott megbukott, és le kellett váltani, állítólag azért szakított a magyar miniszterelnökkel, mert Orbán túlságosan is kötődött Moszkvához. Simicska Lajos célozgatott titkosszolgálati kapcsolatokra is, de erről soha semmilyen bizonyítékkal nem szolgált. Valószínűleg figyelmeztették egy ilyen közlés várható következményeire. Simicska attól tartott, hogy az orosz titkosszolgálat elteszi láb alól méghozzá úgy mint a katonai hírszerzés árulóját, akit poloniummal mérgezték meg Londonban Putyin parancsára. Minthogy Simicska, a katonatárs és ifjúkori jóbarát, hallgatott, ezért életben maradt.

Lázár János amikor kancellária miniszter volt, akkor dossziét állíttatott össze Orbán Viktorról is.

Titkosszolgálati tanácsadója, Cséfalvay Tamás altábornagy kezelte ezt a dossziét. A tábornok célzott rá, hogy Orbán Viktort ugyanúgy képezhették ki mint őt: a katonai kiképzés ebben az esetben úgy történt, hogy az első három hónapot Magyarországon töltötte az újonc, majd pedig január elsejétől a Szovjetunióban folytatta a kiképzést a GRU, a katonai hírszerzés keretében. Hivatalosan ez a szovjet kiképzés sehol sem szerepelt Cséfalvay Tamás életrajzában, ahol azt írta: sosem jártam a Szovjetunióban. Főnökei tanácsára nem lépett be a kommunista pártba sem, így a rendszerváltáskor szinte az egyetlen ezredes volt a titkosszolgálatnál, aki nem volt párttag. Közben viszont nem léphetett be egyetlen NATO tagállamba sem, mert azonosították mint a szovjet és a magyar hírszerzés ügynökét Olaszországban és a Vatikánban. Cséfalvay Tamás tábornokot az ellenzék 2020-ban felkérte, hogy legyen egy esetleges Dobrev kormány katonai titkosszolgálatának vezetője. Nem sokkal ezután meghalt: ”szívroham” végzett vele 64 éves korában.

“Orbánt az orosz titkosszolgálat védelmezi Magyarországon”

Ezt is Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő állítja a Facebookon. Semmilyen bizonyítékkal nem szolgál, de hát ilyen kapcsolatokat nemigen szoktak dokumentálni, a moszkvai archívumok pedig közismerten zárva vannak. Éppúgy mint a magyar katonai hírszerzés archívumai. Az ukrajnai háború kirobbanása óta – 2022 február 24 – az Egyesült Államok fokozottan érdeklődik Orbán Viktor orosz kapcsolatai után. Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza külföldi “barátait”. Egy ilyen listát megszerzett a brit hírszerzés, amely továbbadta azt az Egyesült Államoknak. A magyar diplomácia izgatottan érdeklődött Washingtonban a listáról, de az amerikaiak csak annyit közöltek: magyar nevet nem találtunk a listán. Nyilvánvalóan több lista is lehet Putyin külföldi “barátairól”. Azt az orosz oligarchát, a Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag átadta a listát a brit hírszerzésnek, kidobták a hatodik emeleti ablakból Moszkva egyik kórházában.

“Orbán életét az orosz titkosszolgálat tervezi meg”

Polonius

-

2024-10-17

0

“Orbán életét az orosz titkosszolgálat tervezi meg”

Azt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon arról írt, hogy “Orbán Viktor semmiképp sem engedi át a hatalmat 2026-ban. Orbánnak és a családjának nincsen vesztenivalója, ezért mindent meg fog tenni az orosz titkosszolgálat segítségével a hatalom megtartására.”

Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki a Facebookon arról, hogy Orbán Viktor felkészült a menekülésre is:

”saját, magánkifutó pálya épült a felcsúti uradalom mellett, melyet csakis ő használhat. Orbán magánrepülőgépein a rakétavédelmi rendszer már alapfelszerelés.”

Lin Piao marsallt és családját, Mao bukott trónörökösét úgy tették el láb alól, hogy Oroszország irányába tartó gépét rakétával lelőtték. Ezekután Kína megköthette a nagy alkut az Egyesült Államokkal 1972-ben.

“Orbán birtoka katonailag 24 órában védett terület. A birtok területén atombunker van.”

Káncz Csaba szerint még az is kérdéses, hogy lesznek-e egyáltalán választások 2026-ban vagy az orosz titkosszolgálat valamilyen belorusz forgatókönyvet készít elő Orbán Viktor számára.

“Orbán mindenre felkészült, követi az orosz titkosszolgálat protokollját. A miniszterelnök célja a hatalom megtartása, és az, hogy biztosítsa Oroszország érdekeit és tartós befolyását Budapesten. Magyarország katonai- logisztikai szempontból kulcspozícióban fekszik Moszkva szempontjából, de a nemzeti együttműködés rendszere megbukott egy ex nyugati államban mélyen a NATO hátországaban” – írta Káncz Csaba a Facebookon.

Orbán hogy került ilyen függő viszonyba?

Gorbacsov hatalomra kerülése után Moszkva és Washington megállapodott abban, hogy Magyarország és néhány más szocialista ország távozik a keleti blokkból, és a Nyugat része lesz. Az USA budapesti nagykövete érdeklődött szovjet kollégájától, hogy kik fogják levezényelni a vértelen rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy listát nyújtott át amerikai kollégájának. A listán rajta volt a fiatal Orbán Viktor is. Akinek szervezetét, a Fideszt még a Kádár rendszerben engedélyezték noha a törvény tiltotta nem rendszer konform mozgalmak működését. Orbán Viktor politikai presztízsét a Nagy Imre temetésen elmondott beszéde alapozta meg: ruszkik haza! Orbán a beszédet nem az ellenzékkel hanem az amerikai és a szovjet nagykövetséggel egyeztette. Ebben az időszakban ideális együttműködés alakult ki Moszkva és Washington között: jól mutatta ezt Ceausescu bukása. A román diktátorra a halálos ítéletet nem Romániában hanem Washingtonban és Moszkvában mondták ki.

Csakhogy azután Washingtonban kidolgozták a Szovjetunió bukását követő új stratégiát, és ebben Magyarországnak már semmilyen szerep sem jutott. Az Egyesült Államok számára Lengyelország és Románia fontos ebben a térségben, Magyarország pedig nem. Orbán ebben a helyzetben csatlakozott a nagy német álomhoz, a kontinentális együttműködéshez: Európa, Oroszország és Kína együtt megkontrázhatja az USA világhatalmát. Kohl, Schröder, Merkel és Orbán ennek a nagy tervnek voltak a képviselői, de ez végképp elbukott amikor Putyin megtámadta Ukrajnát. Európa immár újra egyértelműen az USA-t választotta. Washington pedig már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA és az Európai Unió ezért akarja levenni a sakktábláról Orbán Viktort. Trump talán nem, de az ő számára Európa teljesen mellékes hadszíntér. Trump tudja, hogy három nagy konfliktus sok az USA-nak. Ezért akarja rendezni Ukrajna ügyét, hogy azután a Közel Keletre illetve a Távol Keletre, Kínára koncentrálhasson. Trump számára Orbán hatalom technikája az érdekes nem a diplomáciája.

Közvetítőre nincs szükség, Trump mindent maga intéz, már persze, ha hatalomra kerül. Ha Kamala Harris nyer, akkor Orbán Viktorra hiába vigyáz az orosz titkosszolgálat…

Soros György egykori londoni képviselője Donald Trump gazdasági tanácsadója

Polonius

-

2024-10-15

0

Soros György egykori londoni képviselője Donald Trump gazdasági tanácsadója

Az angol font elleni támadás sok pénzt és még több kritikát hozott Soros Györgynek, aki évtizedek óta a demokraták legfőbb szponzorai közé tartozik az Egyesült Államokban. A londoni Cityben Soros Györgyöt Scott Bessent képviselte a kilencvenes években, később partner lett a globális pénzügyi vállalkozásban.

A Wall Street Journal most arról ír, hogy ő vált Donald Trump elsőszámú gazdasági tanácsadójává.

Scott Bessent egy időre kiszállt Soros György pénzügyi hálózatából, de azután visszatért méghozzá mint befektetési igazgató. Ez volt számára a csúcs a Soros birodalomban. 2015 után újra önálló céget alapított Key Square Group címen. A Wall Streeten igen elismert pénzügyi befektetőnek számít.

Scott Bessent – Soros Györgyhöz hasonlóan – kezdetben a demokratákat támogatta: saját otthonában rendezett gyűjtési vacsorákat Al Gore alelnöknek 2000-ben amikor ő volt pártjának elnökjelöltje.

Hogy lett Donald Trump tanácsadója?

Scott Bessent fiatalkorában jelentkezett a haditengerészethez, de nem vették fel, mert meleg. Emiatt is támogatta kezdetben a demokratákat, akik ebben a kérdésben toleránsabbak voltak. Ma már nyíltan együtt él férfi partnerével.

Donald Trump kezdetben maga is a demokratákat támogatta, még ebből az időből ismerik egymást.

2016-ban amikor Trump elindult az elnöki posztért, a Wall Streeten kevés támogatóra számíthatott, de Scott Bessent közéjük tartozott. Pénzt is adott Trump választási kampányához, és ami még fontosabb volt: támogatói vacsorákat szervezett pénzügyi körökben, ahol gyanakvással figyelték Donald Trumpot, aki hitelekre alapozta ingatlan birodalmát, de a törlesztésekkel annyira elmaradt, hogy több bank is feketelistára helyezte.

Trump ezért igen hálás Scott Bessentnek, aki a Wall Street Journal szerint akár az USA új pénzügyminisztere is lehet amennyiben Trumpot választják meg elnöknek.

Trump a kampány során többször is az egekig magasztalta Scott Bessentet:

“Az egyik legbrilliánsabb ember a Wall Streeten, olyan befektető a Wall Streeten, akit mindenki tisztel.”

A 62 éves Scott Bessent a londoni Financial Timesnak a napokban úgy nyilatkozott, hogy Trump – amennyiben hatalomra kerül – nem szándékozik gyengíteni az amerikai dollár árfolyamát.

Scott Bessent a You Tube-on szorgosan magyarázza Trump gazdasági elképzeléseit, és bírálja Biden gazdaságpolitikáját mondván

“az USA jelenlegi elnöke a központi tervgazdaságot valósítja meg az Egyesült Államokban.”

Putyin és Orbán Viktor után Trump is felfedezte a belső ellenséget

Polonius

-

2024-10-14

0

Putyin és Orbán Viktor után Trump is felfedezte a belső ellenséget

“Azt hiszem, hogy a külső ellenségnél nagyobb probléma a belső ellenség. Van néhány nagyon rossz és beteg emberünk, akik radikális baloldali őrültek. Úgy gondolom, hogy szükség esetén őket nagyon is könnyen kezelhetné a Nemzeti Gárda vagy a hadsereg” – mondta az ex elnök a Fox Radionak.

Az Egyesült Államok alkotmánya tiltja a hadsereg bevetését az ország határain belül. Erre csakis akkor kerülhet sor, ha az USA léte forog kockán mint a polgárháború idején. Az alkotmány szerint az elnök a hadsereg főparancsnoka. Amikor Trump elveszítette a legutóbbi elnökválasztást, akkor előkészületeket tett egy háborúra Irán ellen, hogy ily módon késleltesse a hatalom átadását a győztes Joe Bidennek. Ebben az átmeneti időszakban az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke úgy rendelkezett, hogy minden parancs , amely Trump elnöktől jön csakis akkor érvényes, ha az ő aláírása is rajta van. Így sikerült megakadályoznia azt, hogy Trump háborút robbanthasson ki 2021 elején amikor hívei megostromolták a Capitoliumot. Trump mindmáig nem ismerte el választási vereségét, és nagy kérdés, hogy idén novemberben mit tesz majd ha kiderül: nem ő nyerte az elnökválasztást!

Putyin ellenfelei inoagentek

Az orosz elnök számára mindazok akik fellépnek ellene külföldi ügynökök – inoagentek. Ezzel a módszerrel tette tönkre a megmaradt ellenzéki sajtót, és félemlített meg mindenkit, aki felemelte a szavát az Ukrajna elleni agresszióval szemben. Mindeközben lelkesen fényképezteti magát olyan híres külföldiekkel mint például Steven Segal amerikai akcióhős, aki felvette az orosz állampolgárságot is. Jelenleg Putyin elnök humanitárius különmegbízottja – jelentsen ez akármit. Trump elnököt a demokraták azzal gyanúsítják, hogy Putyin elnök valamivel zsarolja őt, és ezért kész tárgyalni az orosz államfővel, ha újra megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán és a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Putyinhoz hasonlóan a magyar miniszterelnök is meg akarja félemlíteni mindazokat akik bírálják politikáját. A Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézetét Horváth József tábornok vezeti, aki még III/3-as hadnagyként kezdte pályafutását a Kádár rendszer végnapjaiban. Ezt az ügyosztályt ugyan a rendszerváltáskor felszámolták, de a titkosszolgálatok megmaradtak, és ma Rogán Antal irányításával ugyanúgy működnek mint Kádár János idején. Kádár, aki 1956-tól 1988-ig uralkodott mindig külön fogadta a hadügyminisztert és a belügyminisztert. Végül Horváth István töltötte be a belügyminiszteri tisztet a diktatúra végnapjaiban. Veje, Stumpf István Orbán Viktor miniszterelnök kancellária minisztere volt – 1998-2002, jelenleg pedig Orbán egyik tanácsadója. A magyar miniszterelnök azért tart fenn permanens vészhelyzetet, hogy a hatalom a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor korlátozhassa az ellene irányuló bírálatot. Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása miatt.

Magyarország nincs vészhelyzetben, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere igen, mert mind Brüsszel mind pedig Washington elszánta magát arra, hogy levegye a magyar miniszterelnököt a sakktábláról. Ezért imádkozik Orbán Viktor Trump győzelméért.

Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Polonius

-

2024-10-13

0

Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Miközben Irán és Izrael között nyílt háború zajlik Putyin orosz elnök találkozott a perzsa államfővel Türkmenisztán fővárosában. Hanijet Pezeskian Iránban mérsékelt politikusnak számít, de a vallási vezető, Khamenei ajatollah mégiscsak őt támogatta, mert békülni akar a Nyugattal. Az iráni Forradalmi Gárda viszont nem akar.

Iránban nagy parádén mutatták be az új csodafegyvert: a Shahed 136B drón továbbfejlesztett változatát, melynek hatótávolsága 4000 kilométer. A felvonuláson a másik szenzáció a Dzsihád ballisztikus rakéta volt. Szent védelmi hét vette ezzel kezdetét Iránban, ahol elvonultak Khomeini ajatollah sírja előtt. A vallási vezető irányította a forradalmat 1979-ben amikor elfoglalták az USA nagykövetséget is Teheránban, és háborút hirdettek a Nyugat és különösen Izrael ellen. Khomeini kétfrontos háborút folytatott: a kommunista párt 15 ezer aktivistáját ölette meg, hogy elvegye Moszkva kedvét a “testvéri segélynyújtástól”, mely 1978-ban Afganisztánban megtörtént.

Aztán Oroszország és Irán együtt mentette meg Asszad rendszerét Szíriában. A Hamász terrorista szervezet vezetői többször is jártak Moszkvában azt követően is, hogy terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen 2023 október hetedikén. A Hamász politikai vezetőjét a Moszad Teheránban gyilkolta meg.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök valószínűleg tudatosan hagyta figyelmen kívül a Moszad jelentéseit a készülő Hamász terrortámadásról tavaly októberben, hogy ezzel kellő erkölcsi alapot szerezzen régi kedvenc tervének megvalósításához: Irán nukleáris kapacitásának megsemmisítéséhez. Obama elnök öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt megállapodott Iránnal a katonai atom program leállításáról. Trump elnök ezt a megállapodást – Benjamin Netanjahu biztatására – felrúgta, de a közös támadást Irán ellen nem vállalta fel. Most azonban arra buzdítja Izraelt: elsőként a nukleáris létesítményeket támadja Iránban! Benjamin Netanjahu azzal számol, hogy Donald Trump hamarosan újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és akkor zöld utat kap Iránnal szemben. Biden elnök ugyanis egyáltalán nem támogat egy Irán elleni akciót. Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje kerek-perec megmondta Netanjahunak: ezt a háborút be kell fejezni!

Miért adná fel Putyin Irán támogatását?

Jelenleg az iráni drónok jó szolgálatot tesznek az ukrajnai háborúban. Ezért is kérte Zelenszkij elnök, hogy a NATO védje Ukrajna légterét. Az iráni drónok olykor NATO tagállamok határmenti területein landolnak Lengyelországban vagy Lettországban. Biden nem kíván igazán aktívan belekeveredni az ukrajnai háborúba, mert nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal. Trump egyenesen megegyezne Putyinnal Zelenszkij feje felett. Miért? Nemcsak azért, mert ezzel növelné nemigen létező diplomáciai presztízsét hanem azért is, mert ezzel talán ráveheti Putyint arra: hagyja magára Iránt! Enélkül ugyanis igencsak kockázatos az Irán elleni támadás hiszen a nagy területű és népes állam legyőzése egyáltalán nem tűnik egyszerűnek. Még nagyobb problémája Trumpnak és Netanjahunak az esetleges katonai győzelem után, hogy mi lesz utána? Afganisztánban és Irakban kiderült, hogy a katonai győzelem felér egy kiadós politikai vereséggel.

Miért kockáztatja a 75 éves Netanjahu a 76 éves Izraelnek nemcsak a biztonságát, de a létét is? Mert arra gondol, hogy az idő nem Izraelnek dolgozik: a demográfia jelentős arab többséget vetít előre a jelenlegi határokon belül, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig a Közel Kelet és főként Izrael iránt egyre csökken. A Közel Kelet az olcsó kőolaj felfedezésével vált világpolitikai tényezővé, ha ennek szerepe csökken a zöld átállás miatt, akkor visszasüllyedhet a periferikus létezésbe, ami nem sok jót ígér a globális versengésben.

Orbán először említette név szerint Magyar Pétert

Polonius

-

2024-10-11

0

Orbán először említette név szerint Magyar Pétert

A legnagyobb ellenzéki párt vezére sietett reagálni a miniszterelnök rádióinterjújára, melyben “Dobrev-Magyar házasságról” és arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a magyar kormányt.”

Magyar Péter reakciója a Facebookon: ”A miniszterelnök látva a legfrissebb közvéleménykutatási eredményeket, ma először volt kénytelen kiejteni a Tisza Párt és vezetőjének nevét. Ugyanazzal a hévvel lehazudta a csillagokat is az égről. Tisza – DK szövetségről hadovált miközben mi a kezdettől fogva az Orbán – Gyurcsány korszak lebontásán dolgozunk. Azt hazudta, hogy a magyar kormányt kívülről akarják megbuktatni noha a Tisza világossá tette, hogy visszautasít minden külső befolyást. Azt hazudta Orbán Viktor, hogy a Tisza beengedné az illegális migránsokat miközben legutoljára az Európai Parlamentben mondtam el neki: támogatjuk a szigorú és következetes migrációs politikát és a déli határkerítés fenntartását. Eközben Orbánék kiengedtek a börtönből 2000 embercsempészt.

A Tisza elutasítja a fegyverszállítást Ukrajnába.

– a családbarát Fidesz mindmáig nem emelte a 2008-as családi pótlékot miközben az infláció Európa rekordot produkált 2023- ban Soha ilyen kevés gyerek nem született Magyarországon” – írta Magyar Péter a Facebookon.

Szijjártó újra Oroszországban

„Immár tizenegyedszer látogatott el a magyar külügyminiszter Oroszországba azóta, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen”

– állapította meg David Pressman amerikai nagykövet, aki nyomatékosan hangsúlyozta: az Egyesült Államok immár nem hagyhatja szó nélkül ezt. Egy német újságíró, aki Szijjártó Pétert kérdezte arról, hogy miért vesz részt a Gazprom fórumán, provokációnak minősítette a magyar külügyminiszter látogatását az Európai Unióval szemben. Szijjártó Péter újabb oroszországi látogatására egy nappal azután került sor, hogy Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke Strasbourgban élesen bírálta a magyar kormány oroszbarát külpolitikáját.

Sem Orbán Viktor sem Szijjártó Péter a mai napig nem fogadta az Egyesült Államok budapesti nagykövetét.

Lavrov orosz külügyminisztertől viszont Szijjártó Péter átvette a Barátság Érdemrendet, ez a legmagasabb kitüntetés, melyet a Kreml Oroszország barátainak

Orbán: Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt

Polonius

-

2024-10-11

0

Orbán: Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt

“Az európai bizottság elnöke és az Európai Néppárt vezetője meg akarja buktatni a magyar kormányt” – vonta le a strasbourgi vita legfőbb tanulságát a miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában.

“A Dobrev-Magyar koalíció szerződése vagy házassága meg is történt a szemünk láttára, és amelyet papként vagy anyakönyvvezetőként Ursula von der Leyen celebrált és Manfred Weber volt a tanú” – jelentette ki Orbán. Aki szerint négy célt követ ez a koalíció:

01 az ukrajnai háború támogatása
02 a brüsszeli migráns politika támogatása
03 a magyar családvédelmi törvény felmondása
04 kereskedelmi hidegháború

Orbán peche az, hogy ez távolról sem hat olyan elrettentően a magyar közvéleményre, hogy a döntő többség azt gondolná: érdemes szembeszállni Brüsszellel, amely több milliárd eurót fagyasztott be, és Ursula von der Leyen beszéde nemigen hagyott kétséget afelől: amíg Orbán a miniszterelnök addig csakis annyit adnak, amennyit muszáj. Megér nekünk Orbán Viktor ennyit?

Nemcsak Orbán az akadálya az uniós integráció sikerének

Orbán és a patrióták szuverenista koncepciója tökéletesen használhatatlan az Európai Unió számára. A Les Echos, a francia üzleti körök lapja ezért nevezte idiótáknak a patriótákat. Az Európai Unió problémáit és a megoldás módját Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke vázolta fel Ursula von der Leyen megbízásából.

A cél az, hogy közös hitelfelvétellel teremtsenek olyan pénzügyi alapot többszáz milliárd euró értékben, amely lehetővé teszi a gazdaság korszerűsítését, a zöld átállást, az ukrajnai háború finanszírozását és más stratégiai elképzelések megvalósítását.

Ezt nemcsak a patrióták ellenzik hanem a fukar államok is élükön Németországgal. Draghi elképzeléseinek fő támogatója Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök. Sajtóértekezletén Orbán Viktor utalt rá: elvben nem ellenzi a közös tőkepiacot az Európai Unióban – ahogy azt Letta egykori olasz kormányfő jelentése javasolta.

Orbán szeretne pénzt látni Brüsszelből, és valószínűleg megszavazná a közös hitelfelvételt, ha kapna belőle valamit.

Minden szem Németországra szegeződik, ahol a legyengült kormány béna kacsaként támolyog. Jövőre lesz a választás, ahol mindenki a CDU-CSU győzelmére számít vagyis Merz kancellári kinevezésére.

Ebből a szempontból nem volt különösebben taktikus Orbán részéről a CDU-s Ursula von der Leyen és a CSU-s Manfred Weber bírálata.

Az Európai Unió elhalasztotta az új költségvetés bejelentését a német választások utáni időszakra. Ha Merz győz, akkor felmerül a kérdés: kivel köt koalíciót? Az Alternative für Deutschland párttal aligha, mert azt az USA nem fogadná el. Az FDP sem valószínű, mert ők írták be az alkotmányba az államadósság féket, amely lehetetlenné teszi a német gazdaság komoly támogatását. Márpedig Merztől ezt várja mindenki. A csapdából kiút lehet a közös uniós hitelfelvétel, melyet elsősorban a déli tagállamok sürgetnek, de Európa szegényebb keleti felén is sokan helyeselnek. Orbán Viktor az európai szegényházból kioktathatja a világot csak épp arra az egyszerű kérdésre nem tudja a választ: mit kellene csinálni ahhoz, hogy Európa újra nagy legyen!? – pedig ezt a Trumptól átvett jelszót használja a soros magyar elnökség Brüsszelben.

“Trumpot nem zavarja különösebben Orbán Kína barátsága”

Polonius

-

2024-10-10

0

“Trumpot nem zavarja különösebben Orbán Kína barátsága”

Legalábbis ezt állítja egy magyar diplomáciai szakértő, aki egykor az Orbán kormányt szolgálta, de most az Egyesült Államokban kutat. Fehér Zoltán tanult a Harvard Egyetemen, és a bostoni Tufts Egyetemen. Jelenleg az Atlantic Council Kína szakértője.

A valasz.hu portálnak így nyilatkozott Trump és Orbán kapcsolatáról: ”Trump történelmi érdeme, hogy az egyensúlyozás és a feltartóztatás irányába fordította az amerikai Kína stratégiát. Sokan úgy vélik, hogy egy újabb republikánus kormányzat keményen felróná Budapest közelségét Pekinghez, de én ebben egyáltalán nem vagyok olyan biztos. Trumpnak láthatóan hízeleg, hogy Orbán Viktorban talált egy szövetségest. Jelenleg inkább arra fogadnék, hogy egy Trump adminisztráció esetén az Orbán kormány egyértelmű kínai – orosz irányultságát éppúgy figyelmen kívül hagynák mint az amerikai konzervatív értelmiség Trumpot támogató radikálisabb része. Ráadásul Magyarország számára Kína nem egy stratégiai vonal a sok közül hanem a nagy stratégia alapja. Jöhet bármilyen nyomás Washingtonból, ez nem mozdul ki a helyéről” – állítja az egykori magyar diplomata, aki 2014-ig állt az Orbán kormány szolgálatában. 2014-ig Martonyi János volt a külügyminiszter, aki meggyőződéses atlantistaként irányította a diplomáciát. Korábban pedig ő volt Orbán Viktor mentora ezen a téren. Csakhogy a tanítvány új útra tért, kinevezte külügyminiszternek Szijjártó Pétert, aki szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Azóta a magyar diplomáciai nagy stratégia alapja az orosz és Kína barátság. Vajon miért?

Az USA leírta Európát

Erre a fiatal Orbán Viktor akkor jöhetett rá amikor kiderült a kilencvenes években, hogy a Szovjetunió bukása után kialakított új amerikai diplomácia számára Európa sokkal inkább vetélytárs mint szövetséges. Washington számára Európa le, Kína és a Távol Kelet felértékelődött. Ebben a rendszerben Magyarország abszolút periféria, amely a saját térségében is leértékelődött. Míg a Szovjetunió bukása előtt Washington számára még valamennyire fontosak voltak a reform kommunista államok: Magyarország és Jugoszlávia, az új diplomáciai stratégiában már egyértelműen Lengyelország és Románia foglalta el a fő helyet ebben a térségben. Ebben a helyzetben Orbán Viktor a német stratégiához csatlakozott: Kohl, Schröder és Merkel az európai – orosz – kínai együttműködésben látták a jövőt. Ehhez kapcsolódott Orbán keleti nyitása, de az egész koncepció léket kapott akkor amikor az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Trump diplomáciáját sohasem az elvek jellemezték hanem egyfajta pragmatizmus, ha újra hatalomra kerülne, akkor ugyanezt folytatná. Orbán Viktor stratégiája hasonló, ezért is közölte Tusnádfürdőn, hogy az ideológiák kora véget ért. Orbánnak nincs értékrendje, propagandája ezért csak fedőszöveg.

Mi lesz, ha Kamala Harris nyer?

Orbán maga vallotta be: nincsen B terv. Pedig jó lenne, ha lenne – erre Trump egyik közeli barátja hívta fel a figyelmet Budapesten, ahol egy pártunk és kormányunk által rendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy a 78 éves ex elnök nem a régi, elmeállapota hanyatlik, és győzelmi esélye maximum 50%.

“A magyar kormány az amerikai választók kezébe tette le a sorsát, ez politikai abszurdum”

– hangsúlyozta Fehér Zoltán diplomáciai szakértő, aki elmondta, hogy korábban minden magyar kormány – beleértve a Fideszt is – mindkét nagy amerikai párttal igyekezett kiépíteni kapcsolatot. “Más országok továbbra is így működnek. Csak mi tettünk fel mindent egy lapra” – hangsúlyozta az egykori magyar diplomata, aki jelenleg szakértő az Egyesült Államokban.

Hogy jutottunk idáig? A fiatal Orbán Viktor Soros ösztöndíjjal tanult Angliában, de fokozatosan szembekerült a magyar származású amerikai milliárdossal, aki a demokrata párt egyik fő szponzora az Egyesült Államokban. Az idősebb Blinken, a jelenlegi külügyminiszter papája, az USA nagykövete volt Budapesten. Ő vásárolta meg a CEU archívumát miután Orbán Viktor kiutálta az egyetemet Magyarországról. A jelenlegi budapesti nagykövet, David Pressman Blinken külügyminiszter baráti körébe tartozik. Orbán Viktor mind a mai napig nem fogadta őt hivatalosan. Minden bizonnyal azért, mert

a magyar miniszterelnök azt gyanítja: amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor megpróbálják Orbán Viktort levenni a sakktábláról.

Ehhez jó alapot ad a gazdasági válság, amely miatt csökken az életszínvonal Magyarországon miközben Orbán rokonai, barátai és üzletfelei tovább gazdagodnak.

Magyar Péter sikere egyáltalán nem véletlen. Ezért készül kemény küzdelemre Orbán Viktor, ha a demokraták győznek az Egyesült Államokban. Ha Trump győz, akkor a közvetlen veszély elmúlik, de a gazdasági válság nem. Orbán ezért fantáziál 6%-os növekedésről, mert nem bukhat meg 2026-ban. Akkor ugyanis megindulna a lavina a 16 év alatt ellopott javak visszaszerzésére, és ez semmi jót sem ígér Orbán Viktornak. Trump pénzt nem ad, és nem szereti a lúzereket. Peking és Moszkva sem ad annyi pénzt, amennyiből a választók millióit meg lehetne nyerni. A magyar miniszterelnök számára könnyen lehet Waterloo 2026, ha Trump győz akkor is, ha veszít, akkor korábban is…

Polonius

A magyar kormány nagy pénzeket fektet az akkumulátorgyártásba és az elektromos autózásba miközben a piac befagyott Európában. Kipukkadt a luftballon?

Az Európai Unió mindenesetre elhalasztotta az új költségvetés vitáját a német választások utáni időszakra.

A második leggazdagabb magyar, az OTP elnök vezérigazgatója a Portfolió konferenciáján bírálta a magyar kormány különadóit, melyekkel a bankokat és más vállalkozásokat sújt.

Magyar Péter élvezi Csányi diszkrét támogatását?

A nagy túlélők már arra készülődnek, hogy Orbán Viktort is túléljék, ha úgy alakulnak a dolgok: Brüsszel és Washington együtt megbuktatja Orbánt.

Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő azzal indokolja azt a bizalmi kapcsolatot, amely a miniszterelnök és a felcsúti gázszerelő, az ország leggazdagabb embere között fennáll, hogy rokoni szálak fűzik össze a két felcsúti „nagyembert”.

“Orbánt az orosz titkosszolgálat védelmezi Magyarországon”

Orbán hogy került ilyen függő viszonyba?

Hogy lett Donald Trump tanácsadója?

Donald Trump kezdetben maga is a demokratákat támogatta, még ebből az időből ismerik egymást.

Putyin ellenfelei inoagentek

Orbán és a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Netanjahu mesterterve

Miért adná fel Putyin Irán támogatását?

A legnagyobb ellenzéki párt vezére sietett reagálni a miniszterelnök rádióinterjújára, melyben “Dobrev-Magyar házasságról” és arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a magyar kormányt.”

Sem Orbán Viktor sem Szijjártó Péter a mai napig nem fogadta az Egyesült Államok budapesti nagykövetét.

“Az európai bizottság elnöke és az Európai Néppárt vezetője meg akarja buktatni a magyar kormányt” – vonta le a strasbourgi vita legfőbb tanulságát a miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában.

Nemcsak Orbán az akadálya az uniós integráció sikerének

A cél az, hogy közös hitelfelvétellel teremtsenek olyan pénzügyi alapot többszáz milliárd euró értékben, amely lehetővé teszi a gazdaság korszerűsítését, a zöld átállást, az ukrajnai háború finanszírozását és más stratégiai elképzelések megvalósítását.

Orbán szeretne pénzt látni Brüsszelből, és valószínűleg megszavazná a közös hitelfelvételt, ha kapna belőle valamit.

Legalábbis ezt állítja egy magyar diplomáciai szakértő, aki egykor az Orbán kormányt szolgálta, de most az Egyesült Államokban kutat. Fehér Zoltán tanult a Harvard Egyetemen, és a bostoni Tufts Egyetemen. Jelenleg az Atlantic Council Kína szakértője.

Az USA leírta Európát

Mi lesz, ha Kamala Harris nyer?

a magyar miniszterelnök azt gyanítja: amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor megpróbálják Orbán Viktort levenni a sakktábláról.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA