Jens Stoltenberg abból az alkalomból beszélt, hogy a NATO védelmi miniszterei utoljára találkoztak a július csúcs előtt. Jelenleg 74 együttműködési szerződés fekszik az észak-atlanti katonai szervezet asztalán, de nagy kérdés, hogy hányat fogadnak el ebből, mert olyan sok az ellentét az Egyesült Államok és a szövetségesek között.
A hétvégén Quebecben, Kanadában üléseznek a G 7 vezetői. A fő téma ott a gazdasági együttműködés illetve annak hiánya: Trump kereskedelmi háborúját a szövetségesek egyöntetűen elutasítják. Ez az egyik probléma, amelyikre a NATO főtitkára célzott. A másik az iráni atomalku. Ebből Trump kilépett, de a többi aláíró továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés érvényben van. Az európaiak kérték Trumpot, hogy ne alkalmazzon szankciókat azok ellen az európai cégek ellen, melyek Iránban működnek. Válasz egyelőre nincsen …
A NATO-nak pedig nagy szüksége lenne az együttműködésre, mert Oroszország határai mentén a tagállamok Moszkva fenyegetésétől tartanak. Ezért rendszeresen tartanak NATO hadgyakorlatokat a határövezetben, ahol újra meg újra kiderül, hogy az infrastruktúra nem megfelelő. A súlyos amerikai tankok csak nagyon lassan képesek eljutni a célhoz, mert az utak és a hidak állapota nem jó. Ezért is sürgeti Trump elnök, hogy minden tagállam költse a GDP 2%-át évente katonai célokra. Csakhogy Lengyelország és a balti államok ezt már eddig is megtették, de az infrastruktúra továbbra sem felel meg a modern követelményeknek. Más tagállamok – köztük Magyarország – még mindig nem teljesítik a NATO előírást. Az új honvédelmi miniszter kinevezése alkalmából a magyar miniszterelnök azt ígérte: jelentősen növekszik a hadi költségvetés. “Remélem, hogy nem ragadunk le a 2%- nál!”- hangsúlyozta Florence Parly francia hadügyminiszter a találkozó előtt.
A fő vita ugyanis nem a pénzen van hanem azon, hogy mi az igazi stratégiai fenyegetés? Amerika, Lengyelország és a balti államok Oroszországot tekintik annak, de a többi tagállam – ezzel ellentétben – a nemzetközi terrorizmust tartja a legfőbb fenyegetésnek. Trump döntései nyomán Németország és Franciaország közeledett Oroszországhoz: Merkel kancellár és Macron köztársasági elnök is járt Putyinnál nemrégiben. Az orosz államfő Ausztriában tett egynapos látogatást, ahol mindenki lelkesen üdvözölte. Az osztrák államfő sietett közölni: Oroszország Európa része! Az új olasz kormány is oroszbarát húrokat penget. Ilyen körülmények között picit nehéz megteremteni az összhangot a NATO-ban Jens Stoltenberg főtitkárnak.
Magyarország egységes európai hadsereget javasol elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni harcra. Ez a gondolat megerősödött Trump legutóbbi döntései nyomán. Merkel kancellár nem véletlenül jelentette ki: Európa immár magára maradt! Saját magát kell megvédenie! Ez teljesen új helyzet hiszen eddig az USA garantálta Európa biztonságát. Ezt Trump is megerősítette épp Varsóban, ahol a legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől. Közös stratégia híján aligha várható sikeres együttműködés a NATO-n belül, ahol egyelőre mindenki a saját haderejét fejleszti abban bízva, hogy komoly konfliktus úgysem teszi igazi próbára azt…
Hivatalosan az ukrán oktatási törvény módosítása miatt robbant ki a viszály tavaly ősszel.
Többek szerint valójában Magyarország azért támadja ilyen hevesen az ukrán törvényt, mert Oroszország kedvében akar járni.
Már a NATO is közbelépett, és az amerikaiak is figyelmeztették a magyar kormányt.
Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök egy ungvári magyar iskolában. MTI Fotó: Nemes János
Előrelépést sikerült elérni több kérdésben, ezt nyilatkozták a magyar delegáció tagjai Kijevben, az ukrán oktatási törvényről tartott egyeztetés után kedden. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amellyel 2023-ig kitolnák a tavaly elfogadott jogszabály nyelvi cikkének bevezetését, és ígéretet kaptak arra, hogy addig kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni, amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke azt mondta: „Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk.” Hasonlóan bizakodó közleményt adott ki az ukrán külügyminisztérium is.
Ezekre a lépésekre szükség is van, ugyanis
a két ország kapcsolata szinte soha nem látott mélyponton van, már hónapok óta.
Az ukrán oktatási törvényt szeptember 5-én fogadta el az ukrán parlament, és néhány héttel később hatályba is lépett. A hetedik cikkely kimondja, hogy az ötödik osztálytól kezdve minden tárgyat ukránul tanítanak majd, de a reformokat fokozatosan vezetik be.
Ezt nem csak a magyarok kifogásolták, hanem gyakorlatilag mindegyik ukrajnai kisebbség képviselői. A törvény ugyan kimondva-kimondatlanul az oroszok ellen irányul, de tiltakoztak a magyarokon kívül a lengyelek és a románok is. A törvényt a Velencei Bizottság is bírálta, és előírta, hogy egyeztetni kell a nemzeti kisebbségekkel, és tartózkodni kell már megszerzett jogok csorbításától.
Nagy volt a különbség azonban a tiltakozás hangnemében.
A magyar külügy a már-már szokásosnak nevezhető, szinte hisztérikus módon reagált.
Pedig egyébként Magyarországon sincs olyan nemzetiségi iskola, ahol minden tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén tanítanának.
Szeptemberben Szijjártó Péter berendelte a minisztériumba az ukrán nagykövetet, hogy elmondja: „szégyennek és gyalázatnak” tartja a törvénymódosítást.
Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin októberi találkozójuk után. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Októberben Szijjártó bejelentette, hogy Magyarország kezdeményezni fogja az EU-ukrán társulási megállapodás felülvizsgálatát, mert szerinte az ukrán oktatási törvény megsérti az megállapodást. Ezután Magyarország megvétózta a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását, Szijjártó pedig a hónap végén már arról beszélt, hogy Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, mivel „hátba szúrásnak” tekinti az oktatási törvényt.
A magyar kormány ezzel veszélyes játékba kezdett, az ugyanis egyértelmű, hogy a NATO-nak Ukrajna rendkívül fontos, már csak Oroszország miatt is.
Az ukránok a magyar keménykedés mögött ráadásul nem csak, sőt, nem elsősorban a magyar kisebbség védelmét látják.
Hanem egyrészt az orosz befolyást, másrészt a választási kampányt.
Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes még márciusban azt mondta az Ukrinform hírügynökségnek: reméli, hogy a választások után a magyar kormány nem fogja az oktatási törvényt a választók mozgósítására felhasználni, és nem akadályozza tovább Ukrajna integrációs törekvéseit. Ő is kiemelte, hogy Oroszország is hatással van Magyarország és Ukrajna kapcsolataira. Úgy fogalmazott:
„Meglehetősen kellemetlen, hogy az EU és a NATO egyik tagja eszköz Moszkva kezében”.
Ezt persze a magyar külügy visszautasította, de az mindenesetre érdekes egybeesés, hogy a magyar külügy pont azokkal az érvekkel támadta az ukrán törvényt, amelyekkel az ukrajnai orosz sajtó is.
De nemcsak az ukránok voltak ezen a véleményen. Mathieu Boulegue, a Chatham House szakértője például a Euronewsnak azt mondta (ezekkel a szavakkal): ez az egész arról szól, hogy a magyarok „benyalnak” Putyinnak. Michael Gahler, a német CDU (tehát egy, a Fidesszel szövetséges párt) képviselője pedig az ukránokkal szembeni lépések miatt Putyin pincsijének nevezte Orbán Viktort.
A magyar kormánypropaganda az ukránokkal kapcsolatban sem tudta kihagyni a sorosozást:
több olyan írás is megjelent, amely azt próbálta bizonygatni, hogy az oroszbarát ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot megbuktató forradalmat a „Soros-szervezetek” irányították.
Janukovics valójában abba bukott bele, hogy nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést 2013 végén, hanem végleg el akarta kötelezni Ukrajnát Oroszország mellett. Emiatt tömegtüntetések kezdődtek, főleg a kijevi Majdan téren, ahol a rendőrök mesterlövészei a tüntetők közé lőttek. Ezután a tüntetések még nagyobbak lettek, Janukovics elmenekült Kijevből, a parlament pedig megfosztotta hatalmától. Bukása után annektálta Oroszország a Krím-félszigetet, és kezdődött a kelet-ukrajnai háború.
Az ukrán-magyar viszonyt pedig még tovább rontotta két merénylet is: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség két irodáját is felgyújtották. Bár az ukrán hatóságok rögtön elítélték a támadást, a magyar kormány azonnal tiltakozott: Szijjártó újra bekérette az ukrán nagykövetet és a támadást összefüggésbe hozta a nyelvtörvénnyel, mondván, „előretörnek a szélsőséges politikai eszmék”.
Az egyik merényletet ugyanis biztosan egy lengyel szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai követték el. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó arról beszélt, hogy az orosz titkosszolgálatok tervelhették ki a támadást, ugyanis már többször szerveztek provokációt Kárpátalján.
Az oroszoknak ugyanis az az érdeke, hogy feszültséget, bizonytalanságot szítsanak, hogy ezzel is gyengítsék Ukrajnát. Ezt a módszert már a szovjet időkben is előszeretettel használta a KGB.
És ha mindez még nem lett volna elég, a viszonyt tovább élezte, hogy Ukrajna bejelentette, újra megnyitják a katonai bázist Berehovéban (Beregszász), vagyis egy főleg magyarok lakta területen – emiatt persze a magyar külügy újra tiltakozott.
Közben azonban a többi érintettel, a lengyelekkel és a románokkal folyamatosan tárgyaltak az ukránok. A lengyeleket egyébként kevésbé érintette a törvénymódosítás, mert nincs sok lengyel iskola és az ukrajnai lengyelek többsége eleve ukránul beszél, az ukrajnai románok viszont körülbelül annyian vannak, mint a magyarok: mintegy 150 ezren. Velük mégis viszonylag könnyen meg tudtak egyezni.
A magyar keménykedést egyre rosszabb néven vették a szövetségesek is.
Decemberben 11 NATO-tagállam, köztük Németország tiltakozott, amiért Magyarország blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság ülését. Áprilisban az amerikai NATO-nagykövet beszélt arról egy kijevi biztonságpolitikai fórumon, hogy Magyarországnak nem lenne szabad az Ukrajnával szembeni problémáit a NATO szintjére emelnie. Nemrég a lengyel külügyminiszter szólította fel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt: avatkozzon be, hogy megoldódjon a magyar-ukrán vita. Egy NATO-tisztviselő pedig arról beszélt, hogy a szervezet továbbra is támogatja Ukrajnát, és nincs, ami ezt megváltoztatná.
A magyar hangnem aztán a múlt héten változott meg.
Ehhez minden bizonnyal köze van annak, hogy a múlt heti, amerikai-magyar külügyminiszteri találkozó után az amerikai külügyminisztérium közleménye meglehetősen határozottan fogalmazott. Azt írták: a miniszter hangsúlyozta, hogy nagyon fontos Ukrajnát segíteni az orosz agresszióval szemben, amibe beletartozik az ukránok NATO-val való együttműködésének megkönnyítése és támogatása, valamint a küzdelem az oroszok rosszindulatú kelet-európai befolyása ellen.
Úgy tűnik, közelednek az álláspontok. MTI Fotó: KKM
Szijjártó Péter utána arról beszélt az állami médiának, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Azt is mondta: egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ezt Szijjártó szerint az amerikaiak is támogatták, akik eddig is „nagyon aktívan” részt vettek a kérdés megoldásában. Azt is mondta:
„Magyarországnak nem a balhé az érdeke”,
hanem a megoldás. Ezért kormányközi munkacsoport létrehozását javasolja, amelynek feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság Ukrajnára vonatkozó döntésének végrehajtását. Ezután jött a héten a kijevi találkozó, amelyet a beszámolók alapján már valóban konstruktívnak lehet nevezni.
Itt tartunk most. Van már olyan szakértő is, aki szerint hamarosan enyhülni fog a feszültség. Bruno Lete, a German Marshall Fund vezető elemzője az Ukrinformnak azt mondta: ő is ebben bízik, és úgy tudja, hogy a NATO mellett az Európai Unió is közvetít, hogy megoldódjon a válság.
Helmeczy László, a „csengeri asszonyként” ismertté vált Szabó Gáborné ügyvédje a Független Hírügynökségnek nyilatkozott annak kapcsán, hogy Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője az ATV-ben az ellenzéket vádolta a választások előtt nagy port felvert ügy kirobbantásáért. Helmeczy el sem tudja képzelni, hogy Kósa miért nevezte hamisítványnak a politikus édesanyjának szánt nyolcszázmillió forintos összegről szóló dokumentumot, hiszen ez köziratként létezik.
Kósa az ATV-ben a következőket mondta az ügy tanulságára vonatkozó kérdésre: „A pénzért és hatalomért az ellenzék eszközben nem válogat, mindenre képes.” De hát Ön tett ígéretet ennek az asszonynak, hogy segít? – hangzott az ATV műsorvezetőjének a kérdése. Válasz:
„Semmilyen ígéretet nem tettem.”
ATV: „De erről közirat van.”
Kósa: „Ez csak arról szól, hogy azt mondtam neki, hogy ha valóban igaz, hogy ilyen rengeteg pénzt örökölt, ezt fektesse magyar állampapírba. Ezzel segítsünk a magyar államnak.”
Majd később ismét Kósa: „Az édesanyámnak semmilyen ajándékot nem adtak, ez az egész hamisítvány.”
Helmeczy László, Szabóné ügyvédje a Független Hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy
„már hogyan lehetne a Kósa édesanyjának szánt 800 milliós ajándékról szóló dokumentum hamisítvány, amikor erről hivatalos közjegyző által hitelesített közirat létezik.”
Helmeczy László
Helmeczy azt sem tudja felfogni, hogy Kósa miért az ellenzéket vádolja és gyanúsítja az üggyel kapcsolatban, hacsak nem az ő (mármint az ügyvéd) ellenzéki képviselőjelöltségére nem akart ezzel utalni. (Helmeczy a DK jelöltjeként indult a választáson.)
A Független Hírügynökség kérdésére, hogy kliensének mi a további sorsa, hiszen jelenleg is Svájcban tartózkodik és várja, hogy miként döntenek a hatóságok a kiadatási kérelemről, Helmeczy elmondta, hogy állandó kapcsolatban áll az ottani ügyvéddel. Még nem lehet tudni, hogy kiadják-e kliensét. És azt sem, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor Szabóné mit határoz, azaz mit fog nyilvánosságra hozni. Ha mindent, akkor Kósának lesznek még álmatlan éjszakái – mondta Helmeczy László ügyvéd.
Fegyelmi a volt pártelnökkel szemben a Liberálisokkal titokban (?) aláírt szerződés miatt, egymásra mutogatás a vezetésben, fideszes kivásárlás. Hallottunk az elnök alól „kiszervezett” elnökségről is. Kunhalmi Ágnes a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Fidesz érdeke szétaprózva tartani az ellenzéket.
Kedden fegyelmit kezdeményeztek Molnár Gyula volt (a választási fiaskó után a komplett elnökséggel együtt lemondó) elnökkel szemben a múlt héten napvilágra került szerződés miatt. Hiller István választmányi elnök ennek bejelentésekor az Inforádióban azt mondta, hogy „hosszú távú kötelezettségvállalásra csak akkor jogosult az elnök, ha az elnökség ezt támogatja és elfogadja”. „Miután ilyen elnökségi döntés nem volt, így a volt pártelnök hatáskörét túllépve járt el ebben az ügyben, az MSZP pedig nem tudta vállalni ennek a kötelezettségét” – hangsúlyozta. A párt központi pénzügyi ellenőrző bizottsága és a fegyelmi tanácsa meg fogja tenni a szükséges lépéseket.
Múlt pénteken derült ki, hogy az MSZP-Párbeszéd nevében Molnár Gyula elnök, Karácsony Gergely társelnök és miniszterelnök-jelölt olyan szerződést írt alá a Fodor Gábor vezette Liberálisokkal, amelyben egyebek mellett bizonyos pénzösszeg átadására került volna sor a parlamenti együttműködés keretében.
Először Tóth Bertalan frakcióvezető, majd Hiller István közölte határozottan, hogy semmit se tudtak az állítólag a költségvetésükből évente 60 millió forint átadására kötelezettséget vállaló szerződésről. Szerda reggel az ATV-ben viszont Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP-elnök azt mondta, hogy a választási együttműködésről tárgyaló delegáció tagjai (Tóth Bertalan, Hiller István és Molnár Gyula mellett Mesterházy Attila volt elnök)
„biztosan tudtak erről”,
illetve
„legalábbis tudhattak”
(Hiller tagadására azt felelte: egy válasz már meg is van.)
Kunhalmi egyébként – amellett, hogy megismételte: a Liberálisok elárulták őket – hosszasan beszélt arról, hogy a Fidesz minden áron szét akarja verni az olyan szövetségi csírákat, amilyen az MSZP és Párbeszédé is.
„A Liberálisok jöttek volna, de, úgy látszik, hogy őket kivásárolta valaki a szövetségből”
– mondta Kunhalmi. Emögött pedig egyértelműen a Fidesz áll – tette hozzá.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Független Hírügynökség megkérdezte Kunhalmi Ágnest, miből gondolja, hogy a Fidesz „kivásárolta” a Liberálisokat, erre megismételte szavait, hogy az események tükrében világosan látszik,
a Fidesz érdeke szétaprózva tartani az ellenzéket.
Kerestük Tóth Bertalant is, azt tudakolva: hogyan lehetséges, hogy egy egész delegáció úgy tárgyal, hogy ilyen fontos kérdés szóba se kerül, majd egyszer csak a párt elnöke aláír ilyen súlyos kötelezettséget. Ha válaszol, megírjuk.
Egy általunk megkeresett szocialista politikus azt mondta, hogy Molnár Gyula ugyan hibázott, amiért nem vitte hivatalos testület elé a megállapodás tervezetét, de szerinte a pártelnök kényszerhelyzetben volt. Mert sokan semmilyen szövetséget nem akartak a vezetésben,
kiszervezték az elnökséget Molnár alól.
A fegyelmi eljárás a párt szétverésének előszobája – mondta egy vezető szocialista -, mert napirenden tartja az ügyet, ahogyan Botka László távozása a miniszterelnök-jelölti posztról a támogatás bezuhanását eredményezte, amiből alig tudtak valahogy kijönni Karácsony Gergellyel.
Összesen nyolc aranyérmet osztottak ki a szinkronúszó világkupa-sorozat budapesti állomásán, a Duna Arénában. Amelyik számban az oroszok elindultak, azt meg is nyerték, az összes többiben az ukránok szerezték meg az első helyet. Ez volt az első felnőtt versenye az oroszok 17 éves szupertehetségének, Varvara Szubbotyinának akiből szakértők szerint a következő évek világsztárja lesz.
Az első szám pénteken a párosok technikai versenye volt, ezt az ukrán Anasztaszja Szavcsuk és Jelizaveta Jakno nyerte. A második helyen a Linda Cerrutti, Constanza Ferro olasz duó végzett, míg a harmadik legjobb eredményt a szintén ukrán Alekszijiva-ikrek, a mindössze 16 éves Marina és Vladiszlava érték el. A világkupa szabályainak értelmében azonban az ugyanabból az országból érkezők közül csak egy egység eredménye számít, így a bronzérmet egy másik ikerpár, az osztrák Anna-Maria és Eirini Alexandri kapta.
Fotó: KTGY
A szabályok érdekessége, hogy a világkupával párhuzamosan futott a Budapest Open nevű verseny is: itt az ukrán ikrek kapták meg a bronzérmet, mert ebben a kiírásban nem volt érvényes a világkupa-szabály.
„boldogok vagyunk, hogy újra itt lehetünk Budapesten.
Mindannyian izgatottak voltunk, hiszen az új koreográfiát most mutattuk be először.”
A következő versenyszámot, a csapatok szabadkombinációs kűrjét is az ukránok nyerték, a csapat tagja volt Szavcsuk és Jakno is. A második a spanyol, a harmadik az izraeli csapat lett. Ebben a számban a magyar csapat is indult, és negyedik lett.
„A célunk az, hogy lépésről lépésre haladjunk, és hogy folyamatosan közelítsünk a világ legjobbjaihoz.
Ez ma is sikerült, de pontosan tudjuk, hogy még rengeteget kell dolgoznunk” – értékelt Natalja Taraszova szövetségi kapitány. Ő korábban a Független Hírügynökségnek azt mondta, a világkupában fiatal magyar csapat indul, és elsődleges céljuk a rutinszerzés.
Az izraeliek kapitánya, a korábbi legendás spanyol szinkronúszó, Anna Tarres viszont elégedetlen volt a csapatával: már az eredményhirdetés után közvetlenül elmagyarázta nekik a medenceparton, hogy mit szeretett volna másképp látni, pár perccel később pedig egy extra edzést is tartott.
A csapatok rövidprogramjában hiába szerepeltek nagyszerűen az ukránok, az oroszok még őket is felülmúlták és magabiztosan lettek elsők. A harmadik helyen az olaszok végeztek.
Az orosz csapat egyik legrutinosabb tagja, az olimpiai és nyolcszoros világbajnok Marija Surocskina azt mondta: „A felkészülés közepén járunk, ehhez képest szerintem jól ment. De most eléggé az érzelmek dolgoznak bennünk, mert ilyenkor még harci üzemmódban vagyunk, hiszen holnap is van egy nagyon fontos szám. Azt sem tudnám megmondani, milyen hibákat csináltunk, mert egy dolog, hogy mi milyen érzésekkel jövünk ki a vízből, de a lényeg délután jön, amikor videón visszanézzük a gyakorlatot, és az edzőink részletesen értékelik a látottakat.”
Varvara Szubbotyina a jövő nagy sztárja lehet. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ebben a számban nem a magyar válogatott, hanem két klubcsapat indult: a Medúza hatodik, a BVSC hetedik lett.
Az egyéni rövidprogramban úgy volt, hogy elindul a sportág egyik legnagyobb alakja, az orosz Szvetlana Kolesznyicsenko is, egy térdsérülés azonban megakadályozta ebben. Így viszont
a jövő egyik nagy sztárja ugrott vízbe,
az oroszok 17 éves szupertehetsége, Varvara Szubbotyina. Végül meg is nyerte élete első felnőtt versenyét, Jelizaveto Jakno és az olasz Linda Cerruti előtt. Ebben a számban három magyar indult: Kiss Szofi 8., míg Rényi Luca 12., Fodor Adél 13. lett.
A délutáni számok aztán megint ukrán sikereket hoztak: az úgynevezett highlight kűrben hatalmas fölénnyel nyertek az izraeliek és a szlovákok előtt, majd a Szavcsuk-Jakno páros újabb aranyat szerzett a páros szabadprogramban. Itt, a pénteki versenyhez hasonlóan, az olasz Cerruti-Ferro páros lett a második, az osztrák Alexandri-ikrek pedig újabb bronzérmet nyertek.
Fotó: KTGY
Vasárnap aztán az orosz szupertehetség,
Varvara Szubbotyina ismét elvarázsolta a Duna Aréna közönségét,
és az egész verseny addigi legmagasabb pontszámával nyerte meg az egyéni szabadprogramot.
A 17 éves sportoló előadása még az MTI tudósítóját is lenyűgözte, azt írta róla:
végtagjait bármilyen irányban és szögben képes hajlítani.
Előadása során a sarka nagyjából nagyjából húsz másodpercenként tűnt fel a feje felett, olykor mindkettő.
Szubbotyina, aki hamarosan újra visszatér Budapestre, mert rajthoz áll a júliusi junior világbajnokságon is, azt mondta: „Nagyon örülök, hogy életem első felnőtt versenyén sikerült két aranyérmet nyernem, az eredménnyel is elégedett vagyok, de a junior világbajnokságon még erősebb és még jobb leszek”.
Jelizaveta Jakno, Varvara Szubbotyina és Linda Cerruti MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Mögötte a két ukrán, Jelizaveta Jakno és Anasztaszja Szavcsuk végzett – a világkupa fent már leírt szabálya miatt azonban a bronzérmet Szavcsuk helyett Linda Cerruti kapta. A szám magyar induló közül Kiss Szofi 7., Szabó Veronka 11., Rényi Luca 13. lett.
Nem történt meglepetés az utolsó versenyszámban, a csapatversenyben sem, ezt is a nagy esélyes, 20 éve veretlen oroszok nyerték – produkciójukra
az egész hétvége legmagasabb pontszámát kapták.
A második az ukrán, a harmadik az izraeli csapat lett. A magyaroknál három csapat is indult: a juniorválogatott a negyedik, a H2O hatodik, a BVSC hetedik helyen végzett.
Vagyis, ahogy várható is volt, az oroszok minden számban nyertek, amelyikben elindultak, a többit viszont mind az ukránok nyerték.
Lázár János már nincs a kormányban, hogy útját állja a nyitásnak. Zoltai Gusztáv tanácsadói státusza is megszűnik.
A Független Hírügynökség információi szerint a hónap végén lejár Zoltai Gusztáv tanácsadói megbízatása. Zoltai Lázár János tanácsadója volt 2014 szeptembere óta, és miután ő már nem miniszter, így Zoltai szerződése is lejár.
Az viszont továbbra is kérdés, hogy mi lesz a Sorsok Házával, amely korábbi hírek szerint a Lázár János és Schmidt Mária közötti ellentétek miatt nem nyílhatott még meg. Most viszont egyre többen beszélnek arról, hogy miután a fék, amelyet Lázár személye jelentett, kikerült a rendszerből, hamarosan megnyílik a Sorsok Háza.
Úgy tudjuk, hogy a projektet Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatója veheti kézbe.
A dolog érdekessége, hogy eredetileg is ő volt az, hogy aki felvetette, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron hozzanak létre egy emlékhelyet.
Ugyanakkor továbbra is tartja magát a hír, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem járul hozzá ahhoz, hogy a Sorsok Háza Schmidt Mária koncepciójának megfelelően nyíljon meg. A projektet magát is többek között a Mazsihisz tiltakozása miatt állította le Lázár 2015-ben. Most viszont, ha a kormány végül úgy dönt, akkor a Sorsok Háza a Mazsihisz partnersége nélkül is megnyílhat – már se Lázár, se Zoltai nem tudja ezt megakadályozni.
Mi a szabad sajtó szerepe az álhírek uralta demokráciákban – erről beszélt a New York Times magyar származású munkatársa, Lipták Ádám Budapesten. Ugyan Amerikáról beszélt, de nagyon sok párhuzamot lehetett felfedezni a magyar helyzettel.
Lipták Ádám Fotó: CEU
A második generációs amerikai, magyarul kitűnően beszélő Adam Liptak, vagyis Lipták Ádám a Yale-en végzett, majd 14 éven keresztül jogászként dolgozott Amerikában, elsősorban a sajtószabadsággal foglalkozó ügyekre specializálódott. 16 éve dolgozik a világ egyik legtekintélyesebb újságjánál, a New York Times-nál. Újságírói munkájáért több kitüntetést is kapott, mellette a University of Chicagón, a New York Universityn és a Yale-en is tart, illetve tartott órákat.
Most a CEU-n tartott előadásában arról beszélt, hogy Amerikában a sajtó korábban hihetetlenül erős volt, komoly gazdasági háttérrel,
most viszont támadás alatt áll.
Donald Trump ugyanis folyamatosan kirohanásokat intéz a sajtó ellen, leginkább azzal a céllal, hogy hiteltelenítse: ezért hívja fake news-nak vagy a nép ellenségének az őt kritizáló, vagy épp róla kínos tényeket közlő médiumokat, és ezért támad személyében is bizonyos újságírókat.
Itt kell megjegyezni: Lipták kijelentette, hogy nem ismeri a magyar belpolitikát, de az előadásában nagyon sok párhuzamot lehetett felfedezni a mai magyar valósággal.
Az újságíró azt is mondta, hogy Trump többször is „a hanyatló New York Times-nak” nevezte munkahelyét. Ő erre csak annyit reagált: „köszönjük, remekül vagyunk”,
az ilyen támadásokra színvonalas munkával igyekeznek válaszolni, és nem ijednek meg.
Sőt, ahogy fogalmazott, Trump bizonyos szempontból még segítséget is jelent nekik: az embereket ugyanis kifejezetten érdeklik a róla szóló hírek. Más szempontból viszont komoly kihívásokat jelent az új korszak: a folyamatos támadások és sértések miatt is ugyanis jelentősen csökkent a sajtóba vetett bizalom.
Trump ráadásul azt is megígérte, hogy szigorítani fogja a rágalmazásokról szóló törvényt, igaz, ezt nem igazán tudja megtenni. Egyrészt azért, mert ez nem szövetségi, hanem állami hatáskör, másrészt pedig azért, mert
az amerikai alkotmány kifejezetten védi a szólás- és sajtószabadságot,
az alkotmányt pedig az elnök nem tudja megváltoztatni.
Trump egyébként elnöksége előtt is hírhedt volt arról, hogy rengeteg rágalmazási pert indított róla szóló cikkek miatt – igaz, ezek túlnyomó többségét el is vesztette.
Lipták Ádám megfogalmazása szerint a jog továbbra is védi az amerikai sajtót – erre az is bizonyíték, hogy bármelyik elnök is támadta meg a médiát azért, mert az újságírók a munkájukat végezték, bíróságra egyik ügy sem jutott.
Annyiban viszont nehezebb lett a sajtó dolga, hogy
sokkal nehezebb lett információkat szerezni.
Itt Lipták nem a kiszivárogtatásokra gondolt, mert, mint mondta, azok a Trump-féle Fehér Házban példa nélkül, a média sokszor szinte valós időben kapja értesül bizalmas dolgokról, hanem olyan információkra, amelyet például az állami hivataloknak kellene kiadniuk. Hiába tartoznak ezek az információszabadságról szóló törvény hatálya alá, sokszor csak perrel lehet megszerezni őket, ezek viszont drágák, így sok kisebb médium nem engedheti ezeket meg magának.
Emellett az is fontos, hogy az állandó fenyegetések, még ha többnyire üresek is, a kisebb újságokat elriaszthatják attól, hogy komoly oknyomozó munkát végezzenek. Pedig, ahogy mondta, a sajtó ezt nem magért teszi, vagy kellene megtennie, hanem azért, mert a nyilvánosság, az emberek számára ők juttatják el az információkat.
Igaz, ez is változik valamennyire. Felmérések szerint ugyanis az amerikaiak többsége már nem elsősorban a sajtóból szerzi a híreket, hanem például blogokról vagy különféle „alternatív” médiumokból. És ez legalább annyira veszélyes, mint a fenyegetések, vagy ahogy Lipták fogalmazott:
„a kapuőr funkció elvesztése azt jelenti, hogy nagyon sokat vesztettünk”.
Pedig szavai szerint „tényleg szükség van az újságírásra, hogy elszámoltassák a politikusokat”. Éppen ezért, hiába kell egyre növekvő nyomás alatt dolgozniuk, mint mondta, ez nem igazán érdekli őket, ők folytatják a munkájukat.
Egy általuk készíttetett közvélemény-kutatás szerint ezt a lakosság 44 százaléka támogatná is.
A reprezentatív felmérést a Závecz Research végezte el a Magyar Liberális Párt megrendelésére, ezer ember személyes megkérdezésével, május első hetében.
Forrás: Závecz Research
Mint a Független Hírügynökség által megszerzett felmérésből kiderül, 44 százalék támogatna egy ilyen közös listát, 36 százalék viszont nem.
A különböző jellemzőket nézve az is kiderül, hogy
a fiatalabbak inkább támogatnák:
a 39 év alattiak 48 százaléka mondta ezt, a 60 évnél idősebbeknek viszont csak 33 százaléka.
Forrás: Závecz Research
Az is kiderült, hogy az aktívan dolgozók, illetve a budapestiek között magas az ötlet támogatottsága.
Forrás: Závecz Research
A pártpreferenciákat nézve nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók túlnyomó többsége elutasítja az ötletet, a Jobbik, az MSZP és a DK támogatói között viszont 80 százalék fölött van a támogatottsága, az LMP-nél pedig 70 százalékos.
Forrás: Závecz Research
Mint Sermer Ádám, a Liberálisok politikusa a Független Hírügynökségnek elmondta, azért készíttették a felmérést, mert látva az április 8-ai eredményeket elkezdtek azon gondolkodni, hogy mit rontottak el, és arra jutottak, hogy
problémát jelentett az egymással versengő listák jelenléte.
Mint mondta, át kell az egészet gondolni, egységesebb rendszerre van szükség, olyanra, amelyen két pólus áll szemben egymással: egy uniópárti és az EU-ellenes kormány. Ez lehet az a közös ideológiai nevező a Liberálisok szerint, amelyen alapulhat egy ilyen együttműködés.
Ezt elősegítheti, hogy az EP-választáson csak listás szavazás van, ráadásul a mandátumot szerzett képviselők közül mindenki eldöntheti majd, hogy az Európai Parlamentben melyik frakcióba ül be.
Sermer Ádám Fotó: Facebook / Liberálisok
Sermer Ádám szerint az együttműködést ezúttal időben el kell majd kezdeni, és az ezt forszírozó tömegtüntetésekre utalva azt mondta: így majd „meg lehet mutatni, mi vagyunk a többség”.
Arról is beszélt, hogy
csak bízni tudnak abban, hogy mindenki tanult a parlamenti választásból,
és megérti, hogy konstruktív hozzáállásra van szükség. Mint mondta, nem ők hívnák meg a pártokat, hanem mindenki eldönthetné, hajlandó-e egy ilyen uniópárti együttműködéshez csatlakozni – amelyben a Jobbiknak is helye lehet, ha hihetővé válik a változás, hogy most már EU-pártiak. Ahogy Sermer Ádám fogalmazott: sok mindent meg kell magyarázniuk, de ezt nyitottan kell fogadni.
A tegnapi eskütétel mellé ajándék is járt: a parlamenti képviselők csúcskategóriás mobiltelefont is kaptak.
A hvg.hu vette észre, hogy már az alakuló ülésen megkapták új mobiltelefonjukat a parlamenti képviselők. Méghozzá nem is akármilyet: a lap fotósa az Apple legújabb csúcsmodelljéről, az iPhone X-ről készített képeket a padsorokban.
Jelen pillanatban ez az egyik legdrágább telefon,
az ára 270 és 326 ezer forint között mozog.
Nem mindenki kapott iPhone X-et: akinek ez nem tetszett, az választhatta a Samsung csúcsmodelljét is – mondjuk annak ára is hasonló tartományban mozog.
Az Indexnek aztán több parlamenti képviselő is megerősítette, hogy valóban voltak, akik ilyen csúcskategóriás telefont kaptak, de egyelőre nem mindenki.
Az Index meg is találta azt a közbeszerzést, amely alapján a telefonokat beszerezhették. Eszerint a Telekom
520 millió forintért szállít 250 darab iPhone-t,
vagy azzal egyenértékű készüléket, 145 prémiumkategóriás androidos telefont és 413 darab középkategóriás telefont, valamint 700 SIM-kártyát.
Vagyis ez
összesen 808 készülék, miközben parlamenti képviselőből csak 199 van.
Így aztán úgy tűnik, a csúcskészülékekből a stábtagoknak is bőven jut majd.
Azt most ne firtassuk, hogy miért kellett több mint 100-zal több telefon, mint SIM-kártya. Lehet, arra számítanak, hogy néhány képviselő, vagy valamelyik stábtag összetöri az új telefonját, és akkor másikra lesz szüksége. Az már más kérdés, hogy a különböző vállalatok, amelyek céges telefont biztosítanak alkalmazottjaiknak, az összetört telefonok cseréjét már nem szokták finanszírozni.
Emlékszünk arra az időre, amikor Orbán Viktor még nem foglalkozott nőügyekkel? Volt ilyen időszaka Magyarországnak, néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnököt Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásáról kérdezték. Akkor mondta Orbán, hogy nem foglalkozik nőügyekkel.
Később kiderült, hogy üzleti ügyekkel sem foglalkozik. Erre akkor derült fény, amikor veje, Tiborcz István és az Elios ügyeiről kérdezték.
Azóta sok minden megváltozott. Orbán bejelentette, hogy 20-30 évre szóló, átfogó megállapodást akar kötni a magyar nőkkel. Nem Magyarország kormánya kötné ezt a megállapodást, hanem Orbán Viktor. Talán ennek az átfogó megállapodásnak az előfutára ez a parlamentben készült mai fotó, amelyen fideszes képviselőnők láthatók a régi-új miniszterelnökkel.
Szabad szemmel is jól kivehető, hogy a hölgykoszorú majd minden tagja mosolyog. Mintha a miniszterelnök által számukra kínált átfogó megállapodás járna a fejükben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
