Életszerűtlennek nevezte Iványi Gábor, az Oltalom Egyesület vezetője a Független Hírügynökségnek a Fidesz elképzelését, hogy az alaptörvényben tiltanák, hogy valaki hajléktalan legyen. Ilyenre nemzetközi példa sincs.
Minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely – ezt mondta tegnap Bajkai István fideszes képviselő, amikor bejelentette, hogy a Fidesz azt kéri a kormánytól: a most zajló alkotmánymódosítás során teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy „ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Vagyis, hogy az alaptörvényben tiltsák meg, hogy a hajléktalanok az utcán legyenek.
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője erről azt mondta a Független Hírügynökségnek: „A következő lépés az lesz, hogy beleírják az alaptörvénybe: tilos betegnek lenni? És akkor ezzel megoldódnak az egészségügy problémái?”
Az Alaptörvényben egyébként most egy ilyen kitétel szerepel: „Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében,
a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti
az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.”
Ez a mondat egyébként azután került az Alaptörvénybe, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Fidesz első kísérletét a hajléktalanság kriminalizálására. Akkor a szabálysértési törvénybe foglalták bele, hogy tilos „életvitelszerűen” közterületen tartózkodik, de ezt megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az Alaptörvény módosítása után újra bekerült a szabálysértési törvénybe a tiltás. Büntetni ugyanakkor, A Város Mindenkié csoport adatai szerint, másfél éve nem büntettek senkit erre hivatkozva.
Bajkai szerint az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – kínálnak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét.
Csakhogy
egy közmunkásfizetés mindössze 53 ezer forint,
ebből viszont lehetetlen megélni és még albérletet is fizetni.
Ráadásul az sem igaz, hogy van elég férőhely Magyarországon. Tavaly decemberben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadott egy közleményt, amely szerint országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, ez az úgynevezett krízisidőszakban (vagyis télen) 1500-zal bővül.
Egy márciusban ismertetett felmérés szerint viszont egy adott nap körülbelül 14 ezer hajléktalan van Magyarországon. (A megfogalmazás azért ilyen bonyolult, mert a helyzet viszonylag gyorsan változik.) Sokan közülük súlyos betegek. A felmérés alapján akkor készült egy szakértői vélemény is, amely azt mondta ki: döntő többségüknek a jelenlegitől eltérő lakhatási és szociális támogatásra van szüksége.
Iványi Gábor MTI Fotó: Kovács Attila
Iványi Gábor szerint az sem mindegy, hogy milyen férőhelyekről van szó, hogyan számolják őket és milyen állapotban vannak. Ezek jelentős részét ugyanis
nem az állam működteti, hanem civil szervezetek.
Náluk, az Oltalom egyesületnél például mindig telt ház van, sőt, nagy hidegben sokszor a férőhelyeknél többen szeretnének bemenni hozzájuk.
Ráadásul az is fontos szempont, hogy az ilyen szállásokat este hatig el kell foglalni, vagyis ilyen esetben semmilyen esti programra, beszélgetésre nincs lehetőség – mindenki maga dönti el, hogy ezt vállalja-e.
Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója a Független Hírügynökségnek tegnap, Bajkai bejelentése után azt mondta: az is probléma a javaslattal, hogy a szociális szolgáltatások alapelve az önkéntesség, azt az érintett maga kéri vagy fogadja el – vagyis
senkit nem lehet kényszeríteni
arra, hogy bemenjen egy hajléktalanszállóra.
A nemzetközi szabályozás egyébként meglehetősen vegyes képet mutat. Több tucatnyi ország alkotmányában szerepel a méltányos lakhatáshoz való jog, de sok országban törvénnyel szabályozzák a hajléktalanok helyzetét is.
Az alkotmányban azonban sehol nem szerepel tiltás.
Belgiumban a törvény azt tiltja, hogy lakott területeken valaki sátorban aludjon, de a hatóságok általában elnézőek. Csehországban a kéregetést tiltották meg rendeletekben – a hasonló, általános tilalmat Ausztriában az alkotmánybíróság nem engedélyezte, az „üzletszerű” kéregetést viszont be lehet tiltani.
Franciaországban Nicolas Sarkozy akarta börtönbe küldeni a hajléktalanokat elnöksége idején, azonban a tiltakozás miatt le kellett tennie a tervéről. A koldulást viszont több városban tiltják. Olaszországban a városok hatáskörében vannak a döntések – több pedig úgy döntött, hogy pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki kapualjban vagy utcai padon alszik.
Horvátországban viszont pont arról van törvény, hogy a városok kötelesek támogatni a hajléktalanokat segítő intézményeket – a kéregetést ugyanakkor sok helyen büntetik.
Az utolsó közvéleménykutatás, amely azt vizsgálta, hogy Magyarországon az emberek mit gondolnak a hajléktalanokról, egy 2013-as Medián-felmérés volt. Eszerint
a lakosság 69 százaléka úgy gondolta, hogy büntetés helyett inkább segíteni kellene a hajléktalanokat,
csak 2 százalék volt büntetéspárti, és a véleményt nem befolyásolta a pártszimpátia.
Iványi Gábor szerint egyébként a mostani javaslat vagy azt jelzi, hogy a döntéshozóknál „valami nem jól működik”, vagy pedig épp az volt a céljuk, hogy felhördülést váltsanak ki. Mint mondta, lehet, hogy egy újabb blöffről van szó, de az is lehet, hogy ez egy „újabb próbálkozás, hogy üssenek a civileken”.
A Független Hírügynökség kérdésére Iványi Gábor azt is elmondta: ennek az irgalmatlanságnak semmi köze az evangéliumi értelemben vett kereszténydemokráciához (amiről a kormány újabban beszél). Az evangélium ugyanis azt mondja: ha valakit nem tudunk meggyógyítani, akkor le kell hozzá hajolni, és segíteni kell neki, nem büntetéssel kényszeríteni valamire. Az ugyanis pont az az irány, amely ellen a Biblia küzd.
Mint mondta, az „irgalmatlanság rendszerének”, a fényűzésnek, helikopteres vadászatoknak, a „szegények szemébe nevetésnek” semmi köze Jézushoz, hiszen az ő programja az önfeláldozásról, a segítőkészségről szólt, arról, hogy „aki éhes, annak enni adunk”.
Az orosz hírszerzés igen aktív Belgiumban – a többi között erre hívja fel a figyelmet a titkosszolgálatok ellenőrzésével megbízott vezető. Guy Rapaille a Le Soir című lapnak elmondta: különösen az nyugtalanítja, hogy az orosz hírszerzés igyekszik befolyásolni a választásokat minden EU tagállamban.
Guy Rapaille arra célzott, hogy Franciaországban Putyin nyíltan támogatta a liberális Emmanuel Macron szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pent. Hasonló a helyzet Olaszországban, Ausztriában és Belgiumban is.
Putyin az Európai Unió megosztására és gyengítésére törekszik, ezért támogat euroszkeptikus politikusokat és pártokat. Mindez különösen aggasztó lehet a jövő évi Európai Parlament-i választások idején. A belga vezető egyébként nem naiv: pontosan tudja, hogy az EU döntéshozatali folyamatai és tagállamainak befolyásolása nemcsak Oroszország számára fontos. Az amerikai NSA éppúgy lehallgatja az EU központját, mint a kínaiak hírszerzése – közölte a belga titkosszolgálatok működését ellenőrző vezető.
Belgium és ezen belül Brüsszel az iszlamista terrorizmusnak is az egyik fő központja.
Emiatt különösen aggasztó, hogy mind Törökország mind pedig Marokkó titkosszolgálata egyre nagyobb figyelmet szentel Belgiumnak, és benne természetesen Brüsszelnek. Arról nem sokat mond a belga titkosszolgálatokat ellenőrző vezető, hogy mit tesznek ez ellen.
Az európaiak csak Edward Snowden leleplezései nyomán döbbentek rá: szövetségesük, az Egyesült Államok őket is lehallgatja. Obama akkor megígérte, hogy véget vet ennek a folyamatnak. Már Obama ígéretének sem hittek sokan Európában, de Trump politikája egyértelműen igazolja, hogy az USA új irányvonalat követ. Szövetségeseit éppúgy lehallgatja, mint ellenfeleit. Oroszország ilyen irányú aktivitása nem újdonság Belgiumban, hiszen Brüsszel nemcsak az Európai Unió, de a NATO központja is. A nagyhatalmak informatikai háborújában Belgium nemigen játszhat komoly szerepet. Ezért nyilván az EU-ra illetve a NATO-ra vár, hogy megvédje magát az informatikai háborúban.
Ami pedig a választásokat illeti: nemcsak az oroszok. hanem az amerikaiak is igyekeznek befolyásolni az európai politikát. Jó példa erre az USA új berlini nagykövete, aki a szélsőjobboldali Breitbartnak adott interjúban szólította fel arra Európát, hogy váltson elitet.
Csütörtökön kezdődik a foci világbajnokság Oroszországban, cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni a lebonyolításról, a csapatokról, a csoportokról, böngészhetik a vb teljes menetrendjét, és azt is megtudhatják, hogy az egyik esélyesnél miért rúgták ki egy nappal a torna előtt a szövetségi kapitányt.
Minden idők legdrágább foci vb-je kezdődik csütörtökön Oroszországban: minden kiadást beleszámolva hivatalosan összesen 14,2 milliárd dollárba (3800 milliárd forint – ez a teljes éves magyar költségvetés közel 10 százaléka) került. Ebből
Pedig több tervezett vasútvonal, például a Moszkva és Szocsi közötti meg sem épült, de lett új repülőtere Rosztov-na-Donunak, felhúztak egy-egy új terminált Moszkvában, Szentpéterváron, Szamarában, Volgográdban és Nyizsnyij Novgorodban, és épült 21 szálloda is. A meccseknek 11 város 12 stadionja ad otthont.
Ez volt az első alkalom, hogy valamennyi FIFA-tagország elindult a selejtezőben, így összesen 210 csapat próbált kijutni a vb-re. A magyar válogatottnak, ahogy ezt 1986 óta megszokhattuk, ez most sem sikerült, sőt,
ezúttal magyar bíró sem lesz.
A legjobb magyar bírónak tartott Kassai Viktor sorozatos hatalmas hibáiból ugyanis, úgy tűnik, mostanra már a nemzetközi szövetségnek is elege lett. A vb-re egyébként nem jutottak ki többek között az olaszok és a hollandok sem.
Újdonság, hogy
a vb-n végre lesz videóbíró.
Akkor lehet igénybe venni, ha gólok érvényességét kell megállapítani, 11-esekről vagy piros lapokról kell dönteni, illetve ha rossz játékosnak mutatnak fel sárga vagy piros lapot. Vagyis azért az összes bírói hiba nem tűnik el a játékból. Fontos, hogy a végső döntést, a felvételek megtekintése után, mindig a pályán lévő bíró hozza meg. Emellett a labdákban lesz egy csip, amely jelzi, ha teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon.
Kérdés, hogy mennyire lesz zökkenőmentes a videóbíró alkalmazása. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
A szokásoknak megfelelően a vb most is körülbelül egy hónapig tart: június 14-én 17 órakor az Oroszország–Szaúd-Arábia meccsel kezdődik, a döntőt pedig július 15-én, szintén 17 órakor játsszák majd. A 32 csapatot nyolc csoportba osztották, mindegyikből az első kettő jut tovább az egyenes kieséses szakaszba. (A teljes menetrendet cikkünk végén böngészhetik.)
A csoportokban a helyezések a következő szempontok alapján dőlnek el:
több szerzett pont
jobb összesített gólkülönbség
több lőtt gól
több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott meccseken (két, azonosan álló csapat esetén ez az egymás elleni eredményt jelenti)
jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott meccseken
több lőtt gól az azonosan álló csapatok között lejátszott meccseken
sorsolás
A csoport (Egyiptom, Szaúd-Arábia, Oroszország, Uruguay)
Nagy szerencséje volt a rendezőnek a sorsoláson (az összeesküvés-elméletek kedvelői nem biztos, hogy csak szerencséről beszélnének), hiszen az egyik leggyengébb csoportba került. Szükségük is volt erre, hiszen
nagyon rég lehetett ilyen gyenge orosz válogatottat látni.
A csapat tavaly október óta nem tudott győzni. A nyitómeccsen akár megtörhet a rossz sorozat, hiszen a szintén nem túl erős Szaúd-Arábiával kezdenek, de a továbbiakban már lehetnek gondjaik. A csapat dolgát több sérülés is nehezítette, például az egyik legjobb támadó középpályás, Alekszander Kokorin sem játszhat a vb-n. A legnagyobb nevek a csapatban a kapus Igor Akinfejev, aki nagy bravúrokra képes, de hajlamos óriási potyagólokat is kapni, valamint két középpályás, Alan Dzagojev és Alekszander Golovin.
A csoport nagy esélyese Uruguay, amely a Diego Godín által irányított kemény védekezés mellett eredményes támadójátékra is képes, köszönhetően elsősorban két világklasszis csatárának, Luis Suáreznek és Edinson Cavaninak.
Az uruguayiaknál játszik a torna egyik potenciális nagy felfedezettje is,
a 22 éves középpályás, Nahitan Nández, aki most még a Boca Juniors játékosa, de egy jó vb után akár valamelyik európai topcsapat is elviheti.
A csoport meglepetéscsapata Egyiptom lehet, de náluk minden azon múlik, hogy mikorra épül fel teljesen a nemzeti hős, Mohamed Szalah. Az idei Aranylabda egyik esélyesét Sergio Ramos tette harcképtelenné a BL-döntőben, de úgy tűnik, játszhat a vb-n. A csapatból rajta kívül még az arsenalos Mohamed el-Nenit érdemes kiemelni: ha ők jól játszanak és a védekezés is rendben lesz, akkor nem elképzelhetetlen a továbbjutás.
Az egyiptomi válogatott tagja a vb legidősebb játékosa is:
az egyik kapus, Esszam el-Hadari már 45 éves.
A csoportban a továbbjutás akár még Szaúd-Arábiának is összejöhet, bár a vb talán leggyengébb csapatától ez óriási szenzáció lenne. A keret nagy része otthon játszik, komoly nemzetközi tapasztalattal kevesen rendelkeznek.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Uruguay, Egyiptom
B csoport (Spanyolország, Irán, Marokkó, Portugália)
Ez a csoport nagyon egyértelműnek tűnik: első ránézésre a két európai válogatott kiemelkedik belőle. A portugálok két éve „görög mintára” nyertek Eb-t (szerencsés továbbjutás a csoportból, utána masszív védekezés mellett néha találtak egy gólt), most azonban még nagyobb meglepetés lenne, ha ezt a sikert meg tudnák ismételni.
Az Európa-bajnokok közül 13-an vannak itt a csapatban, a nagy kérdés, hogy a bőven 30 fölött járó belső védők hogyan teljesítenek majd, és persze az, hogy Cristiano Ronaldo milyen teljesítményt nyújt – az eddigi vb-ken finoman szólva sem villogott. Rajta kívül a támadósorban meghatározó lehet a fiatal Goncalo Guedes, valamint André Silva játéka. Nincs viszont ott a keretben az Eb-döntő egyetlen gólját szerző Eder.
Az előző vb és Eb kudarca után Spanyolország magára talált, az új szövetségi kapitánnyal, Julen Lopeteguivel két éve veretlenek voltak. Csakhogy már nem ő a kapitány, ugyanis
egy nappal a vb kezdete előtt kirúgták.
Lopetegui ugyanis májusban meghosszabbította a szerződését, a héten viszont a Real Madrid bejelentette, hogy a vb után Lopetegui ott hagyja a válogatottat és a csapat edzője lesz. Márpedig erről csak a szövetség engedélyével tárgyalhatott volna – a szövetség viszont csak a bejelentés előtt pár perccel értesült a hírtől. A játékosok állítólag hiába kérték, hogy ennek ellenére Lopetegui maradjon a kispadon, kirúgták.
A korábbi aranygenerációval (Eb-győzelem 2008-ban és 2012-ben, világbajnoki cím 2010-ben) ellentétben ez a csapat már nem a Barcelonára épül, bár Gerard Piqué, Jordi Alba, Sergio Busquets és a nyolc évvel ezelőtti vb-döntő hőse, Andrés Iniesta most is ott van a keretben.
Iniesta még egyszer, utoljára elvarázsolhatja a nézőket. Fotó: MTI/EPA/Ali Haider
Így is bőven volt kiből válogatni: olyan sztárok nem utaznak végül, mint a barcelonai Sergi Roberto, a Chelsea-játékos Cesc Fabregas és Álvaro Morata, vagy épp a müncheni Javi Martinez. A védelem így is bombaerős, a világ egyik legjobb kapusával, David de Geával, a támadósorban pedig nagy verseny lesz a kezdőcsapatba kerülésért.
A spanyolokat sokan a vb titkos esélyeseként kezelték.
A hirtelen kapitányváltás azonban romba döntheti az érmes reményeiket.
Marokkónak nehéz dolga lesz, hogy beleszóljon a továbbjutásba, de szervezett védekezésükkel megnehezíthetik a többiek dolgát. A csapat legnagyobb sztárja a Juventusban focizó Mehdi Benatia, rajta kívül az Ajax támadó középpályására, Hakim Ziyechre érdemes figyelni.
Az irániak is a jó védekezésre próbálnak építeni, kevés gólt kaptak a selejtezőkön, de most azért erősebb ellenfelekkel kell szembenézniük. Nagyon bíznak két fiatal csatárukban, az Oroszországban játszó Szardar Azmunban és a holland gólkirály Alireza Dzsahanbahsban is.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Spanyolország, Portugália
C csoport (Ausztrália, Dánia, Franciaország, Peru)
Ebből a csoportból egyértelműen a franciák emelkednek ki, náluk is inkább az volt a kérdés, hogy kit hagyjon ki a keretből Didier Deschamps szövetségi kapitány – egyébként több sportújságíró szerint
a csapat leggyengébb pontja maga a kapitány.
Sokan felemlegetik neki, hogy a két évvel ezelőtti Eb-döntőben nem igazán mert támadni a csapata, és hogy ritkán tudnak igazán dominánsak lenni.
Sok múlik majd Antoine Griezmannon. Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Pedig a keret most is tele van sztárokkal: Antoine Griezmann végre megmutathatja, hogy tényleg komolyan számolni kell vele az Aranylabda-szavazáson. Mellette a két fiatal szélső, Kylian Mbappé és Ousmane Dembélé is komoly gondot okozhat a védőknek, a középpályán ott van Paul Pogba és N’Golo Kanté, a védelemben Samuel Umtiti és Raphaël Varane – vagyis
minden poszton játszik legalább egy világsztár,
nem csoda, hogy sokan a franciákat a világbajnoki címre is esélyesnek tartják. Beszédes adat: a világ jelenlegi öt ledrágább focistájából három francia (Mbappé, Pogba és Dembélé). Olyan játékosok nem fértek be végül a keretbe, mint Aymeric Laporte, Adrien Rabiot, Anthony Martial, Alexandre Lacazette vagy Kingsley Coman.
A csoportban a legnagyobb ellenfél az utóbbi években rengeteget fejlődött dán válogatott lehet. A fejlődés és a dán csapat legfontosabb eleme a Tottenham irányítója, Christian Eriksen, aki 12 meccsen 11 gólt lőtt a selejtezők alatt.
Eriksen a vb egyik nagy sztárja lehet,
de ehhez szükség van arra is, hogy a csapat többi fontos játékosa, elsősorban Simon Kjaer és Thomas Delaney is a legjobb formáját hozza.
Ausztráliával kapcsolatban a magyar válogatottnak is friss emlékei vannak, a három, kabaréba illő gólt hozó meccsen nem tűnt úgy, hogy az ausztrálok bárkire is veszélyt tudnának jelenteni a vb-n. A keretben azonban több játékos Angliában és Németországban focizik, komoly rutinnal rendelkeznek, így nem kizárt a meglepetés.
Erre azonban Perunak valamivel nagyobb esélye van, már az sokat mond, hogy Chilét megelőzve tudtak kijutni a vb-re. A csapat remekül védekezik, és egyre látványosabb a támadójátéka is, a felkészülést azonban megzavarta a csapatkapitány, Paolo Guerrero kokainügye – a rutinos csatár végül ott lehet Oroszországban. A játékosok többsége Dél-Amerikában focizik, egy jó világbajnoksággal többen eladhatják magukat Európába.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Franciaország, Dánia
D csoport (Argentína, Horvátország, Izland, Nigéria)
Képes lesz-e Lionel Messi egyedül világbajnokságot nyerni Argentínának – ez az egyik legnagyobb kérdés nem csak a D csoportban, hanem az egész vb-n. A selejtezősorozatban bukdácsoló, menet közben edzőt váltó argentin válogatottat Messi gyakorlatilag egymaga juttatta ki a tornára, mesterhármast lőve a legfontosabb meccsen.
A végső győzelemhez azonban társakra is szüksége lenne.
Argentína döntőt játszott a legutóbbi két Copa Américán és a brazíliai vb-n is, de mindegyiket elvesztette – persze sokan mondják, hogy ha Gonzalo Higuaín kicsit higgadtabb és belövi a százszázalékos ziccereit, akkor a három döntőből legalább kettőt megnyertek volna.
Az olimpiai bajnoki cím után 10 évvel nyer-e vb-t is a világ egyik legjobb játékosa? Fotó: MTI/EPA/David Fernandez
Higuaín most is ott lesz, az olasz gólkirály Mauro Icardi viszont nem fér be a keretbe. Így is kérdés, hogy a kezdőcsapatban egyszerre ott tud-e lenni Messi mellett Higuaín, Sergio Agüero, Paulo Dybala, Éver Banega és Angel Di María.
A gondot leginkább a védelem jelentheti.
Eleve megsérült az egyetlen normális kapus, Sergio Romero, a hátvédekről pedig sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy folyamatosan magas szintű játékra képesek.
Nem sokkal a torna előtt ráadásul megsérült az a játékos, aki a torna nagy felfedezettje lehetett volna: a West Ham támadó középpályása, Manuel Lanzini. A PSG fiatalja, Giovani Lo Celso így is okozhat kellemes perceket az argentin szurkolóknak, de a végső siker, Messi zsenije ide vagy oda, nagy meglepetés lenne.
Már csak azért is, mert
már a csoportból sem lesz egyszerű továbbjutni.
Itt vannak például a mindig erős horvátok. Náluk a legnagyobb kérdés az, hogy a sztárokból (többek között Ivan Rakitic, Luka Modric, Mario Mandzukic, Ivan Perisic, Dejan Lovren) mennyire sikerül csapatot gyúrni.
A horvát csapatra ráadásul az is igaz, hogy nagyon kétarcú:
bárkit képes legyőzni, de bárkitől ki is tud kapni.
Így aztán náluk minden azon múlik majd, hogy éppen milyen napot fognak ki.
Az, hogy az izlandi csapat mennyire erős, legkésőbb a két évvel ezelőtti Eb-n mindenkinek feltűnt. Most a selejtezőcsoportot megnyerve jutottak ki a vb-re. A csapat legnagyobb ereje az egység és az önbizalom.
Legnagyobb sztárjuk az Everton irányítója, Gylfi Sigúrdsson, neki azonban megsérült a térde márciusban, és bár elvileg felépült, kérdés, milyen formában lesz.
Nigéria sem tűnik gyenge csapatnak, ebben a csoportban azonban valószínűleg nem sok esélye lesz. Pedig jó játékosai vannak: a korábbi Chelsea-focista John Obi Mikel mellett ott van a most is a Chelsea-ben játszó Victor Moses, az arsenalos Alex Iwobi, a leicesteri Wilfred Ndidi, vagy épp a Moszkvában játszó Ahmed Musa.
Van bőven olyan csoport, amelyben továbbjutási esélyekkel lépnének pályára – de nem volt szerencséjük a sorsoláson.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Horvátország, Argentína
E csoport (Brazília, Costa Rica, Szerbia, Svájc)
Sokként érte a négy évvel ezelőtti elődöntő Brazíliát: hazai pályán 7-1-re kaptak ki a németektől. Azóta viszont teljesen újjászervezték a válogatottat, hatalmas fölénnyel nyerték a selejtezősorozatot és elsőként jutottak ki a vb-re. Az új szövetségi kapitánnyal, Titével
20 meccsen mindössze öt gólt kaptak,
idén sem az oroszok, sem a németek, sem a horvátok nem tudtak nekik gólt lőni.
Neymar felépült, minden brazil megkönnyebbült. Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
A védelem tehát a megsérült Dani Alves nélkül is stabil és összeszokott (Thiago Silva és Marquinhos a PSG-ben is egymás mellett játszik), a középpályán olyan nevek vannak, mint a barcelonai Paulinho és a madridi Casemiro, elől pedig Philippe Coutinho, Roberto Firmino és Gabriel Jesus mellett ott van a világ legdrágább játékosa, a sérüléséből felépülő Neymar is.
Nem csoda, hogy
a fogadóirodák a brazilokat a legnagyobb esélyesek közé sorolják.
A csoportban nem szabad, hogy nehéz dolguk legyen, bár a svájciak remek védelme okozhat gondokat. Náluk a gond inkább a támadásoknál van, ha Xherdan Shaqirit kiveszi az ellenfél a játékból, akkor nem sok kreativitás marad, ráadásul igazi góllövő csatáruk sincs.
A csapategység azonban nagyon erős, jól összeszokott, rutinos válogatottról van szó, tele az olasz és a német élvonalban játszó focistákkal – a csoportból való továbbjutás összejöhet, utána azonban már komoly szerencsére és nagy bravúrokra lenne szükségük a további sikerekhez.
A meglepetéscsapat a szerb válogatott lehet,
amely nagyon fegyelmezett, agresszív védekezés mellett sok gólt is rúgott a selejtezőkön, így simán jutottak ki a tornára. Az ő játékuk azonban, a dánokéhoz hasonlóan, nagyjából egy emberen múlik majd: a Lazio mindössze 23 éves támadó középpályásán, Szergej Milinkovics-Szavicson, akit fél Európa le akar igazolni.
Korábban a csapategységgel gondok voltak a szerbeknél, ha most ez rendben lesz, ráadásul a rutinos játékosok, például Nemanja Matics vagy Alekszandar Kolarov jó formában lesznek, akkor Szerbia bárkinek kemény ellenfél lehet, még úgy is, hogy az egyik legjobb védő, Matija Nasztaszics sérülés miatt lemarad a vb-ről.
Costa Rica négy éve komoly meglepetést okozott, amikor a negyeddöntőig jutott. A csapat azóta nem sokat változott – ennek jó oldala az összeszokottság, negatívuma az átlagéletkor: a Costa Rica-i a legidősebb csapat a tornán. Nagy nevek továbbra is vannak a csapatban, elsősorban a madridi kapus, Keylor Navas, mellette Bryan Ruiz, Joel Campbell és Celso Borges, de most bravúr lenne a továbbjutás.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Brazília, Svájc
F csoport (Németország, Dél-Korea, Mexikó, Svédország)
A csoport toronymagas favoritja az előző vb győztese, sőt igazából
az sem lenne meglepetés, ha Németország megvédené a címét.
A selejtezőt százszázalékosan vették, tavaly pedig úgy nyerték meg a Konföderációs Kupát, hogy szinte csak fiatalok voltak a csapatban, az idősebb sztárok otthon maradtak.
A vb-n viszont ott lesznek. Még a kapus, Manuel Neuer is felépült sérüléséből, igaz, így is elképzelhető, hogy nem ő, hanem a Barcelonában remek idényt produkáló Marc-André ter Stegen kezd majd. De
gyakorlatilag minden poszton több sztárjátékos is bevethető,
így Joachim Löw szövetségi kapitánynak akkor sem kell aggódni, ha valaki esetleg nincs formában. A négy évvel ezelőtti döntő hőse, Mario Götze ezúttal otthon maradt, akárcsak (elég nagy meglepetésre) a Manchester City szélsője, Leroy Sané, Marco Reus azonban végre egészséges.
Négy éve a németek ünnepelhettek. Fotó: MTI/EPA/Diego Azubel
A csoportból való továbbjutás nem okozhat problémát, ha pedig a formaidőzítés is sikerül, akkor nehéz lesz megállítani a németeket. Annak ellenére is, hogy az elmúlt hónapokban nem mutattak jó formát, sorra vesztették el a felkészülési meccseket, és a csapat hangulatának valószínűleg a Mesut Özil és Ilkay Gündogan körüli botrány sem tett jót: a két török származású focista az autoriter török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal fotózkodott.
A németek megállításával először a mexikóiak próbálkoznak majd – a csapat elsősorban az Európában játszó, rutinos játékosokban, Guillermo Ochoában, Miguel Layúnban, Andrés Guardadóban és Javier Hernandezben bízik, de ott lesz a már ötödik vb-jére készülő, lassan 40 éves Rafa Márquez, és érdemes figyelni a PSV szélsőjére, Hirving Lozanóra is. A csoportból továbbjuthatnak, sokkal több azonban nincs ebben a csapatban.
A továbbjutásért várhatóan azzal a svéd válogatottal kell majd a legnagyobbat küzdeniük, amelyben már
nem szerepel Zlatan Ibrahimovic.
Korábban ugyan felvetette, hogy a vb-re visszatérne a csapatba, de a kapitány végül nem hívta be.
Így a csapat legnagyobb erőssége az egység, ez segítette hozzá a svédeket, hogy az olaszokat legyőzzék a pótselejtezőn. Igazán nagy sztár nincs is a válogatottban, sokat elmond, hogy talán a Lipcsében játszó Emil Forsberg és a manchesteri Victor Lindelöf a legnagyobb név.
Dél-Korea várhatóan nem zavar majd sok vizet, ugyan szokás szerint kijutottak erre a vb-re is, de óriási meglepetés lenne, ha továbbjutnának a csoportból. A csapat többsége otthon vagy Japánban játszik, de azért a Tottenham focistájára, Szon Hung Minre, valamint a Swansea-középpályás Ki Szung Juengre érdemes lesz odafigyelni.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Németország, Mexikó
G csoport (Belgium, Anglia, Panama, Tunézia)
Egy újabb csoport, ahol nagyon egyértelműnek tűnik a továbbjutás. A belgák, mint az utóbbi időszakban mindig, most is titkos esélyesnek számítanak – sokan várják tőlük, hogy felülmúlják eddigi legjobb eredményüket, az 1986-os negyedik helyet.
A selejtezőt rendkívül magabiztosan vették, sok gólt lőttek és alig kaptak, náluk leginkább az a kérdés, hogy
mentálisan helyt tudnak-e állni a legfontosabb meccseken.
Ebben sokat segíthet egyrészt a válogatottat irányító Roberto Martinez – Thierry Henry páros, valamint a topbajnokságokban komoly rutint szerzett játékosok.
A csapat legnagyobb sztárja továbbra is a chelsea-s Eden Hazard, de idén gyakorlatilag vele egy szintre emelkedett a Manchester City irányítója, Kevin De Bruyne is. A támadók közül Romelu Lukaku és Dries Mertens is könnyen foghat ki jó napot, a középpályán a vb nagy felfedezettje lehet Youri Tielemans, a kapuban Thibaut Courtois a biztos pont.
Egyedül a védelem okozhat gondokat.
Vincent Kompany és Thomas Vermaelen ugyanis rendkívül sérülékeny. Kisebb vihart okozott az is, hogy az egyik legjobb középpályást, Radja Nainggolant nem nevezték a tornára: a kapitány szerint nem illik bele a játékrendszerbe.
Hazard most is szembe kerülhet a Tottenham játékosaival, Walkerrel és Allival. Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
Az angolok az őket az utóbbi időben a nagy világversenyeken sújtó átkot törnék meg. Régóta úgy indultak neki a vb-knek, Eb-knek, hogy jó csapatuk volt, tele tehetséges játékossal, néhány igazi sztárral – aztán legfeljebb a negyeddöntőig jutottak.
A legnagyobb sztárjuk most Harry Kane, de tottenhami csapattársa, Dele Alli is több már, mint tehetség, mellettük a támadásokért elsősorban olyan fiatalok felelnek, mint Marcus Rashford vagy Raheem Sterling – nevekben tehát jól áll a csapat.
A középpályán és a védelemben azonban igazi sztárokról nem beszélhetünk (ráadásul Alex Oxlade-Chamberlain sérülése is rosszul jött), de lehet, hogy a megbízhatóság ezúttal többet ér majd, az elmúlt hónapok eredményei mindenesetre biztatóak. Egy biztos:
Harry Kane formáján nagyon sok múlik majd.
A két európai csapat dolgát Tunézia próbálja megnehezíteni, az mindenképp jó előjel, hogy idén még veretlenek – igaz, nem ilyen kaliberű csapatok ellen játszottak. A válogatottban sok a légiós, ugyanakkor igazi nagy sztárjuk nincs.
A csoportban ott van még a vb-újonc Panama is, ők az amerikaiakat megelőzve jutottak ki a tornára. Tulajdonképpen már az is meglepetés lenne, ha pontot szereznének, erre talán Tunézia ellen van esélyük.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Belgium, Anglia
H csoport (Kolumbia, Japán, Lengyelország, Szenegál)
Végül az a csoport maradt, ahol tulajdonképp egyik csapat kiesése se jelentene nagy szenzációt, de a továbbjutása se – ezt tükrözik a fogadóirodák oddsai is.
A csoportban a négy éve szépen menetelő Kolumbia tűnik a legerősebbnek, ahol két nagy sztár is játszik: a Bayern Münchennél magára találó James Rodriguez, az előző vb gólkirálya, valamint a monacói Radamel Falcao, de szinte minden poszton találni kiemelkedő játékost, elég csak Juan Cuadrado, Carlos Bacca vagy épp Davinson Sánchez nevét megemlíteni. Sérülés miatt viszont hiányzik majd egy alapember, Frank Fabra Palacios.
A csapatot kemény védekezés, szervezett középpálya és látványos támadójáték jellemzi,
ugyanakkor néha nem mindenki hozza ki magából a maximumot.
Lengyelország valamivel kiegyensúlyozottabbnak tűnik, és itt is van egy nagy sztár: a Bayern Münchenből elvágyódó Robert Lewandowski, aki 10 meccsen 16 gólt lőtt a selejtezőben. Mellette játszhat a nagy tehetségnek tartott Arkadiusz Milik, aki a két évvel ezelőtti Eb-n még inkább csak a kihagyott helyzeteivel tűnt fel.
Ha a védekezésük rendben lesz, akkor a lengyelek okozhatnak meglepetést, de az nem valószínű, hogy a legerősebb csapatokat legyőznék. Mindenesetre most a legtöbben azon izgulnak, hogy rendbe jön-e legjobb hátvédjük, Kamil Glik sérülése.
Szenegál most másodszor jutott ki a vb-re, méghozzá furcsa körülmények között. Az egyik selejtezőn kikaptak Dél-Afrikában, méghozzá egy teljesen kamu büntetővel, de
a szövetség ezután örökre eltiltotta a bírót, miután fogadásokban volt érintett, és megismételték a meccset.
Ezt pedig már megnyerték.
16 éve egészen a negyeddöntőig meneteltek, most azért ez meglepetés lenne. Az ő nagy sztárjuk a Liverpool szélsője, Sadio Mané, a legdrágább afrikai focista, de érdemes figyelni a nápolyi védőre, Kalidou Koulibalyra, a monacói Keita Baldéra és a Rennes-ben játszó Ismaila Sarr-ra is.
Japánt sem szabad lebecsülni, a legfontosabb játékosaik európai topbajnokságokban játszanak, Kagava Sindzsi, Okazaki Sindzsi és a most már Mexikóban focizó Honda Keiszuke neve sokaknak ismerős lehet. Nagyon erős a csapategység is, jó védekezéssel nem elképzelhetetlen, hogy továbbjussanak a csoportból.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Lengyelország, Kolumbia
A Horn Gyula-i örökséget kell visszahozni – egyre többször hallani ezt a szocialisták között. Lakner Zoltán politikai elemző szerint Horn Gyula tehetséges politikus volt, önálló baloldali pólusban gondolkodott, meg tudta szólítani a rendszerváltás veszteseit, de most máshogy néz ki az ország, mint akkor.
Horn Gyula fényképe az MSZP székházán. MTI Fotó: Kovács Tamás
„Azt szeretném, hogy az új elnök a Fidesz épülő neohorthyzmusával szemben az MSZP Horn Gyula-i örökségét képviselné. Vagyis vissza kell térnünk ahhoz az értékrendhez, az európaisághoz, patriotizmushoz, konszenzus-kereséshez, amelyet Horn Gyula képviselt” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek adott interjújában Molnár Zsolt, az MSZP új budapesti elnöke.
Horn Gyula neve sokszor felmerül a szocialisták között,
és egyértelműen érezhető egyfajta nosztalgia a volt miniszterelnök iránt.
Lakner Zoltán politikai elemző, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy Horn Gyula nem volt ideológus alkat, inkább pragmatikus politikus volt, de az újítása abból állt, hogy a kilencvenes évek elején, egy magát konzervatív-kereszténydemokrata-nemzetiként definiáló kormány idején
önálló, baloldali pólust akart létrehozni,
és nem akart betagozódni a liberális ellenzékbe.
Ehhez hozzásegítette, hogy a Demokratikus Chartával az MSZP, a kommunisták utódpártja kikerült a karanténból.
Lakner Zoltán MTI Fotó: Soós Lajos
Mint Lakner Zoltán mondta, akkoriban az MSZP-n belül sok, tényleges tartalommal rendelkező irányzat volt jelen, Horn Gyula pedig egyfajta belső taktikázás híve volt: nem akarta, hogy közülük bármelyik teljesen elveszítse befolyását, de azt sem, hogy valamelyik végleg átvegye az irányítást. Így közöttük manőverezett.
Az elemző szerint az is nagyon fontos, hogy a 90-es évek elejének gazdasági válsága idején
az MSZP meg tudta szólítani a rendszerváltás veszteseit,
ezért is tudott aztán választást nyerni: a szociális biztonsággal kapcsolatos ígéretek terén az MSZP volt akkor a legversenyképesebb.
Ugyanakkor Lakner Zoltán szerint az is fontos, hogy ezen tényezők közül egyiknek a feltételei sincsenek most meg Magyarországon. Mindenesetre szerinte Horn Gyula kétségkívül tehetséges politikus volt, aki újra a nagy pártok közé tudta emelni az MSZP-t. Így érhető, hogy egyfajta kultikus figurát akarnak Horn Gyulából csinálni, bár ő más típus volt, mint mondta, „ő is furcsán érezné magát, ha kultusz tárgyává válna”.
Nagyobb szabadságot kapnak a Momentum helyi szervezetei, és több hangsúlyt kapnak a helyi ügyek – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Fekete-Győr András, a Momentum újraválasztott elnöke.
A hétvégén újra Fekete-Győr Andrást választotta meg a Momentum elnökének a párt küldöttgyűlése. A tavaly párttá alakult mozgalom az április 8-ai választáson valamivel több mint 175 ezer listás szavazatot kapott, ez a 3,08%-os eredmény nem volt elég ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe.
Ahogy az újraválasztott elnök a Független Hírügynökségnek elmondta, ezzel kapcsolatban
„ambivalens érzés van a tagságban”.
Mint mondta, elsőre nem érezték jónak az eredményt, de azóta több ezren csatlakoztak hozzájuk, és, ahogy fogalmazott, „a taktikai szavazás borzalmát” is érezték, így most a körülményekhez képest jónak tartják az eredményt, tekintve, hogy egy mindössze egyéves párt érte el.
Fekete-Győr az újraválasztása után 5000 emberről beszélt, akik csatlakoztak a párthoz, kérdésünkre ezt most pontosította: 1200 új párttagot vettek fel, a többiek aktivistaként csatlakoztak. Korábban egyébként 1500 tagjuk volt.
Az, hogy az elnökséget viszont szinte teljesen lecserélték, szerinte kimerültségre utal, mint mondta, a vezetés nem karrierpolitikusokból állt, többen közülük mást szeretnének csinálni, de a Momentum keretein belül.
„Mozgalmi politizálásra van szükség”
– mondta a Momentum régi-új elnöke a hétvégi küldöttgyűlés után. A Független Hírügynökség kérdésre, hogy ez pontosan mit is jelent, azt mondta: tulajdonképp azt kell folytatni, amit eddig csináltak: akciókat, akár gerillaakciókat, népszavazásokat kezdeményezni, közösséget szervezni. Ahogy fogalmazott: „mi egy mozgalmi párt vagyunk”.
Beszélt arról is, hogy a szervezet mögött van egy országos hálózat, amely szerinte egyedülálló az ellenzéki pártok között.
„A hangsúly a helyi szervezetek felé tolódik”,
mondta, helyi ügyeket, helyi embereket akarnak találni, és így aktivizálni a lakosságot. Ahogy fogalmazott: „helyi NOlimpiákra van szükség” – utalva az olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezésre, amellyel a Momentum tavaly bekerült az országos politikába.
Mint mondta, az elmúlt egy évben inkább országos ügyekre koncentráltak, most viszont nagyobb szabadságot kapnak majd a helyi szervezetek, „aminek nagyon örülnek”.
A szingapúri csúcstalálkozó, melyen a 34 éves Mao öltönyös Kim Dzsongun néz szembe a több mint hetven éves Donald Trumppal, aki eddig nemigen bizonyította diplomáciai képességeit. A G7 kanadai csúcs csődbe jutott Trump makacssága miatt. Kedden kiderül: vajon a furcsa páros teremt-e békét a koreai félszigeten…
Az amerikai- észak-koreai csúcs kedden kilenckor kezdődik – helyi idő szerint- a Capella luxus szállodában a Sentosa szigeten.
A tét a történelmi kibékülés Észak Korea és a világ között. Kim Dzsongun, aki korábban nukleáris háborúval fenyegette az Egyesült Államokat, hajlandónak mutatkozik arra, hogy meg váljon atom fegyvereitől. Természetesen nem ingyen.
Olyan biztonsági garanciákat kér az Egyesült Államoktól, hogy nem törnek az életére és rendszerének megdöntésére.
Korábban Trump ezzel fenyegette az ifjú diktátort, aki attól retteg, hogy Szaddám Huszein vagy Moamer Kadhafi sorsára jut. Az előbbit felakasztották miután Amerika mondvacsinált ürüggyel lerohanta Irakot, az utóbbit pedig széttépték feldühödött alattvalói, akik nyugati támogatással fellázadtak ellene.
Észak-Korea Sztálin parancsára 1950-ben megtámadta Dél-Koreát. Az amerikaiak visszavágtak, mire Kína mozgósította hadseregét és Észak-Korea segítségére sietett. A hároméves háborúban hihetetlen pusztítás következett be: Mao elnök legidősebb fia is ott veszítette életét. McArthur tábornok, az amerikai csapatok parancsnoka az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől, aki ezt megtagadta. Sőt, menesztette a legendás tábornokot, a Japán elleni háború hősét. Sztálin halála után lezárult a háború, de csak fegyverszünetet kötöttek.
Béke azóta sincs a koreai félszigeten, melyet atommentesíteni szeretne az egész világ.
Ezért történelmi jelentőségű a szingapúri csúcstalálkozó, melyen a 34 éves Mao öltönyös Kim Dzsongun néz szembe a több mint hetven éves Trumppal, aki eddig nemigen bizonyította diplomáciai képességeit. A G 7 kanadai csúcs csődbe jutott Trump makacssága miatt. Kedden kiderül: vajon a furcsa páros teremt-e békét a koreai félszigeten…
„Az ítélet koncepciós, de jogerős. Nem vagyok jobbikos többé. Az a bajtársi közösség azonban megmarad” – reagált Toroczkai László a Jobbikból való kizárására. Több politikus is bejelentette közben, hogy kilép a pártból.
Ásotthalom polgármestere eddig sem rejtette véka alá alá Vona Gáborral, illetve a Jobbik új, a néppártos vonalat megtartani kívánó vezetésével szembeni kritikáját, most azonban még keményebb szavakkal bírálta a pártot miután az etikai bizottság döntése alapján kizárták belőle.
„A Szabó Gábor pártigazgató édesapjával és Vona Gábor testőrével felálló, vélhetően nagyon független etikai bizottság kizárt a Jobbikból. Azt írják, hogy a platformalapítással a pártot akartuk szétszakítani, pedig a Dúró Dóra és ellenem indított hadjárat – amely lejárató kampányokat, a tagok, küldöttek zsarolását, végül a kizárásunkat is tartalmazta – fogja végül valóban kettészakítani a Jobbikot” – írta a Facebookon a döntésről.
Toroczkai szerint
„a Jobbik ezernyi lyukon keresztül szivárog már régóta”.
A legnagyobb problémának a a tagság átverését, a „hazaárulókkal” való titkos együttműködéseket, a belülről irányított lejárató kampányokat, a zsarolásokat és az antidemokratikus működést nevezte. Mindez szerinte azt eredményezte, hogy „az alulról építkező őszinte mozgalomból egy elvtelen, hazug bizniszpártot csináltak”.
Ezután Vonát és az új elnököt, Sneider Tamást támadja Toroczkai. „Minket azért kellett kiszorítani, végül kizárni, mert ezt akadályoztuk, s gátjai lehettünk volna az egész átalakulást levezénylő, Sneider Tamás elnökségét is kitaláló Vona Gábor visszatérésének. Vona Gábor ugyanis nem tudja elengedni a hatalom gyűrűjét, nem tud a miniszoknyás kíséret nélkül élni” – írta.
A posztot azzal zárja, hogy „június 23-án a közösség fogja megmutatni az irányt”, amely azonban már nem a Jobbikhoz kötődik majd. Toroczkai ugyanis június 23-ára, Ásotthalomra szervezte meg az általa életre hívott, és a Jobbikból való kizárását eredményező mozgalom első rendezvényét. Ebben Dúró Dóra is támogatja, aki Toroczkai kizárásának hírére bejelentette, hogy kilép a Jobbikból.
Rajtuk kívül a Facebookon közölte távozását Szőcs Norbert, a párt Baranya megyei elnöke, Fazekas Gabriella, aki korábban a párt terézvárosi polgármester-jelöltje volt, illetve Dobi Zsolt, a párt Csongrád megyei sajtófőnöke is. Ő Wass Albertet idézte: „Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem. Magamnak fáj, ami bennem fáj.”
„Véget ér egy korszak, lezárul egy hosszú időszak: sok bajtársammal együtt kilépek a Jobbikból, mert nincs hova hátráljunk, s vétkesek közt cinkos, aki néma” – közölte Facebook-oldalán Dúró Dóra.
Pénteken kora délután derült ki, hogy Toroczkai Lászlót kizárták a Jobbikból az etikai bizottság csütörtöki ülésén. A hír megjelenése után nem sokkal a korábban Toroczkait támogató Dúró Dóra bejelentette, hogy kilép a pártból.
„A Jobbik Alapító Nyilatkozatához hűen is úgy érezzük, erkölcsileg most már a kilépés a helyes döntés. Életem első szervezete volt, amelyben 13 évet töltöttem, barátokra leltem, szerelmet találtam, majd a néppártosodásnak nevezett folyamat során, a párt lelkének elvétele miatt ez az egykor bajtársias közösség darabjaira hullik.
Hiába tettem meg minden tőlem telhetőt a békéért és az egyben maradásért, nem sikerült, mert sok vezetőnknek sajnos a belső tisztogatás volt a fontosabb.
Könnybe lábadt szemmel, összeszoruló torokkal, nehéz szívvel búcsúzom tehát innen, megköszönve ugyanakkor minden szép élményt, amit ennek a közösségnek a részeként éltem át” – írta.
A posztot azzal zárja, hogy a keserűség ellenére bizakodással tekinthet a jövőbe, mert „június 23-án Ásotthalmon zászlót bontunk Pongrátz Andrással”.
Az esemény, amire Dúró Dóra itt utal a Toroczkai László, ásotthalmi polgármester által létrehozott Mi Magunk csoport rendezvénye. A Mi Magunk eredetileg annak a platformnak volt a neve, amelyet Toroczkai a Jobbikon belül a nemzeti radikális vonalat képviselő tagokkal akart létrehozni. A Jobbik új vezetése azonban, a néppártos vonalat követő Sneider Tamás elnökkel a párt szétszakítására tett kísérletként értékelte a kezdeményezést, és ezért zárták ki Toroczkait a pártból.
Dúró Dórát csak a parlamenti frakcióból zárták ki, és felszólították, hogy adja vissza képviselői mandátumát. Erről azonban Dúró csak Toroczkai javára lett volna hajlandó lemondani.
A posztban emlegetett Pongrátz András és testvére, Pongrátz Gergely részt vett a Jobbik Magyarországért Mozgalom megalakításában 2003-ban, és 56-os szerepük miatt a párt mintegy erkölcsi iránytűként tekintett rájuk. Pongrátz Gergely már nem él, Pongrátz András viszont Toroczkai Lászlóval közös közleményben reagált Dúró Dóra frakcióból való kizárására. Ebben arról írtak, hogy a Jobbik súlyos morális válságba került.
Az etikai bizottság csütörtöki ülésén kizárták a Jobbikból Toroczkai Lászlót. Az indoklás szerint Ásotthalom polgármestere súlyos fegyelmi vétséget követett el, és megsértette a Jobbik Alapszabályának több pontját is.
Először a Hír TV számolt be arról, hogy kizárták Toroczkait a pártból. Staudt Gábor, az etikai bizottságtól a FüHü megkeresésére azt válaszolta, hogy a döntés hivatalos közlésével várnak addig, amíg az érintettet tájékoztatják. Úgy fogalmazott, hogy nem lenne etikus előbb közölni a sajtóval a hírt, mint Toroczkaival. Toroczkait azért nem tudták még tájékoztatni, mert nem vett részt a csütörtöki ülésen – mondta Staudt Gábor. Hozzátette, hogy valószínűleg még pénteken meglesz a hivatalos bejelentés Toroczkai sorsáról.
Nem sokkal ezután kiadott a Jobbik egy sajtóközleményt, amelyben megerősítették Toroczkai kizárását. Ebből kiderül, hogy Toroczkai írásban sem nyújtott be védekezést. A kizárást azzal indokolják, hogy „súlyos fegyelmi vétséget követett el, s megsértette a Jobbik Alapszabályának több pontját is, közte azt, amely kimondja: a Jobbik minden tagjának kötelessége, hogy tartózkodjon az olyan magatartástól, amely sérti a Jobbik szabályzatait, testületeinek határozatait, programját, érdekeit, illetve jó hírét.” Az etikai bizottság szerint „sérelmes” volt a Jobbik számára, hogy Toroczkai a párton belüli vitákat a sajtó nyilvánossága előtt folytatta le, és a tisztújítását követően nem tudott belenyugodni a szavazás eredményébe, hanem „sajtóturnéba kezdett”.
Azzal is megvádolják Toroczkait, hogy „már jóval a tisztújítási időszak előtt
belső információkat juttatott el a Jobbikkal ellenséges kormánypárti média részére
az országos elnökségi üléseken történtekről”.
A Jobbikon belül a nemzeti radikális vonalat képviselő Toroczkai ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert Mi Magunk néven platformalapítást kezdeményezett a párton belül, miután nem őt, hanem Sneider Tamást választották meg Vona Gábor utódjának a párt élére. A platformalapítást az etikai bizottság úgy értékelte, hogy a Jobbik megosztására és bomlasztására irányult. „Mindez nem értékelhető másként, mint egy új szervezet létrehozásának előkészítéseként és a Jobbik szándékos gyengítéseként, ezért a Jobbik Országos Etikai és Fegyelmi Bizottsága nem tudott más döntést hozni, mint a kizárás” – zárják a közleményt.
Toroczkait Dúró Dóra is támogatta, ezért a képviselőt még korábban kizárták a Jobbik parlamenti frakciójából, és mandátuma visszaadását kérte tőle a párt új elnöksége. Dúró Dóra viszont közölte, hogy Toroczkai javára lenne hajlandó lemondani a mandátumról. Kérdés, hogy most mit lép Dúró Dóra.
Ásotthalom polgármestere
június 23-ára már korábban „zászlóbontást” hirdetett meg a Mi Magunk nevében,
az eseményt Dúró Dóra is reklámozta a saját Facebook-oldalán. Toroczkai legutóbb azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a Jobbikban képzeli el a jövőjét, de ha az elnökség a kizárásuk mellett döntene, és június 23-án azt látja, hogy nagyon sokan biztatják, akkor készen áll egy külön mozgalom alapítására. „De remélem erre nem kerül sor” – mondta Toroczkai a Hír TV-ben.
Vagyonnyilatkozata szerint ugyanis áprilisban résztulajdont vett az azt építtető és üzemeltető cégben. Korábban végig arról beszélt, hogy nincs köze a kastélyhoz, amely olyan földek közepén van, amelyek mindegyike a Lázár családé. Sőt, márciusban még azt is mondta: „Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba.”
Az új ciklus kezdetével új vagyonnyilatkozatot kell leadniuk a parlamenti képviselőknek is. Ha megnézzük Lázár Jánosét, akkor kiderül, hogy rengeteg földje, szántója, erdője van. Legutóbbi, tavaly év végi vagyonnyilatkozatához képest megjelent egy új elem azok között a cégek között, amelyekben részesedése van: 2018 áprilisában 8,1%-os tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Mezőgazdasági Zrt-ben.
Első pillantásra semmi különös nincs ebben, a zrt-t a cégadatok szerint tavaly alapították, 250 és 500 millió forint közötti jegyzett tőkével, tavalyi nettó árbevétele 2,7 millió forint volt. Csakhogy
ez az a cég, amely a hírhedté vált batidai vadászkastélyt építtette.
Arról Lázár már régebben beszélt a HVG-nek, hogy szeret vadászni. Az épülő kastély először 2016 őszén került az érdeklődés középpontjába. Akkor az Átlátszó írt arról, hogy a vadásztársaság, amelynek Lázár is tagja, 20 évre vadászati jogot szerzett Csongrád megye legnagyobb vadászterületén, a Hódmezővásárhelyhez tartozó Batidán pedig hatalmas vadászkastélyt épít egy, ahogy fogalmaztak,
„Lázárhoz több szálon kapcsolódó, titkolózó jogász”.
Az Átlátszó akkor kiderítette, hogy a telket, ahol a kastély épül, a hódmezővásárhelyi Előre vadásztársaság adta el 2015-ben Kulik Jenőnek, aki több szálon kapcsolódik Lázárhoz: 1994 óta Fidesz-tag, Lázárral nagyjából egyidőben kerültek a hódmezővásárhelyi városházára, egykor ellenfeleknek számítottak, de később javult a kapcsolatuk. Kulik ügyvédként dolgozott a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak és a miniszterelnökségnek is.
Az építkezés miatt az önkormányzat módosította a helyi építési szabályozást. A helyiek már akkor arról beszéltek, hogy a kastély összekapcsolható Lázárral, ő azonban azt mondta:
a beruházásról csak „a szomszéd jogán van” tudomása, abban személyesen nem érintett.
Ahogy fogalmazott: „csupán annyi közöm van hozzá, hogy a szomszédos, mintegy 45 hektáros területen erdőgazdálkodást folytatok”.
Ugyanakkor a kastélyt olyan földek veszik körül, amelyek vagy az ő, vagy családtagjai nevén vannak. A Magyar Narancs gyűjtése szerint a kastély maga is egy olyan földterület közepén van, amelyet Lázár édesanyja 2015 decemberében vett meg: egy nappal azután, hogy Kulik megvette azt a földdarabot, ahol aztán az építkezés kezdődött. A környező földterületek többségét a Lázár család a következő hónapokban vásárolta fel, leszámítva egyet, ami már évek óta az övék volt.
Vagyis,
a kastélyhoz kizárólag a Lázár család földjein keresztül lehet eljutni.
Kulik Jenő közben új céget alapított, a Grosswiesét, két társtulajdonossal együtt, és ide apportálta az épülő kastélyt is. A két másik tulajdonos Bónus István és Szabó István volt, előbbi több helyi vendéglátóhelyet üzemeltet, utóbbi nagy területeken gazdálkodik.
Az ügy tavaly ősszel került elő megint. Szeptemberben az addigra Fidesz-közelivé vált Délmagyar írta meg, hogy elkészült a kastély. Ők úgy fogalmaztak: „az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János miniszteré, pedig tényleg nem az övé”.
Hódmezővásárhelyen egyre többen beszéltek Lázár János gazdagodásáról, és arról is, hogy nem hiszik, Kuliknak lenne elég saját tőkéje egy ilyen beruházáshoz. A Magyar Narancs drónvideót is készített az épületről, ekkor derült ki, hogy az immár Nagyréti Vendégháznak hívott kastély esetében valódi luxusingatlanról van szó:
Idén februárban már Lázár egyik sajtótájékoztatóján is előkerült az ügy. Ekkor azt mondta, nincs köze az épülethez, nem tulajdonosa, de próbálta elviccelni a kérdést, mert, ahogy fogalmazott, két választása van:
„Vagy az erdőt adom el, vagy a vállalkozásból, ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok, lehetőségeimhez mérten, valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom még ezt az irányt.”
Néhány héttel később a Magyar Narancsnak hosszabban is nyilatkozott a kastélyról. Akkor azt mondta, ezzel a megjegyzésével csak arra utalt, hogy „ha valahol jelen vagyok, az a környezetem számára jelenthet előnyt és hátrányt is adott esetben”.
Ugyanakkor azt elismerte, hogy többször is járt a batidai építkezésen, amelyet ő inkább vadászháznak nevezne, igaz, prémiumkategóriásnak. Azt is elismerte, hogy az ügy minden szereplőjét régóta ismeri, és a beruházók a terveket is megmutatták neki.
Beszélt arról is, hogy
„Amikor a vadásztársaság értékesítette a régi vadászházat, engem is megkerestek, de én nem éltem a lehetőséggel.”
De amikor Kulikék tájékoztatták és megkérdezték a véleményét az építkezésről, támogatta őket. Azt is mondta: „a vadászház tulajdonosai azzal is megkerestek, hogy tudunk-e egy kisebb területet a rendelkezésükre bocsátani.
Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba, ilyen módon azonban én is tudtam támogatni a fejlesztéseket,
amelyeknek természetesen az a vadásztársaság is a nyertese lesz majd, amelynek a tagja vagyok.”
Annyi pénze azonban volt, hogy végül hivatalosan is beszálljon az üzletbe. Vagyonnyilatkozata szerint ugyanis áprilisban vett résztulajdont a Grosswiese Zrt-ben. Így most már hivatalos: nemcsak a kastélyt körülvevő földek vannak Lázár, illetve családja tulajdonában, hanem, legalábbis részben, a kastély is.
A vagyonnyilatkozata szerint egyébként Lázár az Andrássy úti Divatcsarnokot tulajdonló cégbe is bevásárolta magát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
