Megunta a kormány totojázását az ELMŰ, fizetőssé teszi a közterületi töltést az elektromos autóknak. Azt ígérik ez így is olcsóbb lesz a benzines tankolásnál. Tavaly már a Mol lépett.
Újszerű fizetési megoldást vezet be az ELMŰ-ÉMÁSZ az e-autó töltésére – ezzel az eufemisztikus címmel közli kommünikéjében a vállalatcsoport, hogy fizetőssé teszi a villanyautók feltöltését.
Évek óta képtelen az árszabásra a kormány
A német többségi tulajdonban lévő cégcsoport vélhetően elunta az állam időhúzását. A kormány évek óta ígéri az elektromos autók áramellátása tarifájának szabályozását annak érdekében, hogy a jelenlegi közterületi ingyenes töltés megszűnjön. Ehhez azonban tisztázni kellene, hogy – a benzin-dízel-termékhez hasonlóan –
az autók árama jövedéki termék-e,
s akkor hogyan alakuljon ennek árszabása. És hogyan lehet ezt elválasztani a háztartási áramfelhasználástól.
Ezt a mai napig se oldotta meg a kormány, valószínűleg ezért döntött úgy a tőzsdei vállalatcsoport, hogy maga lép. Elsőként öt budapesti ponton vezeti be a fizetős töltést: Akadémia u. 1., Állatkerti körút 1., Bajcsy-Zsilinszky út 15., Erzsébet krt. 13., Tisza utca 1.
Olcsóbb lesz?
A várhatóan egy hónapig tartó tesztidőben 10 forint/kWh egységáron adják az áramot, utána viszont a tervezett ár 99 forintért.
Szerintük ezzel még mindig olcsóbb lesz a fosszilis üzemanyagoknál.
Egy 30 kWh-s akkumulátorral szerelt gépjármű teljes feltöltése kevesebb, mint 3 ezer forint lesz, amellyel egy átlagos kompakt kategóriás elektromos gépjármű 180-200 km-t tud megtenni városi-elővárosi környezetben, egy átlagos, benzinmotoros 7 liter/100km fogyasztású kompakt kategóriás autó 200 km-re vetített költsége 5600 forint 400-as benzinár mellett – írják.
A cégcsoportnak jelenleg 65 kútja van (bár a részletes listában ennél kevesebb van). A fizetés digitális, telefonos applikációban rögzített bankkártyával történik.
Eddig a Mol vezetett be fizetős töltést, lassabb és gyorsabb megoldásút. Ezekben nem kilowatt alapú az elszámolás, hanem töltési egységű.
A reméltnél kisebb Fidesz-siker és a szélsőjobb gyengébb térnyerése láttán nem látszik a maradás az EPP-ben. Erről beszélt Weber, és ezt mutatják az erőviszonyok.
Részvételében rekord lett az EP-választás, nálunk is, Európában is, a Fidesz azonban az óriási – a nyomasztó jelző se túlzó – propaganda és mozgósítási fölény ellenére az 52,2 százalékkal gyengébb eredményt ért el, mint tíz éve (56,4 százalék), ellenzékben. Akkor 1,6 millió szavazójuk volt, most 1,78 millió.
Nem meggyőzők a mosolyok
Nem csoda, hogy nincs őszintén kitörő öröm az arcokon: elmaradt a remélt 60 százalék körüli, kétharmados többség, meg kell elégedniük az eggyel több, 13 székkel az EP-ben. Arról nem beszélve, hogy ezt a tömeget is úgy söpörték össze, hogy a vidéket – azon belül is a legnyomorultabb helyzetűeket – szinte tarvágás-szerűen, 90 százalékkal állították maguk mellé, az ország ezen felüli másik fele lényegében nem kér Orbánékból. (Arról más írásban kell foglalkozni, miféle jövőt sejtet az ország számára az, hogy a kormány – elnézést a kifejezésért, nem sértőnek szánva – a vidéki prolikon kívül lényegében csak az általa felpumpált felső tized egy részét tudhatja maga mögött.)
Európa se arra ment, amerre „kellett volna”
Ennél rosszabb hír azonban, hogy elmaradt a szélsőjobb áttörése, noha kétségtelenül teret nyertek. Orbán legnagyobb szövetségese, az olasz Matteo Salvini Ligája várakozáson felül szerepelt, 33,64 százalékot kapott és nyert. Jelenlegi koalíciós partnere, az ugyancsak euroszkeptikus 5 Csillag 16,6 százalékal harmadik lett Olaszországban, de a két párt között alig van jövőbe mutató közös vonás. Silvio Berlusconi Forza Italiája pedig csupán 7,81 százalékot szerzett.
A Salvinivel is inkább rivalizáló Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése kis mértékben, 24:22,5 százalék arányban legyőzte az EP-ben a liberálisokhoz (ALDE) csatlakozó Emmanuell Macron pártját, az En Marche-ot. A sokak reménye, de egyre inkább neonáci AfD a reméltnél sokkal rosszabbul szerepelt, 10,5 százalékkal nem lesz meghatározó erő.Lengyelországban viszont a magyar modell érvényesült. Az ellenzéki összefogás túlságosan sok színű lett, a kormányzó Jog és Igazságosság a négy évvel ezelőtti 32 százalékhoz és 19 mandátumhoz képest most 46,5 százalékot és 28 helyet szerzett.
Nem jött be a spanyol széljobb Vox előreugrása (6,2százalék), nyertek a szocialisták, az északi országokban is a szocdemek és a centrista erők uralták a választást. A briteknél az új Brexit-párt ugyan 32 százalékot szerzett, de ha kilépnek az EU-ból, ezek a mandátumok is megszűnnek a jobbszélen.
Forrás: Európai Parlament
A hagyományos nagy pártok komoly veszteségeket szenvedtek el. Németországban a CDU 35-ről 28-ra esett, az SPD viszont 27-ről 15,5 százalékra valósággal zuhanórepülést vett. Ez alapos figyelmeztetés számukra, és az EU-, EP-beli tisztségelosztás eddigi terveit szabhatja át, de ettől függetlenül – ahogyan azt éjszakai első értékelésünkben megírtuk – az eddig is együttműködésre készülő (kényszerülő) pártcsoportjai, az EPP, az S&D és a plusz 32 hellyel nagyon megerősödő ALDE olyan kényelmes többségben lesznek a 751 tagú EP-ben, hogy se az EPP, se a három együtt
nem szorul rá a Fidesz 13 szavazatára.
(Sőt, a Zöldek is 18 mandátummal bővültek).
Nincs visszaút?
Még úgy se, hogy a két legnagyobb erő teret vesztett. Az EPP 217 helyett 182, az S&D 186 helyett 147 széket foglalhat el az EP legfrissebb mandátumkiosztása alapján (ami pár hellyel eltér az éjfél után közölt számoktól). A többséget összehozni képes pártcsoportok közül a szocialista, a liberális (és a zöldek) ádáz ellenfelei a Fidesznek, nélkülük se EP-, se bizottsági elnök nem választható meg, az EPP tehát mindenképpen alkura kényszerül.
Ha lett volna kérdés a Fidesz jövője körül, az első jelek ezt alighanem eloszlatták.
Manfred Weber, aki jelenleg hivatalosan az EPP jelöltje az Európai Bizottság élére, leszögezte, hogy nem akar együttműködést a nacionalista pártokkal.
Ha tehát a részben megnövekedett, részben súlyt vesztett euroszkeptikus vagy éppen EU-ellenes csoportokból sikerülne is összegyúrni mondjuk a Salvini által megalapított új erőt, az eddig (legalábbis a nyilatkozatok alapján ) mintegy tucat pártot tömörítő Népek és Nemzetek Európai Szövetségét (EAPN), ez a Fidesz 13 emberével együtt se lesz képes komolyan botot dobni a küllők közé. Ráadásul, amint a Salvini-féle zászlóbontás alkalmával megírtuk, sokféle érdek feszíti szét ezeket az alakulatokat.
A velük való nyílt kiállással és Manfred Weber jelöltségének elutasításával, amikor összeborult az azóta süllyesztőbe kerül Heinz-Christian Strachéval, már látszott, hogy ha csak nem lesznek kiélezett viszonyok az EP-beli többség megszerzéséért, a Fidesznek nem nagyon van jövője az EPP-ben. Ezt vetíthette előre Orbán győzelmi beszéde is, amelyben visszatért az olyan korábbi fordulatokhoz, hogy meg akarja változtatni Európát, az EU pedig legyen a nemzetek Európája.
Elmaradt a szélsőjobb áttörése az EP-választáson. A teret vesztett két nagy pártcsoport az amúgy is szükséges harmadik partnerrel a Fidesz nélkül is összehozhatja az abszolút többséget.
Jelentősen vesztett súlyából az EP két legnagyobb pártcsoportja, az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D), az EP nem végleges számítása szerint közel 40-et, illetve mintegy 35-öt.
Forrás: Európai Parlament
Az a korábbi becslésekből világossá vált, hogy az új ciklusban kevés lesz kettejük koalíciója. Az volt a kérdés, hogy a szélsőjobb mekkora teret nyer, illetve a lehetséges partnerek, a liberális ALDE és a Zöldek hogyan szerepelnek. A Salvini-Le Pen-alkotta
szélsőségesek nem törtek át, sőt,
az ALDE pedig a Macron-párttal kiegészülve jelentősen növelte mandátumait, ahogyan a Zöldek is.
A 751 tagú EP-ben 376 kell a többséghez. Az EPP és az S&D együtt 332 helyre számíthat. A Zöldekkel (67) kiegészülve 399, az ALDE+R-rel (105) már 437-re.
Mindkettő esetében elmondható, hogy nem szorulnak rá a Fidesz 13 emberére.
A kérdés ezután már az, hogy visszafogadják-e a Fideszt, amelynek igénye megmutatkozott Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozataiban (például amikor nem támadólag beszélt Angela Merkelről), vagy az eredmények láttán lezárják az együttműködést. Orbán eredményértékelő beszédében mindenestre visszatért a kemény hangütéshez. Arról beszélt, hogy „meg akarjuk változtatni” Európát, és a „nemzetek Európájának” megvédését nevezte meg választói megbízásként.
Nagyon győzött a Fidesz, de nincs kétharmada, az MSZP az eltűnés szélén. Nagy nyertes a Momentum és a DK. Rekordrészvétel volt az EP-választáson. Orbán: korszakos győzelem.
Soha ekkora, részvétel nem volt EP-választáson, 43,36 százalékos arányban jelentek meg a szavazók. A győztes a Fidesz-KDNP lett 52,14 százalékkal, 1,777 millió szavazattal. Ezzel 13 képviselője lesz az Európai Parlamentben, de nem sikerült elérni titokban megfogalmazott céljukat, a kétharmadot.
Meglepetésre a DK futott be a második helyre 16,26 százalékkal (554 286 szavazat), és ugyancsak minden előzetes becslést túlszárnyalva harmadik a Momentum: 9,92 százalék, 338 314 szavazat. Ezzel a DK 4, a Momentum 2 képviselőt küld az EP-be.
Történelmi vereséget szenvedett az MSZP-Párbeszéd 6,68 százalékkal
(227 786 szavazat).
A Jobbik 6,44 százalékkal (219 539 szavazattal) jutott be még az EP-be. Mindkét párt egy-egy képviselővel lesz jelen.
A szélsőséges, a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk 3,33 százalékot ért el. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2,63 százalékkal követi őket.
Lényegében eltűnt az LMP, amely nem csak kihullott az EP-ből,
hanem 2,19 százalékkal leszerepelt. A Munkáspárt 0,42 százalékot ért el.
Az eredmények kiszivárgása után az LMP teljes elnöksége lemondott. Az MSZP vezetése viszont nem – jelentette be Tóth Bertalan pártelnök. A választmány fogja eldönteni, hogy ki foglalja el az egy képviselői széküket.
Korszakos győzelemről beszélt Orbán Viktor az eredmény ismeretében.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország maradjon Magyarország, Európa maradjon az európaiaké – mondta. Megbízatást kaptak arra, hogy állítsák meg a bevándorlást, védjék meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát.
Üzent is az Európai Néppártnak, miszerint Európa a mi hazánk is, ezért meg akarják változtatni.
Házi készítésű, szögekkel és csavarokkal teli bomba robbant Lyonban. Eddig tizenegy sérültről szólnak a hírek. Macron elnök merényletről beszélt.
A legfrissebb hírek szerint 11 sérültje van annak a robbantásnak, amit péntek délután a franciaországi Lyon városában követtek el egy szendvicsezőnél. Az esemény a beszámolók szerint délután fél hatkor, az iskolaidő vége után történt a belváros szívében – számolt be a Euronews.
Magányos merénylő maszkkal
A robbanószerkezet házi készítésű lehetett, szögeket és csavarokat lőtt a levegőbe. A robbantásban megsérült bolt dolgozója azt mondta: „vásárlóim azt mondták nekem, hogy egy biciklis ember volt, aki az arcát eltakaró maszkot viselt. Egy zacskót dobott a boltba pont ott, ahol álltam, és az felrobbant”. Egy szemtanú azt mondta, óriási hangja volt a robbanásnak – ő épp egy nem messze lévő boltban volt a robbanás pillanatában.
A helyszínre sietett a kerület polgármestere is, aki azt mondta: kevés kár történt, a robbanószerkezet a szendvicsező előtt volt elhelyezve. Néhány sebesült saját lábán hagyta el a helyszínt, másokat azonban kórházba szállítottak.
Emmanuel Macron köztársasági elnök merényletet feltételez. A francia belügyminiszter, Cristophe Castaner a Twitteren azt írta, tovább szigorítják a biztonsági intézkedéseket. A helyszínre érkezett a párizsi terrorelhárítás részleg, és megkezdték a nyomozást.
Az osztrák Kikát az XXXLutz veszi meg négy térségi országban, így hazánkban is. Mömax áruházaival az új tulajdonos piacvezető akar lenni mindenütt a vásárlás után.
A Magyarországon a Baumax áruházakat három és fél éve megvásároló XXXLutz megvásárolja a Kika áruházakat Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában – írta meg a Die Presse. Ezzel 22 térségi egység és 1500 alkalmazott kerül át a lánchoz, amelynek 12 országban 304 lakberendezési üzlete van 23 ezer dolgozóval.
Az XXXLutz a Mömaxokkal 2015 végén jelent meg Magyarországon, amikor megvette a kivonuló Baumaxot. Tíz egysége bővülhet a hat Kikával. A cég célja, hogy minden országban piacvezető legyen – nyilatkozta Thomas Saliger szóvivő. Az ügyletet még a versenyhivataloknak is jóvá kell hagyniuk. Az árról nem nyilatkoztak a felek.
Lemondott Theresa May. A brit miniszterelnök belebukott a Brexit eddig totális kudarcába. Emiatt a britek tegnap kényszerűen szavaztak az EP-választáson.
Nomen est omen, Theresa May brit miniszterelnök még májusban, ma bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig várhatóan ő marad a kormányfő.
Kudarc kudarc hátán
A Downing Street 10. alatti hivatala előtt felolvasott, könnyek között befejezett hatperces nyilatkozatában May felidézte, hogy háromszor is megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást, de kísérletei nem jártak sikerrel.
Most is
úgy hiszi, hogy helyénvaló volt a kitartó próbálkozás
még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek. Mára azonban egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha ezt az erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja. Kijelentette: a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata az ő távozásának időpontja utáni héten kezdődik.
May távozását az utóbbi időben már pártján belül is egyre többen követelték, elsősorban a brexiter alsóházi képviselők között. A brit kormány és az Európai Bizottság között tavaly novemberben létrejött kilépési megállapodást eddig háromszor szavazta le a parlament, a negyedjére ígért „új és bátor” dokumentumot pedig végül be se terjeszti júniusban.
Előtte kudarcba fulladt a Munkáspárttal folytatott egyeztetése annak érdekében, hogy akár az ő többségükkel vigye át az egyezséget. A Labour követelése az volt, hogy maradjon valamilyen vámunió Nagy-Britannia és az EU között, és rendezzenek újabb népszavazást a kilépésről. Ezt a toryk elutasítják.
Új emberrel sikerül?
Így marad az EU által október 31-éig adott ismételt határidő ahhoz, hogy elfogadott megállapodással hagyja el az uniót a szigetország. Emiatt azonban a briteknek is az urnákhoz kellett járulniuk tegnap, az EP választások első napján. Korábban abban reménykedtek, hogy a megválasztott 73 képviselőjük a gyakorlatban nem foglalja el székét az EP-ben.
A Mayt magával rántó, eddig sehová se vezető vita tétje az, hogy
az ország megállapodás nélkül távozik-e az EU-ból.
Ennek következménye azonban az lenne, hogy Britannia úgynevezett harmadik országnak számítanak, ami miatt visszaállnak a határok és a vámok a kétoldalú kereskedelemben és közlekedésben. Például az ír-északír határon.
Egyelőre erősen kétséges, hogy mire megtalálják az új miniszterelnököt, marad-e idő új megállapodást tető alá hozni a parlamentben október végéig. Különösen úgy, hogy az Európai Bizottság többször kinyilvánította: a novemberi egyezségen nem hajlandók változtatni. Ennek tartalma azonban összeegyeztethetetlennek tűnik a Brexit-hívők akaratával.
Tökutolsó Magyarország az EU női képviselőjelölti arányának listáján 21 százalékkal. A legmacsóbbnak elkönyvelt Fidesz-KDNP 23 százalékkal vezeti a sort, de a bejutásra esélyes jelöltek közt 38 százalék.
Nem lehetünk büszkék arra a rangsorra sem, amely azt mutatja meg, hogy a már zajló európai parlamenti választásra jelöltek hányad része nő. A statista.com összeállítása alapján Magyarország a legutolsó a 28 tag között, egy hajszállal lemaradva Máltától.
Forrás: statista.com
Az amerikai statisztikai portál emlékeztet arra, hogy az EU vezetőinek nemrégiben Romániában tartott informális csúcstalálkozóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy földrajzi, demográfiai, politikai és nemek közötti egyensúlyra törekszik az EU-ban a legjobb apparátusi munkahelyek jelöltjei között. Jelenleg
ezeknek a pozícióknak a nagy részét férfiak töltik be,
egy kivétel van: a külügyi főképviselő, Federica Mogherini.
Másutt is van teendő
Míg a férfiak uralják a legmagasabb uniós álláshelyeket, az Európai Parlamentben ülő nők aránya több mint kétszeresére nőtt, mióta az első közvetlenül megválasztott képviselők 1979-ben hivatalba léptek.
Az Európai Parlament honlapja alapján készült statisztikában Olaszországban, Franciaországban és Szlovéniában a jelöltek 50 százaléka nő. Magyarországon és Máltán a legalacsonyabb, mindössze 21 és 22 százalék. A lista összeállításakor Belgium, Finnország, Portugália és Svédország esetében még nem álltak rendelkezésre adatok, de aligha tévedünk nagyot, ha megelőlegezzük: Magyarország pozícióján ez nem változtatna.
Rátekintve a grafikonra, azt konstatálhatjuk, hogy bőven akadnak olyan országok (németek, hollandok, baltiak), amelyeknek van mit behozniuk ezen a téren. (Azt persze hozzá kell tenni, hogy ebből a rangsorból nem derül ki, milyen a nemek közti eloszlás a bejutásra esélyes helyeken.)
Nálunk vannak, akik csak szóban haladók
A hazai választási honlapon megnéztük, hogy az átlag 21 százalék hogyan oszlik meg a listát állítani tudó pártok között. Nos, azt láthatjuk, hogy a közvélekedésben legmacsóbbnak elkönyvelt Fidesz-KDNP még relatíve a legjobb arcát mutatja a hazai pártfelhozatalnak.
A női jogokért is gyakran szót emelő pártok többsége viszont egyáltalán nem jeleskedik.
Különösen, ha a megszerezhető mandátumok száma alapján nézzük a mezőnyt.
A két kormánypárt 63 jelöltet állított, ezek 23 százaléka, 15 a hölgy. Ellenben a várhatóan elérhető 13 körüli mandátum 38 százaléka, 5 képviselői hely vár rájuk. (A többi nő az esélytelen 19-ik helytől kapott jelölést.)
A jó esetben három helyre esélyes MSZP-Párbeszéd 48-as listáján 11 hölgy kapott helyet, ez 22 százalék, ám az első négyben egyetlen se. Az egy, esetleg két pozíciót megszerezhető DK 36-os listájának alig 19 százaléka (7) nő, igaz, az első helyen Dobrev Klára vár mandátumra (további hölgy nem követheti ennek alapján). A bejutásra eséllyel pályázó kis párt, a Momentum se lehet büszke magára, mindössze 5 nőt tettek a 21 fős listára, bár az első kettőn Cseh Katalint és Donáth Annát találjuk.
A jobbik viszont hozza a konzervatív macsó figurát.
Huszonegy jelöltje közt 2 nő van. Ez 9,5 százalék, messze a legalacsonyabb arány.
A listát állítható, de mandátumban aligha reménykedhető pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt az esélytelenek nyugalmával jelölt minden harmadik helyre nőt. Az LMP ugyancsak nem erőltette meg magát a modern párt érdekében, 17 százalék a hölgyek aránya. A Munkáspárt 20, a Mi Hazánk 11 százalékban talált női jelölteket.
Holnaptól rendezik az EP-választást az unióban. Oroszország inkább Nyugat-ellenes kampányt folytat, de helyi „hasznos idiótákkal” befolyásolhatja a választás eredményét. Nálunk inkább az EU a célpont.
Csütörtöktől vasárnap estig tartják a 28 európai uniós tagállamban az európai parlamenti választást. Az eddig inkább szatírába hajló Brexit folyamatos elhúzódása nyomán a szigetország kénytelen megtartani a választást, bár abban bíznak, hogy be se kell ülniük az EP-be, mert mégis sikerül már júniusban kilépniük. Ők mindenesetre az első napon, 23-án letudják a szavazást.
Megvannak az eszközei Moszkvának
Ezt az EP-választást is végigkíséri az orosz beavatkozás hamis hírekkel és manipulációkkal. A Political Capital (PC) és partnerei a Friedrich-Naumann-Stiftung támogatásával vizsgálják az orosz beavatkozási kísérleteket a V4 országaiban. Ezzel foglalkozó tanulmányuk elsődleges megállapítása az, hogy az EU és az EP-választások kétségkívül a Kreml befolyásolási kísérleteinek célpontjai lehetnek, és Moszkvának mind az indítéka, mind az eszközei megvannak arra, hogy befolyásolja a 2019-es EP-választásokat, ezzel javítva saját érdekeinek képviseletét az uniós döntéshozatalban.
A PC leszögezi azt is, hogy
ez annál hatékonyabb, ha oroszbarát kormányok egy csoportja befolyásolja az Európai Tanácsot,
(az állam- és kormányfők testülete) munkáját. Moszkvának előnyére válhat, ha felerősíti saját hangját az EP-ben és azt az illúziót kelti, hogy komoly kihatása volt a voksolás eredményére.
Az EU csak másodlagos célpont
Az orosz hatalom elsődleges célja a Nyugat gyengítése, egyes Kreml-barát üzenetek (például hogy az Egyesült Államok az EU-t használja más országok irányítására, vagy hogy a CIA áll az Euromajdan mögött) értő fülekre találhatnak egyes tagállamok lakosságának körében. Az EP-választások kiváló alkalmat teremtenek e magyarázatok terjesztésére, de ennek konkrét hatását lehetetlen lesz pontosan megmérni.
A Kreml által finanszírozott média (RT, korábbi nevén Russia Today, Sputnik) alapvetően a Nyugat (az Egyesült Államok, NATO) hiteltelenítésén dolgozik, néhány esetben anélkül, hogy egyáltalán említené Oroszországot. Az RT és a Sputnik angol nyelvű változatán talált magyarázatok néha figyelemre méltóan egységesek, ami arra utal, hogy egy-egy kulcsfontosságú orosz érdeket (például Venezuelát) érintő témában a Kreml igyekszik meggyőzni a hallgatóságot saját igazáról.
A Kreml tehát az EP-választással szemben bizonyos fokú érdektelenséget mutat. Ennek oka az, hogy az orosz finanszírozású médiumok közvetlen támadásainak többsége az Egyesült Államok és a NATO ellen irányul, nem az Európai Unió ellen – fogalmaz a PC jelentése. Mikor azonban az RT és a Sputnik mégis foglalkozik uniós témákkal, szinte kizárólagosan EU-ellenes szereplők nézeteit terjesztik.
De van kivétel
A helyi portálok kedvenc témakörei változatosak:
a magyar dezinformációs portálok leginkább az EU-ra összpontosítanak,
míg a cseh alternatív médiatér, hasonlóan az RT és a Sputnik riportjaihoz, inkább általános Nyugat-ellenes üzeneteket fogalmaz meg. Van azonban, ahol összetalálkozik az orosz érdek és egyes belpolitikai törekvések.
Az orosz döntéshozók célja az unió gyengítése és egységének megbontása, hogy nagyobb befolyást nyerjenek a blokk belügyei felett, míg
egyes belső uniós szereplők hasonló célokat akarnak elérni politikai, ideológiai okokból.
Ez az egybeesés vezet a Kreml által pénzelt médiumok és a helyi dezinformációs portálok narratíváinak közeledéséhez. Neveket nem említ a PC, de aligha tévedünk, ha például a magyar kormány EU-ellenes kampányára gondolnak.
Összejátszás kívül-belül
Az általános Nyugat-ellenes manipulációban az európaiak általános politikai orientációját megváltoztatni kívánó tevékenységként tekinthetünk. Ennek
hatása lehet az EP-választások eredményére is: a Nyugat-ellenes narratívák szintén az euroszkeptikus erők üzeneteit közvetítik,
például hogy ők az egyetlen megoldás az Oroszország elleni háború elkerülésére.
A PC-ben arra a következtetésre jutnak, hogy az említett külső-belső összejátszás, az orosz narratívák jelenléte az euroszkeptikus szereplők üzeneteiben számottevően növeli a Kreml európai elérését. Moszkva és az euroszkeptikus erők között van egyfajta kétoldalú magyarázatmegosztás. Míg a hivatalos, félhivatalos Kreml-párti média befolyásolhatja a helyi oroszbarát szereplők üzeneteit, addig a helyi szereplők látásmódja hozzájárulhat a Kreml hivatalos retorikájához, például nyilatkozataikon keresztül.
Összességében tehát kijelenthető, hogy az európai Kreml-barát, euroszkeptikus erők – akiknek többsége a PC szerint
inkább tekinthető „hasznos idiótának”, mintsem orosz ügynöknek
– sokkal fontosabb szerepet játszanak az Európai Unión belül az oroszbarát üzenetek terjesztésében, mint maga a Kreml. Moszkva ezzel teljes mértékben elégedett lehet, mivel narratívái így nemcsak hogy elérik az európai lakosságot, hanem ily módon még nagyobb is lehet a hatásuk.
Tulajdontól megfosztás a külföldiek haszonélvezetét eltörlő földtörvény – döntött az európai bíróság. Bő másfél évtizede sikertelen Orbán harca.
Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével, így a szabályozás jogsértő – közölte az Európai Unió luxembourgi központú bírósága kedden.
Cél a zsebszerződések
Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amelynek értelmében a mezőgazdasági területeken a haszonélvezeti jog kizárólag a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn.
A szabályozás különösen a más tagállambeli állampolgárokat érintette hátrányosan.
A cél a hosszú távra szóló, de elsősorban határozatlan idejű úgynevezett zsebszerződések „hatástalanítása” volt még azelőtt, hogy 2014-ben megszűnt az úgynevezett derogáció, felmentés az uniós külföldi állampolgárok földszerzési lehetőségének megadása alól, amelyet a kormány alkudott ki a 2004-es uniós csatlakozáskor.
Tulajdoni megfosztás
A bíróság kedden meghozott ítéletében hangsúlyozta: az alapvető jogokat minden esetben alkalmazni kell, akkor is, ha egy tagállam bizonyos kivételeket kíván érvényesíteni. A haszonélvezeti jog megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül.
Az uniós charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást, valamint az elszenvedett veszteségekért fizetett kártalanítást,
a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése azonban nem felel meg e feltételeknek.
Noha a Magyarország által felhozott érvek közérdeknek minősülhetnek, a korlátozás valójában nem a tagállam által hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének sem. A vitatott szabályozás továbbá semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a haszonélvezeti jogaiktól megfosztottak kártalanításáról – mondta ki a bíróság.
Orbán nem először ment neki a külföldiek (elsősorban osztrákok) efféle földszerzése ellen. Emlékezetes a 2001. júliusi kihelyezett kormányülés. Akkor Orbán helyiekkel találkozott. Kálócfán Orbán azt mondta az embereknek, hogy vegyék elő a zsebszerződéseket, ingyen fölbontják őket, az így eladott földjüket újra eladhatják a piaci ár felett az államnak. Azt mondta, hogy
„ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza”.
Ebből aztán nem lett semmi.
A jelenlegi bírósági ítélet pedig – az MTI tudósítása szerint – nem tartalmaz semmilyen eligazítást arra, mit tegyenek azok, akiket hátrányosan érintett a korabeli törvény. Azt is találgatások övezik, mennyi ilyen fölt van-volt az országban. Becslések több százezer hektárról szóltak akkoriban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
