A természetben lenni mindig testi-lelki feltöltődés, hát még ha olyan helyen tartózkodunk, aminek kifejezetten gyógyhatása is van. Szerencsére itt a közelünkben, a Kárpát-medencében számos termálfürdő, különleges klímájú barlang vagy hegyvidék található. Válogathatunk a gyönyörű úticélok közül. Most bemutatunk három elérhető távolságú és árfekvésű gyógyhelyet, amit az egész család élvezni fog!
Ha még sosem hallotta Pacsér nevét, ne aggódjon, talán más is így van ezzel. Pacsér a Vajdaságban (Szerbia) található kis 2500 lakosú település, Bajától mindössze 60 kilométerre.
2014-ben nyitotta meg itt kapuit a különleges rózsaszínes vizéről híres termálfürdő. A gyógyvíz a forrásánál 72 ºC-os, a tóban viszont kellemes 28-32 fokra hűl vissza.
Sótartalma kiemelkedő, ezért a különböző légúti betegségekkel küzdők paradicsoma. A vízben a són kívül található még lítium, jód, bróm, fluor és kén is. Gyógyhatását az ízületi, bőr- és csontbetegségekben szenvedők is élvezhetik, azonban pajzsmirigy-túlműködés esetén a fürdőzés nem javallott.
A belépőt dinárban lehet megvásárolni, ami felnőtteknek nagyjából 1200 Ft körül mozog, de elérhető családi és gyermekeknek (14 éves korig) szánt kedvezményes jegy is. 17 óra után még kedvezőbb áron juthat be a gyönyörű környezetben kialakított termálfürdőbe.
A termálfürdők nemcsak fizikailag segítenek, hanem a stresszoldásban, ellazulásban is jó szolgálatot tesznek. A pacséri termálfürdőnek van fedett medencéje is, így egy borongós, hidegebb napot is fel lehet dobni egy kis fürdőzéssel. Jó időben pedig egyszerre élvezhetjük a napsütés és a gyógyvíz kedélyjavító hatását.
A különleges parajdi sóbánya
Parajd Erdélyben található, mégpedig Marosvásárhely és Gyergyószentmiklós között. A középmiocén korban, nagyjából 20-22 millió évvel ezelőtt keletkezett az a sóredő, mely egy beltenger üledékeként maradt vissza, és a később rárakódott üledékrétegek közötti törésvonalakon tört a felszínre.
1762-ben kezdték bányászni a sót, de már jóval ezelőtt is éltek ezzel a természet adta kinccsel. A rómaiak után az avarok és a honfoglaló magyarok is tudhattak az úgynevezett sóvágásokról. Szent István már a Maroson hajók segítségével szállíttatta. Az első írásos emlék a só kitermeléséről II. András nevéhez köthető, valamint az 1222-es évszámhoz. A só kibányászásának technikája természetesen sokat változott a kezdeti idők óta, 1945 után bevezették a robbantásos sófejtést. Valószínűleg még több száz évre elegendő kibányászásra váró só rejlik a bányában.
A sóbánya gyógyászati célú használata az 1960-as években kezdődött. A különböző légúti betegségekkel élők terápiáját végezték itt, ennek neve szpeleoterápia. Ide sorolható minden olyan gyógymód, ami a barlangok speciális klímáját használja ki. Asztmára például nagyon kedvezően hat a sós levegő.
Mára a parajdi sóbánya egyes termeiben komplett szabadidőparkot alakítottak ki éttermekkel, játszótérrel, ajándékbolttal. Vezetett torna, kiállítások és sok egyéb program várja az ide látogatókat azt a célt szolgálva, hogy a bánya gyógyító levegőjét élvezve aktívan tölthesse az időt mindenki kicsiktől az idősekig. A bánya bejáratától buszok viszik a látogatókat a sótermekig. Külön érdekesség, hogy még egy ökumenikus kápolna is található a 12 méteres mélységben.
Ha a bánya levegőjének jótékony hatása nem lenne elég, még sósfürdő is található Parajdon, aminek vizében lebegve az ízületi, a csont- és a reumás betegségeknek is búcsút inthetünk. A fürdő a kialakulásától kezdve sok átalakuláson ment keresztül. Ma már modern medencékben élvezhetjük a tisztított és kellemes hőmérsékletűre hűlt sós vizet.
A parajdi sót természetesen rendkívül széleskörűen lehet hasznosítani a fogyasztástól a különböző szappanok, sótéglák gyártásáig, amiből sószobák is épülhetnek. A közönséges konyhasóval ellentétben ebben legalább 84-féle ásványi anyag található, valamint mentes a különböző adalékanyagoktól, így sokkal egészségesebb, mint asztali társa. Bőrtisztításra is kiváló, mivel hatékonyan száll szembe a baktériumokkal.
Csorba-tó, a Magas-Tátra szíve
Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán található a déli Tátra második legnagyobb tava, a Csorba-tó. Nevét a közelben fekvő Csorba településről kapta. Érdekesség, hogy csorba szavunk indoeurópai eredetű, szláv jövevényszó. A szláv nyelvekben a megfelelő szó jelentése csorbaság, foghíj. Annak ellenére, hogy maga a név nem túl pozitív kicsengésű, egy gyönyörű és klimatikus gyógyhelyként számontartott tóvidékről beszélünk. Ráadásul ez a Tátra legmagasabban fekvő települése.
Mit is jelent a klimatikus gyógyhely? Alapvetően olyan helyet, amely a magashegyi klíma egészségre gyakorolt pozitív hatását elérhetővé, megélhetővé teszi a gyógyulók számára. Az első magyar tüdőszanatórium, ami 1867-ben épült Újtátrafüreden, éppen ezt a kedvező klímát használta fel a tüdőbetegek gyógyításához.
A légszennyezettség ma szinte kivétel nélkül minden városban probléma. Egyre többször van határérték fellett a szálló por mennyisége. A kipufogógázoktól eltelt tüdőnk hálás lesz érte, ha egy kicsit kiszellőztetjük a Csorba-tónál. A klimatikus gyógyhelyek felkeresése egyre fontosabb lesz. Jó, ha már most beépül az évi rutinunkba.
Az 1346 méteres magasságban elhelyezkedő Csorba-tó egy valóságos üdülőtelep, ahol kényelmes szállodákban élvezhetjük a pihenést, agy indulhatunk gyönyörű túrákra a Magas-Tátrában. Télen remek sípályák várják a téli sportok kedvelőit. Baráti társasággal vagy családdal utazva is akadhatnak olyanok, akik nem szívesen másszák meg a Magas-Tátra csúcsait. Számukra is akad bőven szabadidős tevékenység a Csorba-tó körül.
Akár egy kellemes körséta, akár kalandpark, akár wellness-fürdők személyében. Bárhogy is, az erdők gyönyörű zöldje, a Csorba-tó nyugtató kékje már látványukkal és színükkel is gyógyítanak. A tüdőnkön kívül a hangulatunknak is biztosan jót fog tenni, ha tervezünk egy hosszú hétvégét a Magas-Tátra szívében.
 található kis 2500 lakosú){kind=link}