Kávézgatunk, kávézgatunk, Budán meg vonulgatnak, vonulgatnak. Mármint a neonácik. Nem érdemes belemenni a különböző minősítésekbe, miszerint ők csak hagyományőrzők, nem érdemes elemezgetni a különböző mozgalmaik mindenféle árnyalatát: ebben az esetben (és minden más esetben is) a náci, az bizony náci.
Azt tetszik mondani, hogy hiszen nem is vonulgatnak, mert a rendőrség betiltotta a becsületnapi díszmenetüket? Be ám – de csak a Várban tilos nekik masírozni, máshol szabad. Illetve nem volt ez mindig így, mert 1997 előtt még eszükbe sem jutott, díszmenetet tartani. De vegyük szépen sorban, miről is van szó?
Arról, hogy Budapest ostroma idején a Várba szorult német és magyar csapatok egy része megpróbált kitörni a szovjet ostromzárból. Tették ezt 1945. február 11-én, és a kísérlet teljes kudarccal járt. Ráadásul a kitörni próbálók szembe mentek Hitler parancsával is, aki világosan kiadta a parancsot: a Budapest-festungot (Budapest-erődítményt) az utolsó lőszerig, emberig védeni kell. Ami nagyon érdekesen hangozhatott, főleg az érintettek számára, épp ezért összetörték a rádiókat, hogy ne jöhessenek újabb öngyilkos utasítások Berlinből és nekiálltak megtervezni a kitörést.
Február 11-én 15 órakor ismertette a tervet a IX. SS hegyi hadtestparancsnokság a német csapatok parancsnokaival, amely szerint csak azok a katonák vegyenek részt a kitörési kísérletben, akik egy éjszakai, 24 km-es, folyamatos harc közbeni gyalogmenetet meg tudnak tenni. A kitörés 20 órakor kezdődik, két fő irányban és három hullámban, a Városmajor úttól a Mechwart térig, a Krisztina körút és Margit körúti vonal áttörésével.
Az 1. hullám teljes szélességben és bal oldalbiztosításban a 8. SS lovashadosztály, jobb oldalbiztosító és 3. hullámban mint utóvéd a 22. SS lovashadosztály, 2. hullámban, a 2. német páncéloshadosztály közepétől jobbra a Feldherrnhalle (FHH) hadosztály, középen a 271. német népi hadosztály, mögöttük a 12. légvédelmi ezred és a Luftwaffe földi és légi személyzete.
A még átjárható három utcán 1 darab Hetzer páncélvadász, 1 darab StuG IV rohamlöveg és 1 darab PzKpfw IV harckocsi segítette a kitörést. A 8. SS lovasezred középen indult. Mindhárom hullámban egy-egy 7,5 cm-es löveggel felszerelt féllánctalpas páncélgépkocsi (Sd.Kfz. 251/9), a 13. páncéloshadosztálynál egy 8 cm-es gránátvetővel felszerelt féllánctalpas (Sd.Kfz. 250/7) volt, továbbá összesen tíz Volkswagen 166 úszó gépkocsi (Schwimmwagen), a parancsnokságoknak és a tábori csendőr forgalomirányítóknak egy-egy BMW futár-motorkerékpárjuk volt. Az összes többi járművet meg kellett semmisíteni egy, még február 10-én kelt parancs szerint.
A magyar és a nyilas csapatok parancsnokságát csak 18 órakor tájékoztatták a kialakult helyzetről, illetve a kitörés megindulásáról. Az összes olyan magyar katonát, akit korábban a német haderő kiválasztott, a kitörés második hullámába osztották be, támogatásul két könnyű harckocsit vihettek magukkal.
Öngyilkos akció volt, lássuk be, és a résztvevői közül alig néhányan élték túl
Egészen pontosan 785 fő jutott el a saját csapataihoz (akik közül sokakra amúgy is hadbíróság várt, a hitleri parancs megszegése miatt). Összevetve: a védősereg 24 ezer német és 20 ezer magyar katonából állt, magában a kitörési kísérletben mintegy tízezren vettek részt. Vérbe fulladt az akció, nincs ennek sok köze a becsülethez, ünnepelni pláne nincs mit rajta.
Meg aztán: ezek a katonák Budapesten nem Budapestet védték, hanem bizony Bécset. Bécs megerősítéséhez akart a birodalmi hadvezetés időt nyerni, azért dobták oda Budapestet és a saját csapataikat is. Szóval: nem ez volt a történelem legfényesebb pillanata. Beteg lélek kellhetett már ahhoz is, hogy „Becsület napjának” nevezzék el – mészárlásnak volt az a napja, meg a kudarcé.
Ettől függetlenül a magyar neonácik kemény magja már 1997-től megünnepli az évfordulót. Eredetileg a Györkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal vezetésével tették, csak hát az a szervezet most gyakorlatilag részben megszűnt, részben börtönben múlatja idejét, ugyanis Györkös nagyon komoly főszerepet játszott a bőnyi rendőrgyilkosságban, olyan komolyat, hogy fel is számolták őket. Különben a becsületnapi vonulásokat mindig botrány kísérte: 1999-ben még utána is akkora verekedés volt a Viking Klubban, hogy utána három évig – tehát az első Orbán-kormány regnálásának ideje alatt – felfüggesztették a „megemlékezéseket”. Aztán újrakezdték, persze. Volt, hogy Budapest külterületén, vagy egy nyilvánosságtól elzárt helyen, magánterületen rendezték meg a demonstrációt. Megint máskor frekventált közterület – Hősök tere, Kossuth tér – volt a helyszín.
De azért a legjobban mégis a Várat szerették mindig is. Legjobban a Kapisztrán teret.
Mármint eddig, mert idén fordult a kocka.
A BRFK egyszerűen megtiltotta a várbéli vonulást.
Az indoklásuk szerint:
„Megállapítható, hogy a megemlékezések szélsőséges nézeteket valló csoportokhoz kötődnek. A rendezvények lebonyolítása, így különösen az ott elhangzott beszédek, azok tartalma, zenei betétek stílusa, résztvevők megjelenése önmagukban és összességében is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására. (…) A rendezvényen számítani kell olyan szélsőséges csoportok megjelenésére, amelyek jelenléte esetén a rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat. Ezzel szemben a magyar állam számára a nemzetközi szerződések korlátozást, tiltást tesznek lehetővé. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy fennáll a veszélye annak, hogy olyan szélsőséges eszmék terjesztésére kerülhet sor, amelyek más személyek, így esetlegesen a második világháború érintett áldozatainak emlékét, valamint a jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát sértenék. Méghozzá oly mértékben, hogy ez már túllépi a gyülekezési jog törvényben rögzített kereteit, megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyensúlyát.”
Egyszóval: a Kapisztrán téri vonulást – különös tekintettel a várható beszédekre is – megtiltották. Az ugyanonnan induló Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra gyülekezését nem, tehát azért nem marad ma sem SS-egyenruha nélkül a Várnegyed, de magát a rendezvényt nem tarthatják ott.
Helyes dolog, jó dolog, a rendőrség azt teszi, ami a dolga, vagyis vigyáz a közrendre, nyugalomra.
Aztán tessék mondani, eddig miért nem tetszettek ennyire vigyázni? Eddig miért masírozhattak neonáci hordák a Vár történelmi macskakövein?
Ja, értem: eddig nem volt a Várban sok minden, ami most ott van. Például a kormányfő hivatala.
Hogy annak semmi köze hozzá?
Szégyellem magam, de rosszra gondolok: arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt féltik a csürhétől, ugyanis ezek nem olyan békések, mint a többi tüntetés résztvevői: ezek bizony törnek is, zúznak is, nem vízfestékkel teli lufikkal dobálóznak.
No, de volna itt még egy kérdés. Akkor tehát elmarad a becsületnapi menet?
A Várban elmarad, de máshol megtartják
A Légió Hungária honlapjáról sikerült megtudni, hogyan változott a program.
„Bajtársak!
A Festung Budapest Megemlékezésre a gyülekező 02.09. (szombaton) a Széll Kálmán téren lesz 13:30 és 14:00 óra közt. Aki 14:00 után érkezik nem fog értesülni a megemlékezés pontos helyszínéről, így mindenkit arra kérünk, hogy tartsa magát a megadott időponthoz!
Az esti koncertre a Kék és Vörös Yukban (III. kerület, Fényes Adolf utca 28.) fog sor kerülni, melyek az este során egybenyitva üzemelnek. A belépő 2500 Ft. lesz, mely csak a helyszínen vásárolható meg.
Kapunyitás:20:00”
Aha. Akkor mégiscsak gyűlnek is, náculnak is, meg is emlékeznek, csak éppen a helyszín titok, a koncerten este meg majd alaposan be lehet rúgni. Annyi a különbség, hogy nem a Várban demonstrálnak. Érdemes még erről az oldalról bemutatni a rendezvény szabályzatát, mielőtt valaki azt mondaná, hogy ezek ártatlan katonai hagyományőrzők, miért is tételezünk fel róluk rosszat.
„Figyelem! Az alábbi viselkedési és megjelenési irányelvek be nem tartása a megemlékezésről való kizárást von maga után:
– A hatályos magyar jogszabályok értelmében az esemény egy résztvevője sem takarhatja el az arcát, nem viselhet tiltott önkényuralmi jelképeket (nyilaskereszt, horogkereszt, SS, sieg rúna, totenkopf) illetve nem jelenhet meg katonai egyen/formaruhában. A módosított gyülekezési törvény értelmében hagyományőrzési célzattal sem lehet korabeli egyenruhát, vagy annak elemeit viselni. Azon nacionalista szervezeteket, melyek a múltban formaruhában jelentek meg a megemlékezéseken, szintén megkérjük, hogy ettől most tekintsenek el.
– Minden résztvevőt nyomatékosan megkérünk, hogy fokozottan ügyeljen megjelenésére. Fiatalos, és erőteljes összképre törekszünk, de ez nem egyenlő az igénytelenséggel és a túlzásokkal. Példának okáért: A karácsonyfa jelleggel feldíszített dzsekikkel, illetve a nyakunk köré tekert zászlókkal, sőt a bakancsba gyűrt farmernadrággal sem. Nemzeti jelképeink többre hivatottak, minthogy eltúlzott, karikatúrába hajló összkép kiegészítői legyenek. Mindenkit arra kérünk, hogy utcai/túra ruhában érkezzen, melynek alapszíne fekete, vagy legalábbis sötét, az egységes megjelenés érdekében.
– Alkohol fogyasztása/alkoholos befolyásoltság azonnali kizárást von maga után.
– A megemlékezés teljes ideje alatt tilos a dohányzás.
– A sajtó képviselőivel csak a rendezők kommunikálhatnak.”
Jawohl.
Hát, ha ezeket a dolgokat tiltani kell, az azt jelenti, hogy számítani is lehet rájuk.
Annyit mondok csak, hogy okos ember ma nem megy a Széll Kálmán térre kora délután.
Azért szégyene ez a rendezvény Magyarországnak is, Budapestnek is.
Még ha most nem is a Várban, a vitrinben tartják, hanem máshol: akkor is gyalázat a megtartása.
