Az MNB-t az infláción kívül semmi se érdekli, az pedig 3 százalék alatt tartható – derül ki az alapkamat 0,9 százalékon tartását indokló közleményből. A forint ennek megismerése után 325 fölé került az euróval szemben. Az MNB azóta enyhüléshez vezető friss tájékoztatót adott ki.
„A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció. Az olajár-emelkedés átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges. A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel. A Monetáris Tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását” – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében.
Az MNB Monetáris Tanácsa (MT) ma változatlan szinten, 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megegyezett a piaci szereplők többségi várakozásával. Mivel azonban az elmúlt időben erősödött az igény a közbeavatkozásra (kamatemelésre),
a forint árfolyama hetek óta gyengülő trendet mutat.
Ennek okairól itt írtunk részletesebben. Az ekkor taglaltak közül az olaj drágulása nem állt meg, az Egyesült Államok alapkamata pedig azóta ismét emelkedett, nőtt a tőke Magyarországból eláramlásának veszélye.
Ezen túl éppen most van kialakulóban minden eddiginél durvább fordulat az Egyesült Államok részéről indított büntetővám-emelési intézkedésekben: Donald Trump elnök immár 200 milliárd dollár értékben készül vámmal sújtani további kínai árukat. Az ázsiai országban már bejelentették: azonnal válaszolni fognak.
Ez a világ szabadkereskedelmi rendjének felbomlásához vezethet, ami
beláthatatlan következményekkel járhat a magyar gazdaságra is.
A forint gyengülésében szerepet kaphatott az, hogy a MT még csak utalást se tett az alapkamat esetleges emelésének lehetőségére. Közleményében kétszer is olvasható az infláció mint egyedüli „horgony” döntése meghozatalakor.
Céltalanná teheti ezt a megingathatatlanságot a magyar gazdaság rendkívüli függése a külpiactól, elsősorban az EU-étól, ezen belül Németországétól, valamint az olaj drágulásától. Elemzők szerint nyugtatólag hatott volna elenyésző mértékű, inkább szimbolikus emelés, de legalább annak határozott kinyilvánítása, hogy a MT komolyabban veszi a külső körülményeket.
Az azonnali radikális forintgyengülés felvetette annak veszélyét, hogy
eléri a 2015. januári 327,6-os eddigi rekordot az árfolyam.
A térségben egyébként egyedül a cseh alapkamat tartózkodik az egy százalék alatt. Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában az euró miatt értelemszerűen a közös deviza nullás kamat van. Romániában 2,5, Lengyelországban 1,5, Horvátországban 2,5, Szerbiában 3 százalék az alapkamat. Ezen országok állampapírjai tehát egyre vonzóbbak a magyarénál az elérhető magasabb hozam (nyereség) következtében.
Talán látva a forint mélyrepülését, az MNB nemzetközi hírügynökségek és a Portfolio kérdésére további üzeneteket küldött a jegybank, amelyben arról írtak, hogy
nem tartható fent a teljes előrejelzési horizonton a jelenlegi laza politika.
Ez támogatta a forintot, hiszen komoly elmozdulást jelent a korábbi, laza politika tartós fenntartására vonatkozó álláspontról.
Ezután a forint visszafordult a 323,5 körüli szintre, majd úton van a 322 felé.
