„Régóta finanszírozási válság van a közéleti nyomtatott sajtóban, ami összefügg a politikai helyzettel” – mondta a FüHü-nek Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy csütörtökön jelent meg a Heti Válasz utolsó print száma. Szerinte a saját lelkiismeretük szerint dolgozó újságírókat el akarják tüntetni a szakmából.
„A kormány példátlanul nagy befolyást gyakorol a hirdetési piacra” – mondta Hargitai arról, hogy mi a legnagyobb kihívás, amivel a print lapok szembenéznek. Szerinte mindenki tapasztalja, aki ilyen helyen dolgozik, hogy nem is csak az állami hirdetések hiányával van a baj, hanem azzal is, hogy ez a piaci hirdetésekre is hatással van.
„A piaci, tehát az államtól elvileg független hirdetők szorosan együtt mozognak az állammal: ahol nem jelenik meg állami hirdetés, ott a magánhirdetők is eltűnnek,
mert úgy értelmezik, hogy tiltólistára került az orgánum, és nem akarják magukra vonni a kormány haragját” – mondta a MÚOSZ elnöke megerősítve ezzel a Heti Válasz főszerkesztőjének szavait. Borókai Gábor szerdán megjelent írásában kiemelte, hogy a 2007 és 2015 között nyereséges lap a G-nap, azaz a tulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök összeveszése után 82 százalékát elvesztette a hirdetési bevételeinek. Simicska a választások után nem kívánta tovább működtetni a lapot, új vevő pedig egyelőre nem akadt a veszteségessé tett lapra.
Hargitai Miklós szerint a piactól teljesen elszakadt viszonyok alakultak ki a nyomtatott sajtóban. Példaként hozta fel, hogy bezárásakor a Népszabadság (melynek ő is munkatársa volt) piacvezető politikai napilapként körülbelül 40 ezer példányban jelent meg, miközben a Magyar Idők esetében tizedannyi volt a példányszám, a havi hirdetési bevételük viszont több volt, mint a Népszabadság esetében az egész éves.
„A kormány politikai jóindulatát kell megszerezni a hirdetési bevételekhez, ami azt jelenti, hogy
a sajtónak azon része, amely nem kormányzati befolyás alatt áll, semmi jóra nem számíthat”
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy a print lapok olvasottságának általános csökkenése mennyire járulhat hozzá a kialakult helyzethez Hargitai Miklós azt mondta, hogy ez nem döntő tényező. Annál is inkább, mert a korábbi zuhanás után megállt a csökkenés, és például a Népszava az egyre szűkülő piacon még jelentős példányszámnövekedést is el tudott érni, tehát továbbra is van igény a nyomtatott sajtóra. Az más kérdés, hogy hiába a növekedett meg az olvasótábora, a Népszavát is könnyen el tudná lehetetleníteni a kormányzat, ha „hirtelen rázúdítaná az összes haragját” – véli Hargitai, aki jelenleg ott dolgozik.
Arra a kérdésre, hogy mit tud tenni a MÚOSZ az állás nélkül maradó újságíróként, a szervezet elnöke azt válaszolta, hogy hosszú távon nem sokat. Elmondta, hogy a Népszabadság megszűnése után még az újságírók nagy része el tudott helyezkedni a szakmában, de a Magyar Nemzet megszűnésénél már nem ez volt a helyzet.
Csak kevesen találtak munkát, és ez csak rosszabb lesz, hiszen a piac folyamatosan szűkül.
„A MÚOSZ-nak társadalmi szervezetként nincs olyan ereje, hogy az összes munka nélkül maradt újságíró egzisztenciájáról gondoskodni tudjon” – mondta. Segélyalapot működtetnek, emellett jogi és munkaügyi tanácsot tudnak adni ahhoz, hogy egy lap megszűnése esetén a lehető legkevesebb hátrány érje az ott dolgozókat. Hosszú távon viszont nem tudnak segíteni.
Arra a felvetésre, hogy emiatt sok újságíró elhagyhatja a pályát, Hargitai azt mondta, hogy szerinte ez is lehet a kormányzat célja. Szeretnék kiszorítani azokat az újságírókat, akik még a saját tudásuk és lelkiismeretük alapján írnak, hogy a helyükre olyanok kerüljenek, „akiknek meg lehet mondani, hogy miről mit lehet írni”.
