Az MNB kitart az alacsony kamat mellett, noha a piac az elmúlt időszaki forintgyengülésével tesztelhette állhatatosságát – derül ki a szakértő értékeléséből. A jegybank a 318-319-es euróárfolyam láttán se változtat tervein. Az MNB mintha vitázna a kormánnyal a növekedési kilátásokban.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásokkal összhangban fenntartotta kedden a 0,9 százalékos alapkamatot. Az éppen egy éve ezen a szinten álló ráta kapcsán legelőször most volt tapasztalható olyan várakozás a pénzpiacon, hogy legalábbis szavakban valamilyen üzenetben reagál a folyamatokra. Az elmúlt időben ugyanis
a forint elhagyta a 310 körüli, kicsit efeletti sávot, és megközelítette a 320-at az euróval szemben.
„A jelenlegi volatilis pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége továbbra is magas. A fiskális folyamatok fenntarthatóak, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság zsugorodik a devizaadósság arányának jelentős csökkenése mellett” – áll a Monetáris Tanács közleményében. Konyhanyelven ez azt jelenti, hogy
bár az árfolyam kilengése nagyobb a megszokottnál, aggodalomra semmi ok.
A hazai fizetőeszköz a közlemény megjelenése után ismét vesztett erejéből, mintha a befektetők igényeit nem elégítette volna ki a döntés indoklása.
A forintgyengülés okai javarészt nemzetköziek, de szerepet játszott benne hazai faktor is: az MNB-t a tágabb régióban akként könyvelték el, mint amelyik az egyik leginkább elszánt az úgynevezett laza monetáris politika, vagyis a nagyon alacsony kamatszint fenntartásában – derül ki Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési vezetőjének szavaiból. A pénzpiac mintha tesztelte volna az elköteleződést.
Az MNB válasza minderre az, hogy 2020-ig változatlanul a jelenlegi kamatot tartják irányadónak, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban másfél éve tart a kamatemelkedés, az állampapírok hozama elérte a három százalékot. Sőt, a hosszú lejáratú magyar kötvények után fizetendő kamat mostanában jobban emelkedett, mint a térségieké. Ezzel az ezeken elért nyereségkülönbség el is tűnt.
Ez a szilárd jegybanki álláspont azonban kétélű fegyverré válhat.
Akár külső, akár belső okok következtében gyengülne a forint vagy veszélybe kerülne az úgynevezett inflációs cél (ami 3 százalék, most 2,5 körüli), az MNB keze meg lenne kötve.
Több szakember véleménye az, hogy az MNB-nek most, a gazdasági növekedés idején (és a már említett amerikai jegybanki magatartás közepette, gátolva a tőkeelszívást) kamatot kellene emelnie. Ezt fejtegette például legutóbb Surányi György volt MNB-elnök az ATV-ben.
Forián-Szabó Gegely szerint viszont Magyarország esetében a helyzet összetettebb, számunkra fontosabb az Európai Központi Bank magatartása, ahol a közeljövőben még nem várható kamatemelés.
Összességében tehát az MNB azt üzeni, hogy
hiába gyengül a forint, ők nem kívánnak változtatni a hitelezés szempontjából előnyös alacsony kamatpolitikán.
Érdekes, sőt, talányos a Monetáris Tanács közleményének egy mondata. Eszerint „a Monetáris Tanács szerint a GDP bővülése 2018-ban a tavalyinál magasabban, 4 százalék felett alakul, majd – az előrejelzés feltevéseinek teljesülése mellett – 2019-től fokozatosan lassul”. Ez összhangban áll az MNB eddigi előrejelzésével, ellenben
ellentmond a kormány konvergencia-programjában foglaltakkal.
Utóbbiban a már ismét Pénzügyminisztériumnak nevezett tárca 2022-ig folyamatosan masszív, négy százalék feletti gazdasági növekedéssel számolnak. Ezzel kapcsolatban sok kérdés vetődik fel, ahogyan ebben a cikkünkben foglalkoztunk ezzel. Az MNB távolságtartása értelmezhető úgy is, hogy őrzi függetlenségét a kormánytól.
