Vérdíj, blokád, olajár: Washington kilépőt keres az iráni háborúból

0
105
theguru.org

Az amerikai pénzügyminisztert iráni halálos fenyegetések miatt katonai támaszpontra menekítették. A republikánus vezetők a félidős választási vereség után nyíltan kérdezik: van-e értelme folytatni a háborút? Trump közben azt kijelenti, nincs szüksége megállapodásra, az olajár pedig a Hormuzi szoros körüli bizonytalanságtól függ. A tét nem csak politikai: ha a Hormuzi szoros tartósan zárva marad, télen 100 dollár fölé szökhet az olajár.

Scott Bessent pénzügyminiszter az iráni fenyegetések miatt költözött otthonából egy amerikai katonai bázisra, erről a New York Times számolt be, hivatalos forrásokra hivatkozva. Pénteken maga is megerősítette, hogy a Titkosszolgálat utasítására tette ezt. Ő a harmadik kabinettag, aki jelenleg katonai bázison él, Rubio és Hegseth után. A fenyegetés mértéke egyelőre nem világos, a Pénzügyminisztérium szóvivője szerint Bessent nem hátrál meg. Irán korábban tagadta, hogy amerikai tisztviselők vagy az Egyesült Államokban élők ellen merényleteket tervezne.

Teheránnak oka van haragudni Bessentre: őt a szankciós politika egyik építészeként tartják számon, amely az amerikai vezetők szerint hatékonyan működik.

Vádemelés a fairfordi ügyben

Az amerikai igazságügyi minisztérium nyolcpontos vádiratot hozott nyilvánosságra három férfi ellen, akiket iráni kötődésű terrorhálózat tagjaiként írnak le. A vád szerint közel húsz támadást terveztek Európában és az Egyesült Államokban, köztük egy brit légibázis ellen is. A három férfi nem mind iráni állampolgár: az egyikük iráni és iraki, a másik iráni, a harmadik iraki. Csak egyikük, al-Saadi van amerikai őrizetben New Yorkban, a másik kettő szabadlábon van.

A támadás célpontja az RAF Fairford volt. Szeptember 27-én öt londoni férfit tartóztattak le a bázis közelében, majd óvadék ellenében szabadon engedték őket. A rendőrök a furgonokban benzint találtak, robbanószert nem. Andy Burnham brit miniszterelnök szeptember 30-án úgy fogalmazott, hogy erős jelek utalnak iráni szerepre. Irán tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz. Az amerikai hadsereg a tervezett támadás miatt kivonta bombázóit Fairfordból, és hazatelepítette őket.

- Hirdetés -

Republikánus törésvonal

J. D. Vance alelnök a választás utáni szerdán azt írta, hogy a vereség oka a háború, Trump pedig „nagyrészt igaznak“ nevezte ezt, miközben kitartott döntése mellett. Vance szerint az Iránnal való háború befejezése és az Izraellel fenntartott kapcsolat megváltoztatása volt a két tanulság, amelyet a szavazók üzentek.

Marco Rubio külügyminiszter más úton jár. A párizsi G7-találkozó után kedden azt mondta, hogy a szankciók és a haditengerészeti blokád olyan jól működnek, hogy Trumpnak nem kell nagy katonai műveletekbe kezdenie Irán ellen. Ugyanakkor szerinte az amerikai hadsereg készen áll, ha Irán átlép bizonyos „vörös vonalakat“, és Teherán feltételeit abszurdnak nevezte.

Trump viszont keményebb hangot ütött meg. Azt írta, hogy nincs szükségük megállapodásra Iránnal, mert náluk van a pénzük és a szoros is. Eközben Irán a blokád feloldását, a szankciók eltörlését és a befagyasztott vagyon felszabadítását követeli.

Ki irányítja Iránt?

Ali Hamenei ajatollahot február 28-án, a háború első napján ölték meg amerikai–izraeli csapásban. Fia, Modzstaba Hamenei utódja lett, de azóta csak írásos közleményeken keresztül kommunikált, nyilvánosan nem mutatkozott. Több elemző szerint a hatalom valójában a Forradalmi Gárdánál van, ez azonban elemzői feltételezés, nem bizonyított tény. Szaúdi, török és pakisztáni katonai vezetők ezért nemrég Teheránba látogattak, hogy valamiféle modus vivendit találjanak az iszlamista rendszerrel. Teherán a Hormuzi szoros és a Báb el-Mandeb lezárásával elzárhatja az energiaexportjukat, amelytől a megélhetésük függ.

Az olajár

A Brent nyersolaj november 13-án hordónként 96 dollár körül forgott, miután egy hét alatt 16 százalékot esett. Október 30-án még 117 dollár fölött járt, mielőtt a béketárgyalások reményében visszaesett.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője egy törökországi klímacsúcson arra figyelmeztetett, hogy ha a Hormuzi szoros tartósan zárva marad, télen 100 dollár fölé emelkedhet az olajár, és a 120 dolláros lélektani határt is súrolhatja. Oroszországban benzin- és gázolajkorlátozásokat vezettek be, így az orosz export aligha menthet meg a világgazdaságot.

A szoros megnyitása tehát kulcskérdés, de ez egy amerikai–iráni megállapodástól függ. A Washington Post szerint az ár keserű lenne: az USA-nak el kellene fogadnia, hogy Irán ellenőrzi a szorost, és fel kellene adnia a szankciókat. A lap Trumpot arra is figyelmezteti, hogy végleg elveszíti az amerikai közvélemény bizalmát, ha a benzin és a gázolaj ára magas marad.

Az ár tehát jelenleg 100 dollár alatt van, de a szoros körüli támadások és a tárgyalások kudarca gyorsan felfelé terelheti.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .