A győzteskompenzációs választási matematika áldozata lett Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár, aki Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kesztyűbe dugott jobb kezének számított eddig. Mint Kocsis Máté bizalmasa, most akár szembesülhet is azzal, milyen az, ha az embert a hatalom módszeresen elkezdi átvilágítani.
Farkas – Orbánhoz, és a többi „kollégistához” hasonlóan – soha nem dolgozott rendes munkahelyen (például versenyszférában, vagy nem politikai alkalmazottként): mikor 2010-ben elvégezte az egyetemet azonnal az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja lett, illetve tordasi önkormányzati képviselő. Rövid idő múlva már a MÁV Zrt. és a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. ingatlanhasznosítási területein gyűjtötte a vagyongazdálkodási és klientúraépítési tapasztalatokat. Nem mellesleg ebben az időszakban zajlottak Józsefvárosban azok az ingatlaneladások és bérlakás-privatizációk, amelyek számos ellenzéki vizsgálat tárgyát képezték.
Jelentős lépés volt az életében, amikor 2017-ben Kocsis Máté józsefvárosi polgármester megtette a kabinetfőnökének. 2019-ben már benne is volt a rogáni pókhálóban (kontroll, pénzelosztás, adatbázisok) amikor az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójának választották. A szervezetet a Batthyány Lajos Alapítvány dobta meg azzal a közpénzzel, amit nekik a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott: így maradt itt is zárt körben az a közpénz, amivel másfél évtizeden keresztül az állampolgárok lebutítását, megfélemlítését és a dezinformációs hadviselését biztosította magának a rendszer.
Farkas 2020-ban már a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője és miniszteri biztosa volt, és 2024 márciusától államtitkárként ő felel a polgári titkosszolgálatok (így az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal stb.) felügyeletéért. Kinevezését sokan kritizálták, hiszen közgazdász és kommunikációs háttérrel került a titkosszolgálatok élére: nem rendelkezett rendvédelmi vagy hírszerzési múlttal. Fontos nyomot hagyott a politikatörténetünkben: tőle tudhattuk meg, hogy George Clooney „Soros-ügynök”! Ami pedig az általa „kezelt” ukrán pénzszállító ügyét illeti, az incidens tovább mélyítette a bizalmatlanságot a NATO és az EU partnerek irányából. Farkas hagyta a magyar szolgálatokat egy olyan geopolitikai játszmába behúzni, amely elszigetelte a magyar hírszerzést a szövetségesi információcserétől.
Egyfajta hibrid államtitkárként dolgozott: a kinevezésével a „nemzetbiztonság” szakmai feladatból végleg kommunikációs és politikai fegyverré vált. Erős a gyanú, hogy működése alatt a titkosszolgálati információk nem mindig a nemzet védelmére, hanem a kormányzati narratíva alátámasztására (ideértve az ellenzék lejáratását, a polgárok megfélemlítését is) szolgáltak. Valószínű, hogy a Lánczy Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal szakmai és titkosszolgálati hátterét a Rogán–Farkas tandem biztosítja számukra még ezekben a percekben is.
A mentelmi jog hiánya több, mint politikai bukás: hatalmas jogi kockázat Farkasra és Rogánékra nézve, ezért valószínűleg lázas munka folyik, miként lehetne a őt valahogy mentesíteni az ellene indítandó esetleges eljárások alól. Ha egy távoli ország nagyköveteként vagy egy nemzetközi szervezet delegáltjaként tűnne el egy időre, nem volna meglepetés.
A rendszerváltó puding próbája a Farkas-típusú technokrata végrehajtó emberek felelősségének „jogi megkóstolása” lesz. Ha sikerül a felelősség megállapítása, az a Rogán-féle információs és hatalmi gépezet operációs rendszerének feltörését jelentené. Ezért aztán a leköszönő hatalom számára nem az ő személye, hanem a vele szemben indítható eljárások által a NER-pajzson nyíló rés betömése a fontos. Ezért biztos gondoskodni fognak róla, miként a másik fél pedig arról, hogy ez a jogi mentességére irányuló gondoskodás ne legyen sikeres.
