A Kreml hivatalos megszólalója szerint Oroszország soha nem tekintette barátjának Orbán Viktort, noha a két politikus kapcsolata 2009 óta meghatározó eleme volt a magyar külpolitikának. A háttérben titkosszolgálati történetek, régi dossziék és a magyar belpolitika átrendeződése rajzolódik ki, miközben Moszkva és Peking máris napirendre tért Orbán bukása fölött.
A Putyin–Orbán kapcsolat gyors összeomlása
A viszony, amely Orbán Viktor elmondása szerint 2009-ben, egy szentpétervári könyvtárszobában kezdődött, mára látványosan megszakadt. Omelcsenko tábornok, a KGB egykori főtisztje szerint a találkozón Putyin egy dossziét mutatott Orbánnak, majd magára hagyta. Amikor visszatért Bortnyikovval, az FSZB vezetőjével, azt javasolta: írjon alá egy dokumentumot a szolgálat számára. A tábornok állítása szerint Orbán a dosszié tartalmának ismeretében habozás nélkül aláírta.
Hogy mi lehetett a dossziéban, csak sejteni lehet — de több korábbi történet is felmerül ezzel kapcsolatban.
Stefán Géza tábornok és Orbán Viktor különös találkozása
Orbán első miniszterelnöksége idején leváltani készült Stefán Géza tábornokot, a katonai titkosszolgálat vezetőjét. A tábornok azonban személyi dossziéval érkezett a megbeszélésre. A dokumentum tartalma államtitok, de kiszivárgott információk szerint Orbán fiatalon kapcsolatba kerülhetett a szolgálattal, amikor 11 hónapot töltött a néphadseregben.
A rendszerváltás előkészítésekor az amerikai nagykövet azt kérdezte szovjet kollégájától: kik fogják vezetni Magyarországot? A válaszlistán első helyen Orbán Viktor szerepelt — Horváth István belügyminiszter ajánlásával, Stumpf István közvetítésével.
A Fidesz 1988-as megalakulását Kádár János engedélyezte, miután Krjucskov tábornok, a KGB utolsó vezetője ezt kérte tőle. A háttérben a rendszerváltás előkészítése zajlott, amelyről a magyar közvélemény alig tudott.
A későbbiekben Moszkva pénzzel is támogatta Orbánt — Szeva Mogiljevics, a hírhedt orosz maffiózó és titkosszolgálati kapcsolat adta át az „ajándékokat”.
Nem meglepő, hogy Stefán Géza dossziéja hatásos volt: Orbán végül nem váltotta le, sőt a tábornok haláláig a szolgálat élén maradt.
Putyin titkosszolgálati csatornán üzent Orbánnak
A választási kampány idején az SZVR — az orosz külföldi hírszerzés — nyíltan jelezte, hogy Moszkva Orbán mellett áll. A gesztus sokak szerint emlékeztetett arra, ahogyan a Szovjetunió tartotta kézben a kelet-európai vezetőket.
Orbán a kampányban erősen EU-kritikus üzeneteket fogalmazott meg. Ezt használta ki Magyar Péter, aki a választást Európa melletti népszavazássá formálta, hivatkozva arra, hogy a magyar társadalom nagy többsége támogatja az uniós tagságot. Orbán az Ultrahang-interjúban többször is hangsúlyozta: „katona vagyok”. Fegyelmezetten végigvitte a kampányt, bár sejthette a vereséget.
Peking és Moszkva gyorsan napirendre tért Orbán bukása fölött
Lavrov orosz külügyminiszter Pekingben tartott sajtótájékoztatóján kapott kérdést Magyarországról. Putyin korábban nyíltan támogatta Orbánt, az SZVR pedig ezt hivatalosan is közölte.
Magyar Péter győzelme után így fogalmazott:
„Én nem hívom föl Putyint, de ha ő jelentkezik, fölveszem a telefont.”
Hozzátette: nem kíván lemondani az orosz gázról és kőolajról. Lavrov erre reagálva kijelentette:
„Ha a győztes párt vezetője azt mondja, hogy nem fog telefonálni Putyin elnöknek, ez az ő joga. Mi sohasem kerüljük a párbeszédet.”
Vagyis Moszkva számára Magyarország miniszterelnöke a partner — függetlenül attól, ki tölti be a tisztséget.
A kínai reakció is hasonló volt. Bár Orbán az EU soros elnökeként Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe is ellátogatott, Brüsszel tiltakozott, mert nem kapott felhatalmazást az unió képviseletére.
Új helyzet: jön az orosz olaj Magyarországra
Zelenszkij elnök bejelentette, hogy április vége előtt újraindulhat az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarországra. A vezeték működését korábban orosz légitámadás állította le.
A kampányban Orbán azt állította, hogy Ukrajna szándékosan késlelteti a helyreállítást. A választások után azonban a szállítás újraindítása már napirenden van.
