Az iráni háború kritikusan meggyengítette az Egyesült Államok befolyását a Közel-Keleten. A Hormuzi-szoros lezárásával Teherán kezébe került a világ egyik legfontosabb energiaútvonala, miközben a CIA volt vezetője, David Petraeus tábornok arra figyelmeztet: „Irán katonailag gyengült, de stratégiailag erősebb, mint valaha.” A válság immár nemcsak olajárakat, hanem Washington hitelességét is felrobbantotta.
Irán kezében a világ olajcsapja
A Hormuzi-szoroson békeidőben a világ olaj‑ és földgázexportjának mintegy 20 százaléka halad át. Ma a hajók csak iráni engedéllyel közelíthetik meg a térséget, a kapitányok pedig életveszélyt kockáztatnak minden áthaladáskor.
„A Hormuzi-szoros ellenőrzése a kulcs. Jelenleg Irán dönt arról, ki juthat ki és be az Öbölbe” – mondta Petraeus a CNN‑nek.
A tábornok szerint több mint hétszáz tanker várakozik a Perzsa‑öböl kijáratánál, a Brent‑olaj ára pedig tartósan 100 dollár fölé emelkedett. Az azonnali szállításokra most jelentős kockázati felár rakódik: Orbán Viktor magyar miniszterelnök elismerte, hogy a MOL hordónként 14 dollárral többet fizet.
Petraeus szerint az Iszlámábádban megkezdett tűzszüneti tárgyalásokon a fő kérdés a szoros megnyitása lesz.
Irán akár „új Panamát” is csinálhat belőle: 2 millió dollárt szedhet hajónként az áthaladásért – vagyis akár napi 200 millió dolláros bevételhez juthat, amellyel újraépítheti atom‑ és rakétaprogramját.
„Irán nem hadikárpótlást kér az Egyesült Államoktól, hanem a tranzitdíjakból finanszírozná újjáépítését” – állítja az iráni kormány közleménye.
„Nekünk is lehet olyan nemlétező atombombánk, mint Izraelnek”
Az iráni vezetés provokatív üzenete az izraeli nukleáris arzenálra utal, amelyet soha nem ismertek el hivatalosan, de a szakértők szerint 20–30 atombombát tartalmaz.
Az iráni hadsereg már elérte Dimonát, Izrael nukleáris központját – az orosz technológiával irányított rakéta figyelmeztető jel volt: Teherán képes csapást mérni a térség legféltettebb célpontjaira.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN‑nek nyilatkozva elmondta: az oroszok nemcsak fegyverrel, hanem informatikai és hírszerzési támogatással is segítik Iránt. Moszkva tavaly 500 millió dolláros fegyverszállítási szerződést kötött Teheránnal, és előre figyelmeztette szövetségesét az amerikai‑izraeli támadásra.
Az amerikai szövetségesek elbizonytalanodtak
Trump az iráni offenzívát szövetségesei bevonása nélkül indította meg, így mára Európa és Ázsia országai energiaválságba sodródtak.
A Fehér Ház hallgatása után Kína lett a háború egyik legnagyobb nyertese mert időben feltöltötte a világ legnagyobb olajtartalékát, jelenleg is folyamatosan kap szállítmányokat Iránból és Oroszországból, és most már annyi energia‑exportot ajánl olyan országoknak, mint például Ausztrália, a Fülöp‑szigetek vagy Tajvan.
Ezzel szemben Japán, Dél‑Korea és Délkelet‑Ázsia a készletei végére ért. Diplomáciai küldöttek járják a világot, hogy alternatív forrást találjanak.
„Ez a válság mindennél jobban mutatja, milyen sebezhető az amerikai világrend. Washington évtizedek óta biztonsági garanciát ígér partnereinek, de ma képtelen garantálni a világ legfontosabb energiakorridorát”
– mondta Roc Shi, a Sydney Műegyetem professzora a CNN‑nek.
Amerika hitelessége forog kockán
A kérdés, amelyet egyre több fővárosban feltesznek:
„Mit ér az amerikai biztonsági ernyő, ha a Hormuzi-szorost Irán ellenőrzi?”
A CIA volt főnöke szerint Trump háborúja épp azt az erőt tépi le amerikai szövetségi rendszerről, amelyet évtizedek alatt építettek. Irán – bár romokban áll – stratégiailag megerősödött, és most először van tényleges befolyása a globális energiapiacra.
Trump háborúja új korszakot nyitott a Közel‑Keleten: a katonai győzelem illúzióját felváltotta a geopolitikai kudarc. A Hormuzi-szoros fölötti iráni ellenőrzés azt üzeni: a világ energia‑útvonalait már nem az Egyesült Államok tartja kézben – és a szövetségesekben meginog az amerikai védelembe vetett hit.
