Oroszországban a háború közepette is változatlanul jelen van a rendszerszintű korrupció. A Kurszk megyei védelmi pénzek elsikkasztása miatt kiszabott friss ítélet jól mutatja, hogy a fronton elszenvedett kudarcok mögött nemcsak katonai, hanem súlyos belső visszaélések is állnak. A független sajtó közben egyre nagyobb nyomás alatt működik, miközben a Kreml továbbra is a szilovikok által irányított, centralizált hatalmi modellt követi.
Tizennégy év börtönbüntetésre ítélték Kurszk megye volt kormányzóját, aki a vád szerint a helyi hadiköltségvetés jelentős részét elsikkasztotta. A térségben csak észak-koreai katonai segítséggel tudta visszafoglalni az orosz hadsereg az ukrán erők által elfoglalt területeket, ami komoly veszteségekkel járt.
Az ukrán előrenyomulás egyik oka az volt, hogy a megye védelmi infrastruktúrája gyenge minőségben készült el. A bíróság szerint a Moszkvából érkező pénzeket a kormányzó és helyettese két, velük összejátszó cég közreműködésével „visszaosztotta”, így a tényleges munkára alig jutott forrás. Az ukrán elit egységek ezért gyakorlatilag akadály nélkül törtek át az orosz védelmen.
Putyin vizsgálatot rendelt el, amely egy év után ítélethez vezetett. A vádlottak az elődjüket hibáztatták, aki korábban közlekedési miniszter lett, majd a kurszki kudarc után holtan találták szolgálati autójában a Kreml közelében. Nem ablakból zuhant ki, mint több, rejtélyes körülmények között elhunyt putyini kritikus, de halála így is sok találgatásra adott okot.
100 millió rubel – az előző kormányzó „öröksége”
A most elítélt tisztségviselők szerint elődjük legalább 100 millió rubelt (több mint egymillió dollárt) sikkasztott el. A korrupció mélyen gyökerezik az orosz államigazgatásban, amit már Gogol is megírt a Revizor című művében. Az orosz sajtó Hruscsov anekdotáját is felidézi: amikor leváltották, két borítékot hagyott utódjára azzal, hogy baj esetén nyissa ki őket. Az első azt tanácsolta: „fogj mindent rám”. A második pedig: „írj két borítékot”.
Ügyészi vizsgálat a Moscow Times ellen
A kurszki ítéletről beszámoló Moscow Times ismét a hatóságok célkeresztjébe került. A lapot korábban „külföldi ügynöknek” minősítették, most pedig új vizsgálat indult ellene azzal az indokkal, hogy „működése nemkívánatos Oroszországban”.
A szerkesztőség közleményben reagált:
„Nem vagyunk hajlandók elhallgatni. A hatóságok szerint cikkeink diszkreditálják Oroszország vezetőit, mi viszont törekszünk a tényszerű tájékoztatásra. Ezért támogatást kérünk, hogy folytathassuk munkánkat.”
A független sajtó térvesztése és a putyini rendszer logikája
Putyin hosszú évek óta szorítja vissza a független médiát. Az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta pedig fokozatosan újra létrejött a szovjet típusú, központilag irányított médiarendszer.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása után Oroszország rövid ideig a demokratizálódás felé mozdult, de az ezredfordulón hatalomra került Putyin más irányt választott. 2008-ban a Goldman Sachs amerikai pénzügyi cégtől kért reformtervet, amely a kínai modellhez hasonló gazdasági liberalizációt javasolt. Putyin azonban elutasította, mondván:
„Ha a gazdasági vezetők függetlenné válnak az államtól, feltehetik a kérdést: mi szükség van a Kremlre?”
A döntés rávilágított arra, hogy Oroszországot valójában a szilovikok – a hadsereg és a titkosszolgálatok köreiből érkező vezetők – irányítják. A Nemzetbiztonsági Tanácsban ők hozzák a stratégiai döntéseket, így az Ukrajna elleni háború elindítását is.
A háború következményei
A villámháborúnak szánt offenzíva már több mint négy éve tart, és a kezdeti célokból semmi sem valósult meg. A háború nem erősítette, hanem gyengítette Oroszország nemzetközi pozícióit. A hadsereg jelentős mértékben függ a kínai támogatástól, és a fronton elszenvedett kudarcok mögött egyre gyakrabban bukkan fel a korrupció ténye.
