A Gondosóra program alapvetően egy jóléti, szociális és biztonsági szolgáltatás, amelynek célja a segítségnyújtás. Egy ilyen eszköz politikai vagy kampányüzenetek közvetítésére való felhasználása – különösen választások előtt –, az súlyos szakmai, etikai és jogi kérdéseket vet fel.
Márpedig ez történt, hiszen Orbán a következő üzenetet küldte ki a használóknak:
„Áldott, békés és örömteli húsvétot kívánunk Önnek és szeretteinek! Ne feledje: a biztonság egy okos döntéssel kezdődik, a Gondosóra az ünnepek idején is hozzájárul a mindennapok biztonságához és nyugalmához. Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít idős honfitársaink támogatására és a családok megerősítésére, ezen elkötelezettség jegyében az ünnep alkalmából tisztelettel továbbítjuk Orbán Viktor miniszterelnök húsvéti köszöntését.”
Mielőtt legyintenél: 2026. január 17-én a miniszterelnök a Facebookon ezt tette közzé:
„személyesen adtam át Ildikó néninek a Gondosórát. Vele együtt már egymillió idős honfitársunk élt a lehetőséggel. Aki még nem tette, igényelje, mert életet menthet!”.
Azaz egymillió emberről van szó, és a családtagjaikról! Nézzünk néhány észrevételt az esettel kapcsolatban:
A választási kampány idején kiküldött üzenet egyértelműen sérti a választási eljárás alapelveit, például a jelöltek és szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét.
A kormány megint az állami erőforrásokat (adatbázis, technikai infrastruktúra) használja fel, hogy népszerűsítse a saját politikai narratíváját és a miniszterelnök személyét. Az ellenzéki pártoknak nincs hozzáférésük ehhez a közvetlen csatornához, így a választási verseny tisztasága súlyosan sérült. Megemlítendő, hogy itt ismét összefonódnak az állami és pártfunkciók, holott a jogállami normák szerint éles választóvonalnak kellene lennie a kormányzati tájékoztatás és a politikai kampány között. A „Gondosóra” egy állami szolgáltatás ezzel szemben Orbán Viktor egy politikai szereplő. Ugyancsak problémás, hogy adatkezelési szempontból (GDPR) komoly jogsértés történt: a felhasználók azért adták meg adataikat, hogy vészhelyzet esetén segítséget kapjanak, nem azért, hogy politikai tartalmú üzeneteket fogadjanak. Azaz megvalósult a célhoz kötött adatkezelés elvét rögzítő jogszabályok sérelme.
A jogállam kérdéséhez: a jogállami normák ebben az esetben konkrét követelmények. Ide tartoznak az állam semlegességének elve a politikai küzdelemben, a közhatalommal való visszaélés tilalma, valamint a választási eljárás tisztaságának és az esélyegyenlőségnek a biztosítása. Nemzetközi összehasonlításban az ilyen eset súlyos visszaélésnek minősül: ezeket a kalózkodó állami erőforrás-használatokat a nemzetközi szervezetek – például az EBESZ választási megfigyelői – a választások tisztaságát sértő cselekményként jelentik le.
A cselekmény etikai és morális szempontból is elfogadhatatlan, különösen azért, mert egy kiszolgáltatott társadalmi csoportról van szó. A Gondosóra lényegét az általa nyújtott biztonság érzése adja, s ez az, amit a kormányfő politikailag kihasznált. Az üzenete is rafinált: „a biztonság egy okos döntéssel kezdődik” fordulat áthallásos: a választási kampányokban a kormány a „biztonságot” hirdeti mint politikai ígéretet. Ezt egy segélyhívó eszközön keresztül áramoltatja a polgárok felé, ami a választók tudatalatti, – eszközét tekintve jogsértő – manipulálása. Azok az idősek, akik függenek ettől az eszköztől úgy érezhetik, hogy a mindennapi biztonságuk érdekében hagyniuk kell magukat „foglyul ejteni”. Ők nem tudnak leiratkozni erről a propaganda -csatornáról anélkül, hogy a saját egészségüket ne kockáztatnák. Ára van tehát annak, hogy orvosi segítséget kapnak szükség esetén. Itt érdemes kiemelni, hogy mindig a függőségi viszonyok azok, amelyek a demokratikus döntéshozatalokat eltorzítják.
Végezetül pedig: a szolgáltatás üzemeltetése közpénzből történik, azaz az adófizetők pénzéből működtetett rendszert sajátított ki a kormány a Fidesz-KDNP kampánycéljaira.
Megint. Reméljük utoljára.
