Háború dúl az Egyesült Államok, Izrael és Irán között; az iszlamista rendszer vezetőjét, Khamenei ajatollahot egy jól irányzott csapással megölték Teheránban. Emiatt sokan ünnepelnek, mások gyászolnak a 93 milliós Iránban, amely a selejtezők eredményeként kijutott a futball‑világbajnokságra. A tornát három ország rendezi a nyáron: a legtöbb mérkőzés az Egyesült Államokban lesz, de Kanada és Mexikó is otthont ad néhány találkozónak.
Irán korábban jelentős terrorhálózatot működtetett az amerikai kontinensen is: Argentínában felrobbantották a helyi zsidó közösség központját, több mint száz ember – köztük sok nő és gyerek – halt meg. Végül Argentína pénzügyi nehézségekkel küzdő elnöke megállapodott Iránnal, amely pénzzel és olcsó olajszállítmányokkal igyekezett feledtetni szerepét az antiszemita terrorakcióban.
Iránban az iszlamista vezetés ma is rendszeresen a „Halál Izraelre!” felkiáltással kezdi és zárja tanácskozásait. Mivel az ország rohamtempóban fejleszti nukleáris programját – amely elvezethet az atombomba előállításához –, és nagy mennyiségű rakétát gyárt, amelyek célba juttathatják ezeket, az Egyesült Államok és Izrael úgy érezte: eljött a támadás ideje.
„Nem hiszem, hogy részt vehetnénk a futball‑világbajnokságon”
Így nyilatkozott az iráni labdarúgó‑szövetség elnöke, miután Teheránban megerősítették Trump elnök bejelentését: az amerikai légierő egy jól irányzott csapással megölte Ali Khamenei ajatollahot, Irán vallási vezetőjét. Mehdi Taj kijelentette: „Nem várható, hogy ezek után reménnyel tekintsünk a világbajnokság elé.” A londoni Guardian megkérdezte a FIFA véleményét is, de egyelőre nem kapott választ.
Irán az elsők között szerezte meg a részvételi jogot: tavaly márciusban megnyerte selejtezőcsoportját. A világbajnokságon a G csoportba került, ami azt jelentené, hogy kétszer is játszania kellene Los Angelesben: június 15‑én Új‑Zéland, június 21‑én pedig Belgium lenne az ellenfél. Trump korábban közölte: iráni szurkolók nem léphetnek be az Egyesült Államokba a terrorveszély miatt. Ez még jóval a mostani támadás előtt történt, de az USA-ban máig emlékeznek arra, hogy iszlamista diákok – Khomeini ajatollah buzdítására – 1979‑ben elfoglalták az amerikai és a brit nagykövetséget, és túszul ejtették a diplomatákat. Az iráni vezetés attól tartott, hogy az amerikai nagykövetség puccsot szervez ellenük, ahogy az az ötvenes években megtörtént a Moszadeg‑kormány esetében.
Azóta Washingtontól Irán a „gonosz tengelyének” részeként szerepel, és az USA igyekszik rendszerváltást elérni a ma már 93 milliós országban.
Gera Dániel a DVTK-ból szerződött Iránba
A háborúban álló országban teljesen leállt a futballélet – ez az egész térségre jellemző, hiszen az iráni légierő a szomszédos arab országokban is támad amerikai célpontokat. Az iráni rakéták gyakran célt tévesztenek, és ilyenkor polgári objektumokat érhet találat. A légtérzár az egész régióra kiterjed. A Dubajban rekedt magyar turistáknak közölték: addig az emír vendégei, amíg a légtérzár véget nem ér.
Az iráni válogatott legjobb játékosa a görög Olimpiakoszban futballozik: Mehdi Taremi csatár, de nagy kérdés, hogy részt vehet‑e a világbajnokságon.
Katar – ahol a legutóbbi világbajnokságot rendezték – Irán szomszédja, ezért egyáltalán nincs biztonságban, hiszen az emírségben található a térség legnagyobb amerikai támaszpontja, amelyet az irániak támadnak.
Katarban március 27‑én rendezték volna meg a világbajnok Argentína és az Európa‑bajnok Spanyolország mérkőzését, amelyen Lionel Messi és Lamine Yamal is pályára lépett volna. A Finalissima névre keresztelt találkozót azonban Katar a háború miatt lemondta, noha már 90 ezer jegyet eladtak. Most új helyszínt keresnek.
