Oroszország előre figyelmeztette Iránt a közelgő amerikai–izraeli csapásokra. Kína és Moszkva éveken át tömte fegyverrel Teheránt. Trump pedig háborút indított, miközben fogalma sincs, mihez kezdjen a 93 milliós, soknemzetiségű, teokratikus állammal. A Közel-Keleten senki sem beszél valódi stratégiáról — csak saját túlélésről, félelemről, olajról, botrányokról és PR-ról. A békéhez senkinek nincs kedve. A háborúhoz annál inkább.
Oroszország előre szólt Iránnak – mégsem értek vele semmit
A New York Times és a Politico szerint az orosz hírszerzés egy héttel a támadás előtt tájékoztatta Teheránt, milyen izraeli–amerikai csapásokra számíthat. És mi történt?
Az első napon meghalt Khamenei ajatollah, összeomlott a Teherán által drágán vásárolt légvédelmi rendszer, az orosz S–300-as újra bizonyította: papíron erős, gyakorlatban lyukas. Moszkva azért volt ennyire „előzékeny”, mert decemberben 500 millió dolláros légvédelmi szerződést írt alá Iránnal, és nem akarta, hogy a világ előtt megint kiderüljön: a rendszer értéktelen. Csakhogy kiderült.
A kínai légvédelem is hasonlóan pocsékul teljesített.
Teherán ma már pontosan tudja: a nagyhatalmak szállítanak, számláznak, pózolnak — de nem védenek meg.
Putyin: Izrael ellen soha – Iránnak csak annyi, amennyi Amerika sakkban tartásához kell
Putyin Oroszországa két dolgot nem tesz: nem ad ballisztikus rakétát Iránnak, és nem engedi, hogy a zsidó államot komoly veszély érje. Nem felejti el, hogy „Izraelben kétmillió orosz él.” Izrael elnöke egy reptéri ünnepségen maga adta át az útlevelet Abramovicsnak, Putyin korábbi pénztárnokának.
Irán tehát geopolitikai eszköz, nem partner.
Miért ugrott fejest Trump ebbe a kockázatos háborúba? Három okból – és egyik sem stratégiai
Trump az Epstein-botrány elől menekül. Trump 15 éven át járt együtt Epstein szexuális hálózatának árnyékában. Ghislaine Maxwell húsz évre van elítélve, és jelezte: ha kegyelmet kap, mindent elmond.
Trumpnak létkérdés, hogy valami nagyobb történjen — valami, ami elnyomja ezt a botrányt a hírekben. Egy iráni háború tökéletes eszköz erre.
Az elnöknek gyengítenie kell Kínát az áprilisi látogatás előtt, mondjuk azzal, hogy Venezuelát és Iránt kiiktatja a dollármentes kereskedelem partnerei közül. Ez közel sem véletlen.
Ez az amerikai energia-háború új fejezete.
Trumpot kicsit sem érdekli Irán jövője. Anne Applebaum tökéletesen fogalmaz:
„Trumpot abszolút hidegen hagyja a 93 milliós Irán népének sorsa.”
Ő Venezuelát akarja megismételni: keresni egy „hasznos figurát”, aki átáll és végrehajtja a rezsimváltást. A CIA vadul keres egy iráni Delcy Rodriguez-t.
csakhogy Irán nem Venezuela. Nem tudunk előre felkészített árulóról, Önjelöltkét ott lenne az egyszer már elkergetett sah fia, de nem igazán van fogadókészség az iráni lakosság körében. Trump terve most is épp olyan naiv, mint 2003-ban Irakban volt.
A Közel-Keleten PR nem hoz békét – csak újabb háborút
Trumpnak PR kell. Netanjahunak politikai túlélés kell. Putyinnak USA-gyengítés kell.
Kínának olaj kell. Iránnak idő kellene – de az sincs.
Ez a háború nem békét hoz, hanem időzített bombákat:
A Közel-Kelet sosem látott erővel robbanhat szét — és a nagyhatalmak mindegyike azt hiszi, hogy majd utána megoldjuk. És mi lesz Iránnal? Arra senkinek nincs terve vagy válasza
Ez nem rezsimváltás. Ez nem felszabadítás. Ez katasztrófa-előszoba.
A Közel-Keleten pedig már megint azt látjuk, amit ötven éve újra és újra:
A háborút könnyű megnyerni — a békét lehetetlen.
