Egy nyugat‑afganisztáni professzornő két évet áldozott arra, hogy megírja projektmenedzsment‑kézikönyvét: egy olyan munkát, amely az idő, a tőke és a munkaerő hatékony felhasználását tanította egyetemi hallgatóknak. A könyv tudományos módszereket, minőségi szabványokat és modern technikákat mutatott be – mindazt, ami egy ország gazdasági és kereskedelmi projektjeinek sikeréhez szükséges.
„Mivel a szerző nő, vissza kell vonni.” – A tálib hatalomátvétel után egyetlen mondattal söpörték le az asztalról.
A professzornőt 2022 decemberében elbocsátották, miután a lányok oktatását betiltották. Azóta mindössze egyetlen tudományos cikket tudott megjelentetni egy külföldi folyóiratban. Ma már alig talál erőt az íráshoz. Úgy fogalmaz:
„Olyan, mintha egy sötét kereszteződésben állnék, és bármerre nézek, csak sötétség van.”
Feketelistán a tudás – ha nő írta
2025 augusztusában a tálib Felsőoktatási Minisztérium két rendeletet adott ki:
– 18 tantárgy oktatását tiltották be,
– 640 tankönyvet és tananyagot vontak ki a forgalomból.
Ezek közül több mint 140 művet kizárólag azért, mert nők írták.
A hivatalos indoklás szerint a tiltott tárgyak „ellentétesek a saríával és a kormányzati politikával”. A feketelistán több évtizedes tapasztalattal rendelkező kutatók, professzorok szerepelnek – olyan nők, akik egész életüket az oktatásnak szentelték.
Egy afgán professzor így fogalmaz:
„Hogyan tilthatjuk meg a nőknek a tanítást vagy a tanulást, miközben a diákok az ő könyveikből tanulnak?”
Gyerekkönyvek, amelyek túl veszélyesek lettek
Zohra, a 37 éves gyerekkönyvíró 2017 óta készít olyan kiadványokat, amelyek játékos rajzokkal segítik a gyerekeket az iskolára való felkészülésben. Amikor azonban tavaly nyomtatási engedélyért folyamodott, elutasították.
A tálib minisztérium indoka:
– nem ábrázolhat élőlényeket,
– különösen nem lányokat,
– ha mégis, a lányoknak hidzsábot kell viselniük.
Zohra mégsem adja fel. Új könyveken dolgozik, mert hiszi, hogy munkái „a nők ellenállásának örökségeként” maradnak fenn Afganisztán történetében.
Tiltólisták újabb hulláma
2024 októberében a tálibok újabb listát osztottak szét: 433 betiltott könyv került a könyvkereskedők elé. Ezek közül 18-at nők írtak, köztük kilencet afgán szerzők.
A tálibok szerint tevékenységük „ellentétes a nemzeti érdekekkel és a saríával”. A tiltás nemzetközi szerzőkre is kiterjed: Rachel Hollis, Reshma Saujani és Malala Yousafzai művei szintén feketelistára kerültek.
Írás mint ellenállás
Nazanin, a 25 éves írónő Kabul közelében él. Novellákat és esszéket ír – gyakran életveszélyes körülmények között.
„Néha úgy érzem, mintha a tálibok puskacsöve a torkomnak szegeződne”
– mondja.
A város militarizált, minden sarkon fegyveresek állnak. Mégis ír, mert számára az írás dokumentálás, ellenállás, túlélés.
„A regényem csendben formálódik”
Suraya, egy 34 éves tanár megerősíti: másfél éve parancs érkezett, hogy minden nő által írt könyvet el kell tüntetni. Kandahárban – a tálib hatalom bölcsőjében – szinte lehetetlen női szerzők műveihez jutni.
Egy könyvkereskedő így fogalmaz:
„Még egy női fotó is problémát okozhat egy magazin borítóján.”
Van olyan költő és író aki mégsem hallgat el. Van aki első könyvét eleve nem is próbálta afgán kiadóknál megjelentetni – túl veszélyes lett volna. Most második regényén dolgozik, de tudja:
„Már az is kockázat, hogy nőként írok.”
Ezért csendben, egy félreeső sarokban folytatja a munkát.
A történelemből törölt nők
Afganisztánban ma a nők hangját nem egyszerűen elnyomják – módszeresen próbálják kitörölni a közéletből, az oktatásból, a kultúrából. A tiltott könyvek listái nem csupán papírok: egy egész generáció tudását, tapasztalatát és jövőjét radírozzák le róluk.
És mégis: a nők tovább írnak. Csendben, titokban, veszélyben.
Tudják, hogy ha ők is elhallgatnak, akkor Afganisztán történetéből végleg eltűnik az a fejezet, amelyben a nőknek is volt hangjuk.
AVvenir alapján
